Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-04 / 283. szám
1999. december 5. ★ KÖZELRŐL ★ 3 A Zselic papnője: Czanka Valéria FOTÓ: LANG RÓBERT Papnője van tegnaptól a Zselicnek. Nagyné Czanka Valériát, a Bányai Panoráma Egyesület elnökét szentelték fel tegnap, mert a zselici rengeteg ura szerint sok a pogány errefelé. A papnőszentelés egy bensőséges, protokollmentes jubileumi ünnepség része volt. Tízéves ugyanis a Bányai Panoráma Egyesület, amelynek tagjai tegnap a Panoráma-dombon 2025- ig fogadták el programjukat. Zsivótczky Gyula, a Zselici rend főnöke „inasával”, dr.Hargitay Andrással arról szólt, hogy nagy a híre a zselici csodának, de tíz éve maguk is csak ötven százalékos esélyt adtak arra, hogy az egyesület feléleszti a vidéket. Dr. Kovács Géza jövőkutató, a VII. rendülés ceremóniamestere kilenc személy „botozott” a zselici rend tagjává. Olyan egyéniségeket, akik az elmúlt időszakban sokat tettek a már Mátyás király által is látogatott helyért. Dr. Spiegl József a Sors szimfónia akkordjaira, csuhásként, a zselici rengeteg urának küldötteként jelent meg, és térdre kényszerítve, unicummal avatta a Zselic papnőjévé Nagyné Czanka Valériát, az egyesület elnökét, akinek fogadalmat is kellett mondania. Egyebek mellett azt kellett megígérnie, hogy naponta csak egy ötlettel bombázza munkatársait, s a férje engedélye nélkül nem adja kölcsön az utánfutót. A bányai életmódház udvarán tegnap este gyertyafény mellett ültettek fákat az új rendtagok, majd Mikulásbálban folytatódott az ünneplés. BORIVÓKNAK VALÓ A borkóstolás művészet. Sok legenda lengi körül, pedig nagyon egyszerű dolog, csak gyakorolni kell. Bujdosó Ferencné például 30 éve ezt teszi. Véletlenül lett borász. Annak idején az egyetemi felvételi előtti évben dolgozott a BB-nél, amikor elment egy gyakornok és kellett valaki a pincébe a méréseket elvégezni, adminisztrálni. Ő szívesen jelentkezett. Igen ám, de amikor a borokat kóstolták, az előrelátó vezérkar ragaszkodott hozzá, hogy részt vegyen benne. Manapság a férjével minden héten végigkóstolják a Bujdosó borház borait. Azt mondja a bor élőlény, gondoskodni kell róla. A kóstolás eligazít, hogy milyen beavatkozást igényel az érlelés során. A szemesi Kistücsök pincéjében találkoztunk, ahol a délbalatoni borvidék tennelői az új borokat mutatták be a szakavatott és amatőr közönségnek. Légii Ottó a kóstoló ötletgazdája azt mondta bátorság kell ahhoz, hogy valaki közszemlére tegye az új borát, mert sok szakértelem és fáradtság árán lesz kész novemberre a frissen szüretelt szőlő bora. Nos a borkóstolás koreográfiája szép tudomány. Már a pohárral kezdődik. Általában felfelé szűkül a szája. Talpas pohárba öntik a nedűt, mert csak a talpánál szabad megfogni. A kéztől koszos lesz az öblös része és nem látjuk a bor színét, pedig ez is alapvető információ a minőségéről. Gyertyafénynél feltűnik tiszta, áttetsző színe. Az sem mindegy, hogy csordul vissza a pohárban. Ha úgy, mint mondjuk az ablakmosásnál csorran le a víz, akkor még biztosan nincs készen. Ha zavaros, az is a gazda szégyene. Az illatokat úgy csalogatjuk elő, hogy a poharat körkörösen megrázzuk aztán bátran beledugjuk az orrunkat, hogy érezzük az új bor csodálatos gyümölcs illatát. Szabad szürcsölni a kortyot. Persze nem nyeljük le a kóstolt bort, hanem a nyelvünkkel szépen eloszlatjuk a szánkban, hogy minden ízlelő bimbóhoz eljusson, felismerjük savait. A különböző fajták töltögetése közben kenyérkockákat, sajtot, vagy almaszeleteket esznek a kóstolók. A pohárban maradt bort, amennyiben meggyőződtünk kedvező tulajdonságairól egy öblös kerámiaedénybe öntjük. Ha megisszuk, lemondhatunk az ízek élvezetéről a harmadik-negyedik kóstolás után, mert a bódult állapot nem kedvez az érzékszervek éberségének. Utána úgyis egy jó vacsorához ül a társaság és ki-ki választhat a megkóstolt fajtákból az ételekhez illő legjobb palackból. Szóval, jövő novemberben bárki hódolhat a borkóstolás művészetének, mert a Dél-Balatoni Borút Egyesület megrendezi az újbor ünnepét. A főpróba jól sikerült ezen a jeges, hideg hétvégén, felmelegítette a szíveket. G. M. Fogyatékosszálló? Több mint háromszáz állami gondozott kisgyerek él a szó szoros értelmében embertelen körülmények közt Somogyváron. Horváth Ilona a Somogy megyei iskola és gyermekotthon igazgatónőjének elmondása szerint a gyerekeknek nem tudnak ruhát, cipőt venni, a kicsik fáznak, mert az intézetnek csak annyi pénze van, hogy estére jusson a fűtésből. A négyszemélyes hálókban huszad magukkal alszanak, a gyakran súlyosan fogyatékos gyerekek.- Háromszázhuszonnégy gyerekről kellene gondoskodnunk. - mondta Horváth Ilona, az otthon igazgatója - Ebből 245 bentlakó, 95 állami gondozott, a többiek a környék településeiről járnak be. A gyerekek egyharmada középsúlyos fogyatékos, a többi úgymond tanulásban akadályozott. A legnagyobb gondunk a dolgozók közti egyre nagyobb elégedetlenség, azért mert minimális fizetésért foglalkoznak a gyerekekkel. Az étkeztetés és az intézet fenntartási költségei is jóval többre rúgnak, mint amennyi pénzünk egy évre van. A hiányzó összeget, mit tehetnénk, a gyerekektől vonjuk el. A törvény előírja, hogy egy állami gondozottnak például hat váltás fehérneműjének, három ágyneműjének kell lennie. Ebben az évben a háromszáz gyerekre harminc ágyneműt tudtunk venni, ruhát pedig már egyáltalán nem. Játékról, könyvekről pedig szó sem esik. Az egész intézetben három, régi fekete-fehér tévé van. A műemlék épület 1962- es átadása óta egy újjal sem nyúltak hozzá. Az elavult csővezetékek miatt rendszeresek a csőtörések, a falak eláztak tönkrementek. A család- védelmi törvény értelmében a fenntartónak, jelen esetben a Somogy Megyei önkormányzati hivatalnak teljes körű ellátást kell biztosítania. A Megye mégsem tud a jelenleginél több pénzt adni. Kérésünkre évben azt a választ kapjuk a plusz pénzt máshonnan kéne elvonnia. Az otthonban 25 tizennyolc évet betöltött fiatal is él.- Törvényellenesen tartom itt őket - folytatta az igazgatónő - az otthonokban ugyanis csak tizennyolc éves korig lakhatnak az gyerekek. Munkát nem találnak még a normálisak sem, a nagykorú fogyatékosokat a szociális foglalkoztatóknak kellene fogadniuk, ilyen viszont egyetlen egy sincs a megyében. Bár a családi pótlékot tizennyolc évesen egyszerre kapják kezükbe, ez általában összesen 400-600 ezer forint, lakásra nem, csak arra elég, hogy semmilyen más állami támogatást ne kapjanak azzal az indokkal, hogy már vagyonuk van. Családjuk nincs, értelmi fogyatékosként képtelenek egyedül boldogulni. Kétségbeesett helyzetben vagyok egy adag ebédet még kiszorítok nekik, de jövőre már negyvenötén lépik át a korhatárt, ezeket hogyan lássam el a semmiből? Az utcára nem tehetem őket. Bár hivatalos helyről már azt is tanácsolták nekem, hogy tizennyolc éves fogyatékos gyerekeket legjobb lenne ha a hajléktalan szállóra küldeném. Virághalmy Sarolta pofonok Nála jobban csupán egyvalaki hasonlít Búd Spencerre ma Magyarországon. A Tv2 hasonmásversenyén több mint kétezer jelentkező közül a második lett a babócsai Kalányos István. A versenyen - amely ma este látható a képernyőn - nemcsak a külső számított, hanem egy sor feladatnak is meg kellett felelniük a magyar Piedonéknak. Az egyetlen somogyi versenyzőnek ez volt a szerencséje, mert egyébként - mint mondta - a 113 kilós súlyával labdába sem rúghatott volna a többiek mellett.- Géppel pofozkodtunk, egymással szkandereztünk - mondja a babócsai Piedone. 350 kilós pofont sikerült adnom, ami nagyjából annyi, mint amikor valakit fejbe vernek egy vasúti sínnel. Azt is mérték, hogy ki, mennyi spagetti befogadására képes. Ebben voltam a legjobb, a tészta evést ugyanis már évek óta gyakorlom. Az eredményei alapján akár nyerő is lehetett volna, azonban a szellemi vetélkedésben lemaFOTÓ: BÉRES FERENCNÉ nemcsak külsőre hasonlítunk. Mi nagytestű emberek többnyire békés, vidám természetű emberek vagyunk valamennyien. A valóságban elkerüljük a pofozkodást, magam is fiatalon verekedtem utoljára. A babócsai piedone meglehetősen békés életet él, egy betéti társaságpt igazgat, és a helyi mozgáskorlátozottak egyesületének ügyeit intézi. A tévés sikert spagettievéssel ünnepli meg a hét végén baráti körével. N. L. 350 kilós Úgy eszi a spagettit és akkora sallert ad, mint az eredeti. A babócsai Piedone 350 kilós pofonokat osztott a Tv2-n. Kalányos István is szereti a babot radt. - Egy gyönyörű nővel az ölemben, kellett válaszolnom a Búd Spencerről feltett kérdésekre. Persze, hogy minden kiment a fejemből, amit addig tudtam róla - mondja. A versenyre a barátai küldték el. - Régóta tudom, hogy hasonlítunk egymásra, az egykori olasz vízipólósra. Olyan nagy a hasonlóság, hogy amikor a nevelt gyerekeim hozzám kerültek, először féltek tőlem mert azt hitték, hogy én pofozkodom a tévében. Egyébként szerintem Díszpolgár lett a szívsebész Patalom díszpolgárává avatta dr. Szabó Zoltán szívsebészt, azt az embert, aki az első magyar sikeres szívátültetést végrehajtotta. A professzor a műtét után hamarosan nyugdíjba vonult. Nyugdíjas, de nem nyugalomban, pihenéssel telnek a napjai. Szivarfüstben a szívgyógyászat új útjainak lehetőségeiről töpreng.- Néhány hónapja jártam utoljára Patalomban - mondta a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelnek a tegnapi díszpolgárrá avató ünnepség után. - Korábban csak egy évvel édesapám halála előtt. Talán az volt az utolsó útja. Lehozott bennünket is emlékezni a régi falura, az iskolára, a lakásra. Most már csak a temetőbe mehettem ki.-Milyen emlékeket őriz?- Apámtól és főleg nagybátyámtól hallottam Patalomról. Ok jobban emlékeztek a falura. Néha, mindenszentek környékén én is ellátogattam apám sírjához és mondhatom: nagyon szépen rendben tette az önkormányzat. Fölfedeztem a sírok között néhány hajdani ismerősét. Megtaláltam volt betegem sírját is, akit 15 évvel ezelőtt én operáltam. Tavaly hunyt el.- Nagyszülei révén kötődött a faluhoz...- Nagyapám itt tanított a század elején, de spanyolnáthában fiatalon elhunyt. Hat gyermeket hagyott nagyanyámra. Nagyon nehéz sorban nőttek föl. Kettő közülük orvos lett. A nagybátyám pedig Büssüben volt tanító. Arra még emlékszem, hogy már egyetemista voltam, amikor egyszer Igaion keresztül jöttünk a barátommal, egy parasztkocsival.- Most újra Patalomba szólította a sors.- Ez egy nagyon kedves meghívás volt, ami - úgy gondolom - nem elsősorban nekem, hanem a nagyapámnak szólt. Az öröklés révén innen hoztam sok mindent. A múlt hónapban múltam hetven éves. Latolgatom, hogy valamit már abba kéne hagyni. Éppen most olvastam Márai naplóját, amiben azt írja: nem jó beleöregedni az öregségbe. Én úgy érzem: mesterségesen fiatalnak maradni sem jó. Változatlanul járok a szegedi egyetemre, ahol habilitációs vizsgákat vezetek a sebészeknek, emerituszként pedig a PhD-sekkel foglalkozom. Részt veszek az akadémiai klinikai bizottság munkájában, a Motesz Magazin szerkesztésében és dolgozom egy német tulajdonú cégnél, melynek okán Berlinbe járok kísérletezni és sorolhatnám... A könyveimre már nem jut időm.- Az operált betegeivel van-e még kapcsolata?- Az egészségügy nehézkessége miatt hetente legkevesebb 3-4 telefont kapok, hogy mit segítsek elintézni a volt vagy új betegeimnek. Akin tudok segítek.- Az első szívátültetést hazánkban egy Sanyi nevű fiatalemberen végezte.- Annak már hat éve és azóta is rendszeresen felkeres a klinikán és a családjával is. Jól van, februárra várják a második gyereket.- Továbbra is figyelemmel kíséri a hazai transzplantáció helyzetét?- Természetesen. Az új egészségügyi törvény okán volt egy visszaesés a donoroknál és a miskolci szövet-botrány is megkavarta kicsit a dolgokat, ugyanakkor világprobléma is, hogy kevesebb a donor. Ma már ugyanis jobban vigyáznak az emberek, kevesebb a közlekedési baleset, a pisztolylövésből eredő agyhalál.- Eszerint a műszívnek jósol nagyobb jövőt?- Meg a génterápiának. Ez talán gyorsabban valósul meg. Berliben nemrégiben állította le az Európa Tanács a transzgenetikus sertésekkel való kísérletet, mert találtak bennük egy veszélyes retro- vírust. Pedig Angliában már készen voltak a génterápiával előkezelt sertésekkel és az engedély is megvolt a humán átültetéshez. A génterápia azonban úgy halad előre, hogy rövidesen a vírus ellen is megtalálják a védelmet. A hetekben beültetett műszívnél abban van előrehaladás, hogy nem kell a testen kívül elhelyezni az energiaforrást, hanem csak a bőr alá és ott is fel lehet tölteni. Ezzel nagyban csökken a fertőzés lehetősége.- A génterápia kétélű fegyver az orvos- tudomány kezében.- Sokat vitatkoztam ezen az orvos-kollégákkal is. A tudományt azonban nem lehet leállítani. Példa erre az atom. Ha nem elmebetegek kezébe kerül, akkor nem jelenthet veszélyt. Dolly, a génterápiával előállított birka óriási szenzáció volt, aztán kiderült, hogy itthon, Gergácz Elemér, volt földművelésügyi miniszter is létrehozott egy ilyet. Vannak veszélyei, ugyanakkor rengeteg a pozitív hatása. A beteg szívizomzatba olyan izomsejt kultúrákat lehet majd beültetni, ami azt a területet regenerálja. Egy csomó veszélyes betegséget meg lehet vele oldani.- Mi lesz az egészséges kiválasztódással?- A halált nem lehet kivédeni. Éppen nemrégiben tartottam előadást arról, hogy a jövő évezredben hogyan látom az orvostudományt. Meglepő volt, hogy az emberek körülbelül 120-140 évre vannak kódolva. A társadalomnak tehát az emberi kor előrehaladására kell fölkészülni, Dr. Szabó Zoltán szívsebész. Született: 1929 október 23-án Pécsen. Gyermekéveit Sásdon töltötte, majd 1954-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1957-ig dr. Kudász József mellett dolgozott, majd Budapestre került a SOTE városmajori Ér-és Szívsebészeti Klinikájának igazgatójaként 1992 júliusában vonult nyugdíjba. Fő tevékenységi területe a szívsebészet és ezen belül a szívátültetés. Családos; fia fogorvos, egy fiúunokája első osztályos. ami rengeteg szociális és egyéb gondot vet föl.- A napi két doboz cigarettáról sikerült lemondania?- Az utóbbi időben egy titkos szenvedélyem van: a szivar. Olyan büdös, hogy csak egyet-egyet tudok elszívni belőle. Emlékszem, amikor Amerikában a Mayo klinikán voltam, úgy karácsony táján kijártam elnyomni a cigarettát a hóban, mert ott tilos volt a dohányzás és még füstérzékelők is vigyáztak ránk. Este azonban meghívtak vacsorára és ott bizony sorra előkerültek a dóznik a profesz- szorok zsebéből... Várnai Ágnes Bányáért rendültek
