Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 5., Szombat PARKERDŐT ÉPÍTENEK. Somogybabod önkormányzata millenniumi parkerdőt hoz létre 17 hektáron. Ezen a helyen ős­honos, 200 éves tölgy, bükk-, vadcseresznye és diófák is talál­hatók, és három forrás ered. Pi­henőpadokat, utakat építenének és a vízelvezetést is megoldanák a Sapard pályázaton nyert 8 mil­lió forintból, (tz) UTAZÓ VÁLLALKOZÓK. A látrányi önkormányzat célja, hogy szorosabbá tegye a kap­csolatot a Hargita megyei Szent­egyházával. Évente diákcseré­ken negyven gyerek ismerkedik a testvérközséggel. Most üzleti látogatásra látrányi vállalkozók utaztak Erdélybe, (szá) KÉT PÁLYÁZAT. Látránybana csapadék tönkretette a járdákat, utakat, vízelvezető csatornákat. Ezek rendbetételéhez az önkor­mányzatnak nincs elég pénze, ezért most pályázatot nyújtott be, de még a saját erő előterem­tése is gondot okoz. Pályázati pénzből tervezik a kerékpárút megépítését is Balatonlelle és Somogybabod között, (szá) SZÓLÁDI KÉPEK. Reklámfü­zetet készíttetett a szóládi ön- kormányzat, s ebben a telepü­lésről készült fotók mellett helyi vendéglátósok, vállalkozók és szállásadók is hirdetik magukat. A kis album amellett, hogy az érdeklődők elé tárja Szólád kör­nyékének természeti szépségeit, rövid tájékoztatót nyújt, és az érdekesebb helyekre is felhívja a turisták figyelmét. A fotókat Korcsmáros László budapesti fotóművész készítette, (szs) KÖLTSÉGVETÉS. A látrányi körjegyzőség polgármesterei el­fogadták az általános iskola és az óvoda költségvetését. Az idén Bomogybabod, Túr, Visz és Látrány. több mint 62 millió fo­rintot fordít a közös intézmé­nyek működtetésére. A gazdasá­gi nehézségek miatt rákénysze­rülnek néhány közalkalmazott elbocsátására is. (szá) m Terepjáró hétköznapok Zugárusok házról házra - Remélik, hogy megveszik a műanyaggyárat Hartung György polgármester a műanyaggyár udvarán fotói kovács tibor Somogybabod Off-Road és mögötte rejlő terepverseny minden so­mogyinak a babodi lanká­kat juttatja eszébe. A 600 lelkes település életét azonban csak néhány nap­ra kavarja föl a terepjárók szele. A hétköznapok csöndje beszédesebb. A negyvenszázalékos mun­kanélküliség mellett a me­gyében először megalakult polgárőrség nyújtotta biz­tonság is sovány vigasz. A polgármesteri hivatal ajtaján papíros: a körzeti megbízott fi­gyelmezteti a lakosságot, hogy ismét megjelentek a faluban a különböző portékákat árusító személyek, avagy esetleg épp tb-munkatársnak adják ki ma­gukat. Kéri, hogy ne engedjék be őket, írják fel autójuk rend­számát, jegyezzék meg az arc­vonásaikat. E felhívásnak nyomós oka van: né­hány hete történt egy bűneset. Ritka az ilyesmi errefelé. Szekeres Pál, a kmb-s irodája is ebben az épületben van. Elmondta: sok veszélyt rejt az átutazó-bűnözés. A célpont leggyakrabban a német „idénylakók” háza; ilyet törtek fel, s most pár szerszámot vittek el a hívatlan látogatók. A közbiztonság azonban ettől az esettől eltekintve jó, évente legföljebb egy-két enyhébb bűneset történik. Ez nem csoda, hiszen a megyében elsőként megalakult polgárőrség ma is hatékonyan műkö­dik. Vezetője, Hartung György polgármester is megérkezik, és közbeveti: nem kellene a polgár­őrségből felfegyverzett szervezetet csinálni mun­kásőrség-módra. Annak idején alapító tagja volt az országos szervezetnek, öt évig megyei elnök­ként vett részt a munkában, de a mostani irány­vonallal nem tud egyetérteni. A tíz-tizenkét babodi polgárőr ugyanúgy teszi a dolgát, mint régebben, olykor körbejárőrködik az őrizetlenül hagyott német házakat, a babodi őslakosok por­táit és a munkahelyeket. Az utóbbi azonban egyre kevesebb. A munkanélküliség Babodon negyvenszázalé­kos, az önkormányzat 300 ezer forintot fizet ki a napokban szociális juttatásként. A téeszt a megyében elsőként itt számolták föl, ak­kor mintegy száz munkahely szűnt meg. A műanyagüzem sorsa 1996-ban pecsé­telődött meg, onnan 180 dolgozót bocsátot­tak el. Villamosipari termékeket gyártottak, de a lakásépítkezések csökkenésével a piac végleg beszűkült. A falu első embere sze­rint a 3000 négyzet­méternyi gyár száz­millió forintot ér, de az ÁFI28 millióért eladná. Ha lenne vevő. Ér­deklődőből nincs hiány, a polgármester már hét céget is becserkészett, de az adásvétel eddig va­lamilyen rejtélyes okból meghiúsult. Aznap is éppen egy somogyi cég képviselői járták be a négy üzemcsarnokot. A terepszemle alapján úgy gondolták, hogy a leromlott állagú épületek fel­újítása után legalább 80 embernek tudnának munkát adni. Ezzel páran megszabadulhatná­nak a Balaton-part és a település közti munkahe­lyi ingázás gyötrelmeitől is. Harsányi Ferenc vállalkozása már segített: né­hánynak a táblakészítő üzeme s többeknek az útfestő brigád ad munkát. A polgármesteri hiva­tallal szembeni ház mögött áll a műhely, itt te­lente is négy-öt munkás dolgozik. Közúti és rek­lámtáblákat gyártanak. A vállalkozó elmondta: a kezdeti nehézségek után kialakult értékesítési körnek dolgoznak, s ez a jövőre nézve biztonsá­got ad. Tavasztól őszig az útfestés ad munkát, nyaranta 30 munkást is foglalkoztat. Idénymun­kában nincs hiány, hiszen a pünkösdi Off-Road előkészítése és megrendezése a falu 50-60 lako­sának kínál ideiglenes kenyérkereseti lehetősé­get. Papp László, a főszervező elárulta: nemcsak az 1985 óta zajló terepversenyben gondolkodik, hanem roncsderbik, enduró- és mountain bike- futamok egész sorával szeretné betölteni a ver­senynaptárt. Kora tavasztól késő őszig hét-nyolc munkásra számít, ők megoldják a terep- rendezés mellett a műszaki feladatokat is. A nagy verseny idején pedig legalább ötvenen segédkeznek a lebonyolításban. A néhány nap alatt a kereskedők, a ven­déglátósok aratnak, a körzeti megbízott erősítést kap, s a né­metek megszállják a nyári lakokat. Aztán a terepjárók elrobog­nak, és minden visz- szazökken az eredeti kerékvágásba, folyta­tódnak a csöndes hétköznapok. A műanyaggyár épületei pedig egy újabb évet öregednek. TAKÁCS ZOLTÁN Falunévjegy: Babodon és a ma hozzá tartozó Tardon már az 1800-as években élt néhány csa­lád. Kisbabodot, Szilvást, Rákit és Vörösihegyet a tízes években, Nagybabodot a húszas években parcelláz­ták ki. Az öt puszta 1939-ben alakult önál­ló községgé. Ma 621 lakos és 230 ház van a faluban. Vezetékes ivóvíz minden la­kásban, telefon és kábeltévé minden má­sodik portán megtalálható. Az utak porta- lanítási programja tavaly fejeződött be. Hartung György szerint a műanyaggyár el­adása nagyot lendítene a falu szekerén. Gyógyító ecsetvonások SOMOGYTÚR Már ötvenedik évét is betöl­tötte Madarász Gyula, amikor festeni kezdett. A látásmódja egyéni: hatal­masra nagyítja a világ apró szépségeit, a virágokat. Al­kotásai fölke­rültek az inter­netre is, és vonzzák az ér­deklődőket Somogytűrra. Madarász Gyula alkotás közben fotó, kovács Huszonöt évvel ezelőtt is tudta Madarász Gyula, hogy milyen képeket festene, ha lenne rá ide­je. Aztán öt évvel ezelőtt szél­ütést kapott, s bal felére lebénult. Erőt merített abból, hogy ecsetet vett a kezébe, és megvalósította régi álmát.- A hetvenes évek közepén, amikor Kaposváron laktam, sokat jártam a Somogyi Fotó- és Film­klubba, ahol diavetítéseken szám­talan fölnagyított felvételt láttam virágokról - mesélte a somogytúri születésű alkotó. - A virágok for­mái ragadtak meg és az a csodála­tos színvilág. A pasztell-technikát, amivel most dolgozom, Z. Soós Istvántól tanultam el. A festő a szépség ábrázolására törekszik; úgy érzi, erre szomja­zik a világ. Úgy láttatja a virágo­kat, ahogyan azok sosem kerül­nek elénk; óriásira nagyítja, s nem egyszer alulról festi meg. Harmonikus színekben pompáz­nak a hatalmas bimbók, virágtöl­csérek és kelyhek. Madarász Gyula szerényen él somogytúri házában a feleségé­vel, és másfél hektárnyi barackül­tetvényét gondozza. Nem állt szándékában a festményeivel ki­lépni a világ színe elé. Amikor fel­kérték, hogy a nyugdíjasok helyi klubjában állítsa ki az alkotásait, örömmel tette. Aztán meghívták Lellére a művelődési házba és Ka­posvárra, a Gyergyai kollégiumba is. Egyik családtagja lefotózta a festményeket, és föltette őket az internetre. Azóta egy angliai galé­ria tett neki ajánlatot; ha vevőt ta­lál, 17,5 százalék jutalékot és 5 százalék fenntartási költséget kér.- Gyermekként vihettem Kunffy Lajos festőfelszerelését - mondta Madarász Gyula -, innen ered vonzódásom a festészet iránt. Megszállottak a koszorús művészek lehetnek; az én hob- bim csupán bolondéria. sz. s. Milliók a vízre, gázra Visz Kevés a pénze az önkor­mányzatnak. A tízmillió fo­rintos költségvetést igen ne­héz szétosztani: sok min­denre kellene. Pedig Visz egyedülálló Somogybán, az ingatlanok 30 százalékát külföldiek vásárolták meg. Nagyot változott a község arcula­ta az utóbbi években. A száz­negyven ház közül har­mincöt külföldiek ke­zén van, s csupán 238 az állandó lakos. Visz mégsem tud igazi üdülőfaluvá válni: nincs pénze az infrast­ruktúra fejlesztésére.- Tavasszal kezde­nék a gázvezeték kiépí­tését és bevezetését Somogytúron, Somogybabodon meg Viszen - mondta Hujder Fe­renc, Visz polgármestere. - De most derült ki, hogy a másfél mil­lió forint önerőt ki kellene egészí­tenünk még 926 ezer forinttal. Ugyancsak többet igényel a látrányi közös fenntartású iskola is, ahova 32 gyerekünk jár. A nor­matíva felett még 959 ezer forin­tot kell fizetnünk a költségekre. A megközelítőleg tízmillió fo­rintos költségvetés ezek után nem elég a többi javításra és a fej­lesztésekre. Ki kellene tisztítani a vízelvezető árkokat, ám a mélyí­tés nem elegendő, a falu elhelyezkedéséből adó­dóan szükség lenne az árkok kibetonozására is. A belvíz pedig az idén is fenyegeti a települést.- A pályázatok beadá­sához saját erőt is fel kell mutatni - mondta a pol­gármester. - Arra nincs keretünk. A millenniumi falunapra sem jut pénz, hiszen csak a címer meg a zászló elkészí­tése is százezrekbe kerül, szélesi Látrány Harminc külföldi, többnyire német állampolgár vett házat a községben. Régebben évente 14-15 ház is épült, ma jó, ha egy - tudtuk meg Nagy Lászlótól. S megmentve az enyészet­től felújítottak több népi építészeti értékű házat is. Drága az építkezés, az árak már közelítik a nyugati színvonalat. Még ha házilagos is a kivitelezés, akkor is 80-120 ezer forintba kerül egy négyzet- méter - hallottuk Nagy László műsza­ki főtanácsostól -, s ennyiért már a Bala- ton-parton is lehet lakást venni. S a fia­talok meggondolják, hova költözzenek.- Az üresen maradt parasztházakra vagy az enyészet vár, vagy jön egy külföldi, megveszi, s gyönyörűen rendbe téteti. Többnyire tisztelik a hagyományt; eseten­ként példát is mutatnak, hogyan kell meg­óvni örökségünket. De ők is inkább a 3-5 millió forintos ingatlanokat keresik. A la­kótelkek esetében pedig újabb árrobbanás várható, ha befejeződik a közművesítés, el­készül a szennyvízcsatorna. Egyszerre kell európainak és magyar­nak lenni. Ezt még nehezíti a jogi, nyelvi ismeretek hiánya. A főtanácsos hozzátette: a balatoni idegenforgalom szervezését kell erősíteni, hogy a háttértelepülések is bekapcsolódhas­sanak a vendégfo­gadásba. Látrány- ban is jobban ki kell használni a Balaton közelsé­gét. A turizmus fej­lesztése érdekében most horgásztó ki­alakítását tervezik és a református temp­lom előtt park telepítését. Látrány közép­Sokan húzódoznak a régi házak hagyományt követő, korhű felújítástól. Pedig a népi kultúrának jegyeit mentő öreg épületek a település történelmi múltját őrzik napjainkban is. A kölni építész házaspár az összedőléstől mentette meg s újjáépítette ezt a zsúpfedeles házat fotó, kovács kori faluszerkezetével is megismerkedhet az ide látogató. A falu határában levő ter­mészetvédelmi terület azonban nem köze­líthető meg; itt található egyik védett virá­gunk, a szabadon tenyésző kosbor. _______ SZARKA É rtékes örökség és drága házak Kevesebb jut segélyekre SOMOGYTÚR A községben a munkanélküliség nem éri el a nyolc százalékot, és remélhető, hogy tavasszal még ez a szám is csökkeni fog. A mintegy 450 lakosú településen harminchat munkanélkülinek és jövedelempótló támogatás­ban részesülőnek nyújt segélyt jelenleg a túri önkormányzat.- Javított a munkaügyi hely­zeten a fonyódi Fonyton-üzem, ez tizenöt női dolgozót vett föl a településről - mondta Tóth Jenő polgármester. - Tapasztalataink szerint jóval többen találnak al­kalmi munkát is a nyár közeled­tével; ezzel együtt tavaly átlago­san 390 ezer forint szociális tá­mogatást osztott szét havonta az önkormányzat. Az idén azonban a költségvetés megtárgyalásakor kitűnt, hogy sajnos, faragni kell a szociális kereten. szélesi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents