Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-08 / 6. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP Lellei tükör 2000. január 8., szombat Pénzt csak pénz terem A felügyelők új ruhája Pöfögő kisvonat a pincékhez Mindennapi drámák A gyámhivatal vezetője az élet árnyoldalait ismeri el­sősorban. Hozzá akkor ke­rülnek a családok ügyei, amikor már nagy bajban kell segíteni. Böröcz Gyuláné pedagógusként sok tapasztalatot szerzett a mindennapi drámák megoldásában. Másfél éve vezeti a gyámhivatalt, amelyhez Ledén kívül öt község - Látrány, Somogytúr, Somogy­ba bőd, Gamás és Visz - tartozik. A legnehezebb döntés számá­ra az, amikor a gyerekeket ki kell emelni a családból az el­viselhetetlen körülmények miatt. Mint mondta, szeren­csére kevés ilyen határozatot kell hoznia, mert valamelyik családtag befogadja a gyere­ket. A legtöbb ügye a vagyon­nal kapcsolatos. Mondhat­nánk ő a kiskorúak vagyoná­nak éber őre. Tapasztalata szerint a nagyszülők előre gondoskodnak unokáikról és a nevükre íratják értékeiket. Ilyenkor a gyámhivatal kíséri figyelemmel a kiskorú vagyo­nának sorsát, hogy amint nagykorú lett tájékoztassa örökségéről. Bár szinte mind­egyik ügye egy-egy dráma, a legszomorúbbak azok az ese­tek, amikor az édesanyának 4-5 év múlva jut eszébe tisz­tázni, hogy ki a gyermekének apja. Ilyen esetekben igyek­szik a gyermek érdekét szem előtt tartva a szülőkre bízni a döntést. Előfordul, hogy ez nem sikerül, s természetesen a gyermek szenved, mert nem tudja mit gondoljon ar­ról, akit eddig apjának hitt, és arról az idegenről, akit ezután apjaként kell tisztelnie. Öröm is adódik időnként a gyámhivatalban. Több örök- befogadási ügyben közremű­ködött azzal, hogy megvizs­gálta a gyermekre váró szülők körülményeit, akik már együtt élnek gyermekükkel. Szívesen emlékszik arra az esetre, amikor gyermektartás­díj ügyben kereste az apát, aki elő is került külföldről és kifizette a tartásdíjat. Azt mondta, addig azért nem tet­te, mert az anya nem enged­te, hogy látogassa a gyerme­ket. Az anya rövidesen tragi­kus hirtelenséggel elhunyt. Akkor az apa azonnal itt ter­mett és magához vette a gyer­meket. Böröcz Gyuláné a nagymamán keresztül érdek­lődik róla rendszeresen. így tudja, hogy jól érzi magát új hazájában, tanulja a nyelvet és iskolába készül. Kispál Vilmos gumikerekű kísvonatot épít és városné­ző utakat szervez a Kis­hegyre. A ragyogó ötlettel egymillió forintos kamat­mentes támogatást nyert a Borút Egyesület Phare pá­lyázatán. Mindenki kíván­csian várja az új idegenfor­galmi látványosságot. Készíti a terveket, a közleke­dési múzeumba is elmegy majd, hogy fotókat készítsen a korabeli mozdonyokról. Alkat­részeket gyűjt, hogy a műhe­lyében nyárra elkészülhessen a nosztalgia kisvonat. Ahhoz ragaszkodik, hogy pöfögjön, fütyüljön majd mint egy valódi gőzmozdony, ha gumikeréken rója is az aszfaltos utakat. Elis­meri, hogy az ötlet nem új a Balaton környékén sem. Talál­hatók hasonló városnéző vo­natok, Hévízen, Tihanyban, a déli tengereknél - Olaszország­ban, Horvátországban - meg különösen kedveltek. A lellei mindenképpen egyedi lesz, hi­szen a saját műhelyében ké­szül az 1920-as éveket idéző mozdony. Úgy tervezi, hogy maga vezeti majd és szállítja az utasokat a Kishegy szép tá­jaira. Örül, hogy az önkor­mányzat küátót épít itt, mert az különösen vonzó úti cél lesz. A pöfögő vonat azonban megállhat annál a 10-12 a pin­cénél is, ahol már felkészültek a vendégfogadásra. Azt még nem döntötte el mi lesz a neve a kisvonatnak. Arra gondolt, hogy pályázatot hir­det az általános iskolában. A diákok bizonyára jó ötletekkel szolgálnak majd. S aki meg­nyeri a pályázatot, ingyen utazhat a Kishegyre a nosztal­gia vonaton. Szűcs László Balatonlelle polgármestere a balatoni térség képviselője a me­gyei területfejlesztési ta­nácsban. — Céltudatos munkának kell megjelennie ebben a képvi- seltben, mert nem változtak a pályázati lehetőségeink kor­látái a területfejlesztési tör­vény módosítása során - mondta Szűcs László. - Ter­vekkel és saját erőforrással kell felkészülnünk. Nem va­gyunk ugyan hátrányos hely­zetű település, ám vannak olyan céltámogatások, ame­lyek számunkra is lehetősé­geket kínálnak.- A balatoni települések eddig kimaradtak a megyei területfejlesztési pályázatok­ból, viszont a Balaton Fejlesz­tési Tanács nem rendelkezett megpályázható pénzekkel. Változott a helyzet? — Bízom benne, hogy igen. A Balaton Fejlesztési Tanács­nak kellene támogatnia pél­dául a balatoni vasútállomás­ok rekonstrukcióját vagy a Mahart fejlesztési törekvése­it. Természetesen önkor­mányzati érdekek is vannak ezekben a korszerűsítések­ben. A települések egyre job­ban látják, hogy egymásra vannak utalva, a közös prog­ramokkal több eséllyel pá­lyáznak. Például az összekö­tő úthálózat megépítésében. Az idegenforgalom számos igényt támaszt, de tudni kell, hogy a Balaton-part képvise­lete a térség egészét jelenti a kisfalvak sajátos gondjaival együtt. A munkahelyteremtő programok támogatása vala­mennyi település közös ügye. A közlekedési hálózat fejlesztése is összefügg ezzel, Január 1-től törvény szabá­lyozza a közterület-felügye­lők tevékenységét. Lellén a három köztisztviselő a polgármesteri hivatal állo­mányában dolgozik. Megje­lentek a törvény végrehaj­tási rendeletéi. A BM részletesen rendelkezik a felügyelők ruházatáról is. Dr. Sznmmer György jegyző szerint az öltözékek szemé­lyenként minimum ötszáz­ezer forintba kerülnek. Hálában feladat a közterület- felügyelők munkája. Ahol intéz­kednek ott feleslegesnek ítélik őket, máshol hiányolják a jelen­létüket. Tény, hogy alapvető fel­adatuk ezután is a közterületek rendjének, a környezet megóvá­Szücs László mert egyebek között a mun­kaerő mozgását is segíti. Azonban azt sem felejthe­tem el, hogy a megye 234 te­lepülésből áll. — Évek óta arra figyelmez­tet, hogy jól előkészített ter­vekre van szükség az eredmé­nyes pályázatokhoz. A térség rendelkezik ilyenekkel? — Stratégia már van. S a te­rületfejlesztési törvény életbe lépésével, 1996 óta a telepü­lések is rádöbbentek erre. Az elmúlt két évben elkezdődött a tudatos felkészülés. Csak­hogy a saját erőforrásokat is elő kell teremteni, mert pénz nélkül nem lehet több pénz­hez jutni. Most a költségve­tés készítés időszakában erre tartalékolni kell. így több tá­mogatáshoz lehet jutni több­féle forrásból. Ezt a megyei területfejlesztési tanács is méltányolja. — Melyek a Balaton part legfontosabb feladatai? — A strandok felújítása lesz a következő évek feladata és a térség turisztikai vonzerői­nek további feltárása. sa lesz . Fokozottan kell óvniuk az önkormányzat vagyonát is. A felemás megítélés ellenére, leg­alább csinosak lesznek középkék kabátjukban, amelynek bal felső karján a város címerét viselik majd. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén Ignácz János kép­viselő vetette fel, hogy kamerát kellene vásárolni a közterület-fel­ügyelőknek. Erre akkor kerülhet sor, ha az idei költségvetés elfo­gadásakor is fontosnak tartja a felszerelésük korszerűsítését a testület. Kiss József képviselő azt tette szóvá, hogy kevés idejük marad az alaptevékenységükre, ha más feladatokkal is megbíz­zák őket. Dr. Szummer György szerint ez nem fordulhat elő, mert a törvény pontosan szabá­lyozza a munkájukat. Hirdetőink A LELLEI TÜKÖR kövekező számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/528-158-as faxszámon. Érdeklődni lehet a 82/528-148-as telefonszámon. A LELLEITÜKÖR legközelebb február 15-én jelenik meg a SOMOGY HÍRLAP ben Megrendeléseit előző nap is várjuk. Elviselhetlek a közterhek Prémium az adósoknak Megduplázta az adóigaz­gatásban dolgozók prémi­umát a képviselő-testület. A korábbi százezer forint­tal szemben január 1-től 200 ezer forintot is kap­hatnak, ha hatékonyan dolgoznak, vagyis behajt­ják, felderítik az adókat. A legutóbb 1992-ben tettek javaslatot az adósok jutalma­zására. Ez a munkatársak ál­tal felderített, majd befizetek adó húsz százaléka volt. Ezt most huszonöt százalékra emelték. A premizálására for­dítható keretet külön szám­lán kezelik. A képviselő-testület egy­hangú szavazással elfogadta a helyi rendelet módosítását, amelyet a pénzügyi bizottság javasolt. Alapvető érdeke ugyanis az önkormányzat­nak, hogy beszedje a helyi adókat. Az elmúlt évek sta­tisztikái alapján egyértelmű, hogy a lelleiek fegyelmezett adózók. Évről-évre befolyik a tervezett bevételeknek csak­nem 97 százaléka és nem hal­mozódott fel jelentős hátra­lék. Ezt azzal is ösztönözte az önkormányzat, hogy ön­mérsékletet tanúsított az adók mértékének emelésé­ben. Azonban minden bevé­telre szükség van a feladatok színvonalas megvalósítása ér­dekében. Az is tény, hogy az adóügyesek csak valóban plusz munkával juthatnak a prémiumhoz. A felemelt ju­talmat először 2001-ben ve­hetik fel. Aggódó irmapusztaiak Elkeseredett a hangulat Irmapusztán. Egy tapod­tat sem mozdult előre a szolgálati lakások eladá­sa. A lakók úgy érzik be­csapták őket. Megszűn­tek a munkahelyek nem biztos a fedél sem a fejük felett. Baloghné Gyetvai Erika az irmapusztaiak szószólója a napokban megnézte a föld- hivatali bejegyzéseket és azt látta, hogy a szolgálati lakás­ikon 61 millió 600 ezer forint jelzálogteher van. Ezzel szertefoszlottak a reményeik arról, hogy belátható időn belül adásvételi szerződést köthetnek a Balatoni Halá­szati Rt-vel. Elkeseredett te­hát a hangulat a pusztán, mert jó féléve még gyors megoldást ígértek nekik az általuk szervezett fórumon. Akkor azt hitték, hogy elég ha gyűjtik a pénzüket a la­kásvásárlásra. Csulyák István, a halászati rt kontrolling igazgatója a Somogyi Hírlap kérdésére el­mondta: a jelzálog nem len­ne akadálya a lakáseladás­nak, mert a cég azt más in­gatlanára terhelné rá. A leg­nagyobb problémát a telek- alakításban látja, mert az épületek egy része saját bejá­rat nélkül maradna miután a környező területek és utak a cég tulajdonában vannak. Ez további nézeteltérések forrá­sa lehetne. Ennél fontosabb, hogy határozottan készül­nek a halfeldolgozó megépí­tésére. Rövidesen kiválaszt­ják a tervezőt a tenderre je­lentkező cégek közül. A be­ruházás több százmillió fo­rintos költségének fele már rendelkezésre áll és jó esély van arra, hogy az Európai Unió Sapard pályázatán is zöld utat kap a terv. Ekkor azonban előfordulhat, hogy nem is kívánják a lakásokat eladni. Ha ez azt jelenti, hogy szükség van a bennük lakók munkájára, az gyógyír lehet a pusztaiak gondjaira. Gönczy János vezérigazgató az emlékezetes fórumon azt mondta: mindent elkövet - amíg teheti -, hogy Európa legkorszerűbb halfeldolgo­zója létesüljön Irmapusztán. Egyre többen drukkolnak neki. Egyesületet az ipartelepen Szabó Károly és Fejes Szabolcs a lemezmegmunkáló gépnél Érdekes portásai vannak az Ipartelepnek. Három li­ba szalad kíváncsian az au­tósok elé, s ha úgy tartja kedvük, bizony elállják az útjukat. Csak hosszas rá­beszélés után engedik le­parkolni a jövevényeket. A kószáló, amúgy barátsá­gos kutyák nyugodtan szemlélik az akciót. A te­lep közepén működő büfé ablakából így jól megnéz­hetik a bent melegedők, hogy ki érkezett. Babodi László büféje időn­ként üzleti tárgyalások szín­helye, de itt gyűlnek össze, ha közös ügyeiket intézik a vállalkozások. Legutóbb az önkormányzatot sikerült meggyőzniük arról, hogy ad­jon fizetési haladékot az el­adott területek vételárára legalább tavaszig. Ez meg is történt. Jabronka János épí­tési vállalkozó elismeri, hogy kedvező az ár. Kifizet­ték volna egyben az év vé­gén, ha időben kapják az ajánlatot, mert akkor a nyári bevételből megspórolhatták volna. Ilyenkor kevés a meg­rendelés. A betonüzemekből is jó, ha naponta néhány köbmétert rendelnek. Annak viszont jobban örülne, ha a vállalkozók, akik megvették a telkeket, kiköltöznének. S nem nőne tovább a parlagfű az elhanyagolt részeken. An­nak idején ő is azért élt az el­sők között a lehetőséggel, mert tudta, hogy a város bel­területén zavarja a szomszé­dait. Babodi László, akit aszta­losmesterként tartanak szá­mon Lellén, német partneré­FOTÓ: HORVÁTH MÓNIKA vei alapított térburkoló lapo­kat gyártó üzemet. Az egyik legigényesebben megépített műhely az övé. A Metal- Ware Kft lemeztechnológiai és fémmegmunkáló üzemé­ben kábeltévés társaságok­nak gyártanak alkatrészeket. Vázsonyi László ügyvezető 10 embert foglalkoztat itt egész évben és megrendelé­sük van bőven. Mint mond­ta, amikor a megrendelőket fogadja, bizony pironkodni kell a körülmények miatt. Az újdonsült tulajdonosokra vár az infrastruktúra - belső út, gáz, szennyvíz - kiépíté­se. Abban bízik, hogy rövi­desen bejegyzik az ipartelepi egyesületet és akkor határo­zottabban tudnak tárgyalni az önkormányzattal és egy­mást is ösztönzik a közös feladatok megoldására.

Next

/
Thumbnails
Contents