Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-04 / 257. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. október 4., csütörtök Belpolitika 7 Egyházak egyenlő mércével Ma találkozik Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter a történelmi egyházak veze­tőivel, hogy megvitassák a jövő évi költségvetés egy­házakról szóló fejezetét. A keret csaknem tíz száza­lékkal haladja meg az ide­it. Szóba kerül az is, vajon ezentúl milyen módon le­hetne a törvényalkotásba bevonni e szervezeteket. A találkozót a Miniszterelnö­ki Hivatal kezdeményezte, mégpedig azért, mert a jelen­leg érvényes jogszabályok, valamint az állam és az egy­házak közötti megállapodá­sok nem harmonizálnak - nyilatkozta lapunknak Ba-. logh Zoltán, a miniszterelnök egyházi kapcsolatokkal fog­lalkozó tanácsadója. Mint mondja, az előző és a jelenlegi kormány olyan köte­lezettségeket vállalt az egyhá­zakkal kötött paktumokban, amelyek megvalósításához a hazai törvényeken alaposan változtatni kell. Abban egyet­értenek a nagy egyházak a kormányzattal, hogy a Vati­kánnal kötött szerződésnek megfelelően kell az összes, egyházakra vonatkozó jogi szabályozót megváltoztatni. A problémáik ugyanis egy tőről fakadnak: valamennyi­en iskolákat, egészségügyi, illetve szociális intézménye­ket működtetnek, tartanak fenn, s ezáltal közszolgálati feladatokat látnak el. Ezért kérték már évekkel ezelőtt, hogy megkaphassák ugyan­azt a támogatást, amit az álla­mi intézmények. A közokta­tási törvény módosításakor ezt a szempontot már figye­lembe vették, ám a többi te­rületen meglévő egyenlőtlen­ségek elsimításáról még csak most tárgyalnak a felek. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az már biztos, hogy az egyházak 6 milliárd forintot kapnak ingatlankivál­tásra. Ez egyébként 1 milli- árddal több, mint amennyi az idén erre a célra rendelkezé­sükre állt. Az összeg kéthar­madát az önkormányzatok kapják meg „kár-pótlásul”. Régi óhaja az egyházak­nak, hogy valamilyen módon részt vehessenek a törvényal­kotásban is. Ezért a minisz­terelnöki hivatal vezetője ja­vasolja a mai eszmecserén, hogy az összes tárcánál a po­litikai államtitkár feladata le­gyen az egyházakkal történő kapcsolattartás. (Szalóky) Mégsem lett öngyilkos Az írásszakértő szerint Kuzma Mihály búcsúlevele kényszer hatására szüle­tett, vagyis könnyen lehet, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. A vizsgálat megrendelője, Pallag László kisgazda képviselő most még In­kább ragaszkodik ahhoz, hogy önálló bizottság gön­gyölítse fel az olajmaffia ténykedését. Pallag László nem ment el az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésére, mert nem ért egyet azzal, hogy annak albizottsága foglalkozzon a tengeri kígyóvá dagadt olaj­ügyekkel. A honatya szerint egy teljesen önálló, 11 tagú bizottságnak kellene kiderí­tenie, mi áll a Békés megyé­ből kiindult, több ember éle­tét is követelő ügyek hátteré­ben. Igazak-e a rendőrség és az olajmaffia összefonódásá­ról szóló hírek? A honatya most aláírásokat gyűjt, ugyanis a különbizottság lét­rehozásához 78, a sürgős és kivételes tárgyaláshoz továb­bi 50 képviselő beleegyezése szükséges. Az önkormányzati és ren­dészeti bizottság tegnapi ülé­sén elvben döntöttek ugyan egy „olajos” albizottság felál­lításáról, tudtuk meg KóródLi Máriától, a testület alelnöké- től, ám mivel a kisgazdák nem delegáltak tagot, egyelő­re nem tudnak munkához lát­ni. Minden jel arra utal, hogy versenyfutás kezdődött a Fi­desz és az FKGP között az or­szág egészét megmozgató botrány médiahozadékának „lenyúlásáért”. A Fidesz albi­zottságot, az FKGP különbi­zottságot akar. Kóródi szerint a két testület akár párhuza­mosan is működhetne, hi­szen az albizottságnak eleve csak a BM-es körök átvilágítá­sára van jogosítványa. Elkészültek Kuzma Mihály állítólagos búcsúlevelének elemzésével. Katona Ágnes, az írásszakértői Intézet veze­tője szerint Kuzma a levél megírásakor nem volt az öngyilkosokra jellemző, úgy­nevezett beszűkült lelkiálla­potban, inkább dühös volt. A „feljegyzés” utolsó mondatát nagy valószínűséggel utólag, esetleg kényszer hatására rótta papírra. (Takács) Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián Gondban a negyedik hatalmi A magyar tudomány és kutatás szerkezete ma igen kevéssé alkalmas arra, hogy önteni lehessen bele a forintokat - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdán, a Magyar Tudomány Napjának nyitó rendezvényén az Akadémia székházában. A miniszterelnök kifejtette: a kormány középtávon másfél százalékra szeretné emelni a tudománynak a nemzeti össz­termékből való részesedését, azonban ehhez az is kell, hogy a tudományos élet jelenlegi szerkezete a mainál egészsé­gesebb, hatékonyabb és ered­ményesebb legyen. Arra kérte a jelenlévő akadémikusokat, hogy segítsenek kidolgozni azokat a tudománypolitikai el­veket, amelyek mentén egysé­ges tudományirányítási rend­szer alakítható ki. Glatz Ferenc, az MTA elnö­ke megnyitójában hangoztat­ta: a mai társadalmi és szociá­lis válságban egyoldalú, ánya- gias értékrend kezd kialakulni, ezért figyelmeztetni kell a tár­sadalmat, hogy a megszülető új világban csakis azok a nem­zetek maradhatnak verseny- képesek, amelyek képesek lesznek a lokális társadalom tudásszínvonalát karbantarta­ni. Emlékeztetett: amikor 1997-ben először ünnepelték meg a Magyar Tudomány Napját, akkor egy „tudásbarát társadalom” megteremtését tűzték ki célként Magyarorszá­gon és a Kárpát-medencében. „Nekünk továbbra is egy olyan társadalmi magatartás­rendet kell kialakítanunk, amelyben a tudás értékképző, és az értékrendteremtés köz­pontjában áll” - fogalmazott Glatz Ferenc. Hozzátette: a tu­dás nem öncél, hanem eszköz arra, hogy a magyar társada­lom versenyképes legyen a vi­lágban. „Mi, egyetemes törvények szerint gondolkodó kutatók, világpolgárok vagyunk, de lo­kálisan elkötelezett hazafiak is. Munkahelyünk a nagyvilág és hazánk, Magyarország. Mindent meg kell tehát ten­nünk, hogy ez a társadalom a maga életminőségét minél tel­jesebben élhesse meg” - muta­tott rá. Az akadémia elnöke szólt arról is, hogy a tudomány a vi­lágban a negyedik hatalmi té­nyezővé nőtte ki magát. Véle­ménye szerint az új hatalmi ág kihasználása érdekében új tí­pusú együttműködésre van szükség a gazdasági, a politi­kai és a tudományos elit kö­zött. Ezzel összefüggésben ki­jelentette: a gazdasági elit már megértette lokális, nemzeti funkcióját. „A miniszterelnök mostani, Akadémián tett láto­gatása pedig azt jelzi, hogy a politikai elit az együttműkö­dés szándékát barátsággal és őszinte jó szándékkal fogadja” - mondta Glatz. Maiéter Pálra emlékeztek Maiéter Pál vezérezredesre emlékeztek szerdán Tökölön, a volt szovjet laktanya bejára­tánál felállított kopjafánál. Az ’56-os szabadságharc honvé­delmi miniszterét 43 évvel ez­előtt a magyar tárgyalódelegá­ció tagjaként itt tartóztatták le a szovjetek. „A Kilián-lakta- nya parancsnoka már a forra­dalom napjaiban legendává vált, miután felismerte, hogy a felkelők igaz ügyért fogtak fegyvert, a forradalom mellé állt” - emelte ki beszédében Kovács Sándor, a TIB katonai szekciójának elnöke. Maiéter 1958-as kivégzéséig hű ma­radt a magyar szabadság esz­méihez. Kegyelettel emlékeztek a tábornokra FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Hírek röviden Októberi többlet A központi költség- vetés 18 milliárd forint körüli többlettel zárta az októbert. A fogyasztáshoz kap­csolódó adóbevételek értéke 155 milli­árd forintra tehető, amiből az általános forgalmi adó 115 milliárd - jelentette be Járai Zsigmond szerdán. A pénzügymi­niszter közölte azt is, hogy a társada­lombiztosítás hiánya ugyan meghaladja a 10 milliárdot, ezt azonban ellentétele­zi az OTP-részvények értékesítése, amelynek révén 35,3 milliárd forint már be is folyt a kincstárba. Az államháztar­tás deficitje, miután szeptemberben már elérte az éves előirányzat 106 szá­zalékát, októberben annak 95-97 száza­lékára esett vissza. Új frakció - nem fikció Új képviselő- csoport létrehozását kezdeményezi Áder János házelnöknél Cseh Sándor és Szabó Lukács független honatya. A két­fős frakció a közelmúltban bejegyzett Magyar Egység Pártja nevet venné fel. Erről a nap folyamán levélben tájékoz­tatják Áder János házelnököt is - közöl­ték tegnap az érintettek. Az új parla­menti alakulat vezetője Szabó Lukács, helyettese Cseh Sándor lenne. Elmond­ták: a szerveződés nyitva áll minden csatlakozni kívánó honatya előtt. Különös együttszavazás Az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának szerdai ülésén - a kormány elutasító ál­láspontjával szemben - támogatást ka­pott az az MSZP-s indítvány, amely a jö­vő évi költségvetési javaslatban 47 milli­árd forinttal megnövelné az agrártámoga­tásokra fordítható összeget. Igent adtak a szocialista, a kisgazda és a szabad de­mokrata képviselők. A bizottság támogat­ta a szocialisták 55 milliárd forintos álla­mi hitelgarancia-csomag vállalásáról szó­ló javaslatát is. A képviselők a fideszes honatyák erdőtelepítési programhoz nyújtandó többlettámogatási igényére is igent mondtak a kormány ellenében. Uniós tanfolyamok Azok a változások, amelyeket az európai uniós csatlakozás­ra való felkészülés megkövetel, felérnek a rendszerváltozáséval. Ezek végigvitele alapvetően a régiók, a kistérségek konk­rét gyakorlati programjainak meglétén múlik - hangsúlyozta egy szerdai előadá­sában Boros Imre. A PHARE-ügyekért fe­lelős miniszter bejelentette: jövőre tíz nagyrégiós tanfolyamot indítanak mint­egy háromszáz szakembernek. Nagy jövő előtt A kistérségek nincse­nek igazán beillesztve a magyar vidék- fejlesztés és az önkormányzatok jövő­képének rendszerébe - hangoztatta Torgyán József egy tegnapi fórumon. Kiemelte: a róluk szóló törvény ellenére a régiók sem rendelkeznek anyagi for­rásokkal. Lényegesnek tartana egy olyan rendszert, amelyben a hátrányos helyzetű önkormányzatok önrész nél­kül is bekapcsolódhatnak a fejlesztési programokba. Fogyatékosak az otthonok A fogyatékosokat ápoló intézetekben kevés az orvos, a pszichiáter és a szociális munkás. Gyakorta alkalmaz­zák a bentlakókkal szemben a kimenő-, vagy zsebpénz­megvonást, ám ezek a büntetések sértik az alkotmá­nyos jogokat. Az ombudsmani hivatal 1996-ban átfogó vizsgálatot tartott a fogyatékosokat ápoló­gondozó otthonokban. A hiva­tal ajánlásait több helyen meg­fogadták, sőt a vizsgálatok eredményeit felhasználták a szociális törvény módosítása­kor, így általában javult az ápoltak helyzete - mondta Gönczöl Katalin ombudsman tegnapi sajtótájékoztatóján. Az utóbbi három évben több panasz is érkezett a fo­gyatékosokat ellátó intézmé­nyekre, ezért ez év nyarán há­rom helyszínen - a Polgárdi- Telekespusztán, a Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei Önkor­mányzat Szociális Foglalkoz­tató intézetében, valamint a Bács-Kiskun megyei Önkor­mányzat Szakosított Otthoná­ban - is látogatást tettek Gönczöl Katalin munkatársai. A vizsgálat megállapította: egyik intézetben sincs állan­dó, vagy gyakori orvosi jelen­lét, kevés a szociális munkás és a pszichiáter. A házirend szerint alkalmazzák a kime­nő- és zsebpénzelvonást, ami a vizsgálatot végzők szerint ugyancsak aggályos. Á fogyatékosokat ápoló in­tézményekben szemet szúró­an hiányzik az elő- és utógon­dozás. A vizsgálat feltárta azt is: a puszta szerencsén múlik, hogy egy intézeti elhelyezett lepusztult, málló, vizes vako- latú, vagy éppen a XXI. század igényeinek is megfelelő épü­letben nyer-e elhelyezést. Ma már a legtöbb helyen tiszteletben tartják a bentla­kók tulajdonjogát, és a közel­múltban meghirdetett Orszá­gos Fogyatékosügyi Program megnyitja a testi-lelki adottsá­gaikat tekintve hátrányos hely­zetűek számára is a lakóottho­ni ellátás feltételeit - sorolja a biztosok jelentése a pozitív változásokat. A vizsgált intézmények és fenntartóik számára megfogal­mazott 30 ombudsmani aján­lásra már érkezett néhány elfo­gadó, de sértődött reagálás is. Teleházak - közelebb a világhoz Az első magyarországi teleház létrejötte után eleinte lassan, az elmúlt két évben gyorsabb ütemben terjedt el a jövő évezred alapintézménye - hangzott el a teleház- mozgalom eddigi eredményeit összegző konferencián. A kilencvenes évek elején Ma­gyarországon a könyvtárosok figyeltek fel szakirodalmi for­rásokban a svéd és dán tele- ház-kezdeménye-zésekre. Úgy gondolták, hogy a könyv­tári szolgáltatások modernizá­ciója, kiterjesztése egyenesen vezet a teleszolgálati közpon­tokhoz. A cél az volt, hogy az új in­formációs források, csator­nák, médiumok széles körben hozzáférhetővé váljanak. El­sősorban a vidéki kistelepülé­sekre gondoltak, ahol az egyébként nehéz anyagi kö­rülmények között működő könyvtárak az új funkció ré­vén megújulhatnak, helyze­tük megerősödhet. Azóta bebizonyosodott, hogy a teleházak számos terü­leten - például a kistérségi fej­lesztésben, a szociális gon­doskodásban, a gyermekvé­delemben, az oktatásban, a közművelődésben - töltenek be intézménypótló szerepet. Élénkítik a helyi gazdaságot, erősítik a helyi civil életet, a nyilvánosságot. A teleházak- ban általában civil szerveze­tek tulajdonában vannak az eszközök, és ők biztosítják a működés jogi, gazdasági kere­teit is. Jellemző, hogy a helyi önkormányzatok épülettel, személyzettel, anyagi forrá­sokkal támogatják a teleháza- kat, gyakran szerződnek ve­lük közfeladatok ellátására is. A kistelepüléseken szinte le­hetetlen egyes szolgáltatások, munkahelyeket biztosító szer­vezetek gazdaságos fenntartá­sa. Mindezen szolgáltatások igénybevételéért a vidéken élő lakosság tájékozódási, utazási, szállítási többletköltséget fizet. A teleházak ezeken a területe­ken keresik a szolgáltatás, a közvetítés lehetőségét. Jelenleg 110 ilyen intézmény van Magyarországon. A működte­tők szövetsége abban remény­kedik, hogy egy éven belül ez a szám megduplázódik, öt év alatt pedig akár 800-ra is nőhet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents