Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-19 / 42. szám

I 2000. Február 19., Szombat SOMOGYI HÍRLAP - 9. oldal — FIAT A L O K Együtt mulatott tanár, diák és szülő Még egy utolsó pihenő a nagy megmérettetés előtt, még utoljára van együtt gondtalanul az osztály - szalagavató ünnepélyt tartottak tegnap a Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában. A hagyományoknak megfelelően szülők, diákok és tanárok mulattak együtt. Vangelis zenére vonultak be az akkor még „egyenruhába” bújt fi­úk és lányok. Arcukon inkább kí­váncsiság, mintsem meghatott­ság. Ilyenkor ki gondol bele, hogy mindjárt vége a középisko­lás éveknek, lehet, hogy többet nem látják így együtt, egymást. Most még a gondtalanság, a jó­kedv és az önfeledt szórakozás járt a fejükben. Igazuk is van, a problémákon, a nagybetűs élet nehézségein ráérnek majd akkor tűnődni, amikor már jelentkez­nek. A több tucat végzős diák ka­pott egyszerű kék színű szala­got, mint már generációk óta so­kan. Mégis mennyi minden rej­lik ebben a kis tárgyban, az el­múlt négy év öröme, bánata. Fer­tály Katalin főként a diákigazga- tó-választásra emlékszik szíve­sen, mint mondja ez volt az utol­só közös buli az iskolában. Rőhrig Laura az elmúlt évekből az osztálykirándulások és a fecs- keavatók élményeit tartja szá­mon. Mátrai Laura szerint a sza­lagavató valaminek a vége és egyúttal a kezdete is, ez a szép benne. Osztályfőnöküknek dr. Trapp Imrének is különösen fon­tos ez az esemény, hiszen nem­csak tanítványai, hanem ő is bú­csúzik az intézménytől, idén megy nyugdíjba. A lázas izgalom a szalagok fel­tűzése után csak fokozódott, ugyanis - szintén a hagyomá­nyoknak megfelelően - ekkor jött el az est fénypontja. A negyedike­sek átöltöztek, és a palotás meg­nyitó után előadták azokat a tán­cokat, melyekre már jó ideje ké­szültek. Volt osztály, akik a ha­gyományost ropták, de akadtak bátrabbak is, mint például 12/D- sek, akik az egyik musical-bői vá­lasztottak részletet. A báli hangu­lat már csak fokozódott, hiszen az össznépi táncban a diákokhoz csatlakoztak a tanárok és a szü­lők iS. SZABÓ KINGA A harmadévesek örömmel és egyúttal némi keserűséggel tűzik fel a szalagot fotó:lang Róbert m Szagos csók Tizennégy éves lehettem, és a színházban éppen Rostand Cyranóját adták. Életcélként a színi pálya le­begett előttem, és minden második előadáson ott tá­tottám a számat a „nagyor­rú” klasszikus történetén. Eleinte nem is annyira a titkos csókok, hanem Rostand sorai és Cyrano szerencsétlensége fogott meg igazán. Estéről estére izgul­tam végig a történetet, hátha egyszer végre a főszerepet játszó orrától eltekintve hibátlan férfiú csókolhatja meg a gyönyörű Roxant. Éjjelente álmatlanul hánykolódtam ágyamon, és kép­zelődtem, vajon mikor mondja nekem is valaki csókja előtt a va­rázslatos sorokat: „Könnytől a csókig nincs már semmi más, Csak egy kis fi­nom, édes borzadás!... Egy csók! S ettől félni kell?... Egy percbe zárt öröklét, mely csodás/Halk hangot ád, mint méhe-zummogás. ” Nem sejtettem még, hogy lo­vagom nem sokkal később egy lakótelepi „vegyes” focimeccs után fog csókjával beavasson a felnőttek világának rejtelmeibe. A mindent eldöntő, bokázós meccs után sántikálva, izzadtan baktattunk hazafelé az ellenfél csapatában játszó gavallérom­mal a Körös-parton. Esteledett, és a romantikus félhomályban éppen az utolsó gól körülményeit idéztük meg­állva, amikor hódításra vágyó kísérőm ajkamra tapasztotta száját, és összevissza nyálazott. Rettenetes volt. Se halk hang, se méhe-zummogás... Világéletemben mézízűnek képzeltem a csókot, ehelyett le­gényem kibírhatatlan fokhagy­maszagot árasztott. Meghátrálni nem lehetett, hiszen az élményt másnap „nagylányosan” akar­tam elmesélni a csajoknak az uzsonnaszünetben. Szerencsére nem tartott túl sokáig, de azért a percbe zárt öröklétben Rostand- nak igaza volt... Az elcsattant csók után úgy tettünk, mintha mi sem történt volna, ám az átható fokhagyma­szag még hosszú ideig kísértette ártatlan lányságom időszakát. Attól a naptól kezdve elisme­réssel néztem szegény Roxant, mert azt hittem, a romantikus percek minden csókjának ter­mészetes velejárója a kiállhatat- lan fokhagymaszag... _________ B. PÁRKÁNYI ADRIENN J elentés egy bálról Már nem kell feltétlenül búcsúi céllövöldésnek kolbászokba a fa­lu határában ahhoz, hogy meg­történjen: az alkalom szüli a bált. Elég a plakát, egy helyiség, zene­kar, némi tömény - desztillált vízzel vagy tiszta szesszel vegyít­ve -, és máris indulhat a hepaj. Az ajtóban full van, persze hogy a falu bikájával egyidőben jutsz oda. Még szerencse, hogy egyelőre csak a feltöltés folyik, a bőgés hajnalban, a friss hóra vér­foltot festő levezetéskor idősze­rű. Ilyentájt a nagyvadak már le­veszik egymásról a méreteket, de a testre szabás fedőnevű vérfür­dő később hoz felüdülést. Addig zene van. Meg tánc. Társas. A rit­mus lényegtelen, figyelmen kívül hagyja a plébek pléboj énekes is, amint Kozsó az isten bőréből Jimmy a király bőrébe vedlik át. Arcokból nincs hiány. A tizen­hat éves átlagból csak tízzel lóg­nak ki az értelmiségi nők a sarok­ban, vastag bokával, túlsúlyosan. Próbálják elkapkodni a megany- nyi egyenizompóló súrlódásakor keletkező értelemszikrákat. Ez nem sikerül már egy ideje, ezért vannak még mindig petrezselyem szakon. Feltűnik az izzasztó tö­megben egy volt osztálytárs patakiatülás fejjel, széles mosoly- lyal, részegen. Rég nem láttam. Megnőtt a tenyere, nemhiába pék. Sorolja a régi neveket, nyolcnál mindig elakad, böffent, aztán ren­del egy rundot. Közben tinilányok ütnek el bennünket, pearcinges barátaiknál tíz évvel fiatalabbak, tíz centivel magasabbak. Naná, hogy előbb- utóbb lekerül a hold­járó (is). Soka hintalófejű, csehfo- cista-frizurás arc, külön kirí, ame­lyik a nemzeti válogatott mezé­ben, illésbéla kinézettel feszít. Vagy inkább tántorog. Sznobok nincsenek, mindenki adja magát. Aki szeletel, kinézik. Ez itten nem house ház, hanem kultúrotthon. Ennek jegyében az illemhely is nyugodt lélekkel lá­togatható, ha nem a húszezres szabadtéri locsolást választod. Rókanyomok, szemben felirat: ma sem jöttem hiába. takács Slágerlista Ezen a héten a barcsi Szeke­res Anita slágerlistáját olvas­hatjátok. írjatok nekünk! Cí­münk: 7401 Kaposvár Pf. 31. 1. E. Iglesias: Rhythm Divine 2. C. Dion: That's The Way It Is 3. R. Williams: She's The One 4. Britney Spears: Crazy 5. Tina Turner: When The Heartache Is Over 6. Tom Jones: Sexbomb 7. Whitney Houston: I Learned From The Best 8. J. Lopez: Waiting For Tonight 9. Five: Keep On Movin' 10. Bon Bon: Soha nem mond­tam el ■ Az első randevú Le savoire vivre - „Élni tu­dás”. - Franciaországban a viselkedés szabályait tartal­mazó könyveket egyszerűen csak így emlegetik. Az első randi könnyítése érdekében Bodó Péter protokolltréner tanácsait ajánljuk a „készü­lő” szerelmesek figyelmébe.- Az első sutaságok rendszerint már a telefonáláskor jelentkeznek. Mire figyeljünk?- Az ismerkedéskor az első be­szélgetés, ha telefonon történik - mondjuk egy társközvetítőtől vagy barátnőtől kapott cím után- a leglényegesebb szabály: fe­lejtsük el a „halló”-t! A követke­| ző, a telefonálással kapcsolatos fontos íratlan előírásokat mindig tartsuk be: • A kapcsolat létrejöttekor a hí­vott fél bejelentkezik a nevé­vel, és köszön! • A hívó fél is köszön, és bemu­tatkozva kéri a hívott felet, ha nem ő veszi fel a kagylót. • A közlendőket igyekezzünk szabatosan, röviden, érthetően előadni. A telefon nem alkal­mas arra, hogy aktív lelki életet éljünk. Az első telefonáláskor célszerű a gyors bemutatkozás után személyes találkozót elér­ni a partnertől. Ennek időpont­ját beszéljük meg vele. (A sze­mélyes találkozón lesz rá lehe­tőség, hogy megfelelő mennyi­ségű információt adjunk ma­gunkról és kapjunk a part­nerünkről.) | • A megbeszélendők elintézése után a hívó fél joga a búcsúzás kezdeményezése. • Ha a vonal megszakad, mindig a hívó fél kötelessége az újrahí­vás.- Ki lehet küszöbölni a zavart, a kényelmetlen pillanatokat? Van arra valamilyen jó tanács, ho­gyan ne érezzük magunkat kelle­metlenül az első beszélgetéskor?- Nem szégyen felkészülni az első telefonálásra. Tárcsázás előtt gondoljuk át, hogy kivel akarunk beszélni, mit akarunk elmonda­ni, mit szeretnénk megtudni, mi­lyen időpontot és helyet szeret­nénk ajánlani a személyes talál­kozóra. Ezek akár papírra is vet­hetők, hogy legyen egy támasz telefonbeszélgetés közben. Az improvizálás kellemetlen pillana­tokat, kínos csendet okozhat.- Sikerült az első telefonbeszél­getés, megbeszéltük az első ran­dit, jöhet a személyes találkozás...- Megbeszélhettünk randevút az utcán, nyilvános helyen, de mindig gondoskodnunk kell ar­ról, hogy a másik megismerjen. Bármi is lesz a jel, ügyeljünk arra, hogy ezek kreatív megoldásokat tükrözzenek. Fontos szabály, hogy a férfi érkezzen pár perccel a megbeszélt időpont előtt, a hölgy pedig legyen pontos. Bármelyik fél késése durva illetlenség!- Hogyan öltözzünk fel az első találkozásra?- Mindenki hagyatkozzon a saját ízlésére, vérmérsékletére, de feltétlen kerülje a túl- vagy alulöltözést. Konzervatív véle­ményem szerint a hölgy egy kosztümben vagy egybeszabott ruhában, az úr szövetnadrágban, hozzá illő zakóban világos, pasz­tellszínű ingben, jól hozzává­lasztott nyakkendővel, esetleg (végső esetben) elegáns pulóver­ben, nyakkendő nélkül jelenjen meg. Természetesen a további felsőruházat az előbbiekkel és az évszakkal harmonizáljon.- Vigyünk-e ajándékot, virágot az első találkozásra?- Virágot a férfi mindenkép­pen vigyen! Egyéb ajándékot ta­lán később. A virág megválasztá­sánál is legyünk óvatosak! Nyu­godtan kérjünk a virágüzletben segítséget. Kerüljük a formális- naik tűnő egy szál szegfűt, de a szekérderék orchideától is óva­kodjunk.- A kínosnak tűnő percek ezzel még nem érnek véget. A pár talál­kozása után hogyan folytatódjon a randevú?- Tételezzük fel, hogy elkép­zelt ismerkedő párunk az utcán találkozott. Felismerték egymást, köszöntek, bemutatkoztak. Mindjárt ott helyben meg kell be­szélniük az elkövetkezendő egy­két óra programját. A férfi ké­szüljön fel alternatívákkal (séta a parkban, ha az időjárás megen­gedi vagy beszélgetés egy csen­des kávézóban), és hagyja a höl­gyet választani kedve szerint.- Kinek kell felajánlania a ran­devúzás befejezését?- A kávéházi ismerkedő be­szélgetés után az úr ajánlja fel, hogy hazakíséri a hölgyet, amit a hölgy természetesen - ha úgy gondolja - udvariasan visszauta­síthat, de el is fogadhat. Búcsú­záskor a következő találkozót vagy kapcsolatfelvételt illik meg­beszélni. Az udvariasság fogalmáról azt mondják, hogy az nem egyéb, mint szigorú előírások gyűjtemé­nye, amelyek csak a férfit kötele­zik, és azt szabják meg, hogyan viselkedjen egy hölggyel szem­ben. Ám létezik női udvariasság is, amit megfontolásra, felhasz­nálásra ajánlok. SZUROMI Életben maradni Második alkalommal rendezik meg Kaposváron a MÁGUS sze­repjáték-versenyt. Aki még nem látott ilyet, alaposan meglepőd­het: nyolc-tíz kalandozó csoport megpróbál ugyanannak a ver­senyfeladatnak a végére jutni. Hat óra alatt, egy-egy asztal mel­lett. A pedagógusképző Somssich Pál utcai kollégiumá­ban mesélők, bírák és játékosok gyűlnek össze holnap, hogy egy előre kitalált történet szálait gombolyítsák a szerepjáték sza­bályai szerint. A versenyzők kö­zött lesznek lovagok, papok, va­rázslók és megannyi furcsa szer­zet - természetesen csupán sze­repeikben.- A szerepjáték idősebb kor­osztályt vonz, mint a kártyajá­ték - mondta Maries Anikó, a verseny szervezője. - Húszas éveikben járó fiatalokat várunk, akik ismerik a játékszabályokat. - A mesélő által fölvázolt hely­zeteket egy másik ember bőré­ben kell megoldanunk - mondta Stunya Péter, akinek ez a hobbi­ja. - A MÁGUS az első magyar nyelvű szerepjáték. A feladat az, hogy a kiindulópontról eljusson a csapat egy városba, és azok győznek, akik sikeresen eljuttat­ják a céljához a rájuk bízott érté­ket a veszélyekkel és csatákkal tarkított úton. Persze ehhez élet­ben kell maradni. A szervezők tíz csapatra szá­mítanak. Reggel tízkor kezdődik a játék, és estig tart. A győztesek jót ehetnek és ihatnak a megér­demelt díjukból.- Igény van a fantáziát meg­mozgató játékokra - mondta Maries Anikó. - Remek hangulat szokott kialakulni. Életben sze- Tetnénk tartani a műfajt. _____ SZÉLESI Kincset érő igazolvány Az első személyi igazolvány... Még egy hajdani sláger is megemlékezik erről az okmányról, amely jelzi: betöltöttük 14. életévünket. Míg a legtöbb fiatal az okmányirodákban veszi át a személyit, addig két somogyi diáknak, Kútfey Dé­nes és Werkman Norbertnek maga a belügyminiszter adta át. A 14 éves Kútfey Dénes egyike azoknak az ál­talános iskolásoknak, aki társainál is nagyobb izgalommal várta első személyi igazolványát. A Miért várom a személyi igazolványomat? címmel meghirdetett pályázaton - Somogyból az ő véleménye volt a kadarkúti Werkman Norbert mellett az egyik legötletesebb, legér­dekesebb. A sok ajándék mellett így szemé­lyesen Pintér Sándor belügyminisztertől ve­hette át. Kútfey Dénes éppen olyan kisdiák, mint többi általános iskolás társa. Szeret hosszasan beszélgetni, a szabadidejében focizik. Szen­vedélyes telefonkártya- és kinderfigura- gyűjtő, s imádja az akciófilmeket. Hónapok óta mégis csak az új személyi igazolványa kö­rül forogtak gondolatai. Tucatnyi újsághírt át­böngészett, mert szeretett volna minél többet megtudni a 14 évesek első személyi igazolvá­nyáról. Egy hirdetés­ben figyelt föl a pályá­zatra, de csak nagyap­ja unszolására fogott tollat. „Dolgozatát” - a legjobbak között - a belügyminiszter is el­olvasta. S Kútfey Dé­nes huszonegy társá­val együtt január 20- án a Belügyminisztéri­umban ünnepélyes keretek között meg­kapta a már chippel el­látott okmányt. Dénes a belügyminiszternek Kútfey Dénes büszkeségével, írt levelében a szemé­lyi igazolvány fontosságát, formáját és korsze­rűségét méltatta. S papírra vetett néhány olyan gondolatot is, melyet az uniós országok személyi igazolványáról hallott. Elárulta, azért is várja már nagyon, mert szeretné mie­lőbb megszerezni a kismotorvezetői vizsgát.- Levélben értesítettek, hogy menjek a Bel­ügyminisztériumba; néhány pályázóval együtt ott egy fogadáson átvehetjük első iga­zolványunkat, meg az ajándékokat - mondta.- Soha nem fogom elfelejteni ezt a napot. So­a személyi igazolványával FOTÓ: LANG RÓBERT főr szállított bennünket a helyszínre, sőt a Parlamentbe és a Duna Plaza-ba is. A fogadá­son pedig valóban díjazottaknak éreztük ma­gunkat. S még azt is megtudtuk, hogyan ké­szül ez a bankkártya formájú okmány. A nyolcadik osztályos fiúnak jelenleg iga­zolványa a legnagyobb kincse. Mindig magá­nál tartja. Reméli, most, hogy már neki is van személyi igazolványa, semmi akadálya sincs, hogy letegye a kismotorvezetői vizsgát. KOVÁCS GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents