Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-15 / 292. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. december 15., szerda Kiszúrta a kerekeket Vélhetően borsot akart törni az egyik somogyaszalói lakos orra alá az az ismeretlen tettes, aki egy udvaron álló Nissan személygépkocsihoz lopakodott, s három kerekét is kiszúrta. A rongálással gyanúsítható ismeretlent keresi a rendőrség. (Is) Kaposhomoki ajándékosztó Hetvenhárom kaposhomoki gyermeknek osztottak ajándékot a hét végén Kaposho- mokon. Ezen a héten a falu hetven nyugdíjasát látogatják meg á képviselő-testület tagjai, és ezer forintot adnak át karácsonyi ajándékként. Az önkormányzat 150 ezer forintot szánt az idei ajándék- osztásra. (Is) Új jegyző Mosdóson Szülési szabadságra ment Patakiné Kercsó Szilvia mosdósi jegyző, ezért az önkormányzat december 28-ával Beck Melindát bízta meg a jegyzői teendők ellátásával, áld határozott ideig lesz a törvényesség új őre Mosdóson. (Is) Szennai tűzriadó Három és fél perc alatt hagyták el az iskola épületét a szennai diákok. A megrendezett tűzriadót követően az iskola udvarán egy tálcatüzet is gyújtottak, amit aztán a védőfelszereléssel ellátott gyerekek is olthattak poroltó készülékkel. Az oltás módszereivel Klem Gábor tűzoltó százados irányításával ismerkedtek az iskolások. (Is) Tizenharmadik havi bérek Somogyjádon már megkapták a közalkalmazottak és a köztisztviselők a 13. havi bérüket. Ez nyolcvanhat személyt érintett. Az önkormányzat 4,5 millió forintot fizetett ki nekik. (Is) Karácsonyi koncert Tizenegyedik alkalommal rendezik meg a karácsonyi hangversenyt Kaposszerdahelyen a katolikus templomban, ezúttal szombaton 18 órától. Vers- és prózamondók, énekesek, hangszeres szólisták és színjátszók, énekkarok lépnek föl a karácsonyváró koncerten. (Is) A legkisebbek a közelgő ünnepre készülnek: kedves, színes ajándéktárgyakat készítenek fotó: kovács tibor Félelmek kicsiny falva Büssülben kétféle ember él: aki lopi és akit meglopnak. Az utóllibiak - legtöbbször magán yos, idős emberek - vannak kevesebben, és életüket « itszövi a félelem. Olyannyim, hogy olykor még a boltba sem mernek elmenni, mert ahogy kiteszik lábukat <iz ajtón, kifosztják őket a lesben álló bűnözők. BÜSSÜ Hajlott hátú néni az úton; kicsi, tör ékeny, szinte csak a két megrakott szatyra tartja egyensúlyban. Mondaná, a boltban volt, de szembe jövő, láthatóan kapatos fia leinti; - Ne sokat beszélj, mama! - Az asszony leszegett fővel araszol tovább.- Itt; mindenki lop, lop és lop. Utolsóbbak vagyunk az utolsó cigánynál is, mert senki sem véd meg bennünket - dohog a legény, és számba veszi sérelmeit. Már amennyire tudja; az alkohol ugyanis dado- góssá tette. Csak amikor megtudja,. hogy a lerakathoz megyünk, élénkül föl. Ő is oda tart. A kimérés polcáról rutinosan emeli le a sörösüveget. A tulajdonos, Tóth Lajosné megs zokta az önkiszolgálást. Kapatos kísérőnket mintha bolhái csípné, amikor azt hallja: a cigánysorra igyekszünk. S meglátva a fiatal férfiakkal teli, előtt ünk elviharzó, kopott Zsigulit, inába száll a bátorsága.- Oda én már nem megyek, de j obb, ha maga se - dödögi utánunk, és visszacsámborog. Nem tudni, hány fiatalember szállt ki a Zsiguliból, mert úgy eltűntek a ház ajtajában, mintha a föld nyelte volna el őket. Csak egy sokszoknyás ci- gán.yasszony meg a legkisebb fia maradt a porta előtt. A hét- gyerekes Pápai Irén 30 éve lakik Büssüben. Azt mondja, a fiai megnősültek, csak ez a kicsi van még itthon. Hogy kik azok a fiatalemberek? Választ nem kapunk. Annyi biztos: a családban mindenki munka- nélküli. De arról, hogy lopna itt valaki, semmit sem tud.- Gyógynövénygyűjtésből élünk. Évente 130-140 ezer forintot keresünk, s van egy hold földünk - mondja. - Hogy mi cigányok volnánk? Köszörűsök, nem cigányok - méltatlankodik. Ám az ősi mesterségnek már nyoma sincs. Nyoma veszett annak az igyekezetnek is, hogy a lakosság 30 százalékát kitevő cigányság munkát kapjon. Hiába szerveztek kosárkötő-tanfo- lyamot, nem akadt foglalkoztató. Fekete Gézáné, a napköziotthonos óvoda vezetője mégis reménykedik, hogy a kézművességet a kicsiknek is megtaníthatja. Egyelőre azonban annak is örül, hogy legalább 15 gyerek jár az oviba, s talán nem szűnik meg a hátrányos helyzetű gyerekek védelme. A kicsik itt tiszta, kulturált környezetben vannak, s ha időben bekerülnek, hétéves korukra iskolaéretté válhatnak. Munkáját segíti a nemrég alakult gyermekjóléti szolgálat. Most az ünnepekre készülnek: hópihéket vagdosnak, s képeslapot címeznek az amerikai nagykövetségre, remélve: ismét eszükbe jut, hogy ajándékot küldjenek az óvodának. Szegvári József polgármester jól ismeri a falu gondját, de azt mondja: egyedül tehetetlen. 1974-ben 60 cigánycsaládot telepítettek ide. Téglaházat kaptak, ám lassan mind eladták a saját fejük fölül. Most se rendes házuk, se munkahelyük. S dolgozni sem akarnak. Csapatokba verődve, rozzant autókon - jogosítvány nélkül - járják a vidéket, s rettegésben tartják a lakosságot. Garázdálkodnak, betörnek. Akad olyan büssüi, aki háromszoros rácscsal látta el a portáját, mindhiába. Pintér István alezredes irányításával októberben fokozott rendőri ellenőrzés alá vonták a vidéket. Megneszel- hettek valamit az érintettek, mert akkor csak gyalog közlekedtek, és mindössze egyszer vétettek a törvény ellen. Áztán kezdődött minden elölről. Polgármesteri ülésen elhangzott: Somogybán 20 százalék a cigányok aránya. Intézkedési terv kell, hogy állami segítséggel megoldják a gondokat. A szociális kiadásokra fordított hatmillió forint ugyanis lassan már a költségvetést is „megeszi” Büssüben. Várnai Ágnes Büssü népessége: 550 személy Története: a falu neve a besenyők honfoglalás kori telepére utal; a XII. században Bates, majd Bese, Besew és Büssü alakban fordult elő. A török uralom után a Gyulai Gaálok birtoka. 1910- ben még 951 lakost számlált. A betelepülő németek zöme elma- gyarosodott. Az 1700-as években katolikus és református templom, majd 1816-ban református iskola épült, később posta is. A gazdagon termő területről sokan elvándoroltak a 60-as években. Gazdasága: a 100 aktív lakosból legalább 80 munkanélküli, közülük csak 14 a regisztrált. A zömmel szakképzetlen munkásoknak a kisgyaláni szövetkezet ad munkát. A falu évi költség- vetése 26 millió forint; 7 milliót a közoktatásra, 6 milliót a szociális ellátásra fordítanak. 1994 óta van falugondnok is. Vezetékes ivóvíz minden lakásban van, telefon a házak 40 százalékában. Képzést bővítő iskola Hetvenkét település 650 diákja jár a kadarkúti Általános Iskolába és Szakmunkásképző Intézetbe, ahonnan végzett szakácsok és felszolgálók is kikerülnek. Kadarkút Ötven tanulója van Rózsa János vendéglátó-ipari szakoktatónak. Azt mondta: minden második tanítványának van csak elképzelése a jövőről. Őket nem kell noszogatni, odaállnak a munka mellé. Most egy ajkai versenyre készülnek, ahol szakács- és felszolgáló hallgatók vesznek részt. Karsai József szakács szakoktató száz tanítványát kalauzolja az ízek és ételek birodalmában. Közepesnek tartja a társaságot, s nagy baj, hogy sokuknak az írás és az olvasás is nehézséget okoz, pedig szakmai idegen nyelvből is kell majd vizsgázniuk. Horváth Sándomé igazgató és a helyettese, Tálasné Pandúr Rózsa is tisztában van ezzel, s kollégáikkal arra törekszenek, hogy az ide érkezők valóban felkészülve kerüljenek ki a szakképzésből. Az oktatás színvonala egyébként Tóth Imre, a kaposvári kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskola igazgatója szerint is folyamatosan emelkedett, s a térség központi intézménye lett az iskola. Az iskola által működtetett Akác vendéglő pedig kiváló gyakorlati hely. Jövőre beindítják a cukrászképzést is, és az ide vágyako- zók alapítványi zeneiskolába is járhatnak. Furulyázni, zongorázni tanulhatnak a lurkók, de társastáncot és néptáncot is oktatnak nekik. A művészeti képzés mellett az angol és a német a választható nyelv. Az iskola egyébként több pályázaton is sikerrel indult. Szoftverkezelői és falusi vendéglátóképzésre is van mód, s a gyerekek a „sikító titkárnői programot” is elsajátíthatják. A kadarkúti intézmény országos modell is. Jóllehet viharos testületi ülések sora juttatta el idáig az intézményt. Ma már az önkormányzat is érzékeli: érdemes támogatni az iskolát, az ott folyó pedagógiai munkát, amely szponzori segítséggel párosul.. (Lőrincz) Kór-történetek Valentini Zsuzsa dedikálja új könyvét Rák-fogyatkozás címmel mutatta be legújabb kötetét Valentini Zsuzsa, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórházban rendezett író-olvasó találkozón. A budapesti gimnáziumi tanárnőnek ebben a kórházban fedezték föl tüdődaganatát, s a diagnosztizálástól a gyógyulásig átélt események inspirálták könyve megírására. Mosdós Az írónő korábban már két kötetben, a Fog-ságom történetében és Gyerek-kór címűben örökítette meg a betegségével kapcsolatos, illetve az öt testvérével átélt élményeit. A mostani találkozón betegek, orvosok és a környékbeli települések lakói, polgár- mesterek voltak részesei Valentini Zsuzsa nem mindennapos, másoknak is tanulsággal szolgáló történetének. Az ötvenéves asszony a Balatonnál nyaralt, és szabadsága utolsó napjaiban úgy döntött: bár makk- egészségesnek érzi magát, csináltat egy rutinvizsgálat- sorozatot Mosdóson. A második napon kiderült: folt van a tüdejében, ami akár rosszindulatú daganat is lehet. Szerencséjére, jóindulatú volt, s a Korányiban megoperálták. Meggyógyult, de a keserves szembesülés mély nyomott hagyott lelkében. Könyve születésének történetét a dr. Cserhalmi Zsuzsa bölcsészadjunktussal való beszélgetésben tárta az olvasók elé, akiknek Borra Anikó részleteket is tolmácsolt a műből. Valentini Zsuzsa elmondta: kötetével azt szeretné megüzenni: mindenki időben forduljon orvoshoz, mert a korai stádiumban levő betegség, még ha rosszindulatú is, gyógyítható. (Várnai) Gibicsár Gyula 25 éve köti szebbnél szebb csokrait fotó: kovács tibor A kávékrémszín a módi Azt mondják, aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet. A sántosi Gibicsár Gyulát is dicsérik, hiszen lassan negyedszázados virágkötő múlttal a háta mögött nemcsak a hagyományos ízlést követi. Szívesen készít egzotikus virágkölteményeket is, és gyakran bohókás kívánságokra is kapható. SÁNTOS Falun nem sokat változtak a kegyeleti szokások az elmúlt időszakban - mondta Gibicsár Gyula a műhelyében, ahol öt papagáj figyeli kotnyeleskedve a munkáját. A legtöbben selyemvirágból köttetnek koszorút. Élő virágból a szegfű és a gerbera a sláger. Általában az olcsó virágok kelendők, de a gáláns urak közül többen is flamingóból, orchideából készíttetnek alkalmi csokrot a feleségüknek, barátnőjüknek. Közben szaporán járt a keze a koszorúalapon. Azt is megtudtuk: gyakran vesz részt virágkiállításokon, s ha nem is nevezőként, de mindig figyelemmel kíséri a virágkötőversenyeket. Minden évben van egy jellegzetes divatszín, amiből a legtöbb kompozíció készül. Az idei módi a kávékrém színű összeállítás. Gibicsár Gyula több száz menyasszonyi csokrot készített már és - mint megjegyezte - extra kívánsággal is egyre többen állnak elő. Beleköti a gyűrűt az eljegyzési csokorba vagy apró játékokból - csörgőkből, macikból - állít össze csokrot. Amikor arról faggatom, miért vállalja ezt a giccses megoldást, azt mondta: azért, mert megkérik rá, s az érdekli csak: örüljön a gyerek. Korábban a szárazvirágoknak is nagy mestere volt, de - mint megjegyezte - az ilyen falidíszek, dekorációk egyre inkább kimennek a divatból. Pedig sokkal élethűbbek ezek a díszek, mint a művirágok. A sántosi virágkötő egyébként készített már ötvenszálas csokrot is, és olyat is, amibe beleköttették a nászajándékba szánt 20 ezer forintot. Vagy ugratásból egy óvszert, a randevú előtt. (Lőrincz) Magyaregres komfortja Élelmiszer-áruház nyílt Magyaregresen. A több millió forintos beruházással épült, modern üzlettel nőtt a település komfortja. Régóta várta ezt a 609 lelkes település. Lakásával egy telekre építtette Muth János helybeli vállalkozó a 135 négyzetméteres üzletet, amiben 90 négyzetméteres az eladótér, s az alapvető élelmiszeripari s háztartási cikkek megtalálhatók. Háttá József polgármester a néhány napja átadott ABC avatásán el-mondta: örül, hogy jelentősen nőtt a kínálat a faluban, hiszen sokáig csak egyetlen áfész- bolt volt a településen. Most azonban három üzlet található Magyaregresen. L. S.
