Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-15 / 12. szám

2. OLDAL - SOMOGYI HÍRLAP VILÁG TÜKÖR 2000. Január 15., Szombat Búcsú a német márkától. Ernst Welteke, a Német Szövetségi Bank elnöke (balról) és Willi Berchtold, a német pénzjegynyomda vezérigaz­gatója Münchenben bemutatta a 10 márkás sorozat utoljára nyomtatott ívét. A teljes mennyiség egyébként 300 milliót ér, de hamarosan kivonják a forgalomból, hiszen átveszi helyét az euró. ______________________________ ______ fotó: feb/reuters S orsdöntő évek előtt állunk Martonyi János a külpolitikai feladatokról El kell különíteni a napi pártpolitizálástól a külpolitikát, mert az utóbbi nem a választási ciklusokhoz igazodik, hanem hosszabb időszakokban gondolkodik - mondta újságírók előtt a magyar külügyminiszter. FEB-információ Martonyi János szerint mérföld­kőhöz érkezett az ország: „Vilá­gos jövőképet kell alkotnunk, vá­laszt kell adnunk arra, milyen Magyarországot szeretnénk a kö­vetkező negyedszázadban. Mi­lyen lesz a globális világ, benne Európa és szőkébb régiónk?” A külügyminiszter sorsdöntőnek nevezte az előttünk álló éveket, mert ebben a periódusban dől el, miként tud a Baltikumtól a Feke­te-tengerig terjedő térség integrá­lódni az egységesülő Európába. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európai Unióhoz való gazda­sági-politikai csatlakozásunk ne mások rovására valósuljon meg, hanem az ebből fakadó előnyöket mindenki élvezze. A külügyminiszter szerint azért is igényelnek kiemelt figyel­met a mostani brüsszeli tárgyalá­sok, mert az uniós csatlakozás ér­demi kérdései vannak napiren­den. Különösen kényes például a mezőgazdasági téma, hiszen a tá­mogatásokra, az átmeneti men­tességekre vonatkozó szabályo­zások igencsak húsbavágóak. A térség közös ügyeinek meg­oldásában nagy szerepet játsza­nak a visegrádi országok (Cseh-, Lengyel-, Magyarország, Szlová­kia) vezetőinek találkozói, Délke- let-Európa stabilitásának megte­remtéséért pedig sokat tehet a Szegeden elindított tárgyalásso­rozat - emelte ki a miniszter. Munkatársunk kérdésére - va­jon a számtalan fórum közül idő­vel egyik-másik nem veszít-e sú­lyából - a külügyminiszter kifej­tette: változik a különböző tárgya­lási formák fontossága és feladata. A 16 országot tömörítő Közép-eu­rópai Kezdeményezés, amelyet még a rendszerváltozás előtt hív­tak életre, most abban játszhat szerepet, hogy Északot és Délt hozza egymáshoz közelebb, se­gítse az infrastrukturális lemara­dás fölszámolását. A visegrádi együttműködés viszont az uniós csatlakozást lendítheti előre, s ezért nem is célszerű a taglétszám növelése. toronyi attila Börtön háborús bűnösöknek A Nemzetközi Bíróság súlyos ítéletet hozott First Ladyk a rivaldafény szélén „Minden sikeres férfi mögött ott áll a nő” - tartja egy régi amerikai mondás. Bármennyire is közhelynek tűnik ez a megállapítás, sok igazság van benne, amint ezt a példák is bizonyítják. Törvényes a 35 órás munkahét PÁRIZS A francia alkotmánybíró­ság jóváhagyta a 35 órás munkahétre vonatkozó má­sodik törvényt, amely így február 1-jén életbe lép. A húsznál több alkalmazottat foglalkoztató francia cégeknél a munkaidő a jövő hónaptól köte­lezően heti 35 órára csökken, a többi cég pedig két év múlva ve­zeti be az új munkarendet. Az alkotmánybíróság elutasította a túlórák adóztatására vonatkozó cikkelyt. Nem fogadták el azt sem, hogy a tömeges elbocsátá­sokat tervező cégek kössenek megállapodást a munkaidő­csökkentésről. Néhány javaslat elutasítása 7 milliárd franktól fosztja meg a költségvetést. ■ Bill Gates lemondott, de... Redmond Bill Gates, a Microsoft amerikai szoftver-óriásvállat társalapító elnöke csütörtökön lemondott a cégnél eddig betöltött vezérigaz­gatói posztjáról, amelyet átadott eddigi helyettesének, Steve Ballmemek. Elnöki posztját azonban megőrzi, és így - mint mondta - ezentúl ismét arra tud összpontosítani, ami a legjob­ban érdekli: a jövő technológiai irányzataira, új nagy szoftverek létrehozására. A Microsoft szék­helyén, a Washington állambeli, Seattle-hez közeli Redmondban Ballmer első nyilatkozatában bí­rálta az amerikai kormányt, amely piaci erőfölénnyel való visszaéléssel vádolja a Microsof­tot, és bírósági per útján az óriás- vállalat három részre történő fel- darabolását szeretné elérni. ■ Claudia három kívánsága London A korosodó - immár 29 eszten­dős - Claudia Schiffemek is van­nak még be nem teljesült álmai. Ezek közé tartozik, hogy saját repülőgépe legyen, méghozzá azért, mert szinte minden máso­dik nap utaznia kell. így megta­karíthatná magának az átszállá­sok és a törölt járatok okozta stresszt. Második kívánsága pe­dig az, hogy megtanuljon főzni, mivel saját bevallása szerint nem kifejezetten konyhatündér. Harmadik kívánsága már telje­sült: a szilvesztert a Savarona nevű luxushajó fedélzetén töl­tötte a ragyogó karibi nap alatt Tim Jefferíes-zel, akitől hatal­mas gyűrűt kapott. Bennfente­sek tudni vélik: eljegyzési aján­dékról van szó... ■ Párizsban nyílt titok, hogy az amúgy gránitkemény Chirac ál­lamfő szívét egyetlen tanácsadó tudja meglágyítani, mégpedig a felesége, a 66 éves Bernadette asszony. Az elegáns „First Ma­dame” gyakran nadrágot és gumi­csizmát húz, így járja Correze tar­tományt, amelynek képviselője. Választói becsülik, mert - vajon miért? - mindent el tud intézni... A német elnök és neje között nagy a korkülönbség. Johannes Rau 68, Christina 43 éves. A há­romgyermekes anya tavaly má­jus óta Németország első asszo­nya. Kevesen tudják, hogy kép­zett politológus és hobbija az ej­tőernyőzés. Lone Dybjaker nevét hazáján kívül nem nagyon ismerik. Az 59 éves asszony 1988 és 1990 között Dánia környezetvédelmi minisz­tere volt. A mérnöki diplomával rendelkező asszony meggyőző­dése, hogy sokkal több pénzt és energiát kellene áldozni az őster­mészet védelmére. Elsősorban er­re igyekszik rábeszélni férjét, Poul Nyrupot, a Dán Királyság kormányfőjét. Rania rendhagyó királyné. Jordánia uralkodójának 29 éves neje gyakran okoz nehéz perce­ket a testőröknek és a protokoll­főnöknek: farmerben és pulóver­ben járja az országot, gyámolítja az árvákat és a betegeket. Két éve válással fenyegette meg most 37 éves férjét (aki akkor még nem volt király). Közölte vele, ha folytatja „playboy-allűrjeit”, elválik. Abdallah értett a szóból, és azóta szent a béke az ammáni palotában. Amikor Ehud Barak tavaly Iz­rael miniszterelnöke lett, Lea Rabin, a meggyilkolt előd özve­gye átölelte az 52 éves Nava Barakot, és azt mondta neki: „Most még jobban szüksége lesz rád a férjednek”. Nava harminc esztendeje él Barakkal, akit so­kan a földkerekség egyik legbát­rabb katonájának tartanak. A férj azonban így tiltakozik: „Van, aki nálam is bátrabb: a feleségem.” A 63 éves cseh elnök, Václav Havel betegsége nyomán több­ször volt már életveszélyben. Meggyőződése, hogy a doktoro­kon kívül elsősorban felesége, a 46 éves Dagmar asszony hozta vissza őt „a másik partról”. Amió­ta férje jobban érzi magát, az ün­nepelt színésznő visszatért a színpadra. HARMAT ENDRE A hat vádlott az ítélet kihirdetése előtt A hágai Nemzetközi Törvényszék pénteken 6-25 év börtönre ítélte azt az öt boszniai horvát vádlottat, akik 1992-93-ban részt vettek a közép-boszniai Lasva folyó völ­gyében lévő települések muzulmán polgári lakosságának tömeges legyilkolásában, fogva tartásában, elüldözésében, illetve tulajdonuk nagy mértékű tönkretételében. Egy vádlottat a bíróság felmentett. Hága A törvényszék „Kupreskic és társai” címmel ke­zelte az ügyet, amelynek hat vádlottja - Zoran Kupreskic, Mirjan Kupreskic, Vlatko Kupreskic, Drago Josipovic, Drágán Papic és Vladimir Santic - emberiség elleni bűnök, illetve a hábo­rús törvények megszegése miatt került a bírák elé. Papicot felmentették, Santic 25, Josipovic 15, Zoran Kupreskic 10, Mirjan Kupreskic 8, Vlatko Kupreskic 6 évi börtönbüntetést kapott első fokon. A vádlottakat összesen tizennyolc vádpont­ban találták bűnösnek, javarészt amiatt, hogy a boszniai horvát erők (HVO) tagjaként 1993 ta­vaszán részt vettek a Lasva-völgy tíz, főként FOTÓ: FEB/REUTERS muzulmánok lakta települése elleni muua támadásokban. Az offenzíva során tüzérség tűz érte a polgári lakosságot is, a muzulmáné kát meggyilkolták, fogságba vetették vagy elül dözték. A támadások polgári halottainak szá­mát több százra becsülik. Kupreskicéket több mint száz halálesetért - köztük asszonyok és gyermekek meggyilkolásáért - vonták felelős­ségre. A Kupreskic-ügynek eredetileg nyolc vádlott­ja volt. Egyikük azonban - Stipo Alilovic - meg­halt, míg Marinko Katavát már 1997 decembe­rében felmentették. Katava és a hat most elítélt közül öten 1997 októberében önként adták fel magukat; ezt a tényt a törvényszék minden bi­zonnyal figyelembe vette a büntetés kiszabása­kor. Vlatko Kupreskicet a boszniai nemzetközi erők tartóztatták le 1997 decemberében. A Kupreskic-ügyben hozott döntés a tör­vényszék hetedik ítélete, és a negyedik, amely­ben boszniai horvátok is szerepelnek. A leg­utóbb elítélt Zlatko Aleksovski már szabadult is jelképes, 2,5 éves büntetéséből, amelyet szin­tén Lasva-völgybeli tevékenykedéséért, elsősor­ban muzulmán foglyokkal való kegyetlenkedé- sért kapott. _____________________________■ V ita a Benes-dekrétumokról „A németek és a magyarok kollektív bűnösök" A Benes-dekrétumokról tervezett osztrák-cseh szakértői tárgyalá­sokat pénteken a cseh fél február végére halasztotta. Az osztrák szudétanémetek szövetsége azt követeli, hogy Ausztria vétózza meg Csehország EU-csat- lakozását mindaddig, amíg el nem törlik a dekrétumokat, ám Schüssel külügyminiszter már korábban hangsúlyozta, hogy a két kérdést Ausztria nem köti össze. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy Bécs nem törekszik megbé­kélési nyilatkozatra - amilyet Né­metország írt alá a Cseh Köztár­sasággal -, mert nem akarja fel­adni a kártérítési igények benyúj­tásának lehetőségét. Hírmagyarázat A történelembe négy - az 1945. május 19-én, június 21-én és szeptember 19-én, valamint 1946. május 8-án hozott - tör­vény vonult be Benes-dekré- tumok gyűjtőnéven. A jogsza­bályok intézkedtek a Csehszlová­kiáiban élő németek, magyarok, továbbá „árulók és kollaborán­sok” vagyonának elkobzásáról, a cseh és a szlovák nép „ellenségei” földjeinek „elkonfiskálásáról", a csehszlovák állampolgárságuktól megfosztottak munkára kötelezé­séről. Az első dekrétum negyedik pa­ragrafusa gyakorlatilag kollektív bűnösként kezeli „azokat a sze­mélyeket, akik német vagy ma­gyar nemzetiségűek”. A hatodik paragrafus pedig kimondja: „né­met, illetve magyar nemzetiségű­nek kell tekinteni azokat, akik az 1929 óta végzett népszámlálások valamelyikén német vagy ma­gyar nemzetiségűnek vallották magukat, illetve olyan csoport nak, egyesületnek vagy politikai • pártnak voltak a tagjai, amelyek német vagy magyar nemzetiségű személyekből álítak”. Ezek a dek­rétumok vezettek aztán a szudé­tanémetek és a felvidéki magyar^ rok erőszakos kitelepítéséhez. Bár a csehszlovák államalaku- lat azóta megszűnt, Prága a mai napig nem hajlandó a ár. Eduard Benes akkori köztársasági elnök által aláírt törvényeket megsem­misíteni. (OYULAY) Hírek röviden A vajdasági magyarok nem tárgyalnak A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) többé nem kíván tárgyaim a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök nevével fémjelzett rendszerrel - erősítette meg Ispánovics István, a legnagyobb vajdasági magyar párt egyik vezetője. A döntést azzal indokolta, hogy a belgrádi veze­tés egyetlen ígérete sem vált valóra. A telepeseknek el kell hagyniuk a Golánt Szíriái részről pénteken leszögezték, hogy a Golán-fennsíkon élő iz­raeli telepeseknek el kell hagyniuk a területet, és Izraelnek teljesen ki kell vonulnia a stratégiai jelentőségű fennsíkról, egészen az 1967. évi határok mögé, ha békét akar kötni Szíriával. Az izraeli állami rá­dió szerint a Barak-kormány pénteken az ország katonai vezetőivel megvizsgálja annak lehetőségét, hogy esetleg kivonnák az izraeli erőket a Kelet-Jeruzsálemmel határos Abu-Diszből, amely jelenleg palesztin polgári igazgatás, de izraeli katonai felügyelet alatt áll. Bizottság a német CDU pártadományairól A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) saját bizottságot hoz lét­re a vitatott pártadományokról való konzultáció céljára - jelentette be Berlinben a CDU elnöke. Wolfgang Schäuble közlése szerint a bízott-:» ság munkájában való közreműködésre fölkérték Roman Herzog ko­rábbi szövetségi elnököt, Hans Tietmeyert, a Bundesbank tavaly nyugdíjba vonult elnökét és Peter Kirchhof volt alkotmánybírót. Újabb vizsgálat Pinochet állapotáról? Baltasar Garzón spanyol vizsgálóbíró pénteken benyújtotta kérel­mét, hogy a brit hatóságok újra végeztessék el Augusto Pinochet egy­kori chilei diktátor orvosi kivizsgálását. A vizsgálóbíró, aki annak idején kezdeményezte Pinochet londoni letartóztatását és elindította a kiadatási eljárást is, azt kérte, hogy a tábornok fizikai és szellemi állapotára is kiterjedő új vizsgálatban a spanyol igazságügyi szervek által kijelölt orvosok is részt vehessenek. A spanyol kormány még megtorpedózhatja Garzón kísérletét Pinochet kiadatására: a madridi külügyminisztérium jogában áll eldönteni, hogy diplomáciai csator­nákon át eljuttatja-e a kérelmet a brit hatóságokhoz. A csecsen külügyminiszter Washingtonban Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint Moszkva a terroristák és szeparatisták támogatásaként értékeli azt a tényt, hogy Washington­ban fogadták Iliász Ahmadov csecsen külügyminisztert. Ivanov sze­rint Oroszországot nyugtalansággal töltik el Ahmadov washingtoni találkozói. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents