Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-12 / 36. szám
2000. február 13. ★ KÖZELRŐL ★ 7 SZÖKÉS ÖT EMELET MAGASBÓL A fogoly szabadította ki a bezárt fogdaőrt A három férfi a kaposvári fogdából, öt emelet magasból akart megszökni. Szabadulni akartak, de akciójukkal mindössze annyit értek el, hogy amúgy is hosszú bűnlajstromukat újabb vádpontokkal gyarapították. Viszló Sándor, Druzsin Lajos és Súgván László a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 5. emeleti fogdájában, közös zárkában várták, hogy a bíróság döntsön sorsukról. Vagyis: éppen hogy nem akarták ezt megvárni... Úgy döntöttek, hogy az új évezredet szabad emberként szeretnék köszönteni. Viszló Sándor egyébként november közepe óta „élvezi a fogd.a vendégszeretetét”. Azzal vádolják, hogy beszerzett és engedély nélkül használt egy Parabellum pisztolyt. Ezt a fegyvert használta akkor is, amikor - a vád szerint - társa segítségével tavaly novemberben kirabolta a siófok-bala- tonkiliti postát. Zárka társaival, Druzsin Lajossal és Ságvári Lászlóval már a tavalyi esztendő utolsó napjaiban megállapodtak arról, hogy megszöknek a fogdából, sőt abban is, hogy nem távoznak üres kézzel: a fogda letéti tárgyaiból némi emléket - no meg némi készpénzt - visznek magukkal. Azt is tudták, hogy ez nem megy majd simán, úgyhogy készülték arra, hogy erőszakot kell alkalmazniuk az őrökkel szemben. Viszló és Druzsin „egyszerhasználatos” borotvájuk pengéjét kiszerelték és azt a nyélbe olvasztották. Ez az éles szerszám akár emberi élet kioltására is alkalmas lehetett. Kiosztották a „szerepeket”, vagyis hogy melyik fogva tartott melyik őrt teszi ártalmatlanná. Január 2-án este egy női és két férfi fogdaőr volt szolgálatban. Az előzetes tervek szerint Viszló, Druzsin és Ságvári este fél kilenckor jelezte, hogy vécére szeretnének menni. Amikor az őr - a törzsőrmester-nő - kinyitotta az ajtót, Druzsin arcul ütötte, fejét hátrafeszítette és a pengét a torkához szorította. Ezalatt társai a másik két őrt támadták meg, ütötték, rugdalták, majd a vécébe, illetve a fürdőbe zárták őket. A rendőrnőt megfenyegették: ha azonnal nem adja át a folyosókulcsot, elvágják a torkát. Az egyik bezárt fogdaőr ezt meghallva kikiabált, hogy nála van a kulcs, engedjék ki. Ságvári a rendőrt a kémlelő-nyíláson keresztül gázspray-vel lefújta, úgy hozták ki a helyiségből. A rendőr, kiszabadulva, megpróbálta ártalmatlanná tenni a szökni készülőket, de azok újra csak megverték, ököllel, gumibottal ütötték és lefújták gázspray-vel. A zárkafolyosót kinyitva az előállító helyiségbe zárták a harmadik őrt - a rendőrnőt - is, aztán a letéti tárgyakból mobiltelefont és mintegy 120 ezer forintot vettek magukhoz. Aztán az előzetes tervek szerint a tűzcsapból kivették a tűzoltócsövet, a tetőre vitték, hogy azon ereszkedjenek le. Közben az egyik őr kiszabadult - méghozzá nem is akárhogyan! Utasította az egyik fogva tartottat, az pedig kitörte zárkája ajtaját és kiszabadította a fürdőbe zárt fogdaőrt. Az őrök a riasztásra kiérkezett járőrökkel együtt még a tetőn elfogták Druzsint és Ságvárit. Viszló már ereszkedett lefelé a tetőről, őt az utcán fogta meg egy járőr. S hogy akciójukkal mit értek el... Viszló ellen - eddigi bűnlajstroma mellett - fogolyszökés és társtettesként, hivatalos személy ellen, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt is vádat emelt a Somogy Megyei Főügyészség. Druzsin és Ságvári ellen szintén ez a vád. Jakab Edit VADKENDER ES HÁZKUTATÁS - LEFOGLALÁSSAL Házkutatást tartottak pénteken késő este a tabi rendőrőrs körzeti megbízottai a polgárőrség bevonásával Somogymeggyesen öt családnál, köztük egy fiatalkorúnál. Drog szívárára alkalmas pipákat, injekciós tűt, kábítószer fogyasztására utaló eszközöket, Illetve hifi tornyot is lefoglaltak... Február 11-én délután négy óra körül Somogymeggyesen a Kossuth Lajos utcán a tabi rendőrőrs szolgálatban levő dolgozói somogymeggyesi és tabi polgárőrökkel együtt rutin ellenőrzést tartottak. Igazoltattak egy 17 éves helyi fiatalkorút is, aki izgatottan és gyanúsan viselkedett. A ruházata átvizsgálásakor a rendőrök egy kis műanyag zacskóban zöldes színű gyanús növényi maradványokat találtak. A fiatal elismerte, hogy a nála levő anyag vadkender származék, amelyet a megye más területéről vásárolt. Adagonként 2500 forintot fizetett érte. Ezután a rendőri ellenőrzést kiterjesztették a fiatalkorú baráti társaságára is. így négy somogymeggyesi lakosról kiderült: rendszeresen fogyasztották ezt a füvet cigarettaként. A rendőrségtől tegnap kapott tájékoztatás szerint az érintett öt családnál pénteken este megtartott házkutatás során lefoglaltak két a drog szívására alkalmas pipát, valószínűleg a drog belövésére használt injekciós tűt, egy kis kanalat amelyen feltehetőleg kábítószer alapanyagú maradványok voltak. Találtak 1 grammnyi kan- abiszt, amely valószínűleg növényi származék. A házkutatás alkalmával lefoglaltak még - feltehetőleg lopásból származó -, Tabon gyártott hifi tornyot, hifi távirányítókat, hifi-torony alkatrészeit, illetve mintegy ötven darab tartós elemet is. A fiatalkorú személyt a siófoki rendőr- kapitányság bűnügyi osztálya őrizetbe vette. Ellene kábítószerrel való visszaélés miatt indítottak nyomozást. (Krutek) Önfenntartó plébániák Új fogalom jelent meg a médiában: bitangkassza. A fogalmat a hatóságok elől eltitkolt egyházi jövedelmekre alkották meg. Aki kitalálta, nem vette figyelembe, hogy nincs mit eltitkolni: az adományokról nem gyűjthet információt az Apeh. Az egyházközségek gazdasági nehézségeiről kérdezte a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel Rózsás Lászlót, a kaposvári püspökség gazdasági helynökéL Az egyházi vagyonnal kapcsolatban Burillák Attila, az Apeh szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az egyházak pénzügyeit az Apeh bármikor ellenőrizheti. Ezzel szemben viszont a három évvel ezelőtt született törvény úgy fogalmaz, hogy az egyház saját bevételre tehet szert, és az egyházfenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek és nyilvántartást nem vezethetnek. Akkor hol a bitangkassza?- A bitangkassza fogalma sosem létezett az egyházban - mondta Rózsás László a kaposvári püspökség gazdasági helynö- ke. - Az egyház saját bevételei, az adományok fenntartói célt szolgálnak. Az adományozó segíteni, támogatni szeretné az egyház- községét. Ezek a pénzek az egyház belső szabályzata alapján kerülnek elosztásra, és csupán az adományozó kérheti számon tőlünk. Itt az állam által is elfogadottan két pénztárkönyv szerepel. Az egyik a templompénztári könyv, azaz az adománykönyv, a másik az államilag ellenőrzött egyházközségi pénztárkönyv. Az adománykönyvből átkerülhetnek bizonyos összegek az állami pénzek közé, mert az állami pénz nem elegendő az templomok fenntartására, a plébánia- épületek felújítására. Ezekről el is kell számolnunk. Az egyházközségek önmaguk számára ugyanúgy ellenőrzési szervet állítottak fel. A felelős vezető a plébános, de egyházi számvizsgáló bizottság is létezik.- Mennyit fed^z az egyházközségek költségeiből az állam?- Ez helyenként és időnként is eltérő. Minden egyházmegye önálló egység, vezetője maga a püspök. A tanácsadói testület dönti el, hogy milyen támogatottságot élvezzenek a plébániák az állami pénzösszegekből. Somogybán egy-egy plébánia évente 200 ezer forint működési támogatást kap. Azt tartjuk szem előtt, hogy a hitközségek tartsák el önmagukat. A kétszázezer forintos támogatás inkább gesztus- jellegű. Kevés ahhoz, hogy produktív munkát végezzenek, fejleszthessenek.- Ezek szerint ki kell egészíteni az állami támogatást...- Ha az egyházi hozzájárulást megfelelő megértéssel fizetik a hívek, erre a támogatottságra kevésbé van szüksége a plébániának. Az egyházi hozzájárulás önkéntes, lelkiismereti kérdés. Az egyházmegyék zsinatai úgy állapították meg, hogy az évi nettó jövedelem egy százaléka legyen. A hívő a hozzájárulásával is jelzi a közösséghez tartozását.- Mire költik az adományokat?- Minden adomány visszakerül az egyházközségbe, belső restaurációra, korszerűsítésre, felújításra... Adott a lehetőség, hogy a környezet szépítésére használják e pénzeket, és ezzel a település is szépül. Ám megélhetési célt is szolgálnak, mert időnként ebből az adományi pénztárkönyvből bizonyos összeget át kell tenni az egyházközségi pénztárkönyvbe, hiszen építkezéseknél, felújításoknál a világi törvények szerinti elszámoltatásra, adózásra kötelezik az egyházközséget is. Arra már nem elég a pénz, hogy a plébánia egy alkalmazottat felvegyen, mert az a járulékokkal együtt legalább hétszázezer forintjába kerülne az egyházközségnek. De az is előfordul, hogy míg a plébánosaink a templomot csi- nosítgatják, ők maguk ott ülnek egy omladozó házban egy negyven wattos körte alatt, mert a plébániaépület felújítására már nem jut pénz.- Vannak-e gondok Somogybán az adománypénzekkel kapcsolatban?- Nem tapasztaltuk azt, hogy a plébániák területén az atyák a maguk javára szednének pénzt. Ugyanakkor szét kell választani az intézményt és a személyt. Jószándékú hiba előfordulhat, hiszen egy lelkipásztor és plébános nem bürokratának esküdött föl, hanem hogy lelkipásztorkodást végezzen. Sajnos rákényszerül a pénzügyi, adminisztratív tevékenységekre.- Mennyit fizet az egyházm- egye egy plébánosnak?- A plébánosi alapfizetés a mindenkori állami minimálbér, de sokszor a plébánia még ezt is képtelen kigazdálkodni. Minden egyházi személy 25 500 forintot kap, amelyet szolgálati évenként 500 forinttal megtoldunk. Nem biztos, hogy minden egyházközség meg tudja fizetni. Emellett kiegészül a keresetük, ha hitoktatók is egyben. Az óradíjuk most ötszáz forint körül mozog. Mi összegyűjtjük a tanári órák számát, megküldjük a püspökkari konferenciának, és ők az oktatási minisztériumnak. A pénz szétosztásának útja ugyanez visszafelé. Minden állami forrásból eredő pénz ellenőrizhető. Szélesi Sándor wm wmmm mmm mmm mmm ________________________________ GY ERMEKSZANATÓRIUM SZÖLŐSGYÖRÖKÖN ________________________________ Csernobil érezteti hatásait Máig nincs pontos képünk arról, hogy milyen hatása van a szervezetünkre az atomerőmű balesetek következtében elszabadult radioaktív sugárzásnak. A tudományos élet egymásnak ellentmondó véleményeket fogalmaz meg. Magyarországon hivatalosan nincs semmi gond, de mást sejtetnek a statisztikák. Gyorsan elfeledtük a 14 évvel ezelőtti csernobili eseményeket, hiszen már az atomerőmű baleset bekövetkezte- kot beindult a gépezet, hogy ne foglalkozzunk a veszéllyel. Emlékszünk? Elhittük, hogy elég alaposabban megmosni a salátát, ráadásul Ukrajna olyan távol van. Az ukrán egészségügy is csak évekkel később volt hajlandó elismerni néhány daganatos megbetegedés gyakoribb előfordulását. Idehaza még él az az 1995-ös hivatalos álláspont, hogy nincs itt semmi baj. A Koliszka-Bölcső Nemzetközi Alapítvány fordult akkor támogatásért Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterhez, hogy támogassa rehabilitációs terveit. A pénzügyes felismerte, hogy ez devizát hozhat az országnak a nemzetközi patrónusokon keresztül, de a támogatáshoz az népjóléti tárca álláspontját kérte. Szabó György akkori miniszter azt írta, hogy a csernobili körzetben élő lakosság körében nem fordul elő a sugárzásból eredő betegség. Tehát nálunk sem, nincs tennivaló. Ennyiben maradt minden, s ezt azóta sem cáfolta a kormányzat. Köves István az alapítvány operatív igazgatója viszont több összefüggést lát. Dr.. Szabó S. András radiológus professzor már Csernobil előtt egy évvel jelezte, hogy a legkisebb dózisú ionizáló sugárzás is jelentős elváltozást okozhat az élő szervezetekben. Felgyorsíthatja a daganatos megbetegedések, ezen belül is a leukémia kialakulását és a genetikai károsodásokat. Évente 24 ezer halálesetet Köves István adatai szerint 1986, tehát a csernobili események óta 50 ezerrel többen haltak meg daganatos betegségekben, mint az előre jelzett átlag. Tavaly 40 ezer ilyen esetet regisztráltak. Két évvel ezelőtt jelezték a gyermekonkológusok egy szegedi konferencián, hogy a 16 éven aluliak között évente 300 új leukémiás beteget kezelnek. E megbetegedések lappangási ideje 10-30 év, tehát az operatív igazgató szerint a következő két évben jelentősen megnő a számuk. Megdöbbentőnek tartja a parlagfű okozta allergia rohamos növekedését: amíg 1995-ben 1,5 millióan szenvedtek tőle, tavaly már 2,5 millió embert kezeltek. A becslések szerint 10-15 ezer forintot költött egy-egy beteg gyógyszerekre. Könnyen beszorozható, ez 25-30 milliárdos gyógyszerkiadás. Ha hozzátesszük az egészségügy, a társadalombiztosítás és a családok egyéb költségeit, tetemes összeget visz él évente. Ezt a pénzt ésszerűbb lenne megelőzésre költeni. Az egri nővérek halálesetei mögött is a csernobili sugárzást sejti. A kórház ugyanis a hetvenes években kapta a rákkeltő gázsterilizátort és 1987-ben fordult elő az első haláleset. Az atomerőmű balesetből eredő sugárzás rátett egy dózissal, véli az alapítványi szakértő. A Legfelsőbb Bíróság egy kamionsofőr kártérítési perének indoklásában leszögezte, hogy ellentmondásosak a szakmai álláspontok, de megítélte az összeget. Az alapítvány sok-sok évi hiábavalónak tűnő küzdelem után most a nemzetközi közvélemény egyre megértőbb figyelmének középpontjába került. A Balaton parton évek óta ismertek, mert az alapító Lyavinecz Antal professzor több ukrán gyermekcsoportot hozott nyári pihenőre Szemesre és Lellére, ahol nagy szeretettel fogadták őket. Most a főváros tulajdonában lévő üresen álló gyermekintézményben szeretnének olyan szanatóriumot létesíteni, amelyben a csernobili gyerekek üdülhetnének. Köves István szerint óriási jelzés a világnak, ha Magyarország vállalja ezt missziót. A külföldi tőke érdeklődése már jelzi az elA csernobili események óta ötvenezerrel többen haltak meg daganatos betegségekben, mint az előre jelzett átlag. Tavaly negyvenezer ilyen esetet regisztráltak. Két evvel ezelőtt jelezték a gyermekonkológusok egy szegedi konferencián,hogy a 16 éven aluliak évente háromszáz új leukémiás beteget kezelnek. A megbetegedések lappangási ideje 10-30 év, tehát a következő években jelentősen megnőhet a számuk. ismerést. Először vételi szándékukat jelezték a fővárosnak, de a német és osztrák támogatók nem tartották helyesnek, hogy egy nemes cél, amelyhez a pénzüket adják, gazdasági előny része legyen. Tehát a tartós bérletre tettek javaslatot a fővárosi közgyűlésnek azzal, hogy beruházásaik révén is - 2-3 millió dollár - gyarapodik Budapest vagyona. A fővárosi közgyűlés tulajdonosi bizottsága a héten tárgyalta a javaslatot és támogatja az elképzelést. Ha a közgyűlés is igent mond rá, jöhet a segítség. Köves István a világ minden tájáról számít a támogatásra: megkeresték a világ atomerőműveit, az űrhajósokat, akik melléálltak. Felvette a kapcsolatot a NASA-val, ahol várják a kedvező döntéseket. Arra számít, hogy még az amerikai kormánytól is kaphat pénz a terv és az elnöki pár is hozzájárul. Kemény János György professzor mondta 1979-ben Washingtonban, hogy "nem találtunk bűvös képletet, amely garantálja, hogy a jövőben nem lesz komoly nukleáris baleset. A nukleáris biztonság tökéletes tervét sem találtuk meg." Köves István szerint ideje tehát tennünk azért, hogy felismerjük és enyhítsük a károkat. A szőlősgyöröki kastély erre szolgál. Gáldonyi Magdolna
