Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-24 / 19. szám
4. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Január 24., Hétfő H Somogyi aj sz. Kereskedelmi ügyintézéssel, piackutatással és marketinggel foglalkozik majd a somogyfajszi vidékfejlesztési menedzseriroda. Létrehozását a Somogy Természetvédelmi Szervezet kezdeményezte, s az ABM- Hungary Kft közreműködésével segíti a vidéken élőket. Kéthely. A vöröskereszt kéthe- lyi csoportja a hét végén rendezte meg hagyományos jótékonysági bálját. Ezen több mint százan vettek részt. A bálozók 80 ezer forintot ajánlottak föl az önkormányzatnak. A pénzt a hivatal a szervezettel közösen használja fel gyógyszer és ruha vásárlásra vagy más szociális támogatásra. Somogyvámos. Húsz év után ismét lesz mozi Somogyvámo- son. Hetente egyszer, csütörtökönként jön ide vándormozi. Egy környékbeli vállalkozó ugyanis fantáziát lát a mozizásban, és úgy döntött, mindennap másik faluban szórakoztatja a filmek szerelmeseit. Azt ígérik, még So- mogyvámosra is gyorsan eljutnak a legújabb sztárprodukciók. Vörs. Állami beruházásban kezdődik tavasszal a vörsi szennyvízcsatorna-rendszer főművi hálózatának kiépítése. Az Oviber által meghirdetett beruházás egy év alatt elkészül. Ezzel párhuzamosan építik ki a település csatornarendszerét. A hálózathoz 450 háztartás csatlakozik. Az ön- kormányzat szeremé, ha a környezetvédelmi fontossága révén a költségek 80 százalékát meg tudnák szerezni pályázaton. Vése. Elkészült Vése ezredfordulós költségvetésének terve. Ez 58 milliós kiadással számol, amihez csak 46 mülió forint bevétel járul. Ebből adódóan fejlesztést nem is terveznek. Az önhikis alapból 11 millió forintra lenne szüksége a településnek a zavartalan működéshez. A terveket a lakossággal ma este, közmeghall- gatáson vitatják meg. ________■ O ldalszerkesztő: Fábos Erika Vendéget vonzó Takács-hegy Takács-hegy Csak ha oda indult, akkor jár az ember a Takács-hegyen. Egyébként elmegy mellette anélkül, hogy észrevenné. A forgalmas útról sem látszik. Nem is falu ez. Csak egy utcányi település vagy egy településnyi utca. Az itt élők annak ellenére, hogy igazából niklaiak - mivel Takács-hegy Nikla külterülete - takácshegyinek tartják magukat. Igaz, az apró település nem büszkélkedhet történelmi hagyományokkal, de múltja van, s erre nagyon büszkék az itt lakók. Szívesen látnak mindenkit, aki jó szándékkal jön a takácshegyi csendbe. A Takács-hegyi levegő és a nyugalom megfiatalítja az ott élőket A takácshegyiek éppen a csendért szeretik. Szere- tetük legigazibb bizonyítéka a település léte: lakói nem hagyták. Akkor sem, amikor könnyebb lett volna a faluban élni, akkor sem, amikor másutt már volt villany és vezetékes ivóvíz is. Kitartásuk aztán eredményt hozott. Ma már van villany, víz és telefon is a Takács-hegyen, a vezetékes gáz pedig az idén télre érkezhet meg. Mert aki csak Ids időt is tölt itt, azzal a biztos érzéssel távozik, hogy egy kicsi de igazi településen járt. A 74 éves Berta Ferenc is ezt vallja a falujának. Ő a legidősebb takácshegyi ember. Itt született, és azt mondja, itt is fog meghalni. Bármi lesz, ő nem mozdul Takácshegyről. Persze az még odébb van - teszi hozzá gyorsan, mert az itteni levegő meggyőződése szerint fiatalít.- Nem érzem magam hetvennégy évesnek - mondta Berta Ferenc. - Talán mert nem gondolok rá, hogy múlik az idő. Ennél fontosabb dolgom is van. A nyugdíjam harmincezer forint, abból nemigen lehet virgonckodni. Öreg-hegyen van egy kis birtokom, ott megterem minden télire, meg egy kis bor. A boltba csak kenyérért és egy kis tejért megyek. Meg aztán megéltünk akkor is, mikor ennyi sem volt. Amikor nyugdíjas lettem, 3500 forintot kaptam, aztán csak azt is beosztottam.- Hetvennégy év Takács-hegyen. Nagy itt a nyugalom, nem unalmas?- Unalmas? Nekem éppen ez a nyugalom kell. Itt nem jár autó, nincs zaj meg füst; nincs miért idegeskedni. Igaz azonban az is, hogy régen is másfajta emberek laktak itt, mint másutt. Sose bántották a másét, meg ahol tudtak, segítettek egymáson.- Segítenek magának is?- Nekem még nem kell, hiszen fiatal vagyok - nevet. - Inkább én segítek, ha tudok; például Hak- li Zolinak is a pörgetésben. Szeretem csinálni. Amikor fiatalabb voltam, nekem is voltak méheim. Zoltánnak különben igen jó méze van, szokott hozni a segítségért. Igali Jánosáé is a családias hangulatba szeretett bele. Húsz éve Dombóvárról költözött Takács-hegyre.- Ahogy ide betettem a lábam, rögtön itthon érezte magam - mondta. - Lett volna alkalmam odébb költözni, de egyikünknek sem fűlt hozzá a foga. Sőt, a fiam is hazajött.- Mi változott itt húsz év alatt?- Kevesebben lettünk. Éppen az este számolgattam: amióta itt lakunk, azóta negyvenen haltak meg. Fogyunk, de van utánpótlás is. Takács-hegyen 12 házat laknak állandóan, s reggelente öt gyerek indul innét az iskolába. Hat házat külföldiek vásároltak meg. Nekik is örülnek, befogadták őket, elvégre takácshegyiek. Széllé Béla, a takácsiak mindenese a németeknek is segít. Nem beszél semmilyen idegen nyelven, mégis megért mindent. Amellett hogy javít, fúr, farag, még nyelvet is tanít.- Nem én mentem hozzájuk, hanem ők jöttek hozzánk; tanuljanak ők magyarul - ecsetelte pedagógiájának alapját. - Szívesen veszik, hogy ta- nítgatom őket, én meg szívesen megteszem, mert szeretek beszélgetni. Pénzt nem fogadok el, ezért mindig hoznak valami ajándékot. Két új házat is építettek a németek az elmúlt három évben, és kápolnát is. A külföldiek amúgy nyaranta élvezik csak a takácshegyi nyugalmat. - Az üres portákra mindenki figyel - mesélte Üst Gyuláné, a külterület postása, aki szintén mindenes. Beszerzi a gyógyszert, levelet ad föl vagy bevásárol, ha szükség van rá. - Nem volt még betörés, és biztos nem is lesz. Itt ugyanis mindenki védi a másét is, éppen úgy, mintha a magáé volna. Nem tanácsos rossz szándékkal Takács-hegyre jönni.- Jó lenne, ha többen laknának itt, akkor nemcsak részmunka- időben dolgoznék - mondta Üst Gyuláné. - Örülnek nekem, főleg ha nyugdíjat hozok. Sok az idős ember. A niklai önkormányzat tavaly nekilátott, hogy belterületté változtatja a Takács-hegyet. A házak ugyanis külterületi szántóföldön állnak, s ez bonyolítja az ingatlanok eladását, mivel termőföldet nem vehet külföldi, magyar vásárló meg nem akad. Azután letettek róla; Takács-hegy minden fejlesztésben részesül, nem marad ki semmiből, de egyelőre nem lesz belterület. Lancz János polgármester elmondta: attól féltek, akkor többségbe kerülnek a külföldiek, azt pedig nem akarják, hiszen utánuk - mivel nem állandó lakosok - nem fizet az állam. A takácshegyiek bánják is, meg nem is. Akkor hivatalosan már niklaiak lennének, így meg maradnak takácshegyiek. Mert itt valóban ez számít, s valahogy tényleg másfélék az emberek. ■ Névjegy A Takács-hegyen feltehetőleg már a 13. században is éltek. Az írások szerint ennek a mai területén és a szomszédos Hódosháton terült el Nikla. A falu mai területén erdőirtással nyertek helyet az ide költözők, és a 18. századtól már külterületként emlegetik az írások a Takács-hegyet. Ma is külterület, ennek ellenére folyamatosan fejlődik. Lakóinak a száma télen 32, nyáron és tavasszal az itt élő külföldiekkel együtt 48. Új utcák Vörsön Vörs A területfejlesztési tanács hétmillió forintos támogatásából, két sikeres pályázatnak köszönhetően bővítették a falu ivóvíz- és villanyhálózatát. Az önkormányzat a két új utcában 127 közművesített telket értékesített. Elsősorban német vevők keresik Vörsön a letelepedés lehetőségét. Az utóbbi években 30-40 új ház is épült a településen, tavaly pedig csaknem ötven új építési engedélyt adott ki az önkormányzat. Farkas László polgármestere elmondta: a külföldieknek köszönhetően a magyar családok közül is egyre többen vásárolnak telket vagy házat a községben, és a település meg- tartó ereje is növekedett.______■ Gázra várnak Marcali környékén 11 településen nincs még vezetékes gáz. A falvak vezetői összefogtak és lakossági nyomásra elhatározták, befűtenek a szolgáltatóknak... A települések megalakították a Cuha Gáz Kft-t és tervük szerint önkormányzati beruházásban valósítják meg a fejlesztést. Időközben a Kögáz is megkereste a polgármestereket. A térség gázszolgáltatója a 750 millió forintos fejlesztéshez 300 milliót ajánlott. A falvak azonban ennél kedvezőbb ajánlatra várnak, igaz így a támogatásról lemondanak, de ha maguk bonyolítják a beruházást, saját tulajdonuk lesz a vezeték- rendszer, amit később akár értékesíthetnek. Amennyiben megfelelő befektetőt is találnak tervükhöz, a novemberi hidegekre már gázzal tüzelhetnek. Hat kisborjú a gulyában A szürkegulyának fontos szerepe van a környezetvédelemben is SOMOGYFAJSZ Hat borjú született az új évezred első napjaiban a somogyfajszi természetvédők szürkemarha-gulyájában. A szaporulattal együtt 30 állat legelészik a falukörnyéki legelőkön. A jószágok nem csak jóllaknak, természetvédelmi feladatokat is ellátnak. A szürkemarha ősi magyar állat. A nagy testű jószágok már az államalapításkor hozzátartoztak őseink gazdaságaihoz. Igaz, akkor jóval nagyobb szerepük volt. Azóta az utódok is felismerték: a húsa sokkal egészségesebb, mint a belterjesen tartott marhának. A Somogy Természetvédelmi Szervezet nem csak a fajta megőrzése miatt tenyészti ezeket az állatokat. A legeltetés ugyanis egy jól bevált természetvédelmi kezelési technológia, ezzel évek óta 150 hektárnyi legelőt tartanak tisztán. Ezen kívül persze más terveik is vannak a jószágokkal.- Nyugaton már régen felismerték, hogy a szürkemarha húsa nagyon egészséges - mondta Tömösváry Tibor, a szervezet elnöke. - A Hortobágyról például bébiétel-alapanyagnak szállítják Németországba a húst. Elsősorban azért, mert ezek az állatok csak természetes táplálékot fogyasztanak, és sosem kapnak tömegtakarmányt, tápokat. Jóval ellenállóbbak, mint a többi fajta, ezért gyógyszerezésükre sincs szükség. A gasztronómia is kuriózumként kezeli ezt a húst, mert sovány és ízletes. Régóta hallani: az eredeti recept szerint a Pick szalámit szürkemarhából és mangalicából gyártották. Miért ne készíthetnénk mi is egy hasonló összetételű specialitást, So- mogyfajszi csípős néven. _____■ Ú j szemlélet, lelkesedés Sikeres pályázat - Önbizalmat is ad a további munkához Marcali környéke A térség 32 településének régi álma vált valóra, egy csinos ifjú és nagyon elszánt hölgy személyében. Vizoli Mónika a sors ajándékának tartja, hogy az iskolapad után egy térségmenedzseri iroda vezetőjeként folytathatja tanulmányait. Az elméleti ismeretek után most gyakorlatiak következnek.- Nagy megtiszteltetésnek és kihívásnak érzem, hogy rám bízták ezt a munkát - mondta Vizoli Mónika - Ez a bizalom óriási energiát szabadított föl bennem, amire az - igaz, kezdeti - ismerkedés után úgy látom, szükségem is lesz. Nem szeretnék csalódást okozni sem azoknak akik bizalmat adtak, sem pedig magamnak.- Mindig ennyire előrelátó? Még hátra van a diploma, és máris munkája van.- Szoktam előre tervezni, de ez volt az első olyan pályázat amit komolyan is gondoltam. Jó jelnek tartom, hogy elsőre sikerrel jártam. Önbizalmat ad a további munkához.- Mi lesz ez, megismerte már a feladatokat?- Ismerkedem. Ezzel kezdődik a munka. Gyorsan meg kellene ismernem a környéket és a térség döntéshozóit. Aztán pedig segíteni szeretnék és minden segítséget szívesen fogadok.- Hogyan lát hozzá?- Megkaptam az alapművet. A régió térségfejlesztési koncepcióját. Vaskos és érdekes, de természetesen nem könyvből szeretném megismerni a kistérséget, ami nekem egyelőre még jó nagynak tűnik. Sok tervem van. A turizmus fejlesztéséhez mindenképpen tudatosabb marketing munkára lenne szükség. A nagy- szakácsi programokkal kapcsolatban is vannak elképzeléseim. A gyümölcstermesztés fejlesztéséhez ugyancsak többfajta pályázati lehetőség van, amiben szívesen segítenék. Szükség volna az információáramlás jobbá tételére is pályázati ügyekben, hiszen a naprakészség és a gyorsaság ebben nagyon fontos. Első ránézésre erre jutottam, a továbblépéshez azonban több információra lenne szükség, és azt is remélem, ' ugyanolyan lelkesen fogadnak mindenütt, mint ahogy én jöttem. ______■ N évjegy: Vizoli Mónika. 1975. szeptember 27- én született. Szüleivel Marcaliban él. A Janus Pannonius Tudomány Egyetem franci szakos végzős hallgatója és közben uniós ismereteket is tanul. Angolul, franciául, olaszul és románul beszél. Hobbija: a nyelvtanulás, az irodalom és a színjátszás. Vizoli Mónika 32 település menedzsere Cserépdarabkák múltunkból Mesztegnyő A magyar kultúra napja alkalmából hét végén nyelvi vetélkedőket és megemlékezést rendeztek a mesz- tegnyői faluházban. Ezzel nyitották meg a községben a millenniumi évet. Az idei év minden hónapjában tartanak rendezvényt - tudtuk meg Kövesdi Tibométól, a faluház vezetőjétől. Kiemelt rendezvény lesz a március 15-i megemlékezés, májusban a kisvasúti napra, júliusban a rétessütők viadalára kerül sor, augusztusban a Kárpát-medencei ifjúsági találkozóra és decemberben a meszteg- nyei „zenebonáskodás” évfordulójára. Akkor egy olvasókönyvet is átadnak a faluról, Múltunk cse- répdarabkái címmel.________■
