Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-14 / 37. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 14., Hétfő BÖHÖNYE Félmillió forintot nyert a böhönyei önkormányzat a millenniumi alapból, egy falu­múzeum berendezésére. A tele­pülésen már régóta tervezik, hogy Böhönye egyik legrégebbi épületében a 200 éves tal­pasházban berendeznek egy faluházat, amelyhez a régi tár­gyak, emlékek már rég össze­gyűltek. Most hogy pénz is ke­rült a tervekhez, azt szeretnék, ha az őszre átadhatnák a gyűjte­ményt. A böhönyei háznak hely- történeti vonatkozású érdekessé­ge is van. Ebben a házban lakott a falu utolsó, nagy hírű kántorta­nítója Schmelhoz Dániel. SOMOGYSÁMSON Közös tes tületi ülést tartottak Somogy- sámson, Somogyzsitva és Csá­kány önkormányzatai. A falvak az általános iskola az óvoda, a védőnői szolgálat és a gyermek- jóléti ellátás költségeit viselik kö­zösen. Az intézmények közül az iskola valamint a védőnői szolgá­lat fenntartása kerül a legtöbbe. A normatíván felül egy tanuló után 56 ezer forintot fizetnek ki az önkormányzatok. A társulás döntött: él felterjesztési jogával és jelzi a minisztériumnak, hogy a védőnői szolgálat normatívájá- ból a szakember törvényben elő­írt bérét sem tudják kifizetni. SOMOGYFAJSZ 44 millió 786 ezer forintos kiadással számol­nak a somogyfajszi költségvetés készítői. A faluban az adósság- rendezési eljárás miatt válság­költségvetés készül. Ez azt jelen­ti, hogy csak az alapfeladatok el­látására fordíthatnak a település kasszájából. Fejlesztésre és új beruházásra nem költhetnek Fajszon és még így is az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzetű települések közé fog tartozni a falu. A település gazdálkodását egyébként július óta pénzügyi gondnok irányítja. Horváth Lász­ló munkájára körülbelül még négy- öt hónapig lesz szükség. Oldalszerkesztő: Fábos Erika Mesefalu az erdőszélen Hosszúvíz Mesztegnyőtől néhány percre, a Gyótai-erdő alján bújik meg Hosszúvíz. Az aprócska falu egyetlen rövidke utcáját min­den oldalról erdő vigyázza. En­nek és a láp védelmének kö­szönheti, hogy amíg a szomszé­dos településeket kipusztította, Hosszúvízen szinte kárt sem tett a világháború. Annál na­gyobbat a téeszesítés. Az egykor több mint 200 lakosú települé­sen ma abg hatvan ember élde­gél. Úgy tűnik, a települést a tel­jes elnéptelenedéstől megint csak az erdő menti meg. A ter­mészet közelsége, a Boronka sokféle csodája nemcsak kirán­dulásra, letelepedni is csábítja a messziről érkezőket. 1760 táján Mária Terézia ural­kodásának idején épült fel Hi­das. Akkor alig húsz sváb csa­ládot telepítettek ide. A Vadál, Nébli és Nemecz nevűek biztosak lehetnek ab­ban, hogy családfájuknak magyarországi gyö­kereit Hosszúvízen kell keresniük - állítják a régi öregek. Azt is tudni vélik a mai Hosszúvíz, akkor még Hidas első lakói a Nemeczek vol­tak. Közülük Nemecz Pált pólyában hozták. Az ő leszármazottai mai is hosszúvíziek. Nemecz László édesapjának az ükapja volt a pólyás. Ma már csak két Nemecz lakik Hosszúvizén. Nemecz Lászlóval majd ez a ha­gyomány is megszakad. Az ő gyermekei már nem maradtak ugyanis hűségesek a szülőföld­höz. Mindketten Mesztegnyőn telepedtek le.- Sajnálom is meg nem is - mondta Nemecz Lászlóné.- Sajnos, itt már hiába maradtak vol­na. Se munka, se iskola, se szórakozás. Régen még volt itt mit csinálni. Jókedvű népek lakták Hosszúvizet. Minden hét végén bál volt. Ha nem itt, akkor a szomszédos Cserfekvésen, az is ide tartozott mindig. Ott is laktak több mint kétszázan. Sokan jártunk át. A szomszédunk­ban lakott a Németh Marika, most már ő is Mesztegnyőn lakik, akkor volt lány amikor mi a férjemmel összekerültünk. Csak jött, hogy bál­ba menne, mi meg mentünk vele. Én voltam a garda-mamája. Anélkül régen nem lehetett ha- jadonnak hálózni. Most már minden más. A mi korosztályunkból - hatvan év körüliek- három család maradt itt. Velük néha összejövünk, és meglátogatjuk egymást ha valamelyikünk be­teg. Kiöregedett, elfogyott a falu. A dohánytermesztés és a libák valamikor jó hírét vették Hosszúvíznek. Elmúltak azok az idők. Ma már csak egy házban vannak libák a faluban. Egy hazatelepült német öregúr vásá­rolt egy párt a nyáron, amikor megtudta, hogy egy valamikori libásfaluba települt. A dohány­pajtát meg nem is olyan régen bontották el. Sok munka nem volt már vele. Nem sokat hagytak a használható építőanyagból a kör­nyékbeliek. Katona Jánosáé és Fodor Mária a falu határában éppen egy nagy csokor hóvirágon osztozkodik. Raj­tuk kívül is sokan felkerekedtek már, hóvirágozni az erdőszélen. Március közepéig, amíg elnyílik a tőzike, óriási a forgalom a környék­ben. A tavasz első két virága szinte fehér szőnyeget alkot a falu körül. A kora tavaszi virágszőnyeg széppé varázsolja ilyentájt a környéket. Katona Jánosné i Fodor Mária már szedett egy csokorral az első hóvirágból Igazi mesefalu olyankor az aprócska település, amivel, ha valaki később keresi fel láthatja, iga­zán bőkézzel bánt a természet. A tőzike után a medvehagyma következik és aztán egészen ké­ső őszig van miért felkeresni az erdőt.- Erdei szamóca, szeder és rengeteg ízletes gomba van a szomszédos erdőben - mondta Fo­dor Mária. - Amikor kizöldül itt minden, ez a falu egy csoda. Nem lehet betelni vele. Igazi jó levegő és békesség van ezen a településen.- Egy a baj, hogy elfogyunk - mondta Katona Jánosné. - Fiatal alig van egy kettő. Aztán így hiába szép, meg békés, egyszer csak majd nya­ralófalu lesz Hosszúvízből. Van már itt olasz, meg osztrák és német is. Valamikor úgy telepí­tették őket, most meg maguktól jönnek. Ez nem is lenne baj, így legalább nem néptelene- dik el a település. Amióta ők jönnek, azóta ta­lán a hosszúvízieknek is több a maradása.- Én is jöttment vagyok, ahogy errefelé hív­ják a betelepülőket - mondta Fodor Mária. - S ha már itt van, akkor mondom, kérdezze már meg a polgármesterünket, hogy miért bünteti azokat, akik megmentették ezt a falut? Ingat­lanadót kell fizetnünk nem is keveset. Ha mi nem vesszük meg ezeket a házakat, most ki fizet és mennyit érnek ezek a házikók?- A faluban több mint 10 házat vettek meg fővárosi és külföldi emberek - mondta Urr Bé­la, a hosszúvíziek polgármestere. - Ők nem állandó lakosok, nem kapunk utánuk semmi­lyen támogatást. Fizetni meg mindenért kell az önkormányzatnak. A bolthoz hozzájáru­lunk, mert különben senki nem csinálná meg 50 ember kedvéért. A buszközlekedést támo­gatni kell, mert csak veszteséggel tér ide be a busz. 14,5 millió a hosszúvízi költségvetés. Nem büntetni akarunk mi, csak boldogulni. A fiatalok itt nem maradnak, ahogy pedig fogy az állandó lakosság ez egyre nehezebb... A település történetéről kevés írásos emlék maradt lenn. A falu a környék települései között fiatalnak számít. A szájhagyomány szerint első lakéit Mária Terézia telepítette be az 1760-as évek tájékán. Akkor szinte az egész lakosságot svábok tették ki. A község első neve Hidas volt, amit bizonyára a környék patakjai ihlettek. A lain a szomszédos településekhez hasonlóan, Hunyady birtok volt. Legtöbben az 1930-as népszámláláskor lakták. A hozzá tartozó Cserfekvéssel együtt 420-an éltek Hosszüvizen. Jelenleg 59 lakója van. Kikosarazott esélytelenség Gyékénykötést tanulhatnak a munkanélküliek Gadány A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ marcali kiren­deltsége és a Somogyi Munkanélküliékért Alapít­vány közös összefogással olyan állástalanok számára indított tanfolyamot, akik képzetlenségük miatt esély­telenek az elhelyezkedésre. Húsz tartós munkanélküli juthat szakismerethez egy öthónapos képzés keretében Gadányban. A tanfolyamot a környék önkor­mányzatainak kezdeményezésére szervezete meg a marcali munka­ügyi kirendeltség, a Somogyi Mun­kanélküliekért Alapítvány támoga­tásával. Nemes László, a kelevizi körjegyzőség jegyzője elmondta: a kirendeltség anyagi és szakmai tá­mogatást, az alapítvány az oktatás feltét­eleinek megte­remtését vállal­ta magára, a gadányi önkor­mányzat pedig helyet biztosít a képzésnek. Ba­logh Miklósáé, a marcali munka­ügyi kirendeltség vezetőjétől meg­tudtuk: a tanfolyamra Gadányból, Marcaliból, Mesztegnyőről és Kelevízről jelentkeztek. A résztve­vők öt hónap alatt csuhé, gyékény és kaskötést tanulnak. A szakisme­retek mellett felzárkóztató alap­képzésben is részesülnek. Nem­csak fonni, hanem számolni és írni is tanulnak, hiszen többségük még általános iskolai bizonyítvánnyal sem rendelkezik. ■ Gyomra vonzza a turistát Az adottságokat vonzerővé formálva lehet csak eladni Marcali környéke Az MTA pécsi kutatási köz­pontja elkészítette a marcali térség területfejlesztési kon­cepcióját. Ebben külön feje­zetet kapott az idegenforga­lom értékelése és a fejlesztés lehetőségei. A szakemberek szerint a térségben idegenforgalmi szempontból sok­kal több lehetőség rejlik, mint amit a települések jelenleg kihasznál­nak. Az értékelésből kiderül az is: hiányoznak a színvonalas éttermek és szórakozóhelyek, a figyelemfel­keltő és útbaigazító táblák, a térség múzeumi kínálata szegényes és a meglévő programokat sem mened­zselik kellő hatékonysággal.- Óriási lehetőségek rejlenek a térség számára ezen a területen - mondta Benkes László, a falusi ven­dégfogadók egyesületének somo­gyi elnöke. - A mezőgazdaság mel­lett ez az egyetlen amiből pénzt csi­nálhat magának a térség. Ez a dol­gozat a tájékozódásban segít, en­nek mentén már el lehet indulni a további fejlődés felé. Ennek érdekében a szakembe­rek azt javasolják, hogy a térség él­jen versenyelőnyeivel a turisztikai piacon. Ezek közé sorolták az erdei vasutat, a termálvíz gyakoriságát, a jó állapotú és ritka népi építészeti emlékeket, valamint a Boronka vé­dett természeti ritkaságait éppúgy, mint a Balaton közelségét. Az érté­kelésből kiderül az is, a folklór és gasztronómiai rendezvények vonz­zák a legtöbb érdeklődőt ezért ezek továbbfejlesztése hozhatná a leg­gyorsabb sikereket. A kutatók leg­több fantáziát a rétesverseny és a királyi szakácsverseny programjai­nak kiszélesítésében lámák. ■ Névadó az iskolában Inke Bethlen István nevét veszi fel az inkei általános iskola a millenni­umi ünnepség keretében. Az el­képzelést az önkormányzat is tá­mogatja. Az iskola tanulói hóna­pok óta lelkes kutatómunkát folytatnak, hogy az egykoron a faluban élő miniszterelnökről mi­nél többet tudjanak meg. Bethlen István, hazánk egykori miniszterelnöke, annak idején sok időt töltött el Inkén. A gróf egy uradalmat bérelt a községben, címerének motívumait a község jelképében is felhasználták. Az is­kola hon- és népismereti szakkör­ében tevékenykedő diákok kutat­ják az egykori miniszterelnök éle­tét, munkásságát. Az névadás öt­letével a tantestület és a diákság is egyetértett, s a helyi önkormány­zat is rábólinott, így várhatóan jö­vő év augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megtörténhet a ke­resztelő. A millenniumi rendezvé­nyen várhatóan emléktáblát is avarnak a néhai kormányfőnek a falu központjában. Addigra a ter­vek szerint átalakul az általános iskola épülete is, hiszen a községi könyvtárat az épület tetőterében helyezik el. ____________________m E gy napon át vitatkoztak Szépül a templom és a kultúrház és megkezdődhet a gázberuházás is SZÖKEDENCS A szőkedencsi képviselő-tes­tület mindig hosszan ülése­zik. Februári ülésükkel azon­ban alaposan feladták a leckét maguknak. Saját rekordjukat bizony nehezen múlják majd felül. Vagy legalábbis csak hosszú idő alatt... A testület reggel kilenctől délután öt óráig tárgyalt a költségvetésről, az idei évi fejlesztésekről és a falu köz- biztonságának helyzetéről. A den- csiek 2000-ben 63 millió forintból gazdálkodhatnak. Gondjuk nem sok lesz, mivel az iparűzési adóból évente közel 40 millió forint kerül a falu zsebébe. Ennek jelentős részét a Mól Rt fizeti. Ilyen biztonsági tar­talékkal nem csoda, ha a faluban nincsenek anyagi gondok. Harmath István, a falu polgár- mestere elmondta: az idén több mint 20 millió forintot költhetnek majd el fejlesztésre. Ebből a pénzből a legtöbbet a vezetékes gázépítés vi­szi majd el. Felújítják be­lőle a temp­lomot, a tele­pülésen mű­ködő kultúr- házat, a jár­dákat és egy második vi­lágháborús emlékmű is épül majd belőle. A képviselők nem minden fejlesztési elképzelést támogattak. Úgy határoztak, hogy a közvilágítást nem korszerűsítik és buszmegállót sem építenek a falu bejáratához, an­nak ellenére sem, hogy ezek a beru­házások a lakosság javaslatára ke­rültek a döntéshozók elé. A rendőr­ségnek azonban megszavaztak havi 10 ezer forint apanázst. Erre szüksé­ge is lesz a rend őreinek, mivel az éj­szakai járőrszolgálat rövidesen megszűnik. A szolgálatban résztve­vő önkéntesek ugyanis meg­elégelték, hogy saját autójukat, kerékpárjaikat kell szaggatni­uk a közösség érdekében. A képviselők pe­dig elutasították a polgármester in­dítványát, hogy vásároljanak gépjár­művet a falu értékeinek biztonsága érdekében dolgozók számára. A dencsi képviselők egy hónap múlva találkoznak újra. Akkor több, most elutasított előterjesztés a lakosság kezdeményezésére, ismét az aszta- lukra kerül majd. __________________■ S zőkedencs különleges helyzet­ben van: anyagi gondok nélkül gazdálkodnak. Ennek ellenére a lakosság által javasolt fejlesz­téseket nem hagyták jóvá. Borítékolták a győzelmet Szombaton senki sem hiány­zott a mesztegnyői iskolából. A hétvégi farsangon közel száz jelmezt mutattak be a lelkes nebulók. Az idén is nagy érdeklődés kísérte a mesztegnyői farsangot. Nem csak a diákok öltöttek magukra rekord mennyiségű jelmezt, de a szülők közül is minden korábbinál többen szurkoltak ötletes jelmez-szerze­ményeiknek. A csoportos jelmezek közül a párducok aratták a legna­gyobb sikert. Sós Mariann, Nemes Diána és Szikra Nikolett bújtak ál­latbőrbe az iskola testnevelő tanára, Markhardt Zsolt, pedig büszke idomárként működött közre. A pár­ducoknak legnagyobb versenyt a benzinkúttal és a Spice görlökkel kellett vívni. Az egyéni jelmezek között Farkas Szandra bizonyult a legleleményesebbnek. A hetedikes leányzó levelet küldött az iskolának t* OKTBTOSt mMfszraam lBDM,flíTRl«NOS!8KöU •eflZftflrfMUNflíC . HESZTEGNTÓ A két lábon járó levél nagy sikert aratott a jelmezbálon és maga bújt a borítékba, egy üze­nettel együtt, ami az oktatási mi­nisztériumból érkezett és igazán di­ákpárti előírásokat tartalmazott a tanítás körülményeiről. A jelmez amúgy, Szandrától megtudtuk, az ő és két nővérének fantáziáját és kéz­ügyességét dicsérte. A jelmezek el­bírálása után zsákbamacskát, tom­bolát vásárolhattak a farsangolók és késő estig szólt a zene Mesztegnyőn. _____________________■

Next

/
Thumbnails
Contents