Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-09 / 58. szám
2. oldal - SOMOGYI HÍRLAP V L Á G TÜKÖR 2000. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK METRÓBALESET TOKIÓBAN. A szerda reggeli csúcsforgalomban kisiklott egy metrószerelvény, és összeütközött a szembehaladó vonattal: hárman meghaltak és igen sok a sebesült. Az első jelentésekben az szerepelt, hogy a balesetet nagy erejű robbanás előzte meg, ezt azonban a tokiói rendőrség cáfolta. ________ FOTÓ: FEB/REUTERS G yermekbűnözés vendégségben Valódi neve helyett a kiskorút a sajtó csak Mehmetként emlegeti. A tizenöt éves kamasz öt esztendő alatt 63 bűn- cselekményt követett el, amiért egyszer s mindenkorra kitiltották Németországból. München-Isztambul A fiú az év elején életbe lépett törvények szerint jogilag voltaképpen német állampolgárnak számít. Ugyanis Münchenben született, a tartományban negyed százada élő török vendég- munkás család sarja. Most mégis kizsuppolják. A koránál öt évvel idősebbnek látszó, fékezhe- tetlen fiúnak nem használtak sem az atyai pofonok, sem az iskolai vasszigor. Az erőszakoskodó kamasz a végén még a rendőrökre is kezet emelt. A hatóság kivárta a pillanatot, amikor már büntethető. Bizonyosak voltak benne, hogy Mehmet a karjukba szalad. Egy nappal a 14. születésnapja után letartóztatták, a fiú ugyanis egy gimnazistát csaknem félholtra vert és kirabolt. A bíróság egy év börtönre és kiutasításra ítélte. Hónapokig tartó jogi huzavona után - alkotmánybírósági döntés értelmében - irány Isztambul. Mehmet jócskán megterhelte a német-török kapcsolatokat, ám a törökök kénytelenek voltak befogadni. A német rendőrök még részt vettek a fiú isztambuli kihallgatásán, aztán már a török zsaruk vitték az ügyészségre, de miután nem volt priusza, mehetett Allah hírével. Ment is, egyenesen a belvárosba, ahol a barátnője várta. A titkárnőnek készülő - akkor 16 éves - német Jasminnal együtt repültek vissza Münchenbe. Mehmet ügyvédje - a szülők kérésére - elintézte, hogy a bajor bíróság újratárgyalja az ügyet. Ám a próbálkozás nem járt sikerrel. A fiatalember túl rossz ahhoz, hogy „igazi” bajor lehessen. A mostani, legutóbbi tárgyalás után 72 óra leteltével el kellett hagynia Németországot, amelynek lakossága egyetért abban, hogy nincs szó semmiféle idegenellenességről, hátrányos megkülönböztetésről. A török származású Mehmetnek nem sikerült beilleszkednie. Márpedig senkit sem lehet akarata ellenére, erőszakkal integrálni. KULCSÁR LÁSZLÓ Thomas Klestil új esélyt kér A tagjelöltek bízhatnak a csatlakozás menetrendjében Brüsszel - Budapest Thomas Klestil osztrák köztársasági elnök szerdán arra kérte az Európai Unió Bizottságát, hogy intenzív pár- beszéd útján segítsen felül kerekedni azon a nehéz helyzeten, amelyet az EU 14 tagjának Ausztriával szemben hozott szankciói okoztak. Az osztrák államfő előbb négy- szemközt tárgyalt Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, majd több mint egyórás megbeszélést tartott az egész bizottsággal. Klestil kijelentette: „Adjanak esélyt Ausztriának, hogy megmutathassa, mit csinál, milyen tagja az EU-nak, mert a jelenlegi helyzet mindkét félnek kellemetlen.” A belga külügyminiszternek szánt oldalvágásként megjegyezte: az olyan felhívások, hogy az emberek idén ne menjenek Ausztriába síelni, bizonyára ellenkező hatást váltanak ki. Orbán Viktor annak ellenére, hogy a Haider-ügy miatt egyesek az európai uniós bővítés elhúzódását jósolják, a csatlakozási tárgyalások tapasztalatai alapján lát reményt arra, hogy Magyarország 2003. január 1-jén az EU teljes jogú tagjává váljék. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Osztrák Szabadságpárt kormányra kerülése után az Európai Bizottság enyhébb álláspontot foglalt el, mint az egyes tagállamok vezetői, akik szerinte saját országaiknak üzentek. A kormányfő rádióinterjújában kifejtette: az egyes országok állásfoglalása - például Francia- ország vagy Belgium esetében - összefügg azzal, hogy ott menynyire erősek a radikális, illetve szélsőséges mozgalmak. Véleménye szerint Magyarország minden tekintetben kiállja az összehasonlítást: máshol a szélsőségesek, radikálisok sokkal erősebbek és fenyegetőbbek, mint nálunk. Ha alacsonyabb havi díj mellett szeretné élvezni az állandó telefonkapcsolat biztonságát, akkor a Biztonság csomag Önnek szól! Ha Ön többszázezer egyéni előfizetőnk egyike egy analóg vonallal, aki keveset telefonál, mert inkább Önt hívják, válassza a Biztonság csomagot! így havonta 755 forintot takaríthat meg, mivel 2000-ben is a tavalyi havidíjat, egészen pontosan 1512,50 forintot kell fizetnie. Emellett 250 forintig a szokásos percdíjakon és kapcsolási díjon telefonálhat. Efölött az érvényes listaárnál magasabb díjakat számítunk fel: ez a belföldi vezetékes hívásoknál és a nemzetközi hívásoknál háromszoros, a hazai mobiltelefonok hívásakor időszaktól függően legfeljebb kétszeres. Az alacsony havidíjért cserébe néhány kényelmi szolgáltatásunkról és kedvezményünkről le kell mondania. Továbbra is változatlan áron veheti azonban igénybe az egyszeri díjazású szolgáltatásokat: például a Tudakozót, a Hangos számlát, a Táviratfeladást, a Hívásrészletezést. A Biztonság csomag bármikor visszamondható, és az első megrendelés nem kerül semmibe. Nem szeretne többet fizetni, mint tavaly? Ha az Ön havi számlája 1999-ben általában nem volt magasabb 2140*Ft-nál, akkor Önnek megéri átjelentkezni a Biztonság csomagra. Milyen forgalom mellett éri meg a Biztonság csomag? Azonos településen vagy körzetszámon belül nappali időszakban 22 db egyperces beszélgetés vagy belföldi távolsági (III.) forgalomban kedvezményes időszakban 15 db egyperces beszélgetés esetén. *Havi előfizetési díj, forgalmi és kapcsolási díjak összege. Az árak az áfát tartalmazzák. Átjelentkezés, információ az 1212 ingyenes telefonszámon és a MATÁV Pontokban. MATÁV P nt ^1212 Egymás közt ^MÄTAV A KFOR nem tűri a provokációt Tisztázatlan a „fokozott autonómia” fogalma A NATO irányítása alatt álló koszovói nemzetközi békefenntartók nem tűrik el a szélsőséges erők szándékos provokációit - hangsúlyozta szerdán közzétett nyilatkozatában Lord George Robertson, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Koszovó KFOR-kitonák a Kosovska Mltrovlca-i hídnál FOTÓ: FEB/REUTERS A NATO-főtitkár elítélte a tartomány északi részében, Kosovska Mitrovicában kedden történt erőszakos cselekményeket, amelyek következtében több mint negyvenen megsebesültek, köztük a KFOR kötelékébe tartozó 16 francia katona. A településen kézigránát robbant, és több lövés is eldördült. Robertson kiemelte: a KFOR nem lesz tétlen szemlélő, és nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a szélsőségesek elérjék céljukat: a nemzetiségek megosztását, az etnikai gyűlölet szítását és a szeparatizmust. A békefenntartók parancsnokai erőteljes választ adnak bármilyen, a NATO-csa- patok elleni támadásra. Egyben felszólítják a szerbeket, valamint a koszovói albánokat, hogy utasítsák el az erőszakot és a gyűlöletkeltést. Kofi Annan ENSZ-főtitkár helyi idő szerint kedden New Yorkban arra szólította fel a Biztonsági Tanácsot, hogy tisztázza a koszovói jugoszláv tartomány jövőbeni politikai státusát. Annan különösen csuszamlósnak nevezte az ENSZ-misszió koszovói működési terepét, amit indoklása szerint a jövő miatti bizonytalanság okoz, megismételve ezzel Bemard Kouchner- nak, az ENSZ-közigazgatás vezetőjének aggodalmait, aki zárt ülésen tájékozatta a BT-t a tartománybeli helyzet tarthatatlanságáról. A világszervezet főtitkára szerint a zavaros helyzetet maga a BT idézte elő azzal, hogy a NATO-bombázást lezáró határozat bizonytalanságban hagyta a többségi albán és a kisebbségi szerb közösséget is Koszovó jövőjét illetően. A határozat elismeri Jugoszlávia szuverenitását, egyidejűleg azonban Koszovó Jugoszlávián belüli „fokozott autonómiájának” megteremtéséről beszél. Kouchner nyomán Annan kijelentette: a fokozott autonómia fogalma sehol sincsen meghatározva, és ezt a hiányosságot a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. Hírek röviden Magyar-horvát együttműködés Az intenzív horvát-magyar együttműködés kezdetének minősítette Horvátország első külügyminiszter-helyettese Németh Zsolt külügyi államtitkárral tartott szerdai zágrábi megbeszélését. Vesna Cvjetkovic-Kureles asszony a találkozó után kiemelte, hogy egyebek között a két ország szabadkereskedelmi megállapodásának megkötéséről tárgyaltak. Szó esett arról is, hogy a két ország állampolgárai hamarosan személyi igazolványukkal léphessék át a határt. Új jelölt a Valutaalap élére A német kormány szerdán megerősítette, hogy Horst Köhler, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelenlegi elnöke Berlin új jelöltje a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztjára. A berlini kormányszóvivő kijelentette: Németország várakozása szerint Köhler lesz az Európai Unió jelöltje is. A szóvivő szavai szerint „a legtöbb, de nem az összes EU-tagállam” már jelezte, hogy támogatja az új német jelölt személyét. Harcok Csecsenföldön Orosz harci repülőgépek szerdán a dél-csecsenföldi Vegyenonál megsemmisítettek egy sportrepülőgépet, amelyről feltételezik, hogy a bekerített csecsen lázadók vezéreinek kimenekítése volt a célja. A támadásban életét vesztette 15 fegyveres lovas, akik a repülőgépet őrizték. A dél-csecsenföldi hegyekben egy befagyott tavon már a múlt héten felfedeztek és szétbombáztak egy sebtében kialakított felszállópályát. Béke előtt a Közel-Keleten? A palesztinok készek aláírni május végéig a keretmegállapodást a palesztin területek végleges státusáról.Ezzel kapcsolatban egyiptomi-izraeli -palesztin csúcstalálkozót tartanak csütörtökön Sarm es-Sejkben. A Ciszjordániáról és Gázáról szóló keretmegállapodást végül abban a formában fogadják el, ahogyan azt Ehud Barak izraeli miniszterelnök kérte. Az erről szóló egyezség szerdára virradóra született meg Barak és Jasszer Arafat találkozóján. Belgrad dicséri Konrád Györgyöt A belgrádi sajtó nagy figyelmet szentelt szerdán Konrád György magyar írónak a tavalyi jugoszláviai NATO-csapásokkal foglalkozó, s szerb nyelvű kiadásban a jugoszláv fővárosban bemutatott esszékötetének. A Politika - a többi belgrádi laphoz hasonlóan - a többi között idézte Konrád György azon megállapítását, hogy elfogadhatatlan az emberi jogok bombákkal történő megvédése. Segítség Hágának Martonyi János vendége volt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék főügyésze. Carla Del Ponte a megbeszélésen jelezte:: a hágai intézmény továbbra is számít hazánk támogatására. A törvényszék már többször megkereste Magyarországot, információkat kért a vád alá helyezett személyekről, javaikról, illetve a zárolás lehetőségeiről. Az intézmény eddig mintegy száz fő ellen emelt vádat a volt Jugoszlávia területéről, közülük 35-en vannak letartóztatásban, öt személy ellen jelenleg folyik a büntetőeljárás.
