Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-18 / 41. szám
6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 18., Péntek TARNÓCAI VÉRADÓK. Harmincegyen jelentkeztek So- mogytarnócán önkéntes véradásra. Huszonkilenc donortól vettek le vért, több mint tizenkét litert, (ga) ELADÓ HÁZAK. Még az üres telkekre is bevezettette a gázt, a vizet és a vülanyt a rinyaújnépi önkormányzat annak reményében, hogy így szívesebben telepednek fiatal családok az öregedő faluba. Jelenleg mintegy 17-18 olyan, közművekkel ellátott telek van a 76 lakosú Újnépen, ahová betelepülőket várnak, (ni) BARCSI KÉPEK MAKÓN. A barcsi művésztelep bemutatkozó tárlata látható a makói József Attila Múzeum kiállítótermében. Orzsi Zoltán barcsi múzeumigazgató nyitotta meg, s a makói kertvárosi diákok adtak műsort. Korábban a makói alkotótáborban készült képeket állították ki Barcson, (ni) LEGYENGÜLT VADDISZNÓ. Legyengült vaddisznóra bukkant három erdésztanuló a Barcs környéki erdőben. Veszettségre gyanakodtak, ezért értesítették a szakembereket. Miután az állat elpusztult, megvizsgálták, s bebizonyosodott: nincs szó veszettségről. A vaddisznót más, nem fertőző betegség vitte el. (ni) ÁRUHÁZ-FELÚJÍTÁS. Hétmii lió forintért újjáépítették Barcs legnagyobb műszaki áruházát. A barcsi áfész üzletének belső felújítása már elkészült, az épület külső rendbetételére a kora tavaszig várni kell. A napokban megnyílt áruházban növelték az eladóteret és számítógépes rendszerre tértek át. (ni) DROGNAPOT TARTOTTAK. A cigány kisebbségi önkormányzat és az iskola közös szervezésében az alkohol és a drog veszélyeiről tartottak előadásokat Babócsán. Százhúsz gyerek és 20 felnőtt vett részt a rendezvényen, melynek megtartását a megyei közgyűlés közbiztonsági és bűnmegelőzési bizottsága támogatta. Fát vágatnak a fejlesztésért Őrtilos Őrtilos a megye egyetlen faluja, ahová somogyi busz be sem megy. Hivatalos ügyben ha Csurgóra kell menniük, az is körülményes; a falutól egy köhintésnyire levő Gyékényesen a buszról is mindenképp át kell szállni. Mehetnének persze vonattal is, de az állomás messze van; oda is gyalog baktatnak le.- Gyékényesre is, Nagykanizsára is sok busz megy. A Zala Volán be jön a faluba, de a Kapos Volán egyetlen járatát se küldi ide - mondta Lévák Jánosné, a polgármester. Pedig talán érdemes lenne, mert bizonyára sokan vannak, akik szívesen kirándulnának errefelé. Szent Mihály hegyéről szép a táj. Lábánál folyik ösz- sze a Mura és Dráva. Innen fentről látni a túlparti síkságot és a messzi hegyeket. A kanizsaiak már' felfedezték Őrti- lost; ma 10-15 család tölti itt a hét végét. Sok az eladó porta, majdnem minden harmadik ház üres. Őrtilos öregedő falu. Tíz éve még majdnem 800-an lakták, ma már 700-an sincsenek.- Ugyan miért maradnának itt a fiatalok? - kérdezi a polgármesterasszony, míg az egyik idős asszonyhoz ballagunk, aki szociális otthonba készül. Nem tudni, mikor fogadják be. Az sem egyszerű dolog. Még jó, hogy van falugondnok és gondozónő, aki bevásárol az időseknek és intézi mindennapi, ügyes-bajos dolgaikat. A rendszerváltó évek zűrrel jártak. ígértek nekik mindenfélét, aztán eltűnt a falu akkori első embere. Azóta sem került elő. Sok egyéb mellett eltűntek a Sanovita-részvényeik is. Névértéken 350 ezer forintot érnének. Jól jönne most az a pénz. A falu forráshiányos. Magyarán: nincs egy forintja sem fejlesztés-re. Pályázni sem tud, mert ott is feltétel az önrész vállalása. A közös iskolára, a családsegítő szolgálatra meg a szociális segélyekre megy el amit az állami költség- vetésből kapnak.- Tavalyelőtt meg előtte, hogy valamiből fejleszteni tudjunk, az erdeinkből vágattuk ki a fát, s azt adtuk el. Alighanem így lesz az idén is. 40 éves a művelődési házunk, rendbe kellene tenni. S az utakat is javítani kell. A közútkezelő nem figyel ránk. Az olvadás után Asszonyvárra be sem lehetett jutni. A mentőautót is traktor húzta. Évente 3400 köbméter kavics kell a kátyúzásra. Még jó, hogy a kavicsbánya segít... Azt mondják, fura egy hely Őrtilos. Ha Veszprémben havazik, itt süt a nap. Ha máshol derült az idő, akkor itt havazik, kiadósán. Tény, hogy különleges a klímája. A halastavakban édesvízi medúzát látni. Efféle sincs másfelé. Az sem véletlen, hogy díszfákat, cserjéket nevelnek; még a híres sasadi kertészet is vásárol innen.- Ezt kellene fejleszteni, mert akkor munkahelyek is lennének, talán maradnának is az emberek, s nem költöznének el másfelé. Egykor komp kötötte össze itt a Dráva két partját. Ma csak mutatóban, néhanapján nyitják meg a határt. Anna-napkor meg Mihály-napkor, amikor a búcsúk vannak. Olyankor sokan jönnek, mert ha a somogyi buszok nem is térnek be Őrtilosba, aki már hallott róla, az fel akarja fedezni. ________nagyjenő Az alig 700 lelkes falut elsőként egy 1400-as oklevél említi. Akkor a Kanizsai család bírta, hatvan éve a Zichy család. Jellegzetes volt a kettős birtokosság. A légrádlak komppal jártak át az Itteni szőlőkbe. 1848- ban Perczel Mér tábornok ágyúit ásták a hegyoldalba. Erre emlékeztet a Fesztung. Őrtilos területe ma a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Annus néni keresztjei CSOKONYAVISONTA Bók Imréné Zsalakovics Annának még 95 évesen is „bekötötték a fejét”; jól megtáncoltatta vőlegénye egy szüreti vígasságon. Csokonyavisonta legidősebb lakosa 1903-ban született, Miklós napján, s hároméves volt, mikor szülei Kuntelepre költöztek.- Négy gyereket neveltek a szüleim. Mikor felnőttem, engem is megpróbált a sors: meghalt a kislányom 16 hónapos korában - mondta Bók Imréné Zsalakovics Anna. - S jött a második világháború: menekült, aki tehette; mi Csokonya- visontán húztuk meg magunkat. Csapások sora ért: meghalt anyám, majd a férjem és a második gyerekem... Isten adott erőt a kereszthordozásában. Fiatalságának éveire is jól emlékezik. - Kuntelepen lakott a későbbi férjem nénje, s ő átjárt Visontárói, így ismerkedtünk össze. 1924- ben tartottuk az esküvőt. Emlékezetes év volt: akkor novemberben temették nagyatádi Szabó István minisztert. Sokan jöttek Cso- konyavisontára messziről is, különvonattal. Hatalmas tömeg gyűlt össze, és sírt az egész falu. A férjével, mint mondta, nem a nagy szerelem fűzte életét, hanem a hűség a társhoz, jóban-rosszban. - Rengeteget dolgoztunk, évtizedekig; később a téeszben is. Bandákban arattunk, s hazafelé dalolva mentünk; kedves nótánk volt az „Akácos út...” Két unokája és öt dédunokája van Bók Imrénének, aki ma sem tétlenkedik. Segít a ház körüli munkában. A tv-ből a Híradó érdekli, s kedvence a Szerencsekerék.- Tavaly, a 96. születésnapomon virágcsokorral köszöntött a polgármester - mondta. - A szüleim nem voltak hosszú életűek; édesapám 82 évet élt, anyám jóval kevesebbet. Ma is friss vagyok, csak ez a nyavalyás érszűkület gyötör. Múltkor a kórházban azt mondta az orvosom: Annus néni, a kerek évfordulóra és a bankettra hívjon meg... Még a végén sor kerülhet rá. GAMOS ADRIENN Szaktanácsadó a romáknak Önkormányzati társulás segíti a hatékonyságot Istvándi-Darány Társulást hozott létre három szomszéd falu cigányönkormányzata, amelynek egyik első döntése az volt, hogy közhasznú munkásként tanácsadót alkalmaz. Istvándi, Darány és Drávatamási kisebbségi képviselői a társulás szerdai alakuló ülésén döntöttek arról is, hogy szakmai tanácsadót alkalmaznak. Ettől a három kisebbségi önkormányzat hatékonyságának javítását várják. Választásuk az istvándi Károlyi Jánosra esett; március elsejétől közhasznú munkásként látja el ezt a feladatot. Tartja a kapcsolatot a romák és az önkormányzatok között, részt vesz a testületi üléseken, és közreműködik a pályázatok elkészítésében. A társulás létrehozását és a tanácsadó alkalmazását a darányi cigányönkormányzat kezdeményezte, s támogatják a három település ön- kormányzatai is. Az új tanácsadó irodája Darányban lesz, de a másik két községben is tart fogadóórát. Mielőbbi eredményeket, elsősorban sikeres pályázatokat várnak tőle. n. l. Nárciszosok találkoznak Két nárciszos település egymásra talált. Az osztrákok már negyven éve ünnepük a virágnyílást, és várhatóan a babócsai nárcisznapra is eljönnek. Olyan osztrák településsel vette föl a kapcsolatot Babócsa, ahol már negyven éve rendeznek nárcisz-fesztivált. Az osztrákok nárcisza ugyan kevésbé különleges, mint a babócsai vadon élő csillagos virág, azonban a köré szervezett látványosságra egész Európából érkeznek látogatók. A két település első lépésként meghívja egymás képviselőit a maga ünnepére. Rudi Roth polgármester vezetésével várhatóan az osztrákok is részt vesznek a májusi babócsa nárcisznapon. Szándékuk szerint az osztrák település küldöttei tévésekkel és újságírók- kal együtt érkeznek. ________nu. I ndián lelkek a portán Szülök Indián maszkok, totemek őrzik majd a szuloki porták A gazdasszony kanadai élményei alapján foglalja agyagba az indián motívumokat Indián totemek agyag és tűzzománc másai, valamint indián szobrok készülnek a szuloki műhelyben. A néhány éve Baranyából ide települt Bencsikné Weigelt Márta szobrászművész nemrég Kanadában járt, és élményeit gyúrja most az agyagba. Miután a gazdasszony kiégeti a munkáit, egy részük az udvaron vigyáz majd a házra.- A fiam Kanadában él, és két szép hetet töltöttem nála. Bejártuk a fél kontinenst, az északi szigetektől egészen Los Angelesig - mondta a szuloki alkotó. - A legszebb a kanadai Gibson sziget volt, amely afféle indián rezervátum. Az elmúlt két évben szinte aüg nyúltam hozzá az agyaghoz, nem készítettem szobrot. Az ott látottakat azonban lehetetlen nem földolgozni. így mostanában éjszakánként azon gondolkodom, hogyan alakítsak egy-egy indián homlokot vagy szemöldököt. Agyagból már készíti a különféle maszkokat, totemeket, és megmintázott néhány olyan személyt is - pipázó indián asz- szonyt, lányt -, akivel odakint találkozott. - Szeretném minél pontosabban visszaadni ezeket az indián jelképeket. Ugyanúgy tollakat és prémeket aggatok majd rájuk, mint az eredetiken van. A színeket pedig a tűzzománc adja vissza pontosan. A szuloki szobrász most ismét Kanadába készül, többhónapos kinntartózkodásra igyekszik rábírni a fia. Előtte azonban mindenképpen szeretné befejezni a kanadai szobrait. Mint mondta: ha az egészsége engedi, egy tárlatra való anyagot gyúr össze a ten- gerentúli élményeiről. _______el T öbb időt, nagyobb figyelmet kíván az ilyen kisebb kosár fotó, gamos adrienn Kosárfonás a hobbija Legföljebb zsebpénznek elég - Minél kisebb, annál több vele a munka SZENTBORBÁS Mutatós fehér virágkosár, aztán sötét és világos vesz- szejű, kukoricaszedéshez és bevásárláshoz való kaskák sorakoznak Bogdán Géza házában. Mióta nyugdíjas, hobbija a kosárfonás.- Huszonöt évesen kezdtem. Sok kosárfonó élt itt a hatvanas években, tele volt velük a falu - mondta Bogdán Géza. - Hogy mihez kezdjek, nem sokat töprengtem, akkor is kevés volt errefelé a munkaalkalom. Sok embernek kapóra jött, hogy itt, a faluvégen kosárfonóüzem létesült. Hamar megtanultam fonni. A kévébe gyűjtött vesszőt először megfőzték, így hajlékony lett. A megpuhult szálakat lehántolták, szárították, majd a vesszőt összefonva divatos termékeket készítettek. Nemcsak kosarat, hanem használati tárgyakat is: mindenfélét, a kerti bútortól kezdve az előszobafaüg. Bogdán Géza később az építőiparban dolgozott. Nem hagyott fel azonban a kosárfonással sem.- Most magam dolgozom fel a vesszőt, s nekem kell piacot keresni is. Szerencsére van munkám, s még bírom erővel. Naponta akár öt kosarat is fonnék, csakhogy ennyire nincs igény. Egy kosarat egy óra alatt készítek el. Nyáron inkább a virágkosarat veszik, ilyenkor meg a fás- és a bevásárlókosarat. Kelendő az áru; fűzvesszőt használok, és abból is a nemes vesszőt. A legjobb minőségű, mint mondta, a holland sárga vessző; nem törik, jól lehet vele dolgozni. - Gondot az okoz, hogy elsősorban nyáron tudok vesszőt szerezni, akkor könnyen lejön a bőre. Ilyenkor főzni kell, s ahhoz üst szükséges. A kádár is jobban szereti a nagyobb hordót, s így vagyunk mi is: szívesebben fonok fás- vagy bevásárlókosarat. A kis méretűek készítése ugyanis fárasztóbb és időigényes.- Figyelni kell a szálak épségére és a színekre is, mert csak így lesz szép a kosár. S már ez sem jó üzlet; nem lehet megélni belőle. Legföljebb zsebpénznek elég - tette hozzá. - Én azonban szeretem, mert mindegy mit dolgozik az ember, csak jól csinálja. GAMOS ADRIENN Nyolc település vetélkedője Nyolc település küldte el csapatait a falvak közti vetélkedőre, amelyet Vízvár és Heresznye után most Babócsán rendeztek meg. Heresznye, Vízvár, Bolhó, Háromfa, Somogyaracs, Komlósd, Babócsa, valamint az egyetlen város, Barcs állított ki hattagú csapatokat. Ügyességüket s nem utolsó sorban humorukat mérték össze. Nem volt könnyű dolguk a versenyzőknek, akiknek például nem létező sportágat kellett kitalálni és természetesen bemutatni. A zsűri - amelynek pártatlanságát növelte, hogy ebben valamennyi település képviselve volt - ezúttal a babócsaiakat találta a legjobbnak. Arató Béláné, a verseny szervezője elmondta: márciusban várhatóan Háromfán folytatódik a falvak közti vetélkedés. n. l.
