Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 1., Szerda Többet ér az Andaxinnál Bánya Több mint tíz éve jár le Budapestről Bányára Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpiai bajnok. S nemcsak hódol e kies vidéknek, hanem vigyáz is rá. Büszke arra, hogy hallgattak tanácsára, és a föld alatt vezették a villanyt a telkekre, s egy mesterséges tó is létesült, amellyel még szebb lett a táj arculata. A neves sportember hatvanharmadik születésnapját is a Bányai Panoráma Egyesület vendégházában töltötte. Mint mondta: azért jön mindig szíve- | sen erre az igéző vidékre, mert a ) látvány és a szíves látás többet ér hat doboz Andaxinnál. Ha tehetné, még többet pihenne itt, ezért is vásárolt Bányán telket, amelyen talán jövőre már megkezdődhet az alapozás. Zsivótzky Gyula egyébként a Zselici Rend főnöke, s úgy véli: a rendülés mindig jópofa játék, hiszen politikusok, vállalkozók, tudósok, néprajzkutatók - helybeliek és a Zselichez kötődők - egyaránt a tagjai lehetnek. Ilyenkor inkább csak „díszpintynek”, ceremóniamesternek érzi magát, de ez cseppet sem bántja, hiszen elvállalta a felkérést. Azt is tudja, hogy a háttérben egy nagy csapat áll, amely Bánya megmentésére szövetkezett, és tevékenységüket minden tisztelet megilleti. S hogy ki legyen a rend tagja? Erre a Panoráma egyesület vezetői tesznek javaslatot, akiknek nem titkolt célja, hogy így is mozgósítsák mindazokat, akik szeretnének még többet tenni a Zseli- cért. Ötletben itt nincs hiány. Gondoskodnak erről az egyesület tagjai. Mint ahogy arról is, hogy a telektulajdonosok betartsák az építési előírásokat s így megőrizzék a táj szépségét. A rendfőnök úgy véli: a csatornázás előbb-utóbb itt is elkerülhetetlen lesz, s ha sorra épülnek a házak, akkor meg kell oldani ezt a gondot is, hiszen különben a tóba gyűlne össze a szennyvíz. _______________ls. V áros lehet Nagybajom Loboncos hajú, homokpusztai férfi kbpogtat félszegen a polgármester ajtaján. Mint kiderül, jogosult az ötvenszázalékos rokkantnyugdíjra, s arra kéri Ács Attilát, a falu első emberét, segítsen neki. A harmadik ciklusát „taposó” polgármester készséges. Eddig is az volt, ám hiába adott ingyen építőanyagot a fülbevalós, régóta állástalan férfinak, hogy javíttassa meg kidőléssel fenyegető házfalát, erre évek óta nem volt ideje. Mióta a szociális bizottság tárgyalja a segélykérelmeket, kevesebb a polgármester ügyfele. Nem is bánja, hiszen a 3410 lelkes település elég sok más jellegű feladatot ró rá. A gondjairól azt mondta: most a szennyvízhálózat miatt fő a fejük, hiszen sok család pénztárcáját kímélné a magasabb komfortfokozat, a szippantásért ugyanis alkalmanként 8-10 ezer forintot is fizetnek több helyen. S néhol az is előfordul, hogy egy hónapban kétszer fordul a kocsi. A szennyvízrendszer kiépítése elodázhatatlan, s a melegvizes fürdő hasznosításának is ez az alfája és ómegája. Annak viszont örül, hogy gazdája lesz a fürdőnek, hiszen ez nagyot lendíthet a településen és akár 50-100 új munkahely is létesülhet. Aztán az is öröm, hogy az elszármazott falubeliek sorra megjegyzik: épül-szé- pül Nagybajom, lassan a munkanélküliek száma is csökken, és ebben az évben - legalábbis úgy tűnik - nem lesz működési hiánya az önkormányzatnak. Arról is szót váltunk: nem szeretne-e város lenni a település, amely Gyergyai Albertnek, a neves írónak és műfordítónak a szülőfaluja. A polgármester bízik abban, hogy előbb-utóbb újra az lehet, hiszen a századelőn mezővárosi rangja volt Nagybajomnak, és a pusztákkal együtt több mint hatezer lakója van. A szolgáltatások és az infrastruktúra nagy része megvan hozzá - legutóbb benzinkutat avattak -, most a szennyvízrendszer a legsürgetőbb. A korán jött tavaszban a főtéren az első világháborús emlékmű környékét teszik rendbe a gamesz munkásai. Nepomuki Szent János szobra még mindig fejeüenül áll a Patak vendéglő tövében, de már nem sokáig. Megtudtam: a millenniumi pályázat pénzéből jut arra is, hogy pótolják az utak, vizek védőszentjének ellopott fejét. Péter Józsefné a kislányával indult az ABC-be. Pálmajori volt, de 17 éves kora óta itt él. Azt mondta: nem menne sehová. Bár férfiszabó a szakmája, a bölcsődében dolgozik kisegítőként. Most gyesen van a kisebbik gyerekkel, akit a csecsemőotthonból fogadtak örökbe.- Van egy 12 éves, mozgássérült lányunk, ám a párommal éreztünk magunkban annyi erőt, hogy még egyet fölneveljünk, s neki is jobb élete legyen - mutat a sportkocsiban ülő csöppségre. - A nagyob- bikat gyakran hordjuk Pestre, de az itteni gyermek- orvos is mindenben segít. A mosolygós arcú asszony szerint minden megvan itt, de a 15-20 éves fiúk, lányok nem tudnak hol szórakozni. Erre rímel ifi. Horváth Vaskó Zoltán véleménye is. A Kaiser vendéglő fiatal vezetője azzal toldja meg: jó volna, ha a gyerekek úszásoktatásra Generációk. Péter Józsefnéék a sajátjuk mellé örökbe fogadtak egy kislányt fotó! kovács járnának és tanfolyamok is indulnának, helyben. A hangulatos vendéglőt három éve nyitották, s főleg az átmenőforgalomra alapoznak. Terveznek egy panziót is, és a dohányzási törvény miatt kénytelenek hozzáépíteni egy új részt. A falu szellemi központja Nagybajomban is az iskola. Tibol László igazgató nyugdíjba vonult, de az intézményt - ahol hét falu 530 diákja tanul - jó szívvel bízta utódjára, fiatal, ambiciózus munkatársára, Dömötör Sándorra.- Az iskolai rendezvényekre nemcsak a gyerekek és a tantestület tagjai kíváncsiak, hanem a falu lakói is - állítja Dömötör Sándor, aki elsősorban a kollégájával, Szabó Ernővel szervezett - megyei szinten is kiemelkedő - millenniumi programsorozatra gondol. A hagyományos Csokonai-napok is sok testvériskolát, tanárt és diákot megmozgatnak, s az ökoiskola-hálózat leendő tagjaként további nemzetközi kapcsolatok is épülhetnek. A nagybajomiaknak egyre szorosabb barátságban vannak Schortens és Gyergyószárhegy polgáraival, s a közeli Boronka természetvédelmi terület ugyancsak sok külföldit vonz. Az átutazók meg a gólyafészkek láttán állnak meg, hiszen az utóbbi három évben megháromszorozódott a madarak száma. Tavaly harminchárom fészekben költöttek, és ez azt jelenti, hogy a gólyák kiváló élőhelyet fedeztek föl a környék fás-legelős területein. Néhány éve Nagybajom meg is kapta a nemzetközi gólyafalu nevet. Nemcsak a fészkek látványa nyújt élményt - egyébként az önkormányzat most tervezi magasításukat -, hanem a Sárközy-kúria is. A terület nagyvadakban gazdag, és az ökoturizmus, a falusi vendéglátás mellett a vadászat is virágozhat. Ezt a kies vidéket, az asszonyszerűen szelíd somogyi dombokat festi Tibol László, a nyugdíjba vonult igazgató. Azt mondta: most minden idejét az akvarellre, az olajra szánja, és a nagyobb felületekkel kacérkodik. Kiállításra készül, és ezentúl is elmegy Erdélybe, hogy elhozza a havasi emberek üzenetét, s vázlatokat készítsen a gyergyói tájról, hogy csupaüveg műtermében vigye föl a színeket az akva- rellpapírra. lőrincz Sándor Nagybajom nevét a zselicszentjakabi apátság 1197-böl származó birtokösszeírásában említik először. A XV. század közepétől Nagybajomi Frank és rokonai kezében voltak a jelentősebb földbirtokok. Az elmúlt 20-30 évben fokozatosan csökkent a lakosság száma, de a népesség fogyását ellensúlyozza, hogy csaknem kétszer annyian települnek be a faluba, mint ahányan meghalnak vagy elköltöznek. Hírek KAPOSMÉRŐI DIÁKCSEMEGE. Megjelent a kaposmérői Hunyadi János Általános Iskola Diákcsemege című lapja, amely valódi csemegéket ígér. A farsang jegyében összeállított újságban gyakorló tanítását végző leendő pedagógusról éppúgy olvashatunk, mint a továbbtanulásról és a világ legrendesebb osztályáról, melyet a nyolcadikos Lukács Zoltán mutat be, s ez a Diákcsemege legeredetibb írása. (Is) SZÁZEZER FORINTOS FELLÉPÉS. Százezer forintot ajánlott föl az elnöki keretéből dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke a somogyjádi nyugdíjasegyesületnek a polgármesterek Balatonföldváron tartott bálján. A negyventagú szervezetből tizen- ketten mutatták be farsangi műsorukat, s az elnök további szerepléseik támogatására szánta a jelentős összeget. Három társuk Pécsről tért vissza dicséretes eredménnyel a szavalóversenyről: egy második és egy harmadik helyezéssel, (ié) _________________■ H áromszor raktak fészket jük. Az anyát idegösszeomlással vitték kórházba, a családfő végső elkeseredésében többször öngyilkosságot kísérelt meg. Most már áldja a sorsot, hogy nem sikerült. A falu lakói, a munkahelye és a megyében élő ismeretlenek adtak neltik erőt és segítséget ahhoz, hogy az erdélyi és a geszti ház felhúzása után harmadszor is építkezésbe fogjanak. Mesélik, hogy kaposvári vállalkozótól a kisnyugdíjasig sokan fölkeresték őket adományukkal. Az önkormányzat 50 ezer forintot, a biztosító pedig 200 ezer forintos gyorssegélyt utalt át a papiakba költözött családnak. Megmaradt bútoraikat a kultúrházban tárolhatták. Két évnek kellett eltelni, hogy toldozva- foldozgatva újra tető legyen a népes család feje fölött. A saját otthon azonban még nem elég a boldogsághoz, hiszen a családi kasz- szába 90 ezer forint folyik be. Igaz, a gyerekek többsége dolgozik, de ebből hátuknak kell megélni, s ráadásul a törlesztésre és a rezsire elmegy a bevétel fele. A legnagyobb bánatuk mégsem ez. Sokan azt mondják rájuk, hogy románok, mert nincs pénzük a magyar állampolgárság megszerzésére. A családfő bizodalma a legkisebb lányban, Timiben van, aki kitűnő tanuló, és emellett számos gyermekszépségversenyt is megnyert. A szülők reménykednek: a gyerekeiknek talán megadatik, hogy otthonra leljenek a világban - magyar állampolgárként. TAKÁCS ZOLTÁN Kovács Jenő Béla: Háromszor kezdtük újra, a semmiből fotó: kovács tibor SOMOGYGESZTI A hétgyermekes geszti család tragédiájára még ma is sokan emlékeznek. Az Erdélyből Somogyba települt Kovácsék háza egy baleset során két éve vált a tűz martalékává. Az egész megyéből, de főleg a faluból érkező segítséggel mára újra felépítették az otthonukat. Merész lépésre szánta el magát Kovács Jenő Béla, amikor éppen tíz évvel ezelőtt Marosvásárhelyről Somogygesztibe költöztette át kilenctagú családját. Az erdélyi otthont eladták, a pénzből minden gyerek kapott egy kabátot, s a kezdeti időkben egy rokon másfél szobás házában húzták meg magukat. A családfő és a legnagyobb fiú a Kapos Volánnál helyezkedett el, ám a megtakarított pénz mellett jelentős OTP-hi- telt kellett fölvenniük, hogy egy faszerkezetű „gyorsház” építésébe belefogjanak. A tetőtér-beépí- téses házba 1994 telén költöztek be, de nem sokáig élvezhették új otthonuk kényelmét. Kovács Jenő Bélát még most is megviseli, ha fölidézi azon a két és fél évvel ezelőtti, kora őszi napon történteket. A két nagyobbik fiú egy darázsfészek kifüstölésébe fogott, ám a darazsak nekik támadtak. A fiúk a kénlapot a padlóra ejtették, és pár perc múlva lángokban állt a ház. A felső szint porrá égett, alig maradt valamiÖröm és üröm a praxistörvény nyomán A most életbe lépett praxistörvény biztonságot, méltányos nyugdíjas éveket biztosít az alapellátásban tevékenykedő orvosoknak. Ennek örülnek a fenntartó önkormányzatok is, hiszen - mint Verkman József Kadarkút polgármestere megjegyezte - a lakossággal együtt nekik is érdekük, hogy jól érezze magát az orvos. Más kérdés, hogy ez az öröm miért nem felhőtlen. Kapos mente Kényszerpályára kerülnek az ön- kormányzatok a praxis- és az ezt követő ingatlan-, valamint eszközprivatizáció nyomán - Kisbank Lajos szentbalázsi polgár- mester szerint. Az ellátással kapcsolatos kötelezettségek ugyanis továbbra is őket terhelik, de elvesztették az eszközeiket; nincs már beleszólásuk az orvos kiválasztásába, kinevezésébe. A szakmai és etikai megfelelésről ugyanis az orvosi kamara dönt. Úgy véli: a törvényelőkészítésben sem vették kellő súllyal figyelembe az érdekeiket. A legfontosabbat, a betegellátás minőségi javítását pedig nem viszi előre az anyagi és morális kettőségre épülő rendszer.- Elhamarkodottnak ítélem a háziorvosi praxishoz tartozó ingatlan eladásának a lehetőségét is. Előfordulhat, hogy az orvos hirtelen meghal Vagy egyéb ok miatt elköltözik, s átmenetileg megszakad a praxis folytonossága. Ki vállalja a felelősséget az alapellátás biztosításáért? Településünkön egy épületben van a háziorvos és a védőnő, s ott van egy szolgálati lakás. A viszonylag új, háromszintes ház lehetőséget kínál egy újabb védőnői lakás kialakítására is. Bár a háziorvosunk nem jelezte vásárlási szándékát, el sem tudom képzelni, kinek és müyen formában adhatnánk el a többfunkciós ingatlant. S azt sem, hogy milyen elvek alapján becsüljük föl az ingatlan értékét. Az ön- kormányzat nagyon sokat költött az épület karbantartására; legutóbb hárommillió forintot áldoztunk a tető cseréjére. Erőnkön felül, évi egy-két millió forinttal hozzájárulunk a működtetési költségekhez is. A háziorvosi körzetünkhöz hat település tartozik. Mi lesz a sorsuk az itt kialakított kis rendelőknek? Úgy vélem, az átgondolatlan törvény feszültséget kelthet az orvosok és az önkormányzatok között. Verkman József kadarkúti polgármester szerint is már csak a kötelezettségeik maradtak. Az ellátási kötelezettség átruházásához ugyanis az önkormányzati törvényt is módosítani kellett volna. A teher, amit az ingatlanok karbantartása, fejlesztése és a műszerek pótlása egyelőre rájuk ró, jelentős. Csak a működtetésre évi hárommillió forintot költenek. A további öt települést ellátó körzetben az utóbbi években mintegy nyolcmillió forintot áldoztak arra, hogy egy épületben kapjon helyet az alapellátás valamennyi szakterülete. Ezért két szolgálati lakást is feláldoztak, s kialakítottak egy új épületet. Az orvosi, fogorvosi és ügyeleti rendelésnek, valamint a védőnői szolgálatnak egyaránt helyet adó komplexumot azonban nem tudni, hogy kinek vagy kiknek és milyen formában adhatnák el. S itt is kérdéses a központhoz tartozó öt falu rendelőjének a sorsa. Némelyik ugyanis egy több feladatot ellátó épületben van. A polgármester egyelőre csak az eszközprivatizációra lát reális esélyt. Úgy véli, ennek a fejlesztése sokkal inkább feladata lehet a szakértelemmel bíró orvosnak, mint egy köztestületnek. VÁRNAI ÁGNES Szivattyúházat terveznek Kadarkút Bár az átereszek szabad elfolyást engedtek a csapadéknak, mégis egy egész utca ingatlanjai kerültek veszélybe. Az alacsonyabban fekvő Rákóczi utca talaja ugyanis vízzel telítődött az esőzések miatt. A polgári védelmi bizottság a napokban fölmérte és mintegy hatmillió forintra becsülte az ingatlankárt. Ennek alapján készítik el a belvízkárok elhárításához szükséges pályázatot. Bár az önkormányzat önerőből már egymillió forintot költött a szivattyúzáshoz szükséges eszközök pótlására, a nagyobb kár kivédéséhez még 30 millió forintra lenne szüksége. Ezt az összeget elsősorban egy szivattyúház és az árokrendszer kialakítására szánják. A kárelhárítási tervekért is több mint félmillió forintot fizet az önkormányzat. ____________v.á. Eg yelőre nem látható tisztán, hogy az'anyagi és morális kettősségre épülő rendszer javítja-e a betegellátás minőségét
