Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-14 / 11. szám

8. oldal - SOMOGYI HÍRLAP TÜKÖR 2000. JANUÁR 14., PÉNTEK C S U R G O I Több túristát csalogatnak Aki csak egyszer is megfor­dult Csurgón — márpedig az utóbbi hónapokban nagy volt a városban a vendégjá­rás — azt mondja, érdemes itt elidőzni és kirándulni is a város környékére. Különleges a turisták számára ez a vidék: a dél-somogyi síkság s a zalai dombok és a Dráva ár­terének találkozásánál. Hogy eddig nem fedezték föl, annak oka elsősorban az, hogy zárt te­rület volt a határ közelsége mi­att. Csurgó és környéke neveze­tességeire, látnivalóira kívánja felhívni a figyelmet a helyi tour- inform-iroda is, amelynek veze­tője Pintér Endre és munkatársa, Polgár Mónika a fiatalok türel­metlenségével keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel még több turistát invitálhatnának ide. Februárban ott lesznek a ka­posvári utazási kiállításon, már­ciusban pedig Budapesten, az Utazás 2000 bemutató standjai­nál. S új kiadványokat is tervez­nek, és ezeket szeretnék több nyelven kiadni. Mert minden vendégfogadó álma a külföldi turisták hada. A tourinformosok azonban nem álmokat kergetnek; a kö­zelmúltban Japánból keresték meg a csurgóiakat, hogy küldje­nek bemutatkozó anyagot, mert a Balatonhoz érkező japán turis­tákat kiegészítő programként szívesen elkalauzolnák erre a vi­dékre. Végtére is a Duna-Dráva Nemzeti Park, a csurgói vagy lá­tóhegyi szőlők, a kaszói kisvas­út vagy a Baláta érintetlen világa a messziről jött utazónak is le- nyúgöző lehet. __________■ K orcsolyapálya a Zis-tó jegén Tizenöt-tizennyolc centisre hízott a jég a Zis-tón, a hi­degnek köszönhetően. Most is látogatják Csurgó legújabb kirándulóhelyét. Korcsolyapályát jelölt ki a Zis- tóért Egyesület a befagyott hor­gásztavon - tudtuk meg Dingó Jánostól, az egyesület elnökétől. Vállalták, hogy folyamatosan el­lenőrzik a jég állapotát, s felhív­ták a figyelmet arra is: csak a ki­jelölt területen lehet korcsolyáz­ni, a tizennégy évesnél fiatalab­bak pedig csak szülői kísérettel jöhetnek ide. Az egyesület tagjai a hideg ellenére már a tavaszt várják, mert szeretnének hozzá­fogni a szabadidőközpont fej­lesztéséhez. Erre négymillió fo­rintot nyertek országos pályáza­ton. N Az énekesnő lajtorjája Vastaps köszöntötte. Mert nem mindennapi dolog, hogy az Állami Operaház énekese föllépjen a csurgói közösségi ház színpadán. S ez most két egymást köve­tő alkalommal is megtör­tént. Péter Anikó hazajött; előbb a megyenapi ünnep­ségen, majd a tévé Főtér produkciójában szerepelt. S fergeteges taps köszön­tötte az előadót. Péter Anikó, a Magyar Állami Operaház operaénekese arra büszke, hogy saját erejéből meg­valósította álmait. Hatéves korá­ban kezdte éneklésre tanítgatni az édesanyja, aki soha sem vá­gyott színészi babérokra, csak az éneklés örömét kereste, s azt próbálta továbbadni a kislányá­nak. Azután zongorázni tanult, de nem sejtette, hogy egyszer operaénekes lesz. A könnye­debb műfajok vonzották: az ope­rettel, a musicallel kacérkodott. Tizennyolc évesen állt édesanyja elé, s azt mondta, hogy elmegy szerencsét próbálni.- Sok buktatója van a művész pályának, ezt ma már tudom. Akkor nem volt, aki támogasson és segítsen. Talán a tehetségem egyengette utamat. Tizennyolc éves koromig nem ta­nultam énekelni abban az értelemben, ami a hangképzéshez kell. Miután a csurgói gim­náziumban érettségiz­tem, a szüleimmel el­mentem Budapestre, felvételizni a zeneaka­démiára. Nem vettek föl, mert hiányzott az a tudás, amit csak a konzervatóri­umban lehet megszerezni. Ha az akadémiára nem is, a konzerva­tóriumba bejutottam, s két évig tanultam Németh Zsuzsánál. Akkor derült ki, hogy a hangom alapján nekem az operában van a helyem. A konzervatóriumi énektanu­lást a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskolán a tanárképző követ­te, majd a diplomává a zsebé­ben újabb két év a zeneakadé­mia operaszakán. 1992-től a Ma­gyar Állami Operaház tagja. Péter Anikó magánszáma a közösségi házban- Emlékszik az első színpadi fellépésre?- Klagenfurtban Suppé Boc­cacciójának egyik főszerepét, Fi­amettát énekeltem. Oda sokszor visszahívtak különböző szere­pek eléneklésére. Itthon, az Operaházban 1993 tavaszán egy gálaműsorban léptem színpadra Erkel Hunyadi László című ope­rájában énekeltem Gara Mária szerepét. Most a Pomádé király új ruhája című Ránki-műre készü­lünk; Dzsuffit, az udvari bolon­dot játszhatom el. Ez azért is ér­dekes kihívás, mert korábban Csengeri Adrienn és Andor Éva is énekelte ezt a szerepet. FOTÓ: TÁBORSZKIISTVÁNHÉ- Ha már a szerepeknél tar­tunk, gondolom, hogy mindenki­nek van egy igazi szerepálma.- A Bohémélet Mi­mije.- Melyik színpa­don?- Mindenkinek tud­nia kell, hogy mit vál­lalhat fel, mihez van tehetsége - hangzott a kitérő válasz, amit aligha írhatunk valami álszerénység számlá­jára. Péter Anikó egész lényéből su­gárzik az igazi szerénység, ám ugyanakkor határozott tudatos­ság is van benne. Jászai Marinak tulajdonítják a mondást, misze­rint a színész, a művész egy lajtor­ján áll. Ha felnéz, látja maga előtt a kitűzött célt, ha lenéz, al&or lát­hatja azt is, hogy honnan indult. Péter Anikó a képzeletbeli lajtor­ján gyakran pillant mindkét irány­ba. Azt hiszem, éppen ezért fo­gunk róla még sokat hallani. Névjegy Péter Anikó 1966. január 15-én született Nagykani­zsán. Az általános és középiskolát Csurgón végezte el. Az érettségi után Budapesten tanult a konzerva­tóriumban, majd Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kolán, illetve a Zeneakadémián. Az akadémia utolsó évében már ösztöndíjasa volt a Magyar Állami Ope­raháznak, amelynek 1992-ben lett a magánénekese. Tanfolyam kezdő vállalkozóknak Hasznos ismereteket sajátítanak el azok a csurgói és környékbeli kezdő vállalkozók, akiknek 48 órás, Start B kategóriás tanfolya- mot szervez a vállalkozói központ közalapítvány helyi irodája. Elsősorban a gyakorlati kérdések­kel igyekeznek megismertetni a vállalkozókat - mondta Mayer Ti­bor irodavezető. Megismerik a pá­lyázatok készítésének és beadásá­nak módját, a hitellehetőségeket és a marketing alapszabályait, s természetesen elsajátítják a szá­mítógép kezelését is. Egy csoport­ban húszán tanulhatnak, ám ha a vártnál többen jelentkeznek, ne­kik is szerveznek külön tanfolya­mot. A képzés költségeinek 80 százalékát a Somogy Megyei Vál­lalkozói Központ Közalapítvány vállalja. Az irodavezető elmondta: a régebbi, sikeres vállalkozásokat szeretnék kijuttatni az őszi bázeli beszállítói szalonra. Előbb alapo­san felkészítik őket, hogy sikerrel vegyék az akadályokat a nemzet- közi porondon is. ___________■ S egítik az építőket Pályázat és adományok a hol­land testvérgyülekezettől Már a cserepet is fölrak­ták a tetőzetre, készítik az egyedi ajtókat, ablakokat; az idén befejeződhet a re­formátus gyülekezet temp­lomának építése. Ha beköszönt a tavaszi jó idő, folytatják a munkát, hogy októ­berre teljes pompájában álljon a város új temploma. A számítá­sok szerint még 15-18 millió fo­rint kellene az építőknek. Úgy vélekednek, hogy különböző pá­lyázatok segítségével, központi támogatásokból hozzájuthatnak ennek az összegnek a nagyobb hányadához. Sok segítséget kap­tak már eddig is Németország­ból és Csurgó szülöttének, Ko­vács Andornak köszönhetően a svájci reformátusoktól is. Most a holland testvérgyülekezet ado­mányait várják, s reménykednek abban is, hogy a városi önkor­mányzat is ad újabb segítséget. A legkisebb támogatás is jól jön a gyülekezetnek. Raksányi Lajos leánya, Gulyásáé Raksá­nyi Olga, aki maga is képeslap­gyűjtő, az épüíő templom fotójá­ból készíttetett lapot, s ennek az eladásából befolyó pénzt is a templomépítésre fordítják. Vál­tozatlanul tartja ígéretét az a hol­land család, amelyik egy orgonát ajánlott föl a csurgói reformátu­soknak. Az új templom október végi fölszentelése után nemcsak az istentiszteleteknek ad majd otthont, hanem hangversenyek­nek és a. református gimnázium rendezvényeinek is. Megújul az öregdiák-szövetség Folyóiratot jelentet meg a mil­lenniumra - a hagyományőrzés jegyében - a csurgói öregdiák­szövetség. Közgyűlésére készül a volt csurgói diákok szövetsé­ge. Millenniumi terveit dr. Kiss Lajos elnök a napokban egyez­tette a református gimnázium Fehémé Tüzes Zsuzsanna igaz­gatóhelyettes vezette képviselői­vel. A hagyományt fölelevenítve ezúttal egy folyóirat megjelente­tését készítik elő. Egyebek közt ezt is megvitatja az öregdiák­szövetséget megújító közgyűlés, amit a tél végén tartanak, illetve a Fekete György építész tervezte iskolai emlékmű állítását is. Keretes és apróhirdetések kétharmad áron? mm Igen, a hirdetésre szánt összeg j egyharmadát most megtakaríthatja!" Hogy lehet ez? Úgy, hogy ön most sgf kettőt fizet, harmat kap! Ha hirdetését kétszer azonos formában megjelenteti, a harmadikat ajándékba kapja! Az akció 2000. január 15. és február 29. között a SOMOGYI HÍRLAP-ban megjelenő hirdetésekre vonatkozik. jÉt Jöjjön be hozzánk vagy telefonáljon: SOMOG YI HÍRLAP hirdetésfelvétel Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: 82/528-158, 528-168 * A kedvezmény legfeljebb 2/100 méretű, fekete-fehér hirdftéfekre vonatkoÉk. ; < Ne feledje! Minden hirdetését 150 000 ember olvassa! Jelzőtáblák az átutazóknak A város több mint tíz pontján állítta­tott jelzőtáblákat az önkormányzat, hogy segítse az átutazók és tu­risták tájékozódását. így könnyen megtalálják a közintézményeket, a látnivalókat. A táblák elkészítésének költségeihez hozzájárultak a különböző vállalkozások is. fotó: kovács tibor Útravaló: a csurgói Senki nem mulasztja el, hogy meg ne nézze a csur­gói gimnázium parkját, ha a városban jár. Még ilyen­kor télidőben is megállíta­nak az emlékművek, s el­időzünk a Csokonai-padnál, Nagyváthy sírjánál, Baksay Sándor emlékoszlopánál vagy a Festetics-kapunál. Olykor elgondolkodik az ember, hogy némelyiket miért éppen itt állították föl, s ugyan kiknek volt fontos, hogy ezek az emlékmű­vek legyenek. Dr. Horváth Jó­zsefnek, a gimnázium múltban kutakodó levéltáros-könyvtáros tanárának most megjelent Csur­gói Panteon című munkája eb­ben segít eligazodni. A nevezetes Csokonai-padról megtudhatjuk, hogy éppen ott áll, ahol a poéta kétszáz éve szí­vesen időzött. Az emlékművet 1936. szeptember 14-én avatták föl. Domborművét Gády Lajos kaposvári szobrászművész ké­szítette, és dr. Écsy Ödön István négysoros verse olvasható a kő­lapon. Ugyanebben az évben helyezték el az exhumálás után a gimnázium első inspektorá­nak, Nagyváthy Jánosnak a hamvait is végső nyughelyén, a park egyik meghitt szegleté­ben. Dr. Horváth József nagy tárgyi tudással mesél mind­egyik emlékhelyről. így meg­tudhatjuk, hogy Jálics Ernő, a kaposvári származású szobrász nemcsak kifaragta az Iliászt for­dító Baksay Sándor mellszob­rát, hanem ajándékként küldte el Csurgóra. Kevésbé ismert, hogy a főépület előtt álló két obeliszken eredetileg Tisza Ist­ván gróf, illetve Horthy Miklós portréja volt látható, amit a má­sodik világháború után cserél­Panteon tek ki Petőfi Sándor, illetve Jó­zsef Attila terrakotta arcmására, s ezek helyébe tették a hetve­nes években a bronz alkotáso­kat. S illő tudni azt is, hogy a kapu melletti emlékművet, ami Nagyváthy János egykori házát jelöli, Hadik Magda szobrász- művész - dr. Bódi Ferencnek, az gimnázium egykori történelem- tanárának, a Baksay Népfőisko­la igazgatójának felesége - ké­szítette. Dr. Horváth József füzetével, amelyet a gimnázium a Közok­tatási Modernizációs Közalapít­vány támogatásával jelentetett meg, órákig lehet sétálni a park­ban. Éppen ezért fontos, hogy a hiánypótló munka eljut Vala­mennyi kisdiák kezébe, hogy a történeteket elmesélhessék majd unokáiknak, s a park szel­leme ezzel is tovább éljen. Hirdetőink A CSURGÓI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/528-148-as faxszámon. Érdeklődni lehet a 82/528-158-as telefonszámon. A CSURGÓI TÜKÖR legközelebb február 11-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP-ban Megrendeléseit előző nap is várjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents