Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-13 / 290. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. december 13., hétfő Országos gyász: mindenütt mécsesek FOTÓ:FEB/REUTERS Horvátország sorsa - Tudj man után Zágrábban tízezrek rótták le kegyeletüket a pénteken elhunyt horvát köztársasági elnök koporsója előtt. Franjo Tudjmant szombat délután ravatalozták fel a zágrábi elnöki rezidencián. A független Horvátország első államfőjét ma délután 2 órakor temetik el. A mintegy 800 ezer lakosú horvát főváros épületeinek többségén szombat reggel óta félárbocra eresztett nemzeti lobogók, fekete zászlók jelzik az országos gyászt. Csaknem minden üzlet kirakatában el­helyezték az elhunyt államfő fekete szalagos fényképét, a város több pontján gyertyák ezreit gyújtották az elnök em­lékére. A televízió felszólítot­ta a lakosságot, hogy estén­ként az ablakokba kitett, égő gyertyákkal adózzon az el­nök emlékének. A horvát la­pok különkiadásban mutatják be a 78 évesen elhunyt elnök életútját, hírt adva Franjo Tudj man halálának vegyes külföldi visszhangjáról is, kö­zöttük az Orbán Viktor mi­niszterelnök által mondottak­ról. „Komoly veszteség érte a délkelet-európai régiót Franjo Tudjman elnök halálával. Ez Magyarország vesztesége is” - mondta a kormányfő. (Hírmagyarázónk írja) Kétségtelen tény, hogy Franjo Tudjman nélkül Horvátország már nem lesz - nem is lehet - ugyanaz, mint függetlenségé­nek kivívásától napjainkig. Az évszázados horvát álom megva­lósítója ellentmondásoktól ter­hes egyéniség volt: konzervatív gondolkodásmód és - nyugati mércével mérve - erős naciona­lizmusjellemezte. Pártját és az országot tekin­télyuralmi eszközökkel kormá­nyozta, miközben vitathatat­lan tény, hogy a Belgráddal szemben évtizedünk elején ví­vott véres háború után meglepő gyorsasággal sikerült konszoli­dálnia a társadalmat. A horvát nemzetnek most kemény lecke jutott. A minap módosított alkotmány szerint az államfői választásokat hat­van napon belül ki kell írni, az ideiglenes köztársasági elnök, a Szobor, azaz a parlament el­nöke, Vlatko Pavletic azonban alig egy hete közölte: amennyi­ben Tudjman meghalna, meg­fontolja, hogy ne halassza-e el a január 3-ra kiírt választáso­kat. Tény, hogy a kormányzó Horvát Demokrata Szövetség tekintélye mélyponton van. S amikor a szavazópolgárok az urnák elé járulnak majd, dön­teniük kell: a demokrácia bal­káni vagy nyugati modelljét választják. Gy. Z. Göncz Árpád kitüntetése Kitüntetést nyújtottak át va­sárnap a szicíliai Agrigentóban Göncz Árpád­nak. A Telamone-békedíjat huszonhárom évvel ezelőtt alapították a dél-olaszországi tartomány városában, amely­nek történelmét és mai kul­túráját az ókori görögök, a bizánciak, a mórok és a spa­nyolok egyaránt meghatároz­ták. A magyar államfő vasár­nap ünnepélyes keretek kö­zött a városházán vette át az őt megillető szobrocskát. Vr Izraeli lapok szerint mint­egy 15-20 milliárd dollárba kerülne a Golán-fennsík ki­ürítése, ha létrejönne a meg­állapodás Iz-rael és Szíria kö­zött a terület átadásáról. Avraham Sohat izraeli pénz­ügyminiszter máris jelezte: országa nem tudná állni a ki­vonulás költségeit. Egyezség körvonalazódik a náci korszak egykori kény­szermunkásainak kártalanítá­sáról folyó tárgyalásokon: eszerint nyolcról tízmilliárd márkára emelnék a még élő kényszermunkásoknak kifize­tendő pénzalap összegét, ám a német fél (konszernek és a kormány) változatlanul csak nyolcmilliárd márkát fizetne be az alapba. A többletet je­lentő kétmilliárd olyan ameri­kai cégektől érkezne, ame­lyeknek németországi leány- vállalatai a náci időkben szin­tén alkalmaztak kényszer- munkásokat üzemeikben. A KFOR egyik lengyel kato­nája meghalt, négy másik pe­dig megsebesült szombaton egy bombarobbanás követ­keztében. A lengyel katonák az egykori albán gerillákból álló Koszovói Védelmi Had­test támaszpontját ellenőriz­ték a koszovói-macedón ha­táron lévő Djeneral Jankovic településen, s elkoboztak né­hány robbanószert. Irak december 15. és 17. kö­zött várhatóan felújítja olajkivi­telét. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken hosszabbította meg azt a humanitárius prog­ramot, amelynek alapján az arab ország félévente 5,2 milli­árd dollár értékben adhat el kőolajat, hogy közszükségleti cikkeket, elsősorban élelmi­szert és gyógyszert vásároljon. Két halálos áldozata van an­nak a földrengésnek, amely vasárnapra virradóra rázta meg a Fülöp-szigetek északi részét. A sebesültek száma az első jelentések szerint huszon­kettő. A földmozgás epicentru­ma Manilától 180 kilométerre északnyugatra esett. Helsinki hozama Egybeesik Magyarország törekvéseivel és reményei­vel, hogy az EU-csúcstalálkozó záródokumentuma alapján 2003 elején az Unió tagjává válhatunk - fogal­mazott hazautazása előtt a finn fővárosban Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnököt Helsinkibe el­kísérte Martonyi János külügyminiszter is. „Magyarország 2003. január 1-jétől az EU tagja lehet, ha teljesíti a tagság feltételeit, és befejezte a tárgyalásokat. E szerint a jövőben már semmi­lyen újabb szempont vagy előfeltétel nem merülhet fel. Ez pedig egybeesik a magyar tervekkel, szándékokkal, re­ményekkel” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: nincs szük­ség a magyar integrációs poli­tika, a felkészülés megváltoz­tatására. A magyar miniszterelnök kijelentette: „Ha Szlovákia utol tud érni bennünket, szív­ből kívánom, hogy sikerüljön, mert ezzel elkerülhetővé vál­na például hétszáz kilométer­nyi schengeni határ kiépítése, a vele járó anyagi és lelki ter­hekkel együtt”. Martonyi János a kormány­fő szavait kiegészítve elmond­ta, hogy Magyarország szeret­né hallatni a szavát a Európai Unió intézményi reformjai­nak vitájában is, és erre ígére­tet is kapott. Előreláthatólag az EU soros elnökségét ellátó ország gyűjti majd be a tagje­löltek elképzeléseit, de akár így történik, akár másként, az ehhez szükséges mechaniz­mus bizonyosan létrejön. Millenniumi díj alapítását jelentette be a finn minisz­terelnök az Európai Unió ál­lam- és kormányfőinek hel­sinki találkozóján. Az elis­merést a finn állam adomá­nyozza olyan személyeknek vagy szervezeteknek, akik vagy amelyek messze ható technológiai újítást tudnak felmutatni, hosszú távon előmozdítva ezzel az életmi­nőség javulását, a szociális értékek erősödését. A díjjal egymillió euró (1,05 millió dollár) pénzdíj is jár. A világ legkisebb NDK-ja Mint a piac minden szektorában, a szállodafronton is éle­sedik a verseny: folyton valami újat kell vagy kellene kita­lálni. A szász-országi Zittau egyik hoteltulajdonosa, az 51 éves Günter Zieman joggal érezheti úgy, hogy ő aztán va­lóban letett valami újat, valami szokatlant az asztalra. Egyedi vendéglátó-intézmé­nyének ünnepélyes megnyitá­sát Herr Zieman - nem véletle­nül - 1999. október 7-re időzí­tette. Ez a nap volt ugyanis a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának ötve­nedik évfordulója. A szálloda pedig - a büszke tulaj saját(os) szavaival - nem más, mint „a világ legkisebb NDK- ja”. Ez nem játék a szavakkal, ez maga a valóság. A zittaui Hotel Sittavia üzleti alapötlete az, hogy a kelet-nyugatnémet (ossie-wessie) ellentétek és bi­zonyos nosztalgiák továbbélé­se, illetve újjászületése idején az immár egységes Némethon egy kis szegletében újjávará­zsolja a néhai munkás-paraszt államot. A bejáratnál a régi jó rovát- kásan csíkos fakabát várja a vendéget, előtte az NDK nem­zeti néphadseregének fene­mód poroszos egyenruháját viselő közeg tiszteleg. A falon figyelmeztető tábla hirdeti: „Vigyázat! Ön elhagyja a Né­met Szövetségi Köztársaság területét!” A recepció felett, pontosan a bejárattal szem­ben Erich Honecker hatalmas képe függ. A szálloda mind a negy­vennégy szobájának más és más, az egykori NDK-t idéző neve van. Az egyiket Junge Pioniernak, vagyis Úttörőnek hívják, a másikat Rotkáppchennek, azaz Piros­kának, ami egy közkedvelt pálinka neve volt, a harmadi­kat Haverhalálnak, azaz Kumpeltodnak (így becéztek egy főleg bányászok által kedvelt seritalt). A recepció helyiségében, nem messze a Honecker- fotótól, a munkásosztály vér­vörös színével pingált plakát hirdeti „a környék legöntuda- tosabb utcáját” (ilyen címe­ket különböző blőd verse­nyeken lehetett nyerni), vala­mint a Szocialista Munka Hő­seinek neveit és arcképeit. A még nagyobb hitelesség ked­véért a vendég távozáskor és az étteremben „demokrati­kus márkával” fizet. Ezt a fi­zetőeszközt nem-demokrati­kus, vagyis igazi márkáért le­het megvásárolni, ugyancsak a recepción. Ekkor kapja meg a szállóvendég a szobakulcs helyett - az útlevelet is. Á nyitás óta eltelt hetek azt bizonyították, hogy az NDK újjávarázsolása jobb ötlet volt, mint a megalapítása. Harmat Endre ACHTUNG! de* ftgitiftwt (friatíb*! Egy kis nosztalgia: „Ön elhagyja az NSZK területét!” FOTÓ. FEB/ARCHÍV Temesvári ünnepségek A temesvári Magyar Ház kér­déséről és a csanád- kiszombori határátkelő meg­nyitásának lehetőségéről tár­gyalt Romániában Dávid Ibo­lya magyar igazságügy-mi­niszter Viorel Coifan Temes megyei tanácselnökkel. A magyar miniszter asz- szony, aki Tőkés László re­formátus püspök meghívásá­ra a romániai fordulatot ki­váltó temesvári forradalom 10. évfordulójára emlékező rendezvénysorozaton vett részt, elmondta: a megyei ta­nácselnök segítségét kérte, hogy a temesvári magyar kö­zösség pénzéből épült ház visszakerülhessen e közös­ség tulajdonába. Dávid Ibo­lya egyúttal megígérte, min­den tőle telhetőt megtesz, hogy . a temesváriak által igé­nyelt határátkelő megnyíl­hasson. A magyar igazságügy-mi­niszter nem kívánt találgatá­sokba bocsátkozni arról, hogy a temesvári megemlé­kezések során létrejön-e Or­bán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő ta­lálkozója. Tudomása szerint a találkozó megvalósulását kizárólag a két miniszterel­nök rendkívül zsúfolt mun­kaprogramja nehezíti. A rendezvénysorozat kere­tében vasárnap az Új Ezredév nevű épülő református köz­pont munkaterületén tartot­tak ünnepi istentiszteletet. Harci szünet Csecsenföldön A szövetségi erők vasárnap nem támadták Groznijt. A csecsen fővárost szomba­ton csaknem hétszáz pol­gári lakos hagyta el az északi biztonsági folyosón, de déli irányban továbbra sem távozott senki. A grozniji fegyveres osztagok­hoz és a lakossághoz intézett orosz ultimátum szombaton lejárt, de az orosz vezetés sze­rint a menekültek ezt követő­en is szabadon távozhatnak a számukra biztosított folyosó­kon. Moszkvában ugyanakkor azt tervezik, hogy december 20-ra beveszik Groznijt, pon­tosabban azt a romhalmazt, ami megmaradt a csecsen fő­városból. Csecsenföld és a parlamenti választások tisztasága volt a téma vasárnap Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és a nagyobb politikai tömörülé­sek vezetőinek moszkvai talál­kozóján. A megbeszélésen - amelyet a miniszterelnök kez­deményezett - a választási pártlistán szereplő 27 szerve­zet közül a nyolc legnagyobb tömörülés vezetője vett rész. „Gyakorlatilag mindannyi­an támogatásukról biztosítot­ták a kormány csecsenföldi akcióit” - közölte Mihail Kozsuhov. Az orosz kormány­fő sajtótitkára szerint csak egyes pártok részéről hangzott el bizonyos, a módszerek fino­mítására vonatkozó javaslat. Az orosz belpolitikai élet főbb szereplői kivétel nélkül támo­gatják a kemény fellépést Csecsenföldön, egyedül a libe­rális Jabloko párt szorgalma­zott tárgyalásokat, de szintén az erő pozíciójából. Vagyonadó az USA-ban Ha Donald Trump New York-i milliárdost megvá­lasztják az Egyesült Álla­mok elnökévé, egyszeri különadóval megszünteti az államadósság nagy ré­szét, ráadásul csökkenti a középosztály adóterhét, s még a nyugdíjrendszert is pénzhez juttatja.. Az ingatlanmilliárdos elgon­dolása szerint egyszeri, 14,5 százalékos különadót kell ki­vetni mindazokra az amerika­iakra, akiknek vagyona meg­haladja a tízmillió dollárt. (Trump esetében, akinek va­gyona 5 milliárd körül van, ez körülbelül 725 milliót jelente­ne.) A befolyó pénzekből a Fehér Ház új gazdája kifizetné az államadósság kétharmadát, s évi 200 milliárd dolláros ka­matfizetési tehertől szabadíta­ná meg a költségvetést. A még fennmaradó pénzekből meg­szilárdítaná az állami nyugdíj­alapot, s a bevételből még arra is jutna, hogy csökkentsék a középosztály adóterheit. Donald Trump tehát egyfaj­ta modern Robin Hoodként lép fel, aki elvenné a gazda­gok pénzét - legalábbis annak egy részét s közvetetten odaadná a szegényeknek. Megfigyelők bizonyosra ve­szik, hogy a látványos tervet semmiképp sem fogadná el a törvényhozás, de vannak a vá­lasztási fogással más gondok is. A szakértők számítása sze­rint nincs is annyi gazdag em­ber, mint amennyiről Trump beszél. Még ha kivetnék is a 14,5 százalékos különadót az USA minden polgárára, akkor is csak 5,47 milliárd dollár gyűlne össze. FEB 4 >

Next

/
Thumbnails
Contents