Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. december 2., csütörtök Az átalakuló fapiac vesztesei Ha fogy a csemete, bizakodók a fatermesztők Gyengültek a piaci pozíciói Somogy megye egyik leg­nagyobb fatermesztő cégé­nek. Az alsótapazdi Sefag Mag-csemete Kft idén kará­csonyfát sem ad ei, ám nem a hirtelen jött téli idő­járás miatt. Alsótapazd Korán jött a tél az alsótapazdi Sefag Mag-csemete Kft számá­ra is. A november eleje óta fo­lyó munkálatokban a hó miatt most nem tudnak kellő facse­metét kiemelni a cég munká­sai, tudtuk meg Kelemen Sán­dortól, a kft ügyvezetőjétől. A zord időjárás nem okozott je­lentős kárt a facsemetékben, melyeket elsősorban erdésze­teknek adnak el. Idén a cég nem értékesít karácsonyfának valót, mivel nem éri meg fe­nyőfát termeszteni, s az elülte­tett fák is túl fiatalok még. Az ügyvezető elmondta, hogy az elmúlt tíz év alatt csupán a négyszeresére ment fel a fák FOTO: KOVÁCS TIBOR ára, míg a költségek ennek sokszorosára rúgtak. A sok magántermelő és a magyar pi­acon jelenlévő nyugati ter­mesztők alaposan átrajzolták a facsemeték piacát. A somogyi cég a magról szaporított fáival gyakorlatilag a háttérbe szo­rult, a befektetett pénz csak négy-öt év múlva térül meg, amikorra a fák felnőnek. Teté­zi a bajt, hogy nemrég ismeret­lenek - darabokra szedve - el­lopták egy óriási fóliasátrat is. (Kufár) A királynéi birtok kincsei A vihar nem várt meglepetést okozott Alap a hivatalnak Fejlesztik a szolgálatot A görgetegi és rinyaszentkirályi gyermekvédelmi feladatokat idén tavasz óta társulásban el­látó gyermekjóléti szolgálat fel­tételeinek javítására 330 ezer forintot nyert a fenntartó kör­jegyzőség az országgyűlési tár­sadalmi szervezetek bizottsá­gától. Ebből elsősorban a mun­kavégzéshez és adminisztráci­óhoz szükséges berendezése­ket vásárolják meg. (bm) Új orvos Somogyszobon El­bírálták a háziorvosi pályázatra érkezett jelentkezéseket a leg­utóbbi testületi ülésen a so- mogyszobi képviselők, melyet a korábbi orvos hirtelen beteg­sége miatt írtak ki. A kaszói és somogyszobi betegeket január 1-jétől dr. Marosi Ildikó házior­vos látja el. (bm) Fedél került a leomlott ház la­kói fölé A katolikus egyház üresen álló szolgálati lakásába költöztette be ideiglenesen a somogyszobi önkormányzat azt a hétgyermekes családot, akiknek a hó súlya alatt a múlt héten összeomlott a háza. A megrongálódott épületet nem érdemes megjavítani, az ön- kormányzat a jelenlegi bérle­mény helyett egy másik ház vásárlásához kívánja hozzáse­gíteni a családot, (bm) Kisbajomi siker Budapestre kaptak meghívást a kisbajomi iskolások, akik legutóbb a vö­röskereszt megyei véradó ün­nepségén adták elő a nyári el­sősegély nyújtó családok to­vábbképzésén korábban már nagy sikert aratott verseny-da­los összeállításukat. Ugyanez­zel a műsorral az országos vér­adó ünnep budapesti rendez­vényén is fellépnek, (bm) Hordozható EKG Mobil szív­vizsgáló berendezést vásárol az orvosi rendelőbe a taranyi önkormányzat, hogy javítsa a betegellátás feltételeit a falu­ban. Eddig csak a rendelőben állt rendelkezésre egy nagy méretű és elavult szívvizsgáló műszer, amellyel a háziorvos elvégezhetí a szükséges vizsgá­latokat és igazolhatja a beteg­ség gyanúját, (bm) Megkezdődött az egykori malom átalakítása, s ezzel végre pont került az évek óta húzódó segesdi múze­umügy végére. Az álmok va­lóra válhatnak: 2001. au­gusztus 20-án tárlókba ke­rülhetnek az itteni ásatások relikviái. Segesd Amikor a falu múltjáról mesél dr. Mohr Tamás polgármester, nem mulasztja el megjegyezni, hogy volt idő, amikor Magyar- ország fővárosának Segesd szá­mított, hiszen a tatárjárás után itt volt a király, IV. Béla udvar­tartása, márpedig ahol a királyi udvar, ott a főváros. Tény és va­ló, hogy Segesd krónikája tele van kevésbé ismert tényekkel. A Párizsban élő ferences szerze­tes, Bozsoki Pál Gerő kiváló helytörténeü munkája, amely dacára annak, hogy csak né­hány éve jelent meg, ám máris nehezen hozzáférhető, sok mindenről mesél. Egészen on­nan, hogy a hűséges Bence itt várta Toldit, odáig, hogy egykor létezett Segesd vármegye, amelynek központja a királynéi birtok volt. S amikor az meg­szűnt létezni, ismét megadatott a lehetőség, hogy Segesd legyen a megye központja, ám a terve­zett gimnázium se itt épült. Amiről a páter is írt, azt régésze­ti leletekkel igyekezett alátá­masztani dr. Magyar Kálmán. Már a segesdi ásatások megkez­désekor felvetődött, hogy mú­zeumot kellene kialakítani, s a gazdag leletet ott kellene kiállí­tani. Dr. Mohr Tamás szerint az ötlet igazából akkor kezdett tes­tet ölteni, amikor a termelőszö­vetkezet egy régebbi adósságot törlesztendő, átadta az egykori malom épületét az önkormány­zatnak. Nagy Gergely építész­nek köszönhetően elkészültek a tervek, pályázatokat nyújtot­tak be, ám mindössze 12 millió forint támogatást kaptak, s így a vállalt hárommilliós önrésszel együtt se volt tizenötmilliónál több pénzük a múzeum létre­hozására, ugyanakkor az építők már harmincmilliós beruházás­ról beszéltek. A megyei területfejlesztési ta­nács most újabb 12,5 millió fo­rintos támogatást ígért, így már - ha az eredeti elképzelésekből engedve is - elkezdhette a mun­kát a pályázat nyertes nagyatádi Ormai Kft. Az egykori malom földszintjén egy könyvtár kap helyet, míg az emeleten a tárlókban az egyko­ri királynői birtok ásatásai során előkerült kincseket mutathatják be. Az avatását 2001. augusztus 20-ra tervezik, s ez az ünnep dr. Mohr Tamás reményei szerint várhatóan Somogy millenniumi rendezvénysorozatának méltó zárása lesz. Nagy Jenő Ha az időjárás Is kegyes marad, a jövő héten ismét költözhet a görgetegi pol­gármesteri hivatal. Ezúttal vissza a régi helyükre, mert befejeződik a vihar­károkat követő felújítás, ami nem várt meglepeté­seket is hozott. Görgeteg Kényszerűségből már a har­madik hete a faluházban inté­zik a görgetegiek ügyes-bajos dolgait. Az esőzések követ­keztében ugyanis megrogy- gyant az épület. Az északi ol­dala életveszélyessé vált. így utólag nem is csoda, ugyanis kiderült, hogy a száz éves egykori lakóháznak alapja sem volt. Ezért a nagyatádi Szlovéniában vendéges­kedtek a csurgónagymarto- niak, ahol vendéglátóikkal közösen megerősítették ko­rábban kinyilvánított szán­dékukat a partnerkapcsola­tok bővítéséről. Csurgónagymarton, ________Kapca________ A szlovéniai Kapca és Csurgónagymarton lakói nem először találkoztak a hétvégén. A két település a lendvai nép­művelési intézet igazgatójának, Göncz Lászlónak a közreműkö­désével talált egymásra, s úgy tűnik, hogy ez a kapcsolat tar­tósnak ígérkezik. A kapcaiak Berzencén varrják a BMW autógyár motoros dzseki­jét. 2002-ig nyerte el ezt a munkát a varroda gazdája, a Csurgói Napsugár Rt. Az új munka több pénzt is je­lent a varrónőknek. Berzence A BMW autógyár motoros ru­házatot gyártat Magyarorszá­gon. A megrendelést többek között a csurgói Napsugár Rt nyerte el. A cég berzencei var­rodájában idén ráálltak a mo­toros dzsekikre, más munka már nem is kerülhet ide. He­tente 450 darab készül itt a ka­bátokból, és kerül tovább Bu­dapestre, majd onnét szerte a világba. Berzencén kívül csu­Csonka Építőipari Kft munká­sainak előbb alá kellett ala­poznia a polgármesteri hiva­tal épületét. Hetven centimé­terenként a falak alá fúrtak, kiszedték a földet, s helyébe betont préseltek. A párkány alá pedig vaskoszorút készí­tettek. A görgetegiek a visma- jor alapból nyolcmillió-öt­venezer forint vissza nem té­rítendő támogatást kaptak a helyreállításához. Az itteniek szerint ebből a pénzből már egy új, az igényeiknek megfe­lelő kisebb polgármesteri hi­vatalt is' építhettek volna, fő­leg ha a saját építőbrigádjukat is foglalkoztatják, ám a támo­gatás csak a helyreállításra fordítható. így marad a régi épület, a veszélyt viszont el­hárították. Nagy Jenő legutóbb októberben jártak Csurgónagymartonban az itteni­ek ünnepnapján, ahol felléptek hagyományőrző együtteseik is. Most a csurgónagymartoniak vitték el népviseleteiket, énekei­ket és táncaikat Szlovéniába. A Lendvától hét kilométerre lévő, 340 lakosú Kapca önkormány­zati vezetője Fehér Tibor, s a csurgónagymartoni polgármes­ter Csire Istvánná ismét megerő­sítette, hogy a kapcsolatokat ápolni fogják, s erről a közeljö­vőben hivatalos dokumentumot is megfogalmaznak. A csurgó­nagymartoni hagyományőrzők vendégjárásáról színes tudósí­tásban számolt be a ljubjanai te­levízió és a muravidéki rádió is. Nagy Jenő pán négy helyen varrnak még az autógyár számára Magyar- országon. - A megbízó elége­dett a minőséggel - mondja Fe­kete János, a Napsugár elnöke. - Sőt, a magyarországi gyártók közül a berzencei asszonyok­kal a legelégedettebb. Annyira begyakorolták már ezt a mun­kát az ott dolgozók, hogy rend­szeresen egy hibaszázalék alatt maradnak: így a rendkí­vül szigorú minőségvizsgála­ton is biztosan túljutnak a ber­zencei BMW-dzsekik. A jól begyakorolt kabátvar­rás jót tett a jövedelmeknek is: ennek köszönhetően 35 száza­lékkal több kerül havonta a bo­rítékba, mint amit azelőtt meg­szokhattak a berzencei varró­nők. N. L. A szlovén kapcsolat a barátságot szolgálja A kultúra összeköt Motoros dzsekik a berzencei asszonyok kezei alól Több kerül a borítékba A tanár harap a színpadon Először rendezlek területi Ki mit tud? versenyt az orszá­gos megmérettetés előtt, melyet évente szervez a Ma­gyar Úttörők Szövetsége az általános iskolások számá­ra. A megyében az első terü­leti döntőt Somogy szobon tartották a múlt szombaton.- Minden évben nagysikerű a Ki mit tud?, de az iskolákon belüli helyi döntők helyett valódi, egy­más közötti versengésre vont igény - mondta Újvári Tömör, a házigazda somogyszobi iskola igazgatója. - Az első területi ver­senyre a göllei, szennai, csur­gói, somogyszobi iskolásokon kívül még Szekszárdról is je­lentkeztek, ám bemutatkozásu­kat meghiúsította a havazás. Ugyancsak nehéz helyzetben volt a pedagógiai intézet szak­embereiből és a Somogy nép­táncegyüttes képviselőjéből álló zsűri, amikor értékelnie kellett a több mint három órás műsor 120 szereplőjének 30 igazán színvonalas produkcióját. Az el­ső három jutalmazott helyezett között a legtöbb kategóriában alig pár pontnyi különbséget ta­láltak csak a produkciók között, melyek közül a legjobbak bizto­san tovább jutnak az őszi orszá­gos Ki mit tud? versenyre. A területi döntőben résztve­vő iskolák közül a szennaiak nyerték a legeredményesebb csapatnak járó serleget. Közü­lük első díjat és óriási sikert ara­tott Pintér András, A tanár ha­rap című prózamondásával, Pál Andrea nyerte a versmondást, és ugyancsak első helyezést ért el a szennai Zöldek színját­szókor és az alsó- és felső­tagozatos néptánccsoportok. Énekkategóriában az első he­lyet megosztották a szennai Kesztyűs Barbara és a somogys­zobi Diseri Dóra között, egyéb tánc kategóriában pedig a göllei iskolások remekeltek. B.M. Kistérségi internet Nemcsak városi, de kistér­ségi jellegűvé nőtte ki ma­gát a nagyatádi önkor­mányzat internet szolgál­tatása, mivel megjelentek a városkörnyéki települé­sekről az előfizetők. Nagyatád környéke Az átlagosnál alacsonyabb dí­jú önkormányzati internet­szolgáltatásra előfizetők 11 százaléka származik a kistér­ségből, ami annál figyelemre méltóbb, hogy a szolgáltatás csak az év elejétől üzemel. Telefonos behívási rendszer mellett a városi televízió ká­bel-hálózatára építve biztosít­ja a szolgáltatás internet elér­hetőségét. A 3400 háztartásba eljutó, folyamatosan bővülő és jelenleg mintegy 40 száza­lékban csillagpontos kábelte­levíziós rendszeren keresztül az internet előfizetőknek ed­dig csupán negyede éri el a hálózatot. A teljes rendszer kiépítésével mérhetően ez is növekedni fog, s a Nagyatád környéki települések is egyre inkább a városihoz csatlakoz­va építik ki saját kábeltévés­rendszerüket. Ez akár valódi kistérségi televíziózást is lehe­tővé tesz majd. Nemrégiben hozott létre Nagyatád környé­ki 18 település közös térségi marketing- és információs közhasznú társaságot, mely­nek többek között feladata lesz az interaktív kábelteleví­ziós-rendszer üzemeltetése és fejlesztése. Az önkormányza­ti internet máris kinőtte a ke­reteit. A hatékonyabb működ­tetés a kistérségre vár. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents