Somogyi Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-10 / 34. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP TÁJAK 2000. Február 10., Csütörtök CSEMETEÜLTETÉS. Az ősz szel elmaradt csemetetelepítést pótolják most a Sefag lábodi er­dészetében: megkezdték a faül­tetést. A tavaszra tervezett negyvenhárom hektárból már hetet ültettek be tölgy-, éger- és csercsemetével, (bm) FELNŐTT-GYÓGYTORNA. Először szerveztek felnőttek­nek gyógytornát Görgetegen. Elsősorban a negyven éven fe­lülieknek szánták a heti kétsze­ri foglalkozást, hogy ezzel javít­sanak a mozgásszervi gondo­kon. Az esti ingyenes tornát Nyögéri Antalné könyvtáros szervezte, és Szőke Judit torna­tanár irányítja az iskola torna­termében. (bm) JÁTÉKSOROZAT. Riadólánc­cal és rajzversennyel kezdődött a héten az ezredfordulót ün­neplő játéksorozat a somogy- szobi általános iskolában. Egész évben kapnak feladato­kat a résztvevő kisdiákok. A já­téksorozat egyéni győztesének és nyertes osztályának a jutal­ma kirándulás lesz. (bm) VESZÉLYBEN A RENDELŐ. Kisbajomban; a múlt nyáron felújított épületben a belvíz okozott kárt. A Rinya mellékága mellett levő épület fala átnedve­sedett, megrepedezett. Az ön- kormányzat a kár enyhítésére nekilátott az árkok rendszeres tisztíttatásának. (bm) FELÚJÍTÁS. Elkészült a rava­talozó Darvaspusztán. A teljes felújítása során kicserélték a te­tőt, s előtetőt is építettek, ez a külső-belső festéssel együtt 700 ezer forintba került az önkor­mányzatnak. A lakosság kérésé­re a vízvezetéket is szeretnék a temetőig meghosszabbítani, hogy a sírok gondozásához le­gyen öntözővíz, (bm) VÉDIK A PARKOKAT. Tizen egy értékes növényzetű terüle­tet, köztük hat parkot, egy fasort és öt különleges, öreg fát nyil­vánított védetté a nagyatádi ön- kormányzat. Emellett 38 épüle­tet és 22 szobrot is fokozottan óv a város, (bm) SOMOGY Lelkesen készülnek a farsangra az óvodások; mindenki lerajzolja azt is, hogy milyen jelmezbe öltözik FOTÓ: BÍRÓ MÁRIA Kisbajom, az erdő mélyén Kisbajom Megszűnt az utóbbi évekre jellemző elván­dorlás; ez annak is köszönhető, hogy a falu felzárkózott a szomszédos településekhez - mondta Végh Gábor polgármester. - Nem rosszabb itt sem a megélhetés, mint másutt, van telefon, és a szilárd burkolatú úton minden elérhető.- A gyerekek száma sem csökken, 35 tanuló jár most is Kutasra általános iskolába - mondta Szelídné Gerencsér Angyal, a közös fenntartású ál­talános iskola igazgatóhelyettese. Az iskolásokra most különösen büszkék: az elsősegélynyújtó csa­ládok rendezvényén bemutatott műsoruknak olyan sikere volt, hogy az országos ünnepségre is meghívták a kisbajomi gyerekeket. Az óvodában egyetlen csoport van. Nagy mun­kában van most a 25 kicsi: a farsangi bálra rajzol­ják a jelmezeket. Horváth Márk Erik például pász­tornak öltözik, Kovács Klaudia lufinak, Orsós Zsolt pedig tűzoltónak. Bogdán Aranka a kedvencét, a békát rajzolja.- A gyermekek 80 százaléka hátrányos helyzetű; tizenháromnak mindkét, ötnek egyik szülője cigány- mondta Mándoki Györgyeié óvodavezető. - Állan­dó munkája csak négy apukának van, két gyerek apja pedig rokkantnyugdíjas. Ennek ellenére a szü­lők mindenben segítik az óvodát, sokszor erőn felül is. A farsang az egyik legkedveltebb rendezvé­nyünk, mindig is közösen ünnepeljük a szülőkkel a faluházban. S az is hagyomány, hogy országjáró ki­rándulásra is együtt megyünk. Az óvodai konyhán főznek ebédet a szociális ét­keztetésben résztvevőknek is. Tizennégy házhoz szállítja ki Bozsoki János falugondnok. A kisbusz mindenes jármű, s már négy éve dolgozik a falu- gondnoki szolgálat. Az önkormányzatnak van trak­tora is, ezt kedvezményesen igénybe vehetik a gaz­dák. Gyakran kérik a tűzifa hazaszállítására. Az erdő mindig is meghatározta a kisbajomiak életét. Ma a falu külterületének harmadát foglalják el az állami és magánerdők. Szép Csaba kerületve­zető erdész szerint bár apáról fiúra örök­lődik az erdei munka is, tíz éve még több embernek adott kenyeret a fa. Lassan ki­öregednek a régi erdőmunkások, s egyre nehezebb újat találni a helyükre. A Sefag Rt lábodi erdészete is leginkább vállalko­zókkal dolgoztat. A Kisbajommal határos mórici erdőtömb azonban különleges. S a környéken rétisas fészkel, meg a ritka fekete gólya. Munkát néhány kisvállalkozás ad, a szomszédos mezőgazdasági szövetkezetek és a varroda. Ez utóbbi most tizenöt kisbajomi és szabási asszonyt foglalkoztat. Talián Attila tulajdonos szerint azon­ban egyre nagyobb gond fenntartani, s igen nehéz jövedelmező munkát találni a dolgozóknak. Most bérmunkában a Napsugár Rt-nek varrnak átmeneti kabátokat. Ezzel együtt is kevés a munkalehetőség, s ezt Kávás Géza is megerősíti, aki épp a disznók­nak szánt tápot tolta kiskocsin. - kell a nyugdíj mel­lé egy kis kiegészítés - mondta. - A táp azonban drága, és nincs ára a malacnak; nem érig ezzel fog­lalkozni. Kajkos Sándor tíz éve képviselő-testületi tag. Sze­rinte a legnagyobb gond, hogy a családok megélhe­tését biztosítsák, mert a faluban mintegy száz a munkanélküli. Köztük sok a fiatal, a pályakezdő. Az ilyen családok az önkormányzatra számítanak. A gondok között azonban változás is akad jócs­kán a faluban. Végh Gábor polgármester szerint egy­re több régi portát újítanak fel. Az utóbbi hat évben tizenöten vettek itt házat, hogy Kisbajomban töltsék szabadságukat s a hétvégeket. Régi házairól híres a falu; 150 házának 70-80 százaléka népi építészeti emlék. Ezek helyi védelem alatt állnak. S különle­ges a T-alakú, faszerkezetes református templom is. Sokat költöttek a község csinosítására, az idén is már csaknem 700 ezer forintot.- A Rinya völgyében vagyunk, s a Duna-Dráva Nemzeti parktól a Balatonig húzódó „zöld folyosó”, a természetközelség a falu nagy értéke; épp mint a sok népi építészeti emlék. Ézek megőrzésében lát­juk a jövőt: így munkahelyeket is teremthetnénk - mondta Végh Gábor polgármester. - Szeretnénk mi­előbb hagyományőrző iskolát kialakítani a parókiá­ban; ott városi gyerekek is ismerkedhetnének a régi népi mesterségekkel. Készülnek a gáz- és a szennyvízhálózat kiépíté­sére is, együtt a szomszédos községekkel. A járdák javítása és a buszforduló kiépítése lesz az idei beru­házásuk. Ezáltal is szépül a falu főtere; a körforduló közepére pedig virágdombot és szökőkutat építe­nek. BÍRÓ MÁRIA Falunévjegy: Kisbajom honfoglalás kori település, neve a gazdag jelentésű ..Baj" személynévből származik. Először 1297-ben említi oklevél, majd 1336- ban. 1847-ben tűzvész pusztította. Műemlék és védett épületei: a református templom és parókia, óbb mint tíz régi lakóház. Lakosainak száma: 472. Óvo­da, kultúrház, orvosi rendelő van a faluban, s két élelmiszerbolt.. Lopják a Rinya-hidat Rinyaszentkirály Megrongálták a rinyaszentkirályi hidat; ellopták a szerkezetet tartó csapszegeket és több nagyobb tartóelemet. A Rinya-patakon át­vezető hidat alig két éve építet­ték, hogy a nehéz mezőgazdasá­gi és erdészeti járművek is biz­tonsággal áthaladhassanak. A nagy teherbírású építmény 12 millió forintba került, s ehhez a környék gazdálkodói is hozzájá­rultak. A kárra a napokban derült fény, amikor éves ellenőrzést tar­tott a közlekedési, hírközlési és vízügyi felügyelet. A vandál ron­gálás a partoldalról elérhető ré­szeken a legnagyobb, jelenleg hi­ányzik a húsz centi hosszú és há­rom centiméter átmérőjű csap­szegekből 11 darab, és három 1,5 méteres tartókonzolt is leszerel­tek. Horváth József polgármester szerint a kár meghaladja az 50 ezer forintot, s ezt a költségvetés­ből kell pótolnia az önkormány­zatnak. A hiányzó elemeket a napok­ban visszaszerelik, a híd addig is zavartalanul használható. Bár rendőrségi feljelentést nem tett még az önkormányzat, a híd őr­zését s megfigyelését rendelte el, hogy megelőzzék a további káro­kat. B. M. A múltban kutakodó falu Lábod Régi térképeket másoltat­nak, tájházat építenek, kró­nikát írnak a lábodiak. Mindezt a millennium je­gyében teszik, hogy törlesz- szék régi adósságukat. Jobbára csak a középkorral fog­lalkozó történészek körében volt ismert, hogy a korai középkor­ban Dél-Somogyban két jelentős birtokközpont volt: a lábodi és a babócsai. Mindkettő a Tibold nemzetség tulajdonában. Dr. Ma­gyar Kálmán régész szerint érde­mes lenne kutatni a térségben, mert újdonság erejével ható lele­tek is előkerülhetnek. Ehhez per­sze nagyon sok pénz kellene, ami ha valami csoda folytán Lábodra kerülne, lenne mire költeni bő­ven a jelen érdekében. Ha ásatásokra nem is futja, a lábodiak kíváncsiak a múltjukra; szeretnék tudni, hol állhatott a régi birtokközpont, hol éltek elő­deik. Régi térképeket másoltat­nak, falukrónikát írnak. Készül a tájház is. Mike Györgyi tanár ve­zetésével még gyerekfejjel kezd­ték összegyűjteni a relikviákat azok, akik közül sokan most ott ülnek az önkormányzatban. A múlt emlékeinek akarnak méltó helyet kialakítani egy régi pa­rasztház felújításával a hosszú­falvi részen. N. J. Vitáznak a horgásztóért Háromfa Értékesebbek lettek a falu­ban a telkek, s hogy több külföldi is érdeklődik, ez az 54 hektáros horgásztónak köszönhető. Évek óta vitáz­nak azonban, hogy ki le­gyen a tó gazdája, mert ed­dig másé volt a terület és a víz halászati joga. A törvény szerint azé a halászati jog, akinek a területén áll a víz. A háromfai tónál azonban sok min­den vitás. A jogszabály-módosí­tásra hivatkozva a szövetkezet bejelentette igényét a tóra - júni­us 1-jétől - az országos horgász- szövetségnek. A horgászegyesü­let viszont arra hivatkozik, hogy mivel a víztározókra más szabá­lyozás vonatkozik, a halászat (horgászat) joga legalább 2001-ig a Mohoszt, s így őket illeti. S mi­vel azt követően a földművelés- ügyi minisztérium pályázatot ír ki a halászati jog elnyerésére, a háromfai horgászegyesület 246 tagja reméli, hogy ezt megszerez­ve továbbra sem változik a tó gazdája és vízkezelője.- Állandó a küzdelem a tsz­szel és a vízüggyel is, mert övék a gát - mondta Gadanecz Ferenc, a helyi horgászegyesület elnöke. - Legutóbb felszólított bennünket a szövetkezet, hogy február 15-ig jelezzük a kártérítési igényünket és március közepéig halásszuk le a tavat. Az biztos, hogy legalább 10-15 millió forint értékű hal van a tóban. S ha még nem is lenne ti­los a mostani lehalászás, akkor is óriási veszteség lenne ezt az 50 éves halállományt tönkretenni. A háromfai tónak ugyanis ez a fő vonzereje. Tavaly mintegy négymillió forint volt a bevétel, s ennek kétharmadát a többnyire külföldi horgász vendégek fizet­ték be. Az egyesület évente 60 mázsa halat telepített - tavaly több mint kétmillió forint érték­ben -, s még így is maradt 2,5 millió forint tartalék, amit a tó esedékes iszapkotrására és a szá­mukra horgászterületet biztosító békés megegyezésre szánhatnak. S bár erre törekszik a Nagyatád szövetkezet is, de bejelentette, hogy - a pécsi Vízhasznosító Kft- vel társulva - élni kíván a halá­szati jogával. Hamarosan dönteni kell. S ez meghatározza azt is, hogy a hor­gász egyesületi tagként vagy ven­dégként - és főleg mennyiért - foghat itt halat. B. M. Kistraktor, szárzúzó nélkül Izzó abroncs szűz kerékre Pazovics jön kukorissal Görgeteg Hiába várt már november óta a megrendelt munka­gépre a görgetegi önkor­mányzat. Most végre meg­érkezett, de ürömmé vált örömük: több mint kéthó- napi késéssel is csak rend­szám, pótkocsi és szárzúzó nélkül kapták meg a meg­ígért gépet. A területfejlesztési pályázaton 2,2 millió forintot nyert a görge­tegi önkormányzat. A képviselő- testület, hogy a falu közterülete­inek rendben tartására és a köz­munkások segítésére kisgépeket vásároljanak. Meg is rendelték a többcélú kistraktort már no­vemberben, mindeddig azon­ban csak az alapgép érkezett meg, s ez is csak néhány napja.- A zalaegerszegi Nova Kit­től rendeltük meg a kistraktort pótkocsival és a hozzá tartozó szárzúzó adaptert, amivel az összes levágott ágat, növényi részt fölapríthatjuk majd, s utá­na komposztálhatjuk. Egyelőre erre telt a kapott pénzből. Ter­veztük azonban, hogy később más felszerelést is vásárolunk a géphez - mondta Horváth Béla polgármester. - Mostanra azon­ban már elfogyott a türelmünk, a héten leszállított géphez nem­csak a pótkocsi és a szárzúzó hi­ányzik, hanem a rendszám is. Ez a legnagyobb gond, e nél­kül nem is tudták használni a gépet. Pedig lett volna teendő az önkormányzat háza táján a ta- vaszias időben. A sokszori sür­getés és hiábavaló ígéretek elle­nére azóta is várják a megren­delt és kifizetett gépeket Görge­tegen. Beleg Csak végig kell sétálni Beleg utcáin, hogy láthassuk Fábián Ferenc munkáit A díszes vas­kerítések éppúgy az idős ko- vácsmestert dicsérik, mint a ta­vaszra megélezett kerti szer­számok vagy az abroncsok az új hintókerekeken.- A szekérkerékre tavaly még fel­húztam a sült, de ma már nem vál­lalom. Tudnám még, csak erőm nincs hozzá - mondta Fábián Fe­renc, hozzátéve: nemrég esett át egy nagyobb gerincműtéten. Nagy munka a sín felhúzása, há­rom ember is kell, amíg készül. - Először felmérjük, hogy passzol-e rá az abroncs; aztán kör alakú tűz­be tesszük, izzítjuk, s úgy igazítjuk a szűz kerékre. Füstöl is, ég is, siet­ni kell vele - magyarázta -, de ezt nem lehet elbeszélni, inkább csinál­ni kell. S éppen ez a baj; ezért nem vállalják a fiatalok a kovács­mesterséget. Vol­tak tanítványa­im, de mind át­nyergelt valami más szakmára, mert nehéz munka. Nehézségéért kárpótolja a szép­ség; bárki megnézheti, ha szemre­vételezi a házak díszes kerítését. Felsorolni is nehéz, ki mindenkinek hajlított, kovácsolt az izzó vagy for­rasztott a rideg vasból Fábián Fe­renc az udvart vagy a házat díszítő hasznos tárgyakat. A legcifrább ke­rítést mégsem magának csinálta.- Még ilyet sem akartam, erre úgy beszéltek rá - mondta a mes­ter. - Sövényt szerettem volna, de abban az időben még kijártak az ál­latok, ezért kellett ide igazi kerítés. Készítettem egy egész garnitúra bú­tort is a lányomnak: csőből asztalt, állólámpát. Ma is azt használjuk. S ahogy közeledik a tavasz, egyre több a munka.- Az ágyból ugrasztottak ki egyik reggel, mert szerszámokat kellett élezni - sorolta a mester a legutóbbi teendőket. - Legtöbbet rendelnek az öregasszonyok, meg a feleségem is, mert ők még sokat dolgoznak a kertben. A fiatalok, bi­zony, nem sok kapát koptatnak el, azoknak nem kell élezni a kerti szerszámokat. S bár a vasnak még a lelkét is is­meri Fábián Ferenc, mégis van olyan, amihez nem ért.- Sokszor jönnek azzal, hogy el­veszett a lakatkulcs, nyissam ki a zárat. Akkor aztán nincs más meg­oldás, viszem a „zenélő kulcsot”, a fűrészt, mert én is csak úgy tudom kinyitni a lakatot, ha levágom az egészet. BÍRÓ MÁRIA TaraNY Fölelevenítik a régi lakodalmast az ezredforduló tiszteletére. Vend szokás szerint lesz pazovics és maszkázás is. Már varrják a jelleg­zetes népviseletet. A fiatalok most tanulják az eredeti dalokat; ezeket Horváth Gyuláné, a művelődési ház vezetője gyűjtötte össze.- Két lakodalmi szokásunk is egyedülálló - mondta Somosi Jó­zsef polgármester. Az egyik a pazovics, a lakodalomba hívoga- tót ez alkalomra sütik a kukorist (fonott kalácsot) is. Vidám rigmu­sokkal hívják meg a vendégek. A másik vend szokás: maskarás fia­talok jönnek éjfélkor a vendégek közé, s mert szerencsét hoznak, őket is megvendégelik. A régi la­kodalmat elevenítik föl így a falu ünnepére a taranyiak. S ettől ked­vet kapnak talán a valódi esküvő- re váró párok is. ___________am.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents