Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. JANUÁR 11., KEDD Megrongált telefonok Karádon megrongálták a Matáv Rt két nyilvános telefonfülkéjé­ben elhelyezett készülékeket, így azok napok óta használha­tatlanok. Az ismeretlen elkövető a Kossuth utcában a művelődési ház előtti fülkéből még a kagy­lót is ellopta, a Május 1. utcai készüléket pedig tönkretette. Emelték a helyi adót Módosí­totta az iparűzési adóról szóló rendeletét a torvaji önkormány­zat; a korábbi 1,5 százalékról - a képviselők négy igen és két nem szavazatával - januártól 1,8 százalékra emelték az ösz- szegét. A módosítástól azt várja az önkormányzat, hogy növek­szik a bevétele s így csökken majd a költségvetési hiány. Teherautót vesz a gamesz Két használt, de jó állapotú IFA tehergépkocsi vásárlásához kér­te a képviselő-testület engedé­lyét a tabi gamesz megbízott vezetője, mert a két 20 évesnél idősebb teherautó műszaki vizsgája lejárt, s 1,6 millió fo­rintba kerülne a felújításuk. A városatyák azonban csak egy használt jármű vételét engedé­lyezik, 700 ezer forintért. Új utcanévtáblák 200 ezer forintot szán idei költségvetés­ében új utcanévtáblák készítteté­sére a somogymeggyesi önkor­mányzat. A kivitelezésre egy ba- latonföldvári társasággal szerző­dik. Megygyesen 11 utcában he­lyezik ki tavasszal az új táblákat. Törökkoppányi tervek A te­lepülés megoldásra váró felada­tai között az egyik legfontosabb teendő az utak aszfaltozásának folytatása. A tavasszal új utca­név-táblákat és a falu címerével ellátott helységjelző táblákat is kiraknak. Tervezik a háziorvosi rendelő felújítását, a községi múzeum és a millenniumi em­lékpark kialakítását. Folytatják a közterületeken levő veszélyes pincék feltárását is. Oldalszerkesztő Krutek József Képességfejlesztő óvoda Felújított csoportszobák, játék és a helyi nevelési program Fontos szerep jut a játéknak az apróságok és a nagyobb óvodások képességeinek a formálásában Nágocs Alapos átgondolás és viták után többhónapos munká­val elkészítettük az óvoda helyi nevelési programját - mondta Gilitsch Antalné ve­zető óvónő. - Ebben a gyer­meki személyiség sokolda­lú fejlesztését és a kicsik is­kolára felkészítését tartot­tuk a legfontosabbnak. Flarminchat kisgyermek jár a község osztatlan, egy csoporttal működő napköziotthonos óvo­dájába. Két óvónő és egy dajka foglalkozik a kisgyermekekkel.- Alapelvünk az, hogy tisztel­jük a gyermek személyiségét, megbecsüljük és fejlesztjük az értékeiket - magyarázta Gilitsch Antalné vezető óvónő. - Mindezt figyelembe véve neveljük a jövő embereit, fejlesztjük az egészsé­ges kisgyermekek képességeit. Munkánk során külön ügyelünk a szorongó, esetleg testi fogyaté­kos kicsik fejlődésére. Az életre igyekszünk felkészíteni őket, hi­szen a korai, itt szerzett tapaszta­latok is formálhatják, fejleszthe­tik egyéniségüket. Nágocson idejében elvégezték a gyermekintézményben a ha­laszthatatlan felújításokat. Mind­két csoportszobát új parkettával fedték, s átrakatták a cserépkály­hákat. Az udvaron pedig elké­szült a faházikó, ahol tavasztól FOTÓ: HORVÁTH MÓNIKA késő őszig játszhatnak a kicsik. Itt, a Koppány völgyének egyik legcsodálatosabb részén - a falu természetvédelmi parkjában - épült az óvoda. Kevés kisgyer­mek láthatja úgy a fákon ugráló mókusokat, a csicsergő madara­kat, mint az ide járó apróságok. Évszakról évszakra az ezernyi színben pompázó fák teszik iga­zán vonzóvá az óvoda udvarát... A községben - mint Gilitsch Antalné elmondta - nem szá­molnak a gyerekek számának jelentős csökkenésével. A szüle­tési adatok alapján a következő években is harminc-harminckét lurkó látogatja majd a napközi­otthpnos óvodáj*,; , ar\,m ,i>lo ±4 __I if.'ury.i. ■'! iíjiM % ria’jjP I vóvízre várnak a pusztaiak _____Daránypuszta A daránypusztaiak bizton­ságos vízellátása végett többször is tárgyalt a Chemix- Materiál Kft veze­tőivel a somi önkormány­zat; több mint egymillió fo­rintért megvenné az üzem területén levő kutat és a há­rom kilométer hosszú veze­téket. Fél éve kész a szerző­dés, de máig nem írták alá. A somi önkormányzat már a ta­valyi költségvetésében 1,7 mü- lió forintot szánt a kút megvé­telére, s ezt külön számlán zá­rolta. S ha dr. Váradi Zoltán, a daránypusztai üzem tulajdono­sa aláírja a szerződést, az ön- kormányzat azonnal átutalja. A község vezetése egyébként a múlt tavasszal már 150 ezer fq- rintot adott szivattyú vásárlásá­ra, hogy működtetni tudják a kutat és ne okozzon gondot a puszta 53 lakosának az ivóvíz hiánya.- A vegyi üzemben legalább fél éve nem dolgoznak; úgy tud­juk most folyik a felszámolása - mondta Süveggyártó János, a 17. számú ház tulajdonosa. - A vízellátással állandóan gondok vannak. Sem az év végén, sem január első napjaiban nem volt ivóvizünk. A somi önkormány­zat 1,7 millió forintot tett félre a kút megvételére. Sajnos, dr. Váradi Zoltán becsap bennünket és az önkormányzatot; húzza az időt. Miért nem mondja meg végre az igazságot?! Hallottam arról is, hogy az önkormányzat többször is felszólította már a ;i, kft igazgatóját, hogy írja alá az előszqrződés^j de az nem yálfrr, szolt a levelelne, fía a-somi ön- kormányzat megvehetné a kutat és a hozzá tartozó vezetékrend­szert, akkor a DRV-vel szerződ­hetne az üzemeltetésére. Ebben az esetben, úgy véljük, bizton­ságos lehetne a több mint ötven lakó vízellátása. A pusztán élők közül többen is azt fontolgatják - mondták -, hogy más településre költöznek, ha találnak megfelelő lakást. Daránypuszta - ahol 1953-tól van már villany és az üzem te­rületén vízvezeték -, évek óta sok gonddal küzd. Az ott lakók szerint a nyolcvanas évek végé­ig öröm volt itt élni. A virágzó pusztából azóta munkanélküli­séggel küzdő település lett. Gondokkal, pénztelenül Elfogyott a gyűjtött összeg, hiányzik több tanterem Az iskola tanteremgondjait szerette volna megoldani tavaly a község önkor­mányzata. Évek óta gyűj­tötték már a pénzt, hogy ezt az összeget pályázati támogatással kiegészítve orvosolhassák az oktatási intézmény gondjait. Ebből azonban semmi sem lett. Kisbárapáti A tantermek építésére félre tett mintegy négymillió forint pénz- maradványként szerepelt az önkormányzat zárszámadásá­ban, ezért aztán - mint Fazekas István polgármestertől megtud­tuk - elutasították az önkor­mányzat önhikis pályázatát.- Csaknem hárommillió fo­rint volt tavaly a forráshiá­nyunk - mondta a polgármes­ter. - Mivel a benyújtott pályá­zatunkat nem támogatták, a tantermekre elkülönített összeg egy részét a működésre, illetve az esőzések okozta károk hely­reállítására kellett fordítanunk. Az iskolának összegyűjtött ösz- szegből 2,6 milliót költöttünk az Ady és az Állomás utca rend­betételére. Bár a vihar okozta károk helyreállítására is nyúj­tottunk be pályázatot, az igé­nyelt ötmillió forint helyett mindössze 216 ezer forintot kaptunk. így a négymillió forint tartalékunk elfogyott, s egyelő­re még kilátásunk sincs arra, hogy a szükségtantermek he­lyett mikor és miből tudunk építeni. Az önkormányzat eb­ben az évben is forráshiánnyal számol. Kisbárapátiban most is több épületben oktatják a diákokat: tanítanak az óvoda ebédlőjé­ben, egy osztályt a papiakban helyeztek el, kettőt pedig a kul- túrházban. El lehet gondolni, hogy milyen a tanítás az ebéd­lőben, mikor mellette a kony­hában dolgoznak. Másrészt a tanárok ingázása is nehezíti a rendszeres kapcsolattartást. Eladtak három boltot Törlesztettek több mint ötmillió forint adósságot Ka rád Három üzletét adta el a ka- rádi áfész. A bevétellel nö­velte boltjainak az áruellá­tását, s a befolyt összeg egy részét adósságtörlesztésre fordította. Az eladásból tíz­millió forint volt a bevéte­lük, ám ez csak 4,4 millió forint nyereséget hozott. Az- . igazgatóság és a felü­gyelőbizottság is egyetértett a karádi Gesztenyés vendéglő, a kisbárapáti italbolt és a török­koppányi bisztró értékesítésé­vel - tudtuk meg Kudomrák Já­nostól, az áfész elnökétől. Hoz­zátette: a bevétel jelentős részét az áfész-boltok áruválasztéká­nak bővítésére fordították. En­nek hatására ezekben a boltok­ban átmenetileg nőtt a forga­lom, ám ez az év végére ismét csökkent, mert Nágocson és Karádon is új boltokat nyitot­tak. Kudomrák János nem tit­kolta, hogy a most nyílt kis ma­gánüzletek jelentősen befolyá­solták az áfész forgalmát, emi­att több millió forint volt a bevé­telkiesés. Ennek ellenére a szö­vetkezet vezetése reméli, hogy bevételük eléri majd a hatvan- millió forintot. A tavaly előtti adósságuk megközelítette a hat­millió forintot, s ez 1999 végére egymillió forintra csökkent. Nyereségük ugyan nem volt, de a szövetkezet vezetői úgy ítélik meg, hogy gazdálkodásuk a to­vábbiakban már megszilárdul. Emlékművet állítanak Hősi emlékművet állíttat a háborúban elesettek emlé­kére Zala önkormányzata is. így döntöttek a helyi képviselők. Zala Az első és második világhábo­rúban elesettek emlékművét a falu központjában, a templom­kertben állítják föl, s a munkák szervezésével Kadlicskó Györ­gyöt bízták meg. A testületi ülé­sen Gaál Ferenc elmondta: a község lakóinak és az elszár­mazottaknak is régi igénye en­nek az emlékműnek a felállítá­sa. A tervet a falu vállalkozói is támogatják és segítik megvaló­sítását. Az emlékművet köz­adakozásból építik. A II. világ­háború hőseinek a névsora is rendelkezésükre áll, de az első világháború halottainak adatai még hiányosak. A tabi polgár- mesteri hivatal dolgozói segítik az elesettek névsorának össze­állítását. A lullai közélet kovásza Lulla A község közéletének egyik mindenese Wolf Gábor. Hét éve választották meg a gaz­daköri egyesület elnökének, 1994-től önkormányzati képviselő, a legutóbbi hely- hatósági választás óta pedig ellátja az alpolgármesteri te­endőket is.- Gazdaköri egyesületünk első­sorban a falu kulturális életét igyekszik élénkíteni. Emellett szakmai előadásokkal is igyek­szik segíteni a gazdálkodók tevé­kenységét - mondta Wolf Gábor.- Egyesületünk tagságának egy része a mezőgazdaságból él, de nemcsak a vállalkozók, hanem szinte mindannyian foglalko­zunk növénytermesztéssel és ál­lattartással. Negyvenhat tagja van az egyesületnek; tavaly hat új tagot vettünk föl. Ez is mutat­ja, hogy a községben sokan ér­deklődnek a munkánk iránt. A gazdaköri egyesület évente megszervezi a hagyományos borversenyt, valamint a farsangi bált, s rendszeresen tartanak tea­esteket is. Az önkormányzattal közösen rendezik a falunapot, és nem feledkeznek meg a nyugdí­jasokról sem. Minden évben ki­rándulásra mennek, s ilyenkor megismerkednek az ország kü­lönböző tájaival. Jártak már a Parlamentben, és részt vettek a televízió Tipp- hopp játékában is. Az ott nyert több mint 200 ezer forintot a fa­lu történetének kiadásához aján­lották föl. Wolf Gábor 1994 májusától a Hungária Biztosító Rt térségi üz­letkötője. A kötetlen munkaidő lehetővé teszi, hogy sikeresen végezze a társadalmi feladatokat is. Bár Tabon lakik, rendszere­sen rá hárul a szülői háznál az állatok etetése. Kevés a szabad­ideje.- A családom megérti, hogy kevesebb időt tudok rájuk szánni - mondta Wolf Gábor. - Ha az időm engedi, akkor szívesen me­gyünk kirándulni a környékre, il­letve televíziót nézünk. Ez jelenti számomra a kikapcsolódást. A falu közéleti mindenese el­mondta: nagyon jó a kapcsolata a lakossággá. A község érdeké­ben pedig azért végez társadalmi munkát, mert érzi, hogy igénylik az emberek, és számítanak rá. Wolf Gáborról mindenki azt mondta: sok társadal­mi munkát végez, s amit elvállal, azt minden eset­ben igyekszik becsületesen elvégezni. Wolf Gábor: Tudom, hogy az emberek számítauak a munkámra fotó: horváth Mónika Minőségi mércével Bábonymegyer A Béta-Roll Hengergumi­zó Rt dolgozói megkezd­ték az ISO-9002 minőség- biztosítási rendszer há­rom évet lezáró és meg­újító felülvizsgálatára va­ló felkészülést. Az auditra január végén kerül sor. A részvénytársaság négy évvel ezelőtt szerezte meg az ISO- 9002 minőségbiztosítási rend­szer tanúsítványát. Most tartják a társaság működésének teljes körű felülvizsgálatát. Az angol SGS auditor ellenőriz minden eljárást, munkát, és átvizsgálja a teljes dokumentációs rendszert. A hengergumizó üzemben ja­nuár elejétől már két műszak­ban dolgoznak, mivel jelentős a termékeik iránti megrendelés.

Next

/
Thumbnails
Contents