Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-15 / 12. szám
2000. január 16. ★ VILLANÓFÉNY ★ 5 Most, hogy megszűnt a Rigó utcai -nyelvvizsgaközpont monopolhelyzete, a vizsgázó szabadon választhat, hol kíván állami nyelvvizsgát tenni. Az árak tekintetében viszont nem lesz különbség, ugyanis az árakat maximálták, így elvileg mindenhol ugyanannyiért vizsgázhatunk. Általános szóbeli írásbeli komplex Alapfok 2700 Ft 3700 Ft 6 400 Ft Középfok 3700 Ft 5800 Ft 9 500 Ft Felsőfok 5300 Ft 7400 Ft 12 700 Ft Szakmai szóbeli írásbeli komplex Alapfok 3400 Ft 1 5300 Ft 8 700 Ft Középfok 5800 Ft 6900 Ft 12 700 Ft Felsőfok 7400 Ft . 8500 Ft 15 900 Ft Ahány nyelv, annyi ember A mai világban már elengedhetetlennek látszik, hogy anyanyelvűnk gyakorlása mellett egy másik nyelvet is elsajátítsunk ahhoz, hogy boldogulni tudjunk. A legtöbb cégnél alapfeltétel legalább az angol vagy a német nyelv középfokú ismerete. Ez év elejétől megváltozott a nyelvvizsgáztatás rendje Magyarországon, kikerült az államilag elfogadott vizsgáztatás monopóliuma a Rigó utca kezéből. Ha az ember időben el akar sajátítani legalább egy idegen nyelvet, akkor az a legjobb, ha már gyermekkorban nekikezd a tanulásnak Sokan ismerik azt az alapviccet, amikor egy külföldi turista leszólít két rendőrt az utcán, és különböző nyelveken próbál meg tőlük információhoz jutni. A két poszt csak a vállát vonogatja, igy a derék turista bosszúsan továbbsétál. Megszólal az egyik rendőr: - Illene már megtanulnunk valamilyen idegen nyelven beszélni. Mire a másik fölényesen válaszol: - Minek, hiszen ez a turista sem ment vele semmire. Manapság minden vállalat állás- pályázatában szerepel valamilyen nyelv ismerete.- Az üzleti életben az angol nyelvtudás alapfeltétel, de sokszor előfordul, hogy mellette más nyelv ismeretét is kérik a cégek - állította Hadi László, a JOB Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A nyelvvizsga-bizonyítványt legfeljebb az állami cégeknél kérik el, ahol nyelvpótlékot fizetnek utána a dolgozóiknak. A versenyszférában inkább a nyelvtudás és nem a papír a lényeg.- Számtalan esetben előfordult már, hogy a papír nélküli jelentkező jobban beszélt a kért nyelven, mint a bizonyítvánnyal rendelkező - mesélte a szakember. - Ráadásul a pályázatoknál feltüntetett bizonyítványok valódiságát nem tudjuk ellenőrizni, így annak eredetiségét sem garantálhatjuk a megbízóinknak. Megbízásaik során a megrendelő elmondja számukra a legszükségesebb paramétereket, és ők azonnal letesztelik a pályázók nyelvtudását. Tapasztalatuk szerint a kínálat idomult a kereslethez, azaz á legtöbb ember Magyarországon főleg az angolt és a németet helyezi előtérbe a nyelvtanulás során. Bár még egyáltalán nem általános, hogy a magyarok több nyelven is beszélnének, a személyzeti tanácsadó úgy véli, nincs már messze az az idő, amikor hazánkban is tendencia lesz a többnyelvűség.- Ilyenkor az emberek kétféleképpen választják meg második nyelvüket. Megtanulják a másik legfontosabb nyelvet, az angol mellé a németet vagy fordítva, illetve saját örömükre leginkább egy mediterrán nyelvet sajátítanak el - jelentette ki Hadi László. B. Molnár László Vizsgadíjak 2000-ben Drukk a Rigó utcában Vállalkozó iskolák Gáborján Lászlóné dr. A Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) sem kapta kézhez a tavaly novemberben beadott akkreditációs engedélyt. Óvatosságból 52 nyelvből eddig nyolcra adták be kérelmüket, de nem szeretnének megállni.- A második menetben a környező országok nyelveire kérünk akkreditációt, amire még keressük a forrásokat - árulta el Gáborján Lászlóné dr., az ITK igazgatónője. A Rigó utcai nyelvvizsgarendszerhez 50 iskola, illetve intézmény kérte a csatlakozást, így joggal feltételezhető, hogy az ITK az állami nyelvvizsgapiacon abszolút központi szerepre törekszik.- Ez nekünk nemcsak pénz, hanem szakmai presztízs kérdése is - jelentette ki az igazgatónő. Egyébként nemcáak a nyelvet tanulókat, hanem a vizsgáztatókat is itt vizsgáztatják. Volt már olyan eset, hogy a nyelvvizsgakérelmet vissza kellett utasítani az akkreditációs engedély hiányára hivatkozva. Az igazgatónő szerint nem tartanak az ITK-ban a rövidesen megjelenő konkurenciától, inkább az évről évre szigorodó követelmények ijeszthetik el tőlük a vizsgára jelentkezőket. Tavaly például csak ötven százalék volt a sikeres vizsgázók aránya, ami elég ijesztő szám ahhoz, hogy a jelentkezők meggondolják: biztos a Rigó utcában akarnak-e állami nyelvvizsgát tenni, (szenvedi) Nyelv Jelentkezők aránya (%) Angol 54,6 Német 36,9 Francia 2,7 Olasz 1,5 Orosz 1,2 Latin-görög 0,9 Spanyol 0,5 Eszperantó 0,4 Román 0,2 Horvát 0,2 Szerb 0,1 Szlovák 0,1 Egyéb 0,5 ■ Várhatóan február közepére, végére bírálják el ázoknak az intézményeknek az akkreditációs pályázatát, amelyek állami nyelvvizsgát biztosítanának a hozzájuk jelentkezőknek.- Egy szintre hozzuk a különböző iskolák követelményrendszerét, így biztosítva a vizsgák minőségét - árulta el Lengyel Zsolt, a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elnöke. - A pályázatokat a testület helyszíni látogatásokkal ellenőrzi, így ne reménykedjenek azok az iskolák, akik úgy gondolják, elegendő csak a pénzt befizetni, a többi már csak idő kérdése. Mindenesetre nem olcsó mulatság, ha valamelyik intézmény akkreditáltatni akarja magát nyelvvizsgaközponttá. Egy vizsgarendszer esetén két nyelvből másfél, míg két rendszernél és egy nyelvnél kétmillió forintot kell a pályázóknak befizetniük a testület kasszájába. Minden további nyelv akkreditációjáért 300 ezret kell kifizetni. (szenvedi) Egyetemi modi ■ Bármilyen meglepő, a honi WW egyetemek egyike sem töri magát, hogy akkreditáltassa magát azok közé a központok közé, amelyek állami nyelvvizsgáztatásra is jogosultak.- Az egyetemek vélhetőleg egy akkreditált központhoz fognak csatlakozni -jelentette ki Románné Döme Eva, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem nyelvi lektorátusának vezetője. - Hogy melyikhez, azt majd az egyetemek maguk döntik el. Nem hinném, hogy az . egyetemek nyelvvizsgáztató központokká akarnának válni. A szakember úgy véli, az egyetemek szeretnék megszerezni a vizsgáztatás lehetőségét, hiszen nem lehet más céljuk, mint hogy az általuk képzett szakemberek ilyen téren is felkészültek legyenek. (Schiller) Bizonyítvány nélkül már nincs diploma Állami cégeknél komolyabb menedzseri, illetve vezetői állásokat legalább középfokú nyelvvizsgával lehet betölteni. Ilyenkor természetesen nyelvpótlékot is hozzácsapnak a bérekhez. Ha egy egyetemistának nincs nyelvvizsgája, addig nem kaphat diplomát, amíg legalább egy nyelvből nincs meg a középfokúja. Ugyanúgy nem szerezhet doktori címet, aki nem tudja igazolni sikeres vizsgáját két nyelvből. Ennek a papírnak a hiánya okoz manapság problémát Szombathely polgármesterének, akiről kiderült, hogy érvényes nyelvvizsga nélkül kapta meg doktori címét. Állítólag egy főiskolai záróvizsgát kevert össze középfokú nyelvvizsgával. Sz. Z.
