Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-17 / 13. szám
6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY t TÁJAK 2000. JANUÁR 17., HÉTFŐ Gallyra tett áramkimaradás Az öreglaki falugondnoki szolgálat, a falu közhasznú munkásai és a Dédász bogiári kirendeltségének szakemberei több mint száz fát gallyaztak le Vasad hegyen annak érdekében, hogy a sorozatos áramkimaradásokat megszüntessék a településen. A munkákra közel 100 ezer forintot költöttek. A takarításnak köszönhetően ezentúl nem kell áramkimaradástól tartani és a vasadi út is járhatóbb lesz Öreglak külterületén. Kábeltévé Sámsonban A somogysámsoni önkormányzat pályázatot nyújtott be az Országos Rádiós és Televíziós Társaság műsorszolgáltatási alapjához, annak érdekében, hogy a nyáron megkezdhessék a kábeltelevíziós hálózat kiépítését. A pályázat elkészítésében a keszthelyi Hir-Sat Kft volt az önkormányzat segítségére. A társaság azt mérte fel, milyen műszaki munkálatokat kellene ahhoz elvégezni, hogy a település 200 lakásában a műholdas csatornák műsorait is nézhessék a lakók. A tervek alapján a hálózat kiépítése 3 millió forintba kerül és amennyiben a pályázat sikerrel jár a tavasszal kezdődik. Új utca Szentgyörgyön 82 építési telket parcellázott a balatonszentgyörgyi önkormányzat a falu határában. A település új utcájában a helyi lakosok 20 százalékos kedvezményt kapnak az önkormányzattól a telekvásárláskor. A közművesített területről már csak a gázvezeték hiányzik, amelyet a lakosok saját beruházásban, közösen építtethetnék ki a tavasszal. Szentgyörgy új utcáját Bodon névre keresztelték. Lámpacsere Szőkedencsen A szőkedencsi önkormányzat a Kanizsa Kft-t bízta meg a település közvilágításának korszerűsítésével. Az egymilliós fejlesztés során negyven lámpatestet kell kicserélni energiatakarékosra. Ettől az idén már a villanyszámla kétharmados megtakarítását várják a faluban. Munkára, befektetőre vár Inke A gyerekek még bizakodva tekintenek a lövőbe. Inkén most minden értük történik Inke Inke apró falunak látszik, ha a 61 -es főútvonalon robogunk át rajta. A több mint 1300 lakosú település azonban székében sokkal hosszabb, 9 utcájában 425 lakóház áll. A gondok sem tűnnek fel elsőre a nyu- godtnak látszó községben, pedig abból jócskán akad. A tágas, nyitott szobákból álló polgármesteri hivatalban sok panasz hangzik el, szinte naponta keresik fel a falu első emberét a falubéliek. A munkanélküliség 20 százalék felett van, közbiztonságról a körzeti megbízott és a polgárőrök hiányából adódóan szinte nem is lehet beszélni. Rózsa Sándor polgármester is szívesebben sorolná az elmúlt évek beruházásait, de megoldásra váró problémából lényegesen több van. Az elmúlt évben vis maior pályázaton nyert 1,2 millió forintból helyreállították a ravatalozót ért viharkárokat és a Rózsa utcai híd környékét. A Rákóczi utca padkáit is rendbe tették mintegy 130-140 ezer forintos költséggel, de a nagyobb horderejű vállalkozások erre az évre maradtak. A hatalmas kamion- forgalom következtében minden évben jó pár baleset érte a falu lakóit, ezért időszerűvé vált a település 1,6 kilométeres átkelő szakaszán a kerékpárút megépítése. Ez közel 20 millió forintba kerül, amelynek egy részére pályázatot nyújtottak be. Szintén pályáznak már évek óta leromlott állagú iskolájuk felújítására, amelynek tetőcseréjét, külső és belső tatarozását ugyancsak 20 millió forintból lehetne megvalósítani. Az általános iskolában ottjárttunkkor éppen nyílt napot tartottak, szülők ültek gyermekeik mellett a padokban. Tüske Lászlóné igazgatónő szerint lassan elodázhatatlanná válik az elöregedett épület felújítása, szavai alátámasztásaként mutat a megrepedt falakra és a lepergett vakolatra. Az udvarra érve feltűnik egy félig kész épület, benne a téglahalommal. Mint megtudtuk, az 1992-ben elkezdett és pénzhiány miatt abbamaradt tornaterem befejezésére nincs esély. Az igazgatónő azért reménykedik benne, hogy minden külső nehézség ellenére sikerül tartalmas munkával megtölteniük az iskola tantermeit. A tanárok egyik legfőbb feladata, hogy az ingerszegény környezetben élő roma kisgyerekek is lépést tudjanak tartani a jobb körülmények közül érkezőkkel. 30 éves múltra tekint vissza a felzárkóztató programjuk, büszkék rá, hogy nincsenek ellentétek a cigány származásúak és a többi gyerek között. Éva Istvánék legnagyobb gyermeke is helyi általános iskolába jár, most harmadik osztályos. Rajta kívül még két kisgyereke van, a legkisebb egyéves. A családfő szerint a falu egyik legnagyobb gondja a munkahelyek hiánya, neki is éppen a napokban mondtak fel a helyi téeszben. így most kénytelen gyedre menni. A mezőgazdasági gépszerelő szakmában elhelyezkedni a környéken szinte lehetetlen, Nagykanizsára viszont nem hajlandó bejárni segédmunkásnak. Az udvaron traktorok állnak, a családfő szándéka egy fűrészgép összefabri- kálása, mert bízik benne, hogy sikerül helyben munkákat kapnia. A téeszből kényszerűségből távozók többsége nincsen ilyen jó helyzetben, bár egy részük a nemrég alakult káeftében kapott munkát. A szarvasmarhatelepéről és burgonyatermesztéséről ismert szövetkezetben bekövetkezett helyzet okairól Imrei Ferenc elnöktől szerettünk volna bővebb információkat megtudni, ám ő éppen ezt nem szerette volna. Mint mondta: a zűrzavaros helyzetben nem kíván nyüatkozni, talán két hónap múlva. Kár hogy akkor már kevés embert fog érdekelni... A polgármester szerint a köz- biztonság állapotán és az emberek szerény anyagi lehetőségein is csak a befektetők megjelenése segíthet. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban nem jönnek, hiába találtak termálvizet, földgázt a falu határában. A csatornázás megoldására mindenesetre Pogányszentpéterrel, Iharossal A szövetkezet helyzete zűrzavaros, de az elnök csak hónapok múlva lenne hajlandó beszélni erről. A fala legnagyobb foglalkoztató cégénél addig a bizonytalanság az úr. és Iharosberénnyél közösen a lehető legjobb tervet dolgozták ki. Telkenként 100 ezer forintba kerülne, ami egy előnyös hitelkonstrukcióval csak havi 1480 forintot róna a háztulajdonosokra, amit négy évig kellene fizetniük. Félő azonban, hogy a lakosság szondázása bebizonyítja, sokaknak még ez az összeg is gondot okoz. ______________rz. F alunévjegy: Első okleveles említése 1278-ban, a falut Inge alakban szerepelteti. A XVH. század végén elnéptelenedett, és csak a Rákóczi-sza- badságharc után épült újjá. 1941-ben Inke, 2505 lelket számlálva nagyközségi rangot kapott. Jelenleg 1341-en lakják, minden harmadik lakosa roma nemzetiségű. A lakások 42 százaléka komfortos, ivóvíz 65 százalékukban, telefon 6 százalékukban van. Víz az úr Sámsonban * Törvénymódosítás kellene vagy a tulajdonosok összefogása SOMOGYSÁMSON A somogysámsoni önkormányzat évek óta küzd a víz ellen. Tavaly 3,5 millió forintot költöttek a vízelvezetés gondjainak megoldására, a tavaszig pedig közel hárommilliót fordíthatnak - pályázati támogatásnak köszönhetően - árokrendezésre. Somogysámson árokrendszerének legnagyobb része az úthálózattal együtt a 70-es évek elején épült meg. Az árkok aztán egészen a kilencvenes évek elejéig a termelőszövetkezet tulajdonában voltak. A már akkor is rossz állapotú vízelvezetők nagy része a magánosított külterületekkel együtt magántulajdonba került, másik részét pedig az állami közútkezelőnek kellene rendben tartani. A munkákhoz szükséges pénz azonban hiányzik. A somogysámsoni önkormányzat, a többi településhez hasonlóan évről évre csak tömködi a lyukakat, a probléma megoldásához azonban nincs elég anyagi ereje. Ahhoz vagy törvénymódosítás kellene, vagy az ároktulajdonosok összefogása. Remény egyikre sincs sok, pedig a probléma sürgető. Somogysámsonban a maróti településrészen és a falu határában okoz legtöbb gondot a belvíz és a csapadék.- Évről évre nagyobb figyelmet és egyre több pénzt kell hogy fordítsunk a vízelvezetők állapotára - mondta Somogyi Magyar József, Somogysámson polgármestere. - Az önkormányzatnak csak a belterületeken kell gondoskodnia, az erőfeszítések azonban egészen addig hiába valóak, amíg a falu külterületén nincsenek rendben az árkok. Egy-egy nagyobb esőzés, vagy a tavaszi hóolvadás megoldhatatlan probléma és komoly károkat okoz. Addig azonban hiába költünk milliókat amíg a határban lévő árkokat ellepi a fűz és feltelettek üledékkel, s míg azokat nem tisztítják, addig a víz lesz az úr, nem lehet mit tenni.. FÁBOS ERIKA 31 zászló a millenniumra Nemesvid Hárommillió forintot nyert a nemesvidi önkormányzat a millenniumi pályázaton. Az ünnepi programsorozat májusban kezdődik és még jövő augusztusban is tart majd. A támogatásból a legtöbb pénzt, több mint kétmillió forintot, a júliusi falunapra költik el. A hagyományos program ezúttal rendhagyó módon zajlik majd. A Nemes előnevű és Vid nevű települések találkozóját is júliusban rendezik majd meg. A Vendégek a Vese A megyében kevesebb tele- ház működik mint az országos átlag. Az informatika helyi központjaiban Somogybán azonban élén- kebb az élet mint máshol.' Vésén is mindig tele van a tele-ház. A megyében az elsők között, két éve hozták létre Vésén a telehá- zat. A művelődési házban berendezett informatikai központ azóta egyre népszerűbb. Nem csak a gyerekek, a felnőttek is használják a számítógépeket. Az ön- kormányzat azóta az országos teleház szövetséghez is csatlakozott. A szövetség szervezésében meghívott 31 település egy-egy millenniumi zászlót kap ajándékba, egyet közülük pedig arra kérnek majd staféta jelleggel folytassa a hagyományt és egy év múlva lássa vendégül újra a „Nemeseket,,. A találkozón kívül monográfia készül Nemesvid történetéről, amihez ötszázezer forint támogatást ad az önkormányzat és sport programok is várják majd a vidiakat az ezredfordulón. Májusban kerül sor a sportnapok ünnepi kiadására és Nemesvidon rendezik majd meg a marcali környéki tűzoltók mil- lenniumi versenyét is.________■ teleházban a múlt héten, öt vajdasági diákot láttak vendégül a vései teleházban. A vajdaságiak a tavasz- szal viszonozzák a vendéglátást.- Az országból négy teleházban fogadtak külföldi vendégeket a múlt héten - mondta Berták László, Vése polgármestere. - Igyekeztünk jó vendéglátók lenni, megismertettük a megye nagyobb településeivel és fontosabb intézményeivel is a vajdaságiakat. Tavasszal mi látogatunk hozzájuk. Azt hogy a vendégek elégedettek voltak vései barátaikkal, azok a levelek is bizonyítják, amelyeket az interneten keresztül a vései teleházból juttattak haza az ott szünidőző diákok. ___ F.E. A művészetek iskolája Böhönye Böhönyén két iskolába járnak a gyerekek. A főépület bővítéséről 90-es évek elején készült el a terv. Ha megvalósulna, az alsósok is a felső tagozatosokkal járhatnának a művészeteket kiemelten kezelő tanintézménybe. Böhönyén jelenleg 265-en koptatják a helyi általános iskola padjait, de számuk az ovisok létszámát látva várhatóan emelkedni fog a kö- zeljövőben. Mntz Jánosáé iskolaigazgató szerint ezért is időszerű a régi álom valóra váltása: a tetőterének átépítésével és egy új emelettel bővíteni a központi épületet. Ha a sokadszor beadott pályázat nyerni fog, végre nem kell a település diákjainak külön épületbe járniuk, hiszen 7-8 új tanteremmel gazdagodna az 1960 óta működő iskola. A nevelőtestület az iskolaszékkel és a szülői munkaközösséggel közösen 1998-ban határozott úgy, hogy a tanintézmény felveszi a Festetics Pál nevet. Azt a telket, amelyen az egykori római katolikus iskola épült, a gróf adományozta az egyházközségnek, majd felépítette rajta az iskolát. A múlt kötelez, ezért is rendezik meg évről-évre a Festetics-napokat. Az egy hét alatt kulturális és sportprogramok gazdag kínálatával nyújtanak szórakozási és művelődési lehetőséget a legifjabb generáció tagjainak. Újfajta pedagógiai törekvéseiket jelzi, hogy jövő szeptembertől a képzőművészetekre épülő, kísérleti jellegű képzést kívánnak beindítani. A feltételek adottak, hiszen rendelkeznek megfelelő eszközháttérrel és rajz szaktanteremmel is. A diákoknak lehetősége nyílik különleges művészeti tevékenységek alapjainak elsajátítására is, hiszen szövőszékek és égető kemence is van az iskolában. Jól illik az böhönyei intézmény művészetek iránti elkötelezettségébe a kuriózumnak számító mozgóképkultúra tárgy. A gyerekek ezeken az órákon megtanulhatják a fotózás, filmezés és újságírás fortélyait. Ehhez kapcsolódik az iskola legközelebbi nagyszabású programja, a környék diákújságíróinak találkozója. A házigazda Hopp! című iskolalap vendégeként január 21-én nemcsak másik iskolák újságjainak szerkesztői, hanem profi újságírók is megjelennek, akik a sajtó munkájának műhelytitkaiba avatják be az ifjú tehetségeket. T.Z. Öreglaki adóviták A helyi adókról vitatkoztak legtöbbet legutóbbi ülésükön az öreglaki képviselőtestület tagjai. Két százalékra emelte a helyi iparűzési adó kulcsát az öreglaki testület. Erre azért is szükség volt, mert az eddigi 66 százalék helyett az anyagköltség 100 százalékát leírhatják az adóalapból a vállalkozók. A megánszemé- lyek kommunális adója - ami 1994 óta változatlanul négyezer forint volt - ettől az évtől egy ezressel lesz több évente. A jó hír az adókulcsok mellett, hogy a szemétszállítás továbbra is ingyenes lesz a lakosság részére. Ez a falunak közel egymillió forintjába kerül. A településgazdálkodási Rt-vel ennek értelmében módosítják a szerződést. f. e. Ha sikerrel jár a sokadszor beadott pályázat, végre nem kell a diákoknak két külön épületbe iskolába járniuk... A böhönyei Iskolában szőni Is tanulhatnak a diákok
