Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

!/' SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör ■éé 1999. december 2., csütörtök Az amerikai farmerek az európai támogatás kétszeresét kapják Kijárási tilalom Seattle-ben Bili Clinton amerikai elnök helyi idő szerint szerda hajnalban megérkezett Seattle-be, amelynek belvárosában né­hány órával korábban kijárási tilalmat rendeltek el a Kereskedelmi Világszer­vezet (WTO) miniszteri konferenciája el­leni heves tüntetések nyomán. Az elnöki gépkocsioszlop kihalt városon hajtott át, amelynek több útján üveg- és egyéb törmelék hevert. A tanácskozás szín­helyét övező, forgalom elől lezárt kerületek­ben még mindig a rendfenntartó erők egysé­gei járőröztek. A keddi hatalmas megmoz­duláson mintegy húszezren vettek részt a Mit kell tudni a globalizációról? Korunk alaptendenciája, életünk, sorsunk meg­határozója a globalizáció. Magyarul a szót „világnemzetköziesedés’'-nek fordíthatjuk le. E folyamat a nagy földrajzi felfedezések, az erede­ti tőkefelhalmozás és az ipái forradalom óta a nemzetközi viszonyok, a világrendszer fő válto­zási útja. Az egész világot érintő kérdések össze­függésekben történő megközelítése a tudomá­nyos gondolkodásban a ’60-as évek végén és a 70-es évek eleje óta van jelen; majd elterjedt ál­talánosabban a közgondolkodásban is. A világ globalizációjából kiindulva át kell értékelnünk nézeteinket a világban végbemenő folyamatok­ról, az emberi nem jövőjéről. Miután az elmúlt évek során egyre erősödő folyamatról van szó, alapkérdés, hogy Kelet- és Közép-Európa mi­lyen szinten és színvonalon, milyen feltételek­kel tud csatlakozni a nemzetköziesedő világ­hoz. A globalizáció ugyanis nemcsak határokon átívelő, új gazdasági világrend, hanem egyszer­smind az élet minden vetületére ható hatalmi­politikai megközelítési mód is. szakszervezetek, valamint különböző kör­nyezetvédő, fogyasztóvédelmi, emberi jogi, vagy a fejlődő országokat pártoló aktivista szervezetek felhívására. A tüntetők elsősor­ban a világot érintő globalizációs folyamat ellen emelték fel szavukat. A globális keres­kedelem jelenlegi rendszere ellen tiltakozók zöme békésen menetelt, de egyes aktivisták indulatai túlcsordultak: boltokat fosztottak ki, szemetes­kukákat gyújtottak föl, és összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázzal és gumilöve­Épületek - megszállás alatt fotó: feb/reuters dékekkel oszlatták szét őket. Mintegy hat­van embert letartóztattak. Az Európai Unió bizottságának mezőgaz­dasági biztosa kizárta az uniós termelőknek fizetett közvetlen segélyek eltörlését, s kö­zölte, hogy az EU a WTO seattle-i értekezle­tén is harcolni fog agrárpolitikája fenntartá­sáért. Franz Fischler szerdai párizsi nyilat­kozatában kijelentette: az EU kész további lépéseket tenni a belső mezőgazdasági tá­mogatásról szóló tárgyalásokon és az ex­porttámogatások terén. Nem hajlandó azon­ban a farmereknek juttatott közvetlen támo­gatásokat megkérdőjelezni. Fischler hozzá­tette: az amerikai agrártámogatási számítás alapján egy amerikai farmer átlagosan 11 ezer dollár támogatást kap évente, míg az Európai Unióban csak 5400 dollárnak meg­felelő összeg jut egy-egy termelőre. Hírek Kifütyülték a román államfőt A románok egyáltalán nem lehetnek büszkék arra, ahogy most Gyulafehérváron ünnepeltek - jelentette ki Emil Constantinescu román államfő, akit szerdán a gyulafehérvári központi ünnepsé­gen az ellenzéki pártok híveinek egy csoport­ja heves tüntetéssel, füttykoncerttel fogadott. Constantinescu mindezek láttán lemondott arról, hogy a gyulafehérvári Újraegyesítés ka- tedrális előtt beszédet mondjon. Aktivizálták a mohi atomerőművet A szlo­vákiai, mohi atomerőműben aktivizálták a második reaktorblokkot. Ezzel a szlovák fővá­rostól 120 kilométerre keletre lévő atomerő­mű utolsó blokkja kezdi meg működését. A harmadik és a negyedik reaktorblokk a szlo­vák kormány döntése értelmében már nem épül meg. Jelcin hivatalosan is beteg Borisz Jelcin „láztalan, állapota stabil”, és tüdőgyulladással kezelik a Kreml-kórházban - közölte szerdán az orosz elnök szóvivője. Dmitrij Jakuskin ez­zel megerősítette azokat a sajtóhíreket, hogy a keddi orvosi konzílium tüdőgyulladást állapí­tott meg Jelcinnél, akit antibiotiku­mokkal kezelnek. Jelcin eddig a rezidenciáján kúrálta magát, kevés gyógyszerrel és inkább „népi gyógymódokkal”. Spanyol katonák az euro-haderőbe Spa­nyolország ötezer katonát kész adni a néhány év múlva felálló gyorsreagálású euro- haderőbe - jelentette be szerdán Madridban Eduardo Serra spanyol védelmi miniszter. Ez a szám megfelel annak a katonai erőnek, ame­lyet Spanyolország az elmúlt években a kü­lönböző nemzetközi hadszínterekre, így Bosznia-Hercegovinába és Koszovóba tudott küldeni. Magyar szoborkiállítás Brüsszelben A ma­gyar kultúra és művészet három hónapos bel­giumi fesztiválja keretében szerdán bemutat­ták a sajtónak Tóth Menyhért kiállítását, amely január elejéig lesz látható Brüsszelben, a Rouge-Cloitre kulturális központban. EU-tagság 2003-tól Az Európai Parlament (EP) és az EU-tagjelölt országok parlamenti elnökeinek találkozójáról készült emlékezte­tő tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket Áder János az ülésen terjesztett elő az együttműködés foko­zásának lehetőségeiről. Ezt maga az Országgyűlés elnö­ke jelezte a brüsszeli találkozó befejezése után. Áder János a találkozó első napján felszólalva kezdemé­nyezte, hogy a tagjelölt or­szágok parlamenti elnökei vehessenek részt a tagország­ok törvényhozási elnökeinek tanácskozásán, az EP és a nemzeti parlamentek szakbi­zottságai között pedig épülje­nek ki rendszeres kapcsola­tok sokoldalú, sőt szükség esetén kétoldalú alapon is. Felvetette azt is: a tárgyalási folyamatban legelőrébb tartó országokban az EP nyisson tájékoztató irodákat, hogy azok már működjenek a rati­fikációs vita és a népszava­zások időszakában. A tanácskozás eredményei közül Áder János kiemelte, hogy a találkozó nyomán született szöveg szerint azok­nak az országoknak 2003. ja­nuár 1-jétől teljes jogú tagsá­got kell nyerniük az Európai Unióban, amelyek a legfelké­szültebbnek bizonyultak, és lefolytatták a csatlakozási tár­gyalásokat. Uniós részről a találkozón emlékeztettek arra, hogy jö­vőre szeretnének pontot ten­ni az EU belső reformjaival kapcsolatos tárgyalások végé­re, 2001-ben pedig a legfelké­szültebb országokkal befeje­ződhet a csatlakozási tárgya­lássorozat. Az Országgyűlés elnöke üdvözölte ezt a me­netrendet, és leszögezte, hogy reális a magyar tárgya­lások befejezéseként 2001-et megjelölni. Ader János rámutatott, hogy a találkozó előadásai­ban markánsan megfogalma­zódott az a vélemény, amely a csatlakozás szempontjából az országonkénti elbírálás, a differenciálás elvét részesíti előnyben. Ezt az ülésen senki sem kifogásolta - tette hozzá. A csatlakozás ügyével kap­csolatban a parlament elnöke elmondta: az Országgyűlés integrációs bizottsága és a szakbizottságok integrációs albizottságai minden olyan információt megkapnak, amely munkájuk végzéséhez és a parlamenti kapcsolatok ápolásához, javításához szükséges. Csecsen hadikasszák Szergejev védelmi miniszter elismerte: több térségben is ellentámadásba lendültek a csecsen fegyveresek. Az orosz erők növekvő ellenállással találják szembe magukat. Bászájev csecsenföldi hadúr felhívással for­dult az iszlám lázadókhoz, hogy „indítsanak be” merénylethullámot Oroszországban. „Oroszországban és Dagesz- tánban leszedjük bizonyos sze­mélyek fejét” - jelentette ki Bászájev a televízióban. De mi­től ilyen magabiztos a csecsen hadúr? Az először villámháborúnak ígérkező hadjárat láthatóan el­húzódik. A jelek szerint a cse­csének nemcsak élő erővel, ha­nem anyagi ráfordításokkal is győzik a rohamokat. Hadikasz- szájuk leglátványosabb bevéte­li forrását az emberrablás és a túszszedés képezi: 1997 janu­árja és 1999 szeptembere kö­zött mintegy 1100 személyt ra­boltak el - váltságdíj reményé­ben. Gennadij Szpigun vezérőr­nagyért, aki Jelem elnök külön- megbízottjaként érkezett Groz- nijba, és emberrablók kezébe került, 15 millió dollárt követel­tek. Külföldiek esetében fél- egymilló dollárnál kezdődött az árfolyam, legutóbb egy francia fotóriporterért kértek egymilli­ót. Számos csoport saját zsebre dolgozik, ám nem kevés pénz folyik be a központi, háborús kasszába is. Igen nagy összegek érkeztek külföldi, főként iszlám szerve­zetektől. Karacsiban létrehoz­ták a Csecsenfölddel való szoli­daritás pakisztáni bizottsága el­nevezésű központot, amely ki­képzőtelepein 500 zsoldost ké­szít fel a csecsenföldi harcokra. A kiképzést állítólag pakisztáni, afganisztáni és szaúdi szakér­tők irányítják. Nemcsak Oszama bin Laden, az első szá­mú közellenség főterrorista tar­Harckészültségben az orosz csapatok tozik a „szponzorok” közé, ha­nem mérsékeltebbnek tartott arab országokból is folyósíta­nak pénzt, Jementől Jordánián át Szaúd-Arábiáig. Adóznak az olajérdekeltségek is, Csecsen- föld ugyanis máris helyet ad bi­zonyos olajvezetékeknek, s ez lenne a Kaszpi-tengeri olaj to­vábbításának legkézenfekvőbb iránya. A csecsen maffiák egyik fő tevékenységének nem utol­sósorban a drogkereskedelmet és a pénzmosást tartják. Orosz bankárokat több ízben meg­gyanúsítottak - kézzelfogható bizonyítékok nélkül - a kétes üzletekben való részvétellel, s azt sem tartják véletlennek, hogy éppen a kiterjedt pénz­ügyi érdekeltségekkel rendel­kező Berezovszkij, Oroszország egyik legnagyobb hatalmú embere, vállalt szere­pet egyes túszszabadításokban. S mi a helyzet a másik olda­lon? A minap 120 millió dollá­ros, rendkívüli juttatást kapott az orosz hadsereg a csecsenföl­di hadjáratra. Bár Putyin kor­mányfő egyelőre adós a gazda­sági válság kezelésére irányuló programmal, a csecsen háború sok mindent feledtet. A Kreml eddigi korlátlan urának számí­tó „család” tudathasadásos helyzetbe került. Úgy szeretne sikert elérni, hogy az ne Putyin személyes érdemének látszód- jék. (Réti) FOTÓ:FEB/REUTERS Ki nyissa meg 2000-ben a sydneyi olimpiát? Bonyodalmak Ausztráliában A monarchiát megerősítő népszavazásnak máris olyan következménye körvonalazódik, amelyről jövőre Földünk több mil­liárd tévénézője is tudo­mást szerezhet. SlDNEY A tervektől eltérően nem John Howard ausztrál kor­mányfő, hanem Sir William Deane főkormányzó - II. Er­zsébet képviselőjeként az államfői feladatok végrehaj­tója - beszél szeptember 15- én Sydney stadionjában, az olimpiai megnyitón. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság protokollja sze­rint az ötkarikás játékokat mindig az államfő nyitja meg. így történt ez 1956- ban Melboume-ben is. Akkor a királynő akadá­lyoztatása miatt férje, Fülöp herceg volt a szónok, ám a záróünnepségen már II. Er­zsébet is részt vett. A 2000. évi olimpiai elő­készületek már javában tar­tottak, amikor az államfor­máról döntő minapi népsza­vazásra készülve megkez­dődött a kampány. John Howard ausztrál kormányfő, aki a kormány­zó konzervatívok első em­bereként mindvégig a mo­narchiát pártolta, s olyan ál­láspontot képviselt, hogy a nép által választott legma­gasabb közjogi méltóság, vagyis a miniszterelnök le­gyen az olimpiai megnyitó hazai főszereplője. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eddig ugyan el­lenállt, de ez év áprilisában beadta a derekát. A népszavazás után azonban változott a hely­zet. John Howard ugyanis közölte: átadja a megtiszte­lő feladatot az ötödik konti­nensen egyébként rendkí­vül népszerű főkormányzó­nak. Ferenczy Europress Eldöntötte már mi legyen a karácsonyfa alatt? Mi ebben is segítünk! Sok értékes ajándékkosarat sorsolunk ki előfizetőink között. December 21-én a SOMOGYI HÍRLAP bó\ megtudja, hogy kik a nyerők. NE FELEDJE, csak az nyerhet, aki decemberre előfizeti a SOMOGYI HÍRLAP-ot. Hívjon bennünket: 82/423-213

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents