Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

Somogyi Hírlap 2000. Február 5., Szombat Színes hétvége 11. OLDAL A büntetőbíró embersége Másfél éve ismét a bírói pulpitusra ül dr. Ujkéry Csaba, a megyei bí­róság elnöke. Azt mondja hiány­zott neki a tárgyalóterem.- Mikor ült utoljára bírói pulpituson?- A múlt héten: fellebbvitelben elnö­költem. Minden hónapban egy napot el­nökölök és egyet szavazok: igyekszem visszatérni a tárgyalóba.- Mit jelent az, hogy elnököl és mit az, hogy szavaz?- Az elnöklés azt jelenti, hogy fellebb- viteli tárgyaláson - mint a tanács elnöke - a tanács munkáját irányítja. Ez alapos felkészülést igényel, mert a fellebbviteli tárgyalást a tanács elnöke vezeti. A tár­gyalás után, az írásba foglalást követően is vannak még feladatok. A szavazás pe­dig azt jelenti, hogy ott nem aktív a bíró, hanem harmadikként szava­zati joggal rendelkezik. Ez ki­sebb munkateher.- Ezt a feladatot magára osztotta vagy kötelező?- Én osztottam magamra már tavaly. Az életemet mégis csak a tárgyalótermek környé­kén éltem le és nem szabad túlságosan elszakadni a bírák világától. Azért mondhatom, hogy én osztottam magamra, mert korábban kezdtem el, mint ahogy az igazságszolgáltatási ta­nács megfogalmazta: a bíróságok vezető­inek is vissza kell térni az ítélkezésbe. Természetesen idejükhöz mérten.- Milyen érzés volt újra visszatérni?- Sikerélmény, és ez mindenképpen az ember önbecsülését erősíti.- Aktív bíró korában szigoráról volt is­mert. Jól jár most, akinek az ügyét ön tár- gyalja?- Remélem, hogy jól jár, mert az igaz­ságos ítéletet kapja. Úgy gondolom, hogy mindenkinek van saját mércéje.- Hallgatóként beszokott ülni a tárgya­lóterembe mások tárgyalására?- Nagyon ritkán. A hobbiról mondja Krónikaregények az én írásaim: igyek­szem mindig a legpontosabban követni az eseményeket. A szereplők nem valós sze­mélyek, a történetek viszont igazak. Nem pénzkiegészítés az írás, hiszen a honorá­rium olyan mint a kutya vacsorája, s any- nyi, hogy egy nagyobb társaság egyetlen este el tudná verni. Nekem ez a mellékte­vékenységem. Amikor rátalálok egy témá­ra vagy időszakra s tetszik, akkor min­denképpen szeretném az örömömet meg­osztani az olvasóval. Ezért írok.- Nem is méri, hogy kollegái hogyan ítélkeznek?- De igen. Egyrészt azon a réven, hogy visszatértem a tárgyalóterembe és másod­fokon én bírálom felül az ügyeket. Kez­dettől fogva megkövetelem azt is, hogy a másodfokon hatályon kívül helyezett ösz- szes ügyet be kell nekem mutatni. Nem-, csak büntetőben, hanem polgáriban is. Ennek következtében azért van képem az ítélkezésről.- Mit szűr le, hogyan dolgoznak a kol­légái?- Nem a mundér becsületet okán mon­dom azt, hogy tisztességesen és jól vég­zik a munkájukat, hanem meggyőződés­ből. Ezért háborított föl engem mérhetet­lenül a múlt szombaton az egyik buda­pesti újságban megjelent cikk a bírósá­gokról. Az a kép, amit az ügyvéd rajzolt Nem a mundér becsülete okán mondom, hogy tisztességesen és jól végzik a munkájukat. féligazságokkal, idejét múlt dolgokkal van teli és teljesen elfogult. Minket ma­napság divat szidni.- Mit gondol, milyen kép alakulna ki a bíróságokról, ha a vádlottak padján ülők mondanának véleményt?- A büntetőbírói tapasztalatom az, hogy igen is lehet emberségesen csinálni. Fontos a szigorú mértéktartás. Ha a bíró nem tudja megmérni a büntetést, bizony lehetnek rossz visszhangok. Előttem már volt olyan, aki - szó szerint mondom - megcsókolt a tárgyaló karfáját az ítélet- hirdetéskor, mert csak hat évet kapott. Amikor el kell dönteni például egy em­berölés esetén, hogy bűnös vagy sem a vádlott, akkor tíz év fölött mérek, vagy azt mondom: fölmentem és hazamehet. Ez borzasztó különbség.- Konzultálni szoktak a bi­tókkal?- Konkrét ügyekben soha. Nem beszéljük meg az ügye­ket. Az más kérdés, hogy egyes jelenségekről, ami a bírói gya­korlattal kapcsolatos, szó van, de nálunk nincs konzílium.- A bitókhoz tehát az elnö­kön keresztül semmilyen befo­lyás nem éréi...- Nem érhet és nem is ér el. Valószínű, hogy az emberek nagy része tájékozatlan ebben az ügyben. Fölhívnak például teljesen ismeretlen emberek, hogy beszélni akarnak velem, mondjam meg, mikor van a fogadónapom? Nekem nincs fogadónapom - felelem. - Hogy hogy nincs? - kérdezik, s hozzáteszik: hol lehet akkor panaszkodni? Panasz­kodni lehet, meg kell írni és, ha alapos a panasz, akkor majd be fogom hívni és meghallgatom az illetőt, egyébként pa­naszkodni a panasznapon lehet. Azt hi­szik sokan, hogy a méltányosnak vélt bajaikat a megyei bíróság elnöke majd orvosolja, megmondja annak a bírónak, hogy mit kell neki csinálnia. Vakvágány ez. Én a bírónak nem vagyok szakmai fö- löttese. Nem csak én, senki! A szakmai felettese a fellebbviteli bíróság: az majd megmondja, hogy jól döntött vagy sem. Én igazgatási elöljárója vagyok.- Nehéz megértetni ezt egy elkeseredett ügyféllel, aki nem tartja igazságosnak az ítéletet?- Ha nincsenek mentálhigiénés prob­lémák az elkeseredett ügyfélnél, akkor nem. De sok esetben úgy tűnik, hogy van ilyen probléma is.- Es a bírákat nem szokták megkör­nyékezni?- Nincs tudomásom róla. Felelősség­gel ki merem jelenteni, hogy nem! Nem azért nincs tudomásom róla, mert nem kötik az orromra.- Milyen lehetősége van a bírókkal szemben? A fizetésükön állapítja meg vagy a nomenklatúra?- A nomenklatúra. Annyi lehetőségem van csupán, hogy rendkívüli előresoro­lással rendkívüli jövedelemhez juttatom a bírót. A bírákkal szemben én a fegyel­mi jogkört gyakorlom. Az ítélkezéssel ez csak annyiban kapcsolatos, hogy ha vala­mi határidőt vagy igazgatási jogkörbe tar­tozó normát sért, akkor eljárhatok, de ami az érdemi ítélkezésre vonatkozik, abban nem.- Arra nincs befolyása, hogy melyik bí­ró melyik ügyet tárgyalja?- Olyan értelemben lehet befolyásom, hogy én szignálom az ügyeket, de mi ezt Somogybán úgy szabályoztuk, hogy meghatározták: melyik büntető, illetve polgári tanácsnak milyen jellegű ügyeket tárgyalnak és automatikusan ahhoz a ta­nácshoz kerülnek az ügyek. Ettől eltérés csak akkor van, ha a munkateher ezt megkívánja.- Emberölés szerencsére nincs gyak­ran, de lopás annál inkább. Aki lopással vagy betöréssel foglalkozik, annak jóval több a munkája.- Vannak bírák, akik ezzel foglalkoz­nak.- Prémium nincs a bíráknak?- Nincs. Van a 13. havi fizetés és ha van megtakarítás, akkor az Országos Dr. Ujkéry Csaba 1943-ban Szigetváron szüle­tett. A pécsi jogi karon végzett, büntetöbíréi pályáját 1971-ben Sopronban kezdte. Kapos­várra 1978-ban költözött és 1982-ben lett me­gyei bírósági bíró. Hét évvel később tanácsel­nök, és 1992-ben a megyei bíróság elnöke. Hobbija a vitorlázás és az írás. Krónikaregé­nyeket ír. Most éppen a nyolcadikat, az állam- alapításról. Igazságszolgáltatási Tanács határozza el azt, hogy ebből mennyi osztható ki. A megyei bíróság elnökének olyan jogköre van, hogy differenciálhat a jutalmazás­nál. 1992 óta vagyok hivatalban és követ­kezetesen nem differenciálok. Vagy al­kalmas a bíró a feladata ellátására, vagy nem alkalmas. Nálunk csak az dolgozik, aki alkalmas, tehát nincs differenciálás.- Említette, hogy egyes bírák neve rendszeresen megjelenik a sajtóban. Örülnek ennek a bírák vagy haragszanak érte?- Magamból indulok ki. Ha nyilatkoz­tam egy ügyről - annak idején még lehe­tett, manapság már ez tilos, csak a sajtó- szóvivő adhat tájékoztatást az ügyekről - szerettem, ha tudják, hogy rólam van szó. Miként azt is szeretem tudni, hogy ha egy másik ügy jelenik meg az újság­ban, akkor tudják: másról és nem rólam van szó. Vannak persze, akik nem szere­tik ezt. Azt mondják: ez nem az ő vilá­guk, a nyilvánosság. Tájékoztatási köte­lezettségünk viszont van, én vallom azt, hogy a cikkekből sokat okul­hatnak, nemcsak a vádlottak és a védőik, valamint a sértet­tek szereznek az ítéletről tu­domást, hanem egy egész megye.- Az utóbbi években a bíró­ságoknak nagy „adóssága” volt: hosszan húzódtak el az ügyek. Esetenként évek múl­va került a vádlottak padjára a gyanúsított...- Jelentem: mi elég jól ál­lunk. Az országos átlagnál magasabb a befejezett ügyek aránya Somogybán és nincse­nek elhúzódott ügyeink. 1992-ben, amikor én hivatal­ba kerültem, 65 bíró műkö­dött a megyénkben. Most 87- en vagyunk.- Népszerűbb lett a pálya?- A pálya nagyon népsze­rű, sorban állás van. Az a vi­lág régen elmúlt, hogy lasszó­val kellett fogni a fogalmazó­kat. Kétszeres, háromszoros a túljelentkezés. A városi bí­róságokon tehát csökkent az érkezett polgári ügyek szá­ma, a büntető ügyekben pe­dig stagnálás van. Egy bíróra eső befejezett büntetőügy 263, a polgári pedig 252.- Miből adódnak az elhúzódó ügyek?- Bizonyítási nehézségből. Sokszor abból, hogy nem lehet megtalálni a tanú­kat, a vádlott nem jelenik meg a tárgyalá­son. Kéthavonta jelentési kötelezettsége van minden helyi bírósági elnöknek, aki­nek meg kell vizsgálni ezeket az ügyeket és tájékoztatni arról, hogy mi az oka az egy éven túliságnak. Ha bírói mulasztást tapasztalatunk, a szükséges intézkedést megtesszük. Megnyugtató, hogy eddig egyetlen esetben sem kellett bírói mu­lasztás miatt valamilyen következményt alkalmazni. Nem a bírákon múlik ugyan­is, az ügyfelek között van, aki direkt arra játszik, hogy elhúzza az eljárást. Ennek számtalan trükkje van. Alig haladja meg a tizet az egy éven túli ügyek száma Ka­posváron. Egy közeli megyében a bünte­tőügyek 30 százaléka egy éven túli. Ná­lunk ez mindig kardinális kérdés volt, hogy az ügyeket a leggyorsabban fejez­zük be, mert úgy van a dolognak értelme.- Köszönöm az interjút. kercza imre Könyvajánló Evelyn Marsh: Az ártatlanság Ismételten gyötörnek a fájdal­mak. Úristen! Meddig lehet ezt még bírni? Minden ember ilyen szenvedés útján jön a világra? Istenem! Istenem! Add, hogy véve legyen már... szeretnék túl lenni a szülésen... Kinyílt a kü­lön kórterem ajtaja és az asz- szony testvére lépett be. Drá­gám, siettem, ahogy tudtam, annyira izgulok érted! Látom az arcodon a fájdalmat. Nemsoká­ra vége lesz - simogatta meg a verejtékben úszó nő homlokát.- Itt maradok végig melletted, kérlek, ne félj! Jó kezekben vagy, a férjed is orvos... (Budakönyvek 629 Ft) Wilbur Smith: A sólyom röpte A férfi világcsavargó, a tengerek ura, a törvényeknek fittyet há­nyó rabszolga kereskedő. Hatal­mába kerít mindenkit - legyen bár férfi vagy nő -, akit csak ki­választ magának. Az asszony orvos, aki eltűnt apja nyomát kutatva, behatol Afrika rejtel­mes vadonjába. Nemcsak testi enyhülést, hanem lelki vigaszt, Isten igéjét is viszi a bennszü­lötteknek. Robyn Ballantyne és Mungo St Jonh mint két ősel­lenség esik egymásnak. Dühük­nél csak a szenvedély erősebb, amely egymáshoz hajtja őket, szinte akaratuk ellenére, a sors parancsára. Együtt élik át a nagy kalandot és a lángoló sze­relmet, miközben átvágnak a fe­kete kontinensen, a múlt század második felében, a gyarmatbiro­dalmak aranykorában. Lebilin­cselő kalandok és színes, hús - vér jellemek - ezek a fő titkai a szerző megunhatatlan varázsá­nak. (Delej 1298 Ft) Stephen King: Varázsló és üveg Roland és hűséges barátai sike­resen megküzdöttek Blaine-nel, a Monóval. Egy valaha civilizált, ám mostanra elpusztult város­ban szálltak le a bomlott számí­tógépagyú egysínű vasútról. Ro­land elérkezettnek látja az időt, hogy pihenőjük közben elme­sélje társainak múltját. Megtud­juk, miért kellett idő előtt el­hagynia atyái földjét, Gileádot, s milyen küldtetéssel érkezett Alain és Cuthbert barátjával, céljuk a távolban magasodó, ég­be nyúló tornyú, rejtelmes üvegpalota. Talán meglelték a Setét tornyot? Stephen King re­gényfolyamának negyedik köte­te - a korábbiakhoz hasonlóan - izgalmakban, kalandokban, ér­zelmekben bővelkedő, lebilin­cselő olvasmány. (Európa 1800 Ft) Michael Foss: Kelta mítoszok és legendák Ezt követően Cuchulain a halál ösvényére lépett, lesújtva min­den ellenségére és lefejezte őket Írország népe félt a hirtelen tá­madástól, ezért minden idegen­re gyanakodva nézett. Még Cainbile hárfásait - akik azért érkeztek, hogy barátságból ze­néjükkel a katonákat szórakoz­tassák - ulsteri kémeknek hit­ték, és kíméletlenül elűzték a táborból. Az észak felé mene­külő hárfások Lia Mór sziklái között félelmükben szarvasok­ká változtak, mert egyszerre voltak ők a zene és a varázslat emberei... (Gold Book 1980 Ft) Mi Micsoda: Pingvinek A pingvinek - szívderítőén ked­ves megjelenésükkel - vezetik a madarak népszerűségi listá­ját, pedig repülni se tudnak. Úszni viszont annál inkább. Mindenki tudja, hogy megtalál­hatjuk őket az Antarktiszon, de vajon megélnek-e a forró égö­vön is? Boris Culik tengerbioló­gus, aki évtizedek óta foglalko­zik a pingvinekkel, szórakozot­tan és izgalmasan vezeti be az olvasót ezeknek a kedves álla­toknak az életébe. Sok minden megtudhatunk róluk ebből a könyvből. (Tessloffés Babilon 1650 Ft) Apu mesélj! (MiszterMini a Tuskóból) Füstölögve értem haza. A szo­bába lépve kisfiam ugrott a nyakamba.- De jó, hogy hazajöttél. Apu mesélj valamit légyszi'.- Na jó - ültem az ágya szé­lére - ma mesélek a Csodakulcsmásolóról. Ő Miszter Mini a Tuskóból. Tu­dod, visszavittem hozzá a rossz kulcsot... ...Kedvenc áruházamban a kulcsmásoló pultjához lép­tem.- Kérem, nézze meg ezt a kulcsot, mert nem jó, akad a zárban. Eközben kikészítettem egy zöldhasút, hogy illendő­en megköszönjem a javítást, ha netán nem kérne pénzt.- Ez a kulcs nem itt készült - mondta szigorúan.- Már hogyne készült vol­na itt - fortyantam föl - nézze csak meg, ilyen idétlen lila színűt csak önöknél lehet kapni. Kezébe vette, forgatta, s amikor a feliratot meglátta a kulcson, így szólt.- Igen, a felirat stimmel, de csak nem képzeli, hogy egy év után is garanciát válla­lunk?!- Hogyhogy garanciát - le­pődtem meg - a kulcsot tarta­léknak készíttettem, csak teg­nap próbáltam ki. De tudja mit?! Készítsen egy újat, kifi­zetem. Ahogy a márkanévhez il­lik, egy perc alatt készen lett a kulcs. A blokkon pontosan annyi volt, mint amennyit ad­ni akartam.- Ez nem garancia, hanem kereskedői tisztesség kérdése - morogtam elmenőben, mi­közben a selejtet a kukába ha­jítottam.- Ha nem jó, csak hozza vissza, megjavítom garanciá­ban - mondta búcsúzóul. Hirtelen eszembe villant: „lehet, hogy ő már tud vala­mit?” Hazaérve tüstént kipró­báltam a kulcsot. Nem volt jó, akadt a zárban...- Apu! Ez nem is mese volt!- Sajnos, kisfiam, tényleg nem. DR. PRIEVARA FERENC TIBOR V ■t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents