Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-21 / 43. szám
6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 21., Hétfő B81MB SOMOGYVÁR. Waltmannstet- tenben, a testvértelepülésen síeltek a somogyvári iskolások. 19 tanuló és két tanár volt egyhetes sítáborban. Utána versenyt rendeztek a nebulóknak, s az első helyet Gelencsér Zsófia szerezte j meg. A harmadikos leányzó j 7-8. osztályosokat utasított ma- | ga mögé a házibajnokságban. BORONKA RÉGIÓ. Meszteg nyő környékén közös közmunka programra készül hét település. A belvízgondok megoldására, középületek karbantartására és az utak, járdák rendbetételére akarnak társulni. A pályázatot március 10-ig kell elkészíteniük. BUZSÁK. Négynapos továbbképzés kezdődött a hét végén. | Ezen a Balaton régió megyéinek képviselői tanulhatnak; az előadásokat a Loire mentéről érkező turisztikai szakemberek tartják, hogy a francia tapasztalatokat kamatoztathassák a Balaton mellett is. A kurzus szervezője, a Somogy Megyei Faluturizmus Szövetség 17 résztvevő képzési költségét vállalta át. KÜRTÖSPUSZTA. A Romák Felemelkedéséért Alapítvány hétmillió forintot nyert az j együttműködő holland alapítványoktól, s ebből kialakítottálk a közösségi házat. A kürtöspusztai civil szervezet most közösségi fürdőt is szeretne a kultúrház épületében, s ezt a faluban élők használhatnák. A település lakóinak döntő többsége ugyanis roma, és a házak legtöbbjében egyáltalán nincs fürdőszoba. GADÁNY. A marcali munkaügyi kirendeltség és a Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány átképző tanfolyamot indított Gadányban. A tartósan munka- nélküliek öt hónapig gyékény, csuhé és kaskötést tanulnak. Az állástalanok a környék falvaiból járnak Gadányba tanulni és a szakmai ismereteken túl alapismereteket is tanulnak. ■ Oldalszerkesztő: FÁBOS ERIKA „Fogyókúrán” az óvoda Corvinus a régiókért Somogyvár polgármestere síelni indult és tanácskozásra érkezett a hét végén. Nem is akármilyen körbe keveredett. Egy magyar-osztrák partnerszervezet, a Corvinus-Kör összejövetelén vett részt. A szervezet az uniós csatlakozás érdekében az Alsó-Ausztriai és a Nyugat-magyarországi régiók barátságának elmélyítéséért tevékenykedik. Somogyvár A Corvinus-Kört a kilencvenes évek elején Sopron, Bécsújhely és Kismarton hozták létre. Mátyásról a bécsújhelyiek indítványára nevezték el, mert a sógoroknál annak ellenére is tisztelik a magyar királyt, hogy alaposan kiéheztette a település egykori lakóit. Mivel azonban Mátyás igazságos is volt, az osztrákok kitartásáért egy kupát adományozott nekik, amit ma is büszkén őriznek. Somogyvár 1995 óta tagja a szervezetnek, ami az uniós csatlakozást segítő együttműködések kialakításáért dolgozik. Ma már három megyéből vannak tagjai a polgári szerveződésnek. Legutóbbi ülésükön a testvér-települési kapcsolatokról esett a legtöbb szó. Móring József Attila, Somogyvár polgármestere, faluja és Waltmannstetten között fennálló tíz éves kapcsolat tapasztalatait osztotta meg a többi településsel. A polgármesterek azokról az uniós pályázatokról szerezhették a legtöbb információt, amelyek csak partner szervezettekkel, településekkel együttműködve lehetnek sikeresek. ■ A cukrász élet nem habostorta Szívesen jönnek a kicsik a községi óvodába, mert családias a légköre és a gyerekek sok érdekeset tanulnak fotó, fábos erika Hollád A holládi óvoda igazi családi ovi. Az erdőszéli gyerkőcparadicsom 16 falubeli apróságnak nyújt egész napos ellátást. Holládon az óvodások azonban nem csak játszanak, sok érdekeset is tanulnak a körülöttük lévő izgalmas világról. Csak egy a baj: egyre kevesebben... Tavaly még 27 gyerek járt a holládi óvodába, most azonban csak 16 fős a csoport. A nagycsoportosok helyett ugyanis csak kevés pici érkezett és három család is elköltözött a tavalyi tanév óta. A fiatal, gyerekes családokat az űzi el az amúgy kedvesen romantikus településről, hogy a szülőlmek, helyben semmi munkalehetősége nincsen.- A legnagyobb gond, hogy egyre kevesebben vagyunk - mondta Osvald Jánosáé, vezetőóvónő. - Nem csak nekünk probléma ez, hanem az önkormányzatnak is. Minél kevesebben élnek a faluban, annál kövesebb ember után kapnak támogatást és annál kevesebb jut az óvodára is. Igaz, nem panaszkodhatunk. Mindent megtesznek, ami erejükből telik, sőt. Jól felszerelt óvoda a miénk, még ha kicsi is. A betelepülő német lakosságtól rendszeres segítséget kapunk. Játékot, rajzeszközöket és ruhát hoznak, támogatásul. Az óvodában már három éve a tevékenység- központú nevelési programot alkalmazzák, sikerrel. A gyerekek saját tapasztalataikon okulva haladnak előre fejlődésükben.- Saját kiskertünkben megtanulunk pa- lántázni, miközben a gyerekek figyelik hogyan fejlődik ültetvényük, diót gyűjtünk és az őszi természetről tanulunk vagy kirándulunk a szomszédos erdőben. A természet közelsége talán a legnagyobb előnye az óvodának. Nem is sokára tornaszobával is gazdagodunk és minden pályázatot megragadunk a további fejlődésre. ■ Holládon 170 ember él. A faluban nincs helyi munkaadó. A munkanélküliség ezért magasabb, mint a környéken. A fiatalok éppen ezért, ha tehetik menekülnek. Gyerekből és fiatalból évről évre kevesebb van Holládon. Ötven nap, hárommillió mínusz Mesztegnyö A hét végén a mesztegnyői képviselők jóváhagyták a falu idei költségvetését. A 155 milliós büdzsét 15 millió forintos hiánnyal fogadták el. Az utóbbiból az év első két hónapjában rögtön hárommillió teljesült is. A szomorú kilátások miatt, a költségvetéssel együtt egy válságforgatókönyv is készült Mesz-teg- nyőn. A képviselők elkészültek mindenre, igaz elég tapasztalattal rendelkeznek már a jövőbe látáshoz, már ami a gazdálkodást illeti. A falu évek óta nehézségekkel küzd. A központi költségvetésből érkező támogatás ugyanis kötelező feladatainak ellátására sem elegendő.- Mindenhez saját zsebbe kéne nyúlni, az viszont üres - mondta Benkes László, Mesztegnyö polgármestere. - Ebből következik, hogy az idén is önhikis pályázatot kell beadnunk. 10 millió forintot nagyon kellene nyernünk, ahhoz hogy talpon tudjunk maradni. Legnagyobb kiadást az oktatási intézmények jelentik. Az állami normatívához 30 ezer forintot kell hozzátennünk, ráadásul a környező településekkel sem tudunk dűlőre jutni a közös tehervállalásban. A tavalyi visszafogott gazdálkodás tehát érvényben marad, ugyanakkor sajnos nem tapasztaljuk azt a hatást amit vártunk tőle. Amennyiben ez így marad, kény-j telenek leszünk további létszám leépítést végrehajtani az intézményeinkben. Leginkább az iskola táncol pengeélen. Most 205 diák; van az iskolában, ha azonban kétszáz alá csökken a tanulói lét-) szám, még több saját forrásra lesz) szükségük, és a pedagóguslétszá- mot is újra át kell gondolni. ■! A mesztegnyőiek megszerették a Radanics-sütiket fotó, fábos erika Mesztegnyö Radanics Róbert három éve döntötte el, cukrászdát nyit Mesztegnyőn. A vállalkozás nem volt minden kockázattól mentes. A falusi ember ugyanis köztudottan abban bízik leginkább, amit maga csinál. A mesztegnyőiek azonban gyorsan megszerették a „bolti” sütiket és Radanicsékat is.- Hosszú ideig halasztgattuk, amire megnyitottuk a cukrászdát, de most már tudjuk, sokkal előbb kellett volna - mondta Radanics Róbert, cukrász. - Feleségem is cukrász, ketten visszük a boltot. Sokat dolgoztunk korábban is együtt, úgyhogy könnyen megy a közös munka.- Nem féltek attól, hogy a falusi emberek idegenkednek majd cukrászdába menni süteményért?- Talán eleinte még igen, de ez már nem úgy van mint régen. Falun is rohanósabb lett az élet. Nem érnek rá minden hétvégére süteményt készíteni és az is az igazsághoz tartozik, hogy nem is éri meg olyan nagyon. Ha összeszámolják az alapanyagot, meg a vesződséget, gyorsan kiderül jobb elsétálni a cukrászdába és többféléből választani. 30-40 féle sütit készítünk váltakozva. Ez nem egy belvárosi cukrászda, egyszerűbbek a sütik de olyanok, amit nem lehet bárkinek otthon is megcsinálni. Abban jobbak a háziasszonyok.-Mi a legkelendőbb?- A túrós sütik fogynak a legjobban, de a különféle tejszínes süteményeket is sokan szeretik.- Az mondják, a suszternek lyukas a cipője. A cukrász szereti a süteményeket?- Talán eleinte. Most már nagyon nem. Nálunk ünnepek alkalmával sincs süti. De nemcsak mi nem szeretjük a süteményt, hanem még a gyerekeink sem. Ami másnál van azt jobban megeszik, mint amit mi sütünk, az nem különlegesség. Talán még a linzereket, meg a kevésbé édes és krémes sütiket, nekünk inkább a pogácsa a sütemény. ________■ I A szakácsversenyt fűszerezi Nagyszakácsi Örök nyughatatlan és örök népművelő. Ma feltehetően ő tud a legtöbbet arról az augusztusi rendezvényről, ami tízezreket mozgat meg immár évek óta Nagyszakácsiban. Három éve ő mozgatja a királyi szakácsverseny egyre csak növekvő gépezetét. Munkája augusztustól, augusztusig tart. Terve ma is ugyanannyi van, mint amikor legelőször tudatosult benne, ő lett a gazdája a rangos gasztronómiai versengésnek. Nagyszakácsival kapcsolatban azonban legnagyobb álma mégsem a versenyhez kötődik. Inkább az emberekhez. Nagyon szeretné ha a szakácsiak befogadnák maguk közé, legalább augusztusban.- Amikor három évvel ezelőtt először választottak meg az egyesület elnökének, az első gondolatom az volt, hogy szeretném ha bíznának bennem és elfogadnának a szakácsiak - mondta Darabos Zsuzsanna. - Lassan olvad a jég, de az, hogy újra három évre megválasztottak talán jelent valamit. Nagyon örültem neki.- Hogyan kerül Nagyszakácsiba egy kaposvári népművelő?- Természetesen véletlenül. A családommal kint voltunk a rendezvényen és nagyon tetszett. Akkor nemzetközi rendezvényszervezést tanultam éppen és úgy éreztem, nem véletlenül vetődtem én pont akkor Nagyszakácsiba. Megkerestem Béres Júliát, és felajánlottam a segítségemet. így kezdődött.- Az elmúlt években már bizonyított. Minden évben többen kíváncsiak a rendezvényre, s nem véletlenül. A legnagyobb kritika azonban éppen ezzel kapcsolatos. Mintha kinőtte volna már a falu befogadó- képességét a verseny.- Igen, ez valóban így van. A rendezvénykor a falura minden évben kiírhatnánk, hogy megtelt, mégis többen jönnek a következő évben. Ennek örülni kell. Megnagyobbítani azonban nem lehet Nagyszakácsit. Sajnos. Igyekszünk idén is még több teret nyitni, hogy elviselhetőbb legyen a tömeg.- A királyi szakács címnek rangja van, már szakmai berkekben is. Mit profitálhatnak belőle a győztesek?- A legtöbben beleszeretnek a reneszánsz hangulatba. Lakomákat, korabeli pompával és étkekkel megrendezett esküvőket szerveznek. Ez nagyon jó, mert ez azt jelenti, hogy a magyar gasztronómia és kultúra egy fejezetének hozzájárultunk a tovább éltetéséhez, de az sem mellékes, hogy megismerik a szakácsokat. Máskor ők nem látszanak, eldugott konyhákban varázsolnak magányosan. Itt meg lehet nézni közelről a munkájukat.- Háziasszonyként tanult-e valamit a verseny során?- Igen. Az igényességet és elsősorban díszítéssel tálalással kapcsolatos apró, de fontos fogásokat. Reneszánsz étkeket azért nem eszünk otthon... Darabos Zsuzsanna 1959 július 8-án született Pécsett. Tanítói oklevelét Szekszárdon szerezte, népművelővé Szombathelyen avatták. Nemzetközi rendezvény szervezői diplomáját az iparművészeti főiskolán szerezte. 1997 éta elnöke, a Királyi szakácsok nyomdokán hagyományőrző egyesületnek. Férje. Vájná Pál, a Cslky Gergely Színház ügyvezetője. Egy gyermekük van: a 14 éves Zita. Kölyökklubot a kicsiknek SZENYÉR Megalakult a Szenyéri Ifjúsági Közösség és a Kölyökklub. A fiatalokat tömörítő civil szerveződés a hét végén farsangi mulatságot tartott. Karancz Sándomé, szervező elmondta: a kicsik havonta egyszer, a nagyobbak pedig kéthetente találkoznak. A 16 fős SZIK vezetőjének Herczegné Tuti Évát választották, a kölyök klubban pedig - melynek 36 tagja van - a nagyobbak vállaltak segítséget. A szervezetek a kisebbségi önkormányzat támogatásával működnek, a helyi ön- kormányzat pedig a működési költségek átvállalásával járul hozzá a munkához. A lelkes fiatalok további támogatókat várnak, s a terveik között balatoni kirándulások és közös ünnepek egyaránt szerepelnek.
