Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 16., szerda Dombóvár, a régiós kapocs Az év végére kövesút lesz a város földes utcáiban Dombóvár Német, francia és afrikai vendégeket is vár harmincadik születésnapjára Dom­bóvár. A három megye találkozásánál fekvő kisváros képviselő testülete dísz­polgárt avat és új kitüntető jelvénnyel ismeri el a kimagasló teljesítményt nyújtó polgárokat. Tóth Attila polgár- mestert arról kérdeztük: milyen szerep jutott a sajátos fekvésű városnak, amely ugyan Tolnához tartozik, de a somogyi és a baranyai megyeszékhely­hez közelebb van, mint Szekszárdhoz.- Korábban azt mondták, hogy ez az elhe­lyezkedés hátrányos Dombóvárnak, de én azt vallom: ezt a helyzetet inkább előny­nek kell értékelni, hiszen így összekötő kapocs lehetünk a három megye között. Bőrünkön érezzük az egész Dél-Dunántúl problémáját, a dombóváriak életét leg­alább annyira befolyásolják a somogyi és baranyai események, mint saját megyénk történései. A Kapos völgye a természetes összekötő út. Itt haladnak át a vasútvonalak, s össze­köt bennünket a Kapos folyó is, amelynek emelkedő vízszintje miatt újra kell küzde- nünk árvízi és környezetvédelmi problé­mákkal. Ha nem tudunk együttműködni, akkor meglepetésszerűen érhetnek bennün­ket ezek a gondok. A tavalyi belvíz és árvíz esetében is jó volt a kapcsolat a kaposvári előjelző szolgálattal, ezért tudta Dombóvár megvédeni magát a júniusi árvízkor.- Mekkora a város költségvetése, s ebből mire futja?- 2,5 milliárdos költségvetéssel dolgozunk. Eb­ben nincs benne az önkormányzati tulajdonú kór­háznak a finanszírozása, mert 1996 óta közhasznú társaságként működtetjük, de az ingatlanfenntar­tás, a műszerpark-csere gondja továbbra is a város­ra hárul. Az a fő problémánk - s ez tipikus gondja a kistérségi központoknak hogy óhatatlanul el kell látni olyan feladatot is, amely nemcsak a város gondja-baja, és ez nem jelentkezik az állami nor­matívákban. A kórházunk sem csak a 20 ezer helybeli lakos egészségvédelmét szolgálja, hanem átnyúlva más megyékbe, legalább hetvenezer em­berre kell hogy berendezkedjen. Ugyanez mond­ható el a tűzoltóságról is: nemcsak dombóvári fel­adatokat lát el, és ez jellemzi a három középisko­lánkat is. Egyébként 2000-ben is igaz a „rövid ta­karó” esete. Az igények meghaladják a pénzügyi fedezeteket. Valamerre el kell húzni a takarót... Ta­valy nem jutott pénz az utakra, hidakra, járdákra, a Szuhaj-dombi városrész szennyvízcsatornázása kötötte le az energiáinkat. Szeretnénk elérni, hogy az év végére ne legyen földes utca a városban. Eh­hez a város pénzén kívül a lakossági és a terület- fejlesztési tanács támogatása is szükséges. Sajnos, Tóth Attila 1945-ben született Mosonmagyaróváron. Alapvégzettsóge: ve­gyészmérnök. A vegyiparban, műanyagleldolgozó iparban dolgozott, s másoddiplomás képzésben megszerezte a külkereskedelmi-közgazda kép­zettséget. 1990-ben vállalkozó lett, 1994-től Dombóvár polgármestere. Nős, egy fia és két lánya van. egyes általános iskolák - mint a Zrínyi - olyan rossz állagú épületben vannak, hogy már elodáz­hatatlan a felújítás.- Ön ellenezte a gunarasi fürdő felügyelőbi­zottsági tagjainak cseréjét. Politikai és nem szak­mai döntéssel magyarázta ezt. Mit vár az új me­nedzsmenttől?- Dombóvár ékköve Gunaras; csiszolni, neme­síteni szabad, de a fénye nem kophat meg. Megfe­lelő gyógyítási színvonalat kell elérnie a fürdőnek, s ezzel eddig sem volt gond. De új gyógyszolgál- tatások kellenek, hiszen ma már ebben is verseny­helyzet van. Hiába tudjuk ugyanazt nyújtani, mint Hévíz, de ha hiányzik a komfortfokozat, a kultu­rált környezet, akkor nem ide jön a vendég.- Elég nagy csaták folytak az alpolgármester-vá­lasztáskor. Megnyugodtak már a kedélyek a testü­letben?- Azt még nem mondhatom, hogy a testület mentes a politikai csatározásoktól, de tendenciájá­ban javulást tapasztalok. Az alpolgármester meg­választása tompította azokat az éles vitákat, ame­lyek kárára voltak Dombóvárnak, hiszen lekötöt­tek olyan energiákat, melyeket a város érdekében sokkal jobban lehetett volna hasznosítani. LŐRINCZ SÁNDOR Felújítják az életveszélyes iskolát Mindkét cég fizet A vasutassztrájk az ingázók pénztárcáját is apasztotta INFORMATIKA. Hárommillió forintot nyert az Oktatási Mi­nisztérium pályázatán számítás- technikai eszközök beszerzésé­re a nagyberki általános iskola. Hat nagy teljesítményű géppel és tartozékaival bővítették az is­kolai gépparkot, így két tanuló dolgozhat egy géppel. (Is) SZÜLŐK AKADÉMIÁJA. Har madik alkalommal rendezték meg a szülők akadémiáját Batéban. Dr. Bolbás Katalin mosdósi főorvos a művelődési házban tartott elő­adást, és ennek fő témája a család egysége volt. Szó volt a betegsé­gek megelőzéséről is. (Is) TEMPLOMTERVEK. Megszü letett a kaposgyarmati katolikus templom terve, ezt a pécsi püs­pökség főépítésze készítette. Is­ten új hajléka a hívek adomá­nyaiból, önkormányzati, hazai és külföldi egyházi támogatás­ból épül majd, hiszen a kis Sur­ján völgyi településnek eddig nem volt temploma. A miséket az egykori iskolaépületében tartja a szentbalázsi plébános. A templomot a tűzoltószertár és a tej csarnok helyén építik föl, s vélhetően már az ősszel lerakják az alapkövet. (Is) FATOLVAJ. Negyven köbmé­ter akác- és hársrönknek kelt lá­ba egy kaposkeresztúri erdő­részben. Az ismeretlen fatolvaj kétszázezer forintos kárt oko­zott a terület gazdájának. (Is) ECSENYI IDŐSEK. A község házán működik az idősek klubja Ecsenyben. A csoport tavaly ala­kult, az idősek éve alkalmából, s húszán rendszeresen részt vesz­nek a különböző programokon. A csoport Varga Arpádné vezeté­sével tartja összejöveteleit, leg­utóbb Emlékidéző címmel ren­dezték meg találkozójukat. (Is) HETES NAGY NAPJA. A hete- si Önfeledt Gyermekmosolyért alapítvány pénteken tartja ala­pítványi napját. Délután 2 óra­kor a Somssich Imre Általános Iskolában Törzsök István festő munkáit Szabó Károly Attila ga­lériatulajdonos ajánlja az érdek­lődők figyelmébe. Az alapítvá­nyi nap a sportcsarnokban ren­dezendő bállal zárul. (Is) Kadarkút Pályázatokkal próbál pénzhez jut­ni a kadarkúü önkormányzat is. A legutóbbi testületi ülésen elfogad­ták az idei, 291 millió forintos költ­ségvetést. A képviselők egyebek mellett arról döntöttek: százmillió forintért felújítják az életveszélyes­sé vált öreg iskolaépületet, és a be­ruházáshoz 93 millió forintot pá­lyázaton akarnak megszerezni. Az iskolai konyha is megérett a felújí­tásra, s ez 14 millió forintba kerül. Az orvosi rendelőt pedig gázfűtés­re állítják át - kétmillió forintért. Verkman József kadarkúü pol­gármestertől megtudtuk: az önkor­mányzat - másik három szomszé­dos településsel - az idén is pályá­zik közmunkára, s folytatják a bel­vízelhárítást. Kadarkút szeretne a földútjavítási programban is részt venni, a visnyeszéplaki úrnak a fel­újításához pedig hétszázezer forin­tos önerőt biztosít az önkormány­zat. LS. Nagyberki Míg a vasutasok másfél szá­zalékért sztrájkoltak, a vo­natok leállása miatt néhány embernek a megélhetése került veszélybe. A Nagy­berkiben élő Horváth Aran­ka attól félt, hogy mindösz- sze tizenkétezer forintot ke­res januárban. Alaptalanul, mert fizetett a munkahelye, de fizetett volna a MÁV is. Az állóháborúba dermedt vas­utassztrájk véget ért; elindultak a vonatok. Nagyberkiből és a Ka­posvár környéki falvakból sokan ingáznak reggelenként a megye- székhelyre, a munkahelyükre. Köztük Horváth Aranka is. Ed­dig vonattal járt be a Kaposvári Ruhagyár Rt üzemébe, bérlete van. Az elmúlt két héten azon­ban kénytelen volt egész áras buszjegyet váltani. Ezért naponta háromszázötven forintot fizetett.- Tizenhatezer forint a fizeté­sem - mutatta Horváth Aranka a legutóbbi havi bérpapírját. - Ha ebből leszámítom a buszjegye­ket, alig marad valami a megélhe­tésre. Tizenkétezer forintért dol­goztam egy hónapig. A ruhagyárban azonban felis­merték: ha nem akarják, hogy al­kalmazottaik a vasutassztrájk idején otthon maradjanak, a dol­gozók családi kasszáját érintő veszteségeket pótolni kell. Bőszénfa Zselici remeteként regulázta meg dr. Spiegl József, a me­gyei közgyűlés alelnöke a hét végén a Surján völgye polgármestereit. No, persze csak a móka kedvéért, hi­szen a Szülőföldünk alapít­vány jótékonysági bálján nem volt helye a búnak. Negyedik éve rendezik meg feb­ruárban jótékonysági estjüket a Surján völgyi falvak lakói: a szü­lők és a polgármeste­rek. Több mint félmillió forintot szedtek össze már e pár évben a bőszénfai kultúrházban tartott bálokon, s a pénzt minden alkalom­mal a gyerekek kirán­dulásaira fordították. Nyitrai István, a házi­gazda polgármester el­mondta: a Szülőföldünk Alapít­ványt két éve jegyezték be, hogy a szentbalázsi iskolába járó diá­kok tanulmányi túráit támogas­sák. Ennek köszönhetően a múlt tanévben az alsós osztályok a Balaton környékével, a felsősök- Nem olya­nok a jövedel­mek, hogy a vasutas- sztrájkból adó­dó vesztesé­gek áthárítha- tóak legyenek a dolgozókra - mondta Sárkö­zi Andrásné, a ruhagyár rt munkaügyi osztályvezetője. - Nagyobbak lennének a vesztesé­geink, ha nem tudnának bejönni a munkahelyükre. Ha a dolgozók behozzták a buszjegyeiket, az egész összeget kifizetjük nekik. Erre először múlt hét péntekjén került sor, miután a vasútállomá­son eltanácsolták dolgozóinkat. Eddig tizenöten jöttek be hoz­zánk az összegyűjtött jegyekkel. Úgy tűnik azonban, hogy a vasút mégis fizetett azoknak a bérleteseknek, akik bizonyítani tudták, hogy a sztrájk miatt kénytelenek voltak buszra száll­ni.- Február ötödikéig meg kel­lett venni a vasúti bérleteket - mondta Schiszler László, a ka­posvári csomóponti főnökség ve­zetője. - Ha a bérletes hozza a bérletét és a buszjegyét, vissza­adjuk neki a jegy árát. Eddig mindössze 2100 forintot fizet­tünk ki, de a buszjegyek árát visszamenőleg is megtérítjük. a Duna-kanyar szépségeivel is­merkedhettek meg. Az alapítványi bálon a hagyo­mányokhoz híven ismét humo­ros előadásokkal rukkoltak elő a települések művészeti csoport­jai. Az est egyik fénypontja dr. Spiegl József beszéde volt, amelyben a Zselica Szövetség el­nökeként fegyelmezte meg a Surján völgy rakoncátlan polgár- mestereit. Á hajmásiak ezúttal Dáridó paródiával, a cserénfaiak abszurd falugyűléssel, a gálosfai Szüzek Egyesülete paródiákkal szórakoztatta a szép számú közönséget. A szentbalázsi pedagó­guskar egy iskolai osz­tály életét parodizálta, a bőszénfai irodalmi színpad tagjai pedig a falvak közéleti szemé­lyiségeiről írt csasztus- kákkal és villámtréfák­kal léptek színre. A hangulatos este emléke mellett a szervezők örömét fokozta, hogy a belépő díjakból és tombolákból befolyt mintegy 130 ezer forint­ból az idén is megvalósítható a szentbalázsi iskolába járó diákok nyári táborozása. __________t.z. S ZÉLESI Rakoncátlan felnőttek forintjai Józan Zsolt: A rovargyűjteményem már kinőtte a lakást fotókörök anett Az úr egy kissé bogaras Hálóval végigsöpri a virágfejeket, majd tartályba szippantja a rovarokat Mernye Józan Zsolt elkötelezett rovar- gyűjtő. Ötvenezer darabos gyűj­teményében csak hártyásszár- nyú rovarok találhatók, gom­bostűre tűzve, precízen megje­lölve: hol, mikor került elő. A memyei tanár a közeli mezőn már új alfajt is fölfedezett. Több mint 30 éve tanít a Memyén élő Józan Zsolt, biológiát, földrajzot, technikát. Hobbija még ennél is ré­gebbi, már gimnazista korában ér­dekelték a rovarok. Rovargyűjtő lett tehát, de a többi gyűjtővel ellentét­ben nem a lepkék érdekelték, ha­nem a fullánkos hártyásszámyúak, azaz főképpen a méhek, a darazsak.- A gyűjteményem nagy részére hazai területen tettem szert - mond­ta Józan Zsolt, aki bejárta már a Dráva mentét, a Mecseket, a Balatonfelvidéket és az ország leg­szebb tájait, rovarok után kutatva. Tájvédelmi körzetek és nemzeti parkok kutatásában is részt vesz, szakcikkeket ír: amit csinál, már nem csak hobbi. - Egy hálóval vé­gigsöprőm a virágfejeket, majd tar­tályba szippantom az állatot. Gyor­san ölő mérget használok, s otthon jöhet a válogatás, feldolgozás. így került elő a memyei legelőn egy ismeretlen nomád méhfaj, amely még a Természettudományi Múzeum nagygyűjteményében sem volt meg. Egy osztrák specialis­ta megvizsgálta, és elkészítette a ta­lált példányról a leírást. Józan Zsolt gyűjteményében tehát ennek a faj­nak a típuspéldánya található: eh­hez mérik az összes többit.- Fonyódligeten egy bányász- méhfajt találtam, amelyről úgy tar­tották, az 50. szélességi fok alatt nem él. Annak azonosításánál egy leningrádi specialistához kellett for­dulnom. A gyűjtemény kinőtte már a lakást, szerencsére a feleségem el­nézi nekem, sőt, segít is a gyűjtés­ben. Ő a fémdarazsakat kedveli. Józan Zsolt már a mozgásukról fölismeri a méhcsoportokat. Rend­szeres megfigyelést nem végez, de amíg a terepen van, nyomon köve­ti a fészkelési szokásokat, ivadék­gondozást. Nyáron gyűjt, télen rendszerez. Most a hangyákon a sor. Aprólékos munka csoportok­ba osztani a hangyákat.- Ideges ember semmire sem jó - vallja Józan Zsolt. - Tévézni sem szoktam. Néha álmomban is gyűjtök, szép helyeken különle­ges példányokat. Ez az igazi él­mény. SZÉLES! SÁNDOR Két falu gáza Igal-Ráksi Augusztus végére már az igali és ráksi lakosok is vezetékes gáz­zal főzhetnek. A beruházás 220 millió forintba kerül; ennek 70 százalékát fizették az önkor­mányzatok, a vállalkozók és a falu lakói. A két község 102 mil­lió forintot tett le, s három igali nagyfogyasztó külön szerződést kötött a Kögáz Rt-vel, amely most a különféle engedélyeket szerzi be. Az igaliak és a ráksiak portánként 95 ezer forintot fizet­tek, ám ha lakóházba köttetik be a gázt, akkor a 15 százalékos közműfejlesztési hozzájárulást visszaigényelhetik. A két önkor­mányzat ezt a pénzt megelőle­gezte a helybelieknek, így azok­nak csak 80 750 forintot kellett fizetni. Igái lakóházas részében egyébként 62 százalékos volt az igény, az üdülőövezetben pedig alig 18 százalékos._________ls.

Next

/
Thumbnails
Contents