Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-27 / 301. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. december 27., hétfő Gazdaság 7 Oroszország jelentős piaccá válik Jövőre egymilliárddal több jut agrármarketingre Jövőre várhatóan 3,2 milliárd forint áll rendelkezés­re agrármarketingre, ám figyelembe véve a vállalko­zások érdeklődését, ennek az ötszörösére lenne szükség. Bercsényi László, az Föld­művelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Agrár- marketing Centruma Kht. (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta: az idén 2,2 milli- árdot költöttek agrármarke­tingre. Jövőre egymilliárd forinttal több, 3,2 milliárd jut erre a célra, de a meg­növekedett feladathoz ké­pest még a megemelt bü­dzsé is kevésnek tűnik. A tá­mogatás népszerűségét jel­zi, hogy az AMC ez évi költ­ségvetésének a keretére több mint 14 milliárdos tá­mogatási igény érkezett a vállalkozásoktól. Ez az ösz- szeg tavaly még csak 6 milli­árd forint körül mozgott. Az idén rendelkezésre ál­ló összeg 98 százalékát már felhasználták. Kiemelt tá­mogatást kapott a zöldség-, a gyümölcs-, a méz- és a borelőállítás. Jövőre a ma­gyar húsipar marketingjét szeretnék erősíteni. A kül­piacok közül 2000-ben Oroszországra és Németor­szágra szeretne az AMC ki­emelt figyelmet fordítani. Bercsényi László szerint az elmúlt hónapokban igen kedvezően változtak Oroszországban a magyar áruk piacra jutásának lehe­tőségei A német exportra pedig azért szeretnének az eddiginél nagyobb figyel­met fordítani, mert Ma­gyarország Európai Unióba irányuló agrár-exportjának mintegy kétharmada ezen a piacon kerül értékesítés­re. A belföldi események kö­zül a jövőre megrendezésre kerülő OMÉK-ot emelte ki az igazgató. A nagyszabású mezőgazdasági vásárra mintegy 600-700 millió fo­rintot már el is különített a közhasznú társaság. U. G. ________________________Bálint György rovata_____________________ Lapok a kertész noteszából Év vége felé a legtöbb ember megkísérel számvetést készí­teni az elmúlt év eredményei­ről. Ezt teszik a kertészek is, akik összegezik, hogy mennyit költöttek vetőmagra, szaporí­tóanyagra, növényvédő szerre, trágyaszerekre, szállításra, úti­költségre, másrészt pedig fel­mérik, hogy a költségekkel szemben milyen bevételekre tettek szert az előállított zöld­ségfélék, gyümölcsök, szőlő, bor, virág értékesítése révén. Manapság a mérleg - sajnos - negatívumokat mutat, mert a költségek többnyire nagyob­bak a bevételeknél, tehát a ker­tészkedés inkább passziónak, hobbinak bizonyul, semmint a jövedelem, vagy a nyugdíj ha­tékony kiegészítőjének. Egy hibája van az ilyenfajta mérle­geknek: egyelőre még kevesen veszik számításba azt, hogy a saját terménynek speciális ér­tékei is vannak, olyanok, ame­lyeket nehezen - vagy egyálta­lán nem - lehet forintban kife­jezni. Feltételezzük például, hogy a saját termény biztosan nem tartalmaz egészségre ár­talmas vegyszermaradékokat. A hosszú téli estéket érde­mes arra fordítani, hogy kidol­gozzuk a vetési és ültetési te­rünket. Ilyenkor lehet megter­vezni, hogy a kert melyik ré­szébe mit és mikor fogunk ül­tetni, nem megfeledkezve a ve­tésforgó szabályainak betartá­sáról, mert ezzel sok növény­védő szert takaríthatunk meg, és számottevően fokozhatjuk terményeink minőségét. Most kell elkészíteni a nö­vényvédelem programját is, hogy idejében be tudjuk sze­rezni a feltétlenül szükséges permetezőszereket és segéd­anyagokat. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a kártevők és a betegségek elleni vegyi véde­lem alapja a tél végi, rügyfaka- dás előtti permetezés, amit időben és nagyon gondosan kell elvégezni! A felkészülés­ben nagy segítséget kaphatunk a korszerű szakkönyvekből és a szakmai folyóiratokból. A fagyos, zord január alatt sok örömét lelheti az egész család a szobai növényekben. Már virágzik például az amar- illis, a hajtatott jácint, a krókusz, a tulipán, amelyek­nek a virága tartósabb lesz, ha éjszakára hűvösebb helyre ál­lítjuk őket. A cserepes szoba­növényeket még mindig mér­tékletesen kell öntözni. A túl- öntözés következtében azon­ban a cserép földjében pangó talajvíz gyűlik össze, és ez a gyökerek korhadását idézi elő. Nehezen viselik el a vízfelesle­get a pozsgás növények, példá­ul a kaktuszok. Bét-hírek Részvényárrekordok A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten új csúcsok születtek. A BUX, a Matáv, az OTP, a Richter és a TVK éves rekordjai dőltek meg. A részvényindex 3,58 szá­zalékkal erősödött, pénte­ken 8540,24 ponton zárt, ami 295,4 pontos növeke­dés az előző péntekhez vi­szonyítva. A részvényforga­lom az előző héthez képest csupán 3,85 százalékkal nö­vekedett, összesen 63 milli­árd forintot tett ki. A vezető részvények erő­södve zárták a hetet. A hét nagy nyertese a Richter volt, amelynek ára 6,5 százalék­kal, 15 710 forintra nőtt. A Matáv 3,08 százalékkal 1683, a Mól 3,32 százalékkal 4815, az OTP 2,19 százalék­kal 14 145 és a TVK 2,92 szá­zalékkal 4615 forintra drá­gult a pénteki zárásra. A kisebb forgalmú rész­vények közül tovább drá­gult a Synergon: az előző héten 18,80 százalékkal, az elmúlt héten 7,91 százalék­kal erősödött, pénteken 2250 forinton zárt. A BorsodChem pénteki záró­ára 10 ezer forint volt, ami 3,09 százalékos árfolyam­növekedés egy hét alatt, a vegyipari részvény a meg­előző héten 11,68 százalék­kal drágult. A szakértők ezen részvé­nyek árának emelkedését a jó vállalati gazdálkodási kilá­tásokkal, míg a blue chipekét a magyar gazdaság biztató fejlődésével magyarázták. CCGVeiCTCS a cégvezetők havjlapja A ma kezdődő héten a kö­vetkező kötelezettsége­ket kell teljesíteniük a cégvezetőknek. (Az ösz- szeállítást a Cégvezetés című folyóirat készítette.) Határidők cégvezetőknek December 28.-Halasztott adófizetés dohány- gyártmányoknál-Fogyasztásiadó-előleg befize­tése, visszaigénylése December 30.-Magánszemélyek cégautóadó-fizetési kötelezettsé­ge a kifizetőhöz-Külföldi rendszámú személy- szállító gépjármű adózása-Szakképzési támogatás igénylése-Jövedékikészlet-felvétel-Elszámolás az adóraktári zár­jegyekről December 31.-Vámáru-nyilvántartás hitele­síttetése Változó illetékek 2000. január 1-jétől az illeték- törvény több ponton módosul, így például változik a lakásvásár­lással és a lízingtevékenységgel kapcsolatos szabályozás. Lakástulajdon vásárlása ese­tén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi érté­kének a különbözete. Ha a ma­gánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illet­ve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szer­zést közveüenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értéke­sítést lehet figyelembe venni. A kizárólag pénzügyi lízingte­vékenységet folytató, tevékeny­ségét az illetékkötelezettség ke­letkezésének évében (tárgyév) - jogelőd nélkül - kezdő vállalko­zó által továbbeladás céljából vá­sárolt ingatlannál az illeték mér­téke az ingatlan forgalmi értéké­nek 2 százaléka, ha a vagyon­szerzés illetékkiszabásra beje­lentésekor a vállalkozó nyilatko­zatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százalé­ka ingatlanok pénzügyi lízingjé­ből, vagy 75 százaléka ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingjé­ből fog származni. Amennyiben a tárgyévet követő év június 30. napjáig a vállalkozó nem nyújtja be az illetékhivatal­hoz a Magyar Lízingszövetség olyan igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel - vállalt feltételek szerinti - megoszlását bizonyítja, akkor az illetékhivatal a vagyon­szerzés után egyébként fizetendő illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50 százalékkal növelten megállapítja. A Magyar Lízingszövetség igazolása a kiadása évének utol­só napjáig igazolja a tevékenység főtevékenységként való folytatá­sát, a kiadását követő év első napjától június 30-áig terjedő időszakban pedig ideiglenes iga­zolásként szolgál. A vállalkozó kérésére az ideiglenes igazolás alapján is 2 százalékos mértékű illetéket kell előírni.

Next

/
Thumbnails
Contents