Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-13 / 10. szám
6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Január 13., Csütörtök Ubcv niHtiv Bérlakást vásárolnak A belvíz miatt Somogyszobon összeomlott a múlt év utolsó napjaiban egy kilenctagú családnak a háza. A fedél nélkül maradiakat ideiglenesen a katolikus egyház szolgálati lakásában helyezték el; a család további segítésére a községi önkormányzat most egymillió forintért vásárol egy kisebb házat, (bm) Tíz asztal száz személyre A taranyi iskola előtt álló hatalmas fenyőkből nagy asztalokat készíttetett az önkormányzat, s ezeket az évzáró községi rendezvényen avattak föl. A fákat a viharkár miatt kellett kivágni, s Plecskó László asztalos készítette belőlük a tízszemélyes asztalokat; ezekkel teljessé vált a tavaly felújított művelődési ház berendezése is. (bm) Zsugorodó körjegyzőség Két dolgozó munkaviszonyát szüntetik meg a kutasi körjegyzőségen. Szabás kiválása miatt ugyanis már csak Kisbajom tartozik hozzá, s az érintett önkormányzatok döntése szerint csökkenteni kell a költségeit. Az egyik ügyintézőt az új nagykorpád-szabási körjegyzőség vette át, egy kutasi dolgozót pedig elbocsátanak. A végkielégítés is a kutasi körjegyzőség költségvetését terheli, (bm) Korszerűsítik a közvilágítást Segesden megkezdték a közvilágítás korszerűsítését. A DH-Szer Kft szakemberei cserélik energiatakarékos lámpatestekre a régi berendezéseket. Tavaly mintegy hárommillió forintba került a falu közvilágítása, a most kezdett beruházás pedig 12 millió forint, de évente mintegy a felére csökkenti az energiafelhasználást, és ez jelentős megtakarítást hoz. Ebből törlesztik majd a beruházásra fölvett kedvezményes bankhitelt, (bm) Új házszámok Bolháson Fehér számozású kék fémlapokat kap minden ház Bolháson; ezeket a táblácskákat hamarosan fölszerelik. Sok házról hiányoztak ugyanis a számok, s ezeket most egységesítette az önkormányzat. A házszámok csak a Dózsa utcában változnak, mert ott sok a megosztott telek. Az új házszámok 220 forintba kerülnek, (bm) ___________________________! | Tyúkot lopott a róka Nehezen áll pénz a házhoz - Hét kis süldő gondja meg a téli tüzelő Békés Sándor: Most vettük ezt a tűzifát, egy jó pótkocsira valót, de nem biztos, hogy kitart majd a tál végéig fotA: bíró maria Segesd A falu majdnem minden házában ott kígyózik a gázcső a házfalon, van azonban dolga a fűrészeiének is. Sokan fűtenek még fával Segesden. A tél java is hátra van, s más egyéb munka most úgysem igen akad a portákon, a ház körül.- Nálunk nincs bevezetve a gáz; eddig ugyanis nem tellett rá. Most vettünk egy pótkocsira való fát, de nem biztos, hogy kitart tél végéig - mondta Békés Sándor, miközben szorgalmasan dolgozott a fűrészgéppel. Megtudtuk, néha másoknál is vállal ilyen munkát. - Ez a tüzelő különben nem volt drága - tette hozzá -, mert illetményfa. Darabolta hát a tűzre valót az udvaron, ahol a fűrészelésen kívül most alig akad munka. Tavasszal lesz majd annál több; mert ott a kertben az a néhány sor málna, és munkáskézre vár az öreg ház. Omladozik falán a hajdani vakolat, az épületen ugyancsak van mit javítani.- Hat éve vettük ezt a házat; belül, amennyire tudtuk, rendbe tettük. Már annyit költöttünk rá, hogy annyiból akár újat is építhettünk volna. S tatarozni kellene kívül is, de eddig csak kevés jutott rá. Pedig Békés Sándornak most lenne ideje bőven, mert pár hete lett a termelőszövetkezet traktorosából munkanélküli. A pénz azonban kevés; nehezen áll a házhoz. Nincs ára a malacnak sem - töpreng a gazda -, így nem érdemes most eladni a hét kis süldőt meg a kocát. S az a kevés fűrészelés is, ami van, az sem hoz valami sokat a két kisiskolás gyereket nevelő Békés családnak.- Azt ígérték, hogy márciusban visszavesznek a téeszbe, hát várjuk a tavaszt - sóhajtott Békés Sándor. - Hátha jobb lesz ez az év, mert a tavalyi elég rosz- szul végződött. Nemcsak a munkám szűnt meg, de még az utolsó nyolc-tíz tyúkunkat is elvitte a róka. így igazán híján vagyunk a baromfinak. BÍRÓ MÁRIA Sasfejű kút, réztulipán Felújított buszmegállók és dísztér a község központjában Lábod Két réztulipán is díszeleg a takaros cseréptetőn, s félkörívben dísztéglák keretezik a megújult buszmegállót. A régi, jellegtelen faluvégi bódé helyére Szakonyi László építész tervezett látványos pihenőt.- Szép, gondozott és vendégváró falut szeretnénk, ezért igyekszünk formálni a község arculatát- mondta Lassú István polgármester. - Az önkormányzat építőbrigádja és közmunkásai a falu szélső buszmegállójával együtt felújították az erzsébetpusztai megállót is. A munkának azonban ezzel még nincs vége; a falu központjában levő elhanyagolt felszálló-szigetet is szeretnék rendbe tenni, hogy ez az építmény is a tér dísze legyen, s a buszra szállás se okozzon gondot az embereknek. Gyakorlatilag gazdátlan ez a terület, hiszen nem tartozik az önkormányzathoz, és úgy látszik, sem a buszokat indító Volán, sem a közúti igazgatóság nem tartja feladatának az útmenti felszállók karbantartását. Az önkormányzat mindenesetre keresi az együttműködést, hogy mielőbb megszépüljön a falunak ez a része is.- A régi Széchenyi-kastély udvarában álló öntöttvas kutat újra felállítjuk a faluban, s körötte kialakítunk egy kis teret - mondta Lassú István. Az egykori kastélyból, amelynek helyére az általános iskola épült, mára semmi nem maradt. A sasfejjel díszített különleges kutat azonban megőrizték, hogy ne csak vizet adjon, hanem hangulatot is teremtsen a falu új díszparkjában.- Az öntött vasszerkezethez nem nyúltunk, de úgy alakítottuk át a kutat, hogy a falu ivóvízhálózatára csatlakoztassuk - mondta Gózca Antal, a vízmű rt nagyatádi üzemvezetője. így a diszkót az eredeti kar nyomásával működik, a régi pumpás szerkezethez hasonlóan. A kút körüli tér kialakítását a tavasszal kezdi meg az önkormányzati ______________B.M. P arókiából múzeum Kutas Emlékparkot és helytörténeti múzeumot létesítenek a községben. Neves elődök nyughelye a kutasi ótemető, s úgy döntött a képviselő- testület, hogy az egykori sírkertből az önkormányzat emlékparkot alakít ki az ezredforduló tiszteletére.- Itt temették el Papp László 1848- as huszár főhadnagyot, és Vikár Béla apját is, aki valaha Kutason volt református pap - mondta Horváth Imre polgármester, sorolva a község régi híres lakosait. Elmondta: a szabadságharc tisztjének és a hajdani lelkésznek a sírját ma is gondozzák az öreg temetőben. S tavasszal nekilátnak a munkának: százhatvan tölgy- és fenyőcsemetét ültetnek, ligetes emlékparkot alakítanak ki. így május végére - a község millenniumi napjára - minden elkészül. A parkosításra 200 ezer, a helytörténeti múzeumra pedig százezer forint támogatást adott a millenniumi kormánybiztos.- A református egyházzal megegyezve a régi papiakban rendezzük be Kutas helytörténeti múzeumát - mondta Horváth Imre. - Az önkormányzat felújíttatta a patinás épület négy helyiségét; már csak az állványokat kell beszerezni. S utána átköltöztetik a múzeumot. Bók Lászlóné ugyanis évtizedek óta gyűjti Kutas népi használati tárgyait, történeti emlékeit, s ez az alapja a községi múzeumnak, amelyet - terveik szerint - továbbfejlesztenek. A M. Bocsánatot kér a levéltár Kőbe vésett hiba címmel a Somogyi Hírlap január 10-i számában a háromfaiak nevében Papp Istvánné polgármester szóvá tette, hogy településük rákerült arra az emléktáblára, amelyen a megszűnt somogyi településeket sorolták fel. Dr. Bősze Sándor levéltárigazgató háromfaiaknak írt levelében kért bocsánatot, s indokolta meg a tévedést, amelyet igyekeznek minél előbb kijavítani. Ezzel szeretné kiengesztelni dr. Ujkéry Csabát is, aki a pontatlan adatok miatt akaratán kívül került kényelmetlen helyzetbe. A levél így szól: „Kedves Háromfai Polgárok! Természetesen senki sem akarta „ország-világ előtt lejáratni” az Önök települését; Az is természetes, hogy ez a valóban sajnálatos tévedés nem volt szándékos. Kétségtelenül hibát követtünk, követtem el. Ez esetben nem tehetek mást, minthogy megkövessem Önöket és igyekezzek jóvátenni, amit lehet. Úgy vélem, némi magyarázattal is tartozom Önöknek. Tavaly október közepén jutott tudomásunkra, hogy Somogy Megye Önkormányzata emléktáblát kíván állítani az elpuszult települések emlékére. E települések vagy minden nyom nélkül tűntek el és esetleg dűlőnévként maradtak fenn, vagy mint önálló közigazgatási egységek megszűntek létezni. Ez a jó kezdeményezés - az emléktábla létrehozása - megint kifejezetten somogyi ötlet volt. A terv megvalósításának pedig a 2000. év adta az aktualitását. A közel két hónap alatt a rendelkezésünkre álló, megjelent kutatási eredmények alapján 576 nevet, illetve névváltozatot sikerült a kollégámnak összegyűjteni. Nehézséget az okozott, hogy e tekintélyes listából ki kellett szűrni azokat a községeket, amelyek egykoron a megye azon részein feküdtek, amelyek ma Baranya, Zala és Tolna megyékhez tartoznak. El kellett különíteni azokat a falvakat is, amelyek napjainkban is léteznek, de például valamelyik település részeként. Az elmúlt évszázadok alatt számos település olvadt össze. Az sem számított ritkaságnak, hogy azonos nevű, de különböző községek is voltak Somogy területén. Ez olyan esetekben fordult elő, amikor a falu elnevezése valamilyen növény nevéből vagy személynévből, illetve templomtitulusból származott. (Ha ilyen községnév körül támad vita, többhónapos kutatást igényel annak eldöntése, hogy kinek is van igaza.) Végezetül ki kellett választanunk, ha egy település több névvariánssal is rendelkezett, azt az egyet, amely felkerült a kőre. Ekkor siklott át a szemünk a „Háromfa”-n, mert a régebben használt „Hárumfa”-ra koncentrálva azt töröltük. Elismerve, hogy Önöknek igazuk van, csupán egyetlen mondatával szállnék vitába. Miután mi nem találkoztunk személyesen, nem is állíthattam Önnek, hogy egy másik Háromfa nevű település is létezett. Ez csak a fenti esetekben szolgálhat magyarázatul. Azt viszont higgyék el, hogy ez az eset azon túl, hogy bocsánatot kell kérni és valamilyen magyarázattal szolgálni, bennünket és személy szerint engem is nagyon rossz érzéssel tölt el. Egy kőbe vésett hiba kétségtelenül nagy hiba. Ezért, természetesen, ismételten bocsánatot kérek! Az is természetes, hogy intézkedünk a hiba kijavítása érdekében.” Számon kérnék a gyerekek Három fontos feladat - Közös érdek, hogy kiépítsék a gázhálózatot Mike Petőné Rák Katalint soha nem érdekelte a politika; tanítani akart, gyereket nevelni, és segíteni a falu lakóinak boldogulását. S rájött, hogy ezt a hármat össze lehet egyeztetni, csak megfelelő szervezőkészség kell hozzá. Huszonhat évesen képviselőnek, két éve pedig polgármesternek választották a mikeiek. Többen is indultak legutóbb a polgár- mesteri székért. Szoros versenyben ugyan, de az egyetlen női jelölt végzett az élen. Petőné Rák Katalin nem a véletlennek köszönhette a falubéliek bizalmát; már jó ideje a közélet meghatározó személyisége a mintegy 700 lelkes faluban.- Kadarkúton tanítottam, miután elvégeztem Szegeden a magyar-könyvtár, a pécsi egyetemen pedig a magyar szakot mondta a polgármester. - Úgy éreztem, hogy tudnék segíteni a szülőfalumnak, ezért vállaltam a második választáskor a képviselőséget. Ezzel szinte egyidőben indult az Önkormányzati Híradó, a mikeiek lapja. Az ingyenes újság nemcsak az önkormányzat határozatait és felhívásait közli, hanem állandó rovataiban összefoglalja a településen történteket, a sporteseményeket, s megidéz érdekes sorsokat is, közelebb hozva egymáshoz az embereket. A háromhavonta megjelenő kiadvány szerkesztését ma is Petőné Rák Katalin végzi.- Sokan fölkerestek az elmúlt választások előtt, s biztattak, hogy vállaljam a jelöltséget. Belső késztetést is éreztem erre, hiszen az előző ciklusban beletanultam az önkormányzati munkába. Tiszteletdíjas polgármester vagyok, de mindennap bejárok a hivatalba, mert mindig van valamilyen munka, feladat. Másrészt mindig tanulok valami újat is, hiszen a falu vezetése összetett ismereteket kíván. A hivatali munka mellett az anyaságot is tanulja, hiszen életének legfontosabb szereplője a kisgyereke, aki megválasztásakor volt éppen hathónapos. Ha már elég nagy lesz, a falu első asszonya visz- szatérhet a másik fontos feladathoz: folytathatja a tanítást is Kadarkúton.- A jövő év nagy terve, hogy visszatérek egykori iskolámba. Úgy érzem, ezzel nem szenved csorbát a falu érdeke, hiszen ugyanilyen energiával folytatjuk kollégáimmal a megkezdett munkát. Szeretnénk, ha ebben a ciklusban két fontos útszakaszt is betonnal burkoltathatnánk, s elkészülnének a gáz- és a szennyvízhálózat tervei. Közös érdekünk, hogy szépüljön a falu, mert később a gyermekeink számon kérnék mulasztásainkat. TAKÁCS ZOLTÁN Petőné Rák Katalin a családért és a faluért dolgozik Csatlakozna Tarany is Tarany Előnyös lenne Taranynak, ha csatlakozhatna a térségi tisztítórendszerhez. A szennyvízprogram volt legutóbb a közmeghallgatás fő vitatémája. A falu is csatlakozni kíván a nagyatádi programhoz, amely egy tisztítóművel megoldaná tizennyolc település szennyvizének kezelését. A csatlakozáshoz szükség van a lakosság legalább hatvanhegy százalékának hozzájárulására; ezt most mérik föl. A lakosok kedvezményes megoldások közül választhatnak; előtakarékosság vagy hitel is segítheti a családonként nyolcvanezer forintra rúgó költségek lerovását. B. M.
