Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-02 / 27. szám

6. OLDAL - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Február 2., Szerda Veszélyben a sírok CSOMBÁRD Megcsúszott a partoldal a temetőben, ezáltal sírokat veszélyeztet a leomló föld. Lukács Béla polgármester el­mondta: régebben is fennállt a veszély, hogy leomlik a part, de a tavalyi esők meggyorsították ezt a folyamatot, s egyre elke­serítőbb a látvány. A fák is kipusztultak, így nincs, ami megkösse a földet. A 15 szélső sírtól mindössze három méterre húzódik a veszélyes partoldal, ami bármikor megindulhat. Az önkormányzat szeretné megakadályozni, hogy a sírokra omoljon a föld, ezért úgy dön­tött, hogy vis maior pályázatot ír, az így nyert pénzből mielőbb elhárítja a veszélyt, s megerősíti a temetői partoldalt. Művészeti iskola kisdiákoknak Szenna Művészeti iskolát alapít a Zselic tehetséggondozó közalapítvány, amelynek tagja Szenna, Zselickisfalud, Szilvásszent- márton és Patca önkormányzata is. Az alapítvány fontosnak tartja a művészeti oktatást, és azt is, hogy ne Kaposvárra bejárva, hanem helyben tanuljanak a gyerekek. Az alapítványi pénzből és állami támogatásból működő művészeti iskola óráit a szennai Fekete László Általános Iskolában tartják. Az előzetes felmérések szerint a néptáncok­tatásban ötven tanuló vesz részt. A tanszak a Zselic gyermektánc­együttes vezetőire, Zóka Évám, Czigány Balázsra és Rónai Balázsra épül. A zenei tanszakra huszonnégyen jelentkeztek eddig, s a diákok a következő tanévtől zongorázni, furulyázni és citerázni tanulnak. ■ A jövőjüket szövögetik Lázba hozta a verseny a lakosságot - Lehetőség a kenyérkeresetre Hajmás Vastag dzsekijébe rejtve vi­szi gyerekét az apa, pár lé­péssel távolabb párja siet a másik lurkóval. Az asszony­nak nem kellene cipelnie, hiszen a nagyobbik már tud járni. így azonban gyorsab­ban odaérnek a boltba, és a szél sem fúj a picik arcába. Szorgalmasan tanulják a szövés mesterfogásait a tanfolyam résztvevői fotó: kovács A hajmási úton gyér a forga­lom, s nem is bánják a Surján völgyi kis falu lakói. A másfél éves Márkot tartó Orsós Anna sem menne el innen. Csak a házuk lenne nagyobb. Öten él­nek 24 négyzetméteren. Fri- gur Domonkos az élete párja, de még nem esküdtek meg. Azt mondják: annak is eljön az ideje. S abban is bíznak: előbb-utóbb hozzátoldhatnak a házhoz még egy szobát. A fiatalember a megyei ci­gányszövetség koordinátora. Az a feladata, hogy feltárja a hajmási és a környező falvak cigányságának helyzetét s képviselje a romák érdekeit. Dolgozott az uránbányában, egy ideig a geodéziánál, s pár­jával együtt elvégezte a házi­ápolói tanfolyamot is.- Hiába akartunk dolgozni a faluban, nem tudtunk - mondta Frigur Domonkos. - Nagy az előítélet velünk szemben. Pedig segítem szeret­tünk volna. De az önkormányzat sem tudja fizet­ni a szolgálatot, úgyhogy kár a gőzért... Török Sándor polgármester álmos szemmel fogad. Örökös éjszakás Taszáron, az amerikaiak­nál. Mikor szóba hozom az otthonápolást, azt mondja: szerencsére a falu lakói - bár sok az idős - jól bírják a kort, s ha valaki segítségre szo­rul, ott az orvos, a védőnő vagy a falugondnok. A falu első embere úgy véli: sikerült kissé föl­rázni a 260 lelkes települést. Ez a véleménye másoknak is; tavaly program programot köve­tett, s a Három szombat közterület-szépítő ver­senyre sem kellett nógatni a hajmásiakat. Lett is eredménye! Megszépült a kétutcás kis falu, és Falunévjegy: A Zselic erdős dombvidékén fekszik a 271 lelkes Haj­más. Az oklevelek már 1346-ban említik a települést. Akkor került Győr nemzetség birtokából Szerdahelyi Dersfy Péter kezére. Mária Terézia és II. József idején németajkú lakosokat is telepítettek ide. Ezt még ma is őrzi a két településrész: Magyarfalu és Németfalu. az országos akció harmadik helyét szerezték meg. A díszes tábla már a polgármesteri hivatal falát díszíti. A díjjal csak ott járt pénz, ahol a me­gyei önkormányzat is bekapcsolódott. így Haj­másnak tábla és oklevél jutott. Kontra Zoltánná könyvtáros és az 50 taggal alakult nyugdíjasklub vezetője. Bibliotékája szombatonként várja az olvasókat. Zömmel gye­rekek jönnek, kártyázni, dominózni, beszélget­ni. Hogy a könyvek illata, a mesék-regények íze megérinti-e őket, abban már kissé bizonytalan.- Elviszik a köteteket, főleg az ifjúsági irodalom kelendő, de hogy elolvassák-e, nem tudom. Amikor visszahozzák, azt mondják, tetszett. Ha az olvasás nincs is mindenkinek ínyére, a színjátszással semmi gond. Cigány és nem ci­gány lurkó együtt készül a falu ünnepeire. Ko­moly műsort állítanak össze most is, és erre meghívják a környékbelieket. Hatler János két ciklusban volt Hajmás pol­gármestere, s évtizedek óta nevelt marhákat. Most csak két tehén és két borjú áll az istálló­ban. Korábban fejtek többet is, de néhány éve már csarnok sincs. A tejet föletetik, s ami marad, azt elviszik a háztól - tudom meg Hatlernétől. Végigsétálva a falun, rendezett a kép. Többen bíznak abban, hogy némi munkát kínálva ide vetődik egy vállalkozó, s talán a falusi turizmus is virágozhat. Néhányan már kacérkodnak vele, várják az első fecskét. S az csak nem akar „felröppenni”... A régi iskola egykori tantermében tizennégy nő és férfi tanulja a szövést Lancsár Etelka irányításával. A So­mogyi Munkanélküliekért Alapít­vány szervezte kurzus gyakorlati órá­it tartják itt. Már megszokták a cse­répkályha füstjét; az a fontos, hogy meleg legyen. Meg az, hogy a tanfo­lyam résztvevői az ötszáz óra után meg tudjanak élni a szövésből. A húszéves Polgár Marietta is ebben bízik. A hosszú hajú lány nem akar tétlen­kedni, ezért tanulja ezt a mesterséget. Azt mond­ta, ha az embernek van némi kézügyessége és ki­tartása, .szép munkák kerülhetnek le a szövő­székről. Scheich Sándomét a kaposvári ruhagyár­ból tették az utcára, s legutóbb 10 ezer 745 forint szociális segélyt kapott. Szeretne e munkából megélni, azért jelentkezett. Bár nehéz kenyér lesz a szövés, de a hagyományos és a saját motí- vumok feledtetik a hátfájást. lówncz Sándor Hírek MUZSIKÁLÓ VENDÉGLÁTÓS-DIÁKOK A kadarkúti iskola Gyer­mekeink a jövő alapítványa egy zongora vásárlásával segíti azoknak a diákoknak a zenetanulását, akik otthon nem tudnak gyakorolni, mert képtelenek megvásárolni a drága hangszert. Az intézmény to­vábbi négy szintetizátort biztosít a vendéglátó-ipari képzésben részt vevő diákoknak, akik zenét szeretnének tanulni. A társastánc- és a néptáncoktatáshoz tükörborítással látják el a tornaterem egyik fa­lát, s így minden feltétel adva lesz a kadarkúti intézményben. (Is) AKÁCOSZLOPOKAT LOPOTT Egy batéi szőlőhegyi zártkertet lá­togatott meg az ismeretlen tettes, és ötven - akácfából készített - oszlopot lopott el. A zártkert gazdájának a kára ötvenezer forint. (Is) LAKÁSBÓL HIVATAL BŐSZÉNFÁN A szolgálati lakásból átalakí­tott polgármesteri hivatal bővítésével többfunkcióssá teszik a bőszénfai önkormányzat épületét. A tetőszerkezet felújítása mellett kialakítják az irattárat, s a hivatal szomszédságában felhúznak egy új szárnyat, így alkalmas lesz közösségi rendezvények tartására is. Az épület átalakítása, a beruházás hatmillió forintba kerül, (tz) BEVEZETTETNÉK A GÁZT Zselickislak lakosságának a hetven- hetvenöt százaléka igényelne gázt, ha a településen megkezdenék a beruházást - ezt a falugyűlésen is megerősítette a lakosság. A ter­vek szerint 2001-ben indítanák a gázvezetéképítést, de erre csak abban az esetben van segély, ha sikerrel pályáznak a beruházáshoz szükséges támogatásért. S az sem mindegy, hogy a gázművek milyen határidővel vállalja a munkát. Ezen a fórumon bemutatták a község címerterveit is. A négy változat közül választották ki azt, amelyik leginkább tükrözi a falu jellegzetességeit, (szk) _________■ S eprűnyélben a remény Böszénfa Dudás György kétszer kezd­te újra. Először 1992-ben egy társával alapított faipa­ri céget, majd amikor a ter­melés csúcsra járt, a barát másba kezdett. A vállalkozó nem adta föl: saját fűrészte­lepet hozott létre. Erdők szegélyezte völgyben lapul a falu; ideális hely egy faipari vál­lalkozásnak. így gondolta Dudás György is. A közeli fűrészüzem­ben dolgozott telepvezetőként, s mikor az üzem káeftévé alakult, ő más úton indult el. Barátjának ingatlanán 11 millió forintos költ­séggel fölépítettek egy fűrész­csarnokot; főleg szerszámnyele­ket készítettek. Az első évben 7,5 millió forintos forgalmat bonyolí­tottak le, s kiépítették értékesítési hálózatukat. Aztán a társa hirte­len meggondolta magát, kiszállt a vállalkozásból, így föl kellett számolniuk a telepet. Dudás Györgyöt azonban nem olyan fából faragták, hogy felad­ja. Úgy döntött: maga próbálja megalapozni a jövőjét. Hogy a megrendelők ne pártoljanak el, ideiglenesen Kaposváron folytat­ta a termelést, közben Bőszénfán keresett másik telephelyet. Ere­deti munkahelyétől másfél kilo­méterre meg is találta, s így meg­indította második faipari vállal­kozását. Kölcsönök nélkül, ön­erőből teremtette meg a Gyöngy­fa bt alapjait. Négy helybélit fog­lalkoztat, de év végére akár 12-14 munkás is dolgozhat a készülő Dudás György vállalkozó már a kis fűrész­üzem jövőjét tervezi fotó: kovács üzemcsarnokban. Rendkívül ne­héz szakképzett munkásokat ta­lálni a környéken - tudtuk meg a vállalkpzótól. A nyolcadik általá­nost végzett munkanélküliekből tanít be dolgozókat, de szüksége lesz egyre több szakemberre is, hogy javíthassák a minőséget. Szerencse, hogy a belföldi piacon szinte minden fűrészanyagra van igény. Most függönykarnis-alap- anyagot, lambériát, hajópadlót, kerítéselemeket és szerszámnye­leket gyártanak. Tavaly ezer köb­méter fát dolgoztak föl, az idén ennek két és félszeresét szeret­nék megmunkálni jobb minőség­ben. A kis műhely kapacitása vé­ges, hiába bírnának többet a gé­pek, ha nincs hely a tárolásra. A tereprendezés befejezése után ezért az üzemcsarnok mellé egy készáru-tárolót is építenek, en­nek már kész a vázszerkezete. Év végére állnak majd az épüle­tek, s karácsonyra már túl­lesznek a próbaüzemen. TAKÁCS ZOLTÁN Villányi Jenő: Bizonyítani kell Földdel, lóval hízik a gazdaság A kereskedők mindig jól akarnak járni hogy előbb-utóbb föllendül az agrárágazat. Tovább pró­bálkozik, s nem tett le arról, hogy bővíti a gazdaságot. A mernyei portán bőven van hely az istállóban, és több föl­det is művelhetne, de ehhez kiszámíthatóbb piac kellene. Az állatszeretetet nagyszüleitől örökölte. Iregszemcsén éltek, és gyermekkora vakációit velük töltötte. Első fiú­unokaként ő volt a kedvenc. Nagyapja a kísérleti intézet­ben dolgozott, és minden mezőgazdasági munkára meg­tanította. A növényeket pedig édesapja kedveltette meg vele, aki erdészként járta a somogyi vidéket, s olykor a fi­át is magával vitte. Á barangolások ízét-örömét érzi, ha gondolatban nyakába veszi a zselici erdőrengeteget. Tizenhárom éve él Mernyén. Kaposvárról nősült oda, és felesége első házasságából van egy 18 éves leányuk, a kisebbik pedig elsős a gyakorlóiskola nyolcosztályos gim­náziumában. A fiatal mezőgazdasági szakember azt mondta: megszokta már a falut, de többekkel együtt meg­állapították: nehéz emberek lakják Mernyét. Sok az irigy közöttük, a másiktól még a 2 forintot is sajnálják.- Ez különösebben nem foglalkoztat - jegyzi meg -, hi­szen általános jelenség ez hazánkban. Mindenki előtt szabad a pálya; próbálkozhat, bizonyíthat. Ezt teszem magam is, és jól tudom, hogy kockázat nélkül nincs üzlet. __________ LÓRINCZ Me rnye Volt állatátadó a húskombinátnál, ultrahangtech­nikus, gyakorlati oktató az ATI-nál, s nem kerülte el a munkanélküliség keserűsége sem. Most a mernyei szövetkezet főállattenyésztője, és 20-25 hektáron gazdálkodik. Villányi Jenő sok terüle­ten kipróbálta magát, úgy is mondhatnánk: meg­edzette az élet, de azért boldog. Örül, hogy a szak­májában maradhatott, hiszen szereti az állatokat. Két lova van Villányi Jenőnek, s az egyiknél februárra vár­ják a kiscsikót. A szaporulatot eladja, bár több állat na­gyobb anyagi hátteret és biztonságot jelentene. Vállalko­zóként 20-25 hektáron gazdálkodnak a családi birtokon. Kukorica, tavaszi árpa, napraforgó kerül a földbe, de egy­előre kiszámíthatatlan a mezőgazdaság.- Iszonyatos költségekkel jár a termelés, és egyre nehe­zebb kigazdálkodni a 200 forintos gázolajat - mondta. - Mindig a kereskedők akarnak jól járni, és a termelők sok­szor vannak kiszolgáltatott helyzetben. Az pedig, aki ki­csiben csinálja, hamar ellehetetlenülhet, hiszen előbb- utóbb feléli a tartalékait, és akkor vége a dalnak. foto- szepesi PE™ villányi Jenő csak néha pesszimista, mert bízik abban, Fejlesztik a szövetkezetét SOMOGYASZALÓ Tíz tulajdonosa van a somo- gyaszalói Mag-Aszaló Szövetke­zetnek, amelynek három éve épített szárítójában legutóbb hatezer tonna kukorica volt. Többnyire a tulajdonosok tárol­ták itt a gabonájukat - tudtuk meg Kovács Zoltánnétól, a szö­vetkezet elnökétől -, de bérszá­rítást is végeznek. Nyolcvanmil­lió forintba került ez a beruhá­zás: a szárító elkészítése. Hogy megvalósíthassák, ahhoz har­mincmillió forint kölcsönt vet­tek föl. Ennek azonban hamaro­san lejárnak a részletei. Azt ter­vezik a tulajdonosok, hogy to­vábbfejlesztik a szövetkezetei. Az utakra, a tereprendezésre és a magtárra újabb 20 millió forin­tot kellene költeniük, ugyanis a jelenlegi, nyolcszáz négyzetmé­teres tároló kicsinek bizonyult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents