Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-27 / 277. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. november 27., szombat Rettenetes napok Groznijban Befejeződött az orosz hadsereg csecsenföldi akciójá­nak második fázisa, a szövetségi haderő megkezdte a harmadik szakaszt - közölte pénteken Valerij Manyilov, az orosz vezérkari főnök helyettese, aki egy­ben jelezte, hogy Borisz Jelcin orosz elnök amnesztiát akar felajánlani néhány csecsen lázadónak. Mint Manyilov Moszkvában elmondta: most az a cél, hogy egyrészt Csecsenföld hegyes vidékein hajtsanak végre terroristaellenes akció­kat, másrészt helyreállítsák a csecsen hatalmi intézmé­nyek és közellátási rendszer működését. Egyúttal meg szeretnék teremteni a cse­csen menekültek hazatérésé­nek feltételeit. A terroristael­lenes cse-csenföldi akció harmadik szakaszának na­gyobb részét még az idén be akarják fejezni. Az orosz vezérkari főnök helyettese azt is közölte, hogy az orosz haderő 187 emberét veszítette el a csec­senföldi harcokban, sebe­sültjeik száma pedig 545; a csecsen oldalon 4500 fegyve­res halt meg, de ez a szám várhatóan növekedni fog a lázadók Groznijban található harci fészkei elleni bombatá­madások következtében. Az orosz hatóságok hosz- szú idő óta most először en­gedtek be külföldi forgató- csoportot Groznijba. A fran­cia televízió­sok felvételein csupán ro­mok, égő házak, járművek roncsai és temetetlen holtak láthatók. A városban maradt néhány ezer gerilla képvise­lői úgy nyilatkoztak: bár a rettenet napjait, óráit élik, mégsem adják orosz kézre Groznijt. Hírügynökségi jelentések szerint az orosz államfő am­nesztiatörvényt akar előké­szíttetni. Ennek értelmében büntetlenséget élveznének azok a csecsen függetlenségi harcosok, akik nem követtek el súlyos bűncselekménye­ket Oroszország, illetve oro­szok ellen, és önként lete­szik a fegyvert. Aszlan Maszhadov cse­csen elnök különmegbízottja pénteki isztambuli sajtóérte­kezletén azt állította, hogy a szakadár lázadók ellen hábo­rút folytató orosz erők vegyi fegyver bevetésére készül­nek. Szaidhasszán Abu- muszlumov elmondta, hogy a csecsen vezetéshez eljutott információk alapján állítja ezt, de az értesülésekkel kapcsolatban részleteket nem közölt. Abumuszlumov Az oroszok mindenkit ellenőriznek Csecsenföldön FOTÓ:FEB/REUTERS A pápa elleni merénylet háttere A Heraldo de Mexico című lap szerint „a KGB meg akarta ölni a pápát”. A Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolat­ban megszólaltatta Borisz Szolomatyin nyugalmazott ve­zérőrnagyot, aki az Ali Agca által elkövetett merénylet ide­jén a szovjet titkosszolgálat olaszországi rezidense volt. Hírek Martonyi János magyar kül­ügyminiszter november 28-án és 29-én munkalátogatást tesz Moszkvában, s hétfőn Igor Ivanov orosz külügyminiszter­rel folytat megbeszéléseket - jelentette be pénteken Moszk­vában Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő. A tár­gyalásokon megvitatják a két ország közötti kapcsolatok helyzetét, valamint elemezni fogják az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén született ha­tározatok végrehajtásából adó­dó feladatokat. Borisz Jelcin hangja érzékel­hetően berekedt, de az orosz államfő ennek ellenére aktívan dolgozik - közölte pénteken Moszkvában Dmitrij Jakuskin elnöki szóvivő. Elmondta, hogy csütörtök este és péntek reggel is „elég hosszasan” be­szélgetett az államfővel, aki­nek betegsége - heveny bron- chitisz, vírusfertőzés - összes­ségében nem súlyos, s nem hátráltatja abban, hogy otthon dolgozzon. Demokratikus parlamenti vá­lasztások megtartása mellett foglalt állást pénteken Zágráb­ban Vlatko Pavletic, a parla­ment elnöke, akit az alkot­mánybíróság döntése alapján köztársasági elnöki jogkörrel ruháztak fel. Az alkotmánybí­róság a kormány kezdeménye­zésére a nap folyamán kihir­dette, hogy a 26. napja kór­házban ápolt Franjo Tudjman elnök ideiglenesen nem tudja ellátni feladatait. Alexander Dubcek születésé­nek 78. évfordulóján megem­lékezést tartottak pénteken a pozsonyi csalogányvölgyi te­metőben. Az 1968. évi „prágai tavasz” reformpolitikusa 1992. szeptember 2-án, máig tisztá­zatlan körülmények között sú­lyos autóbalesetet szenvedett, és egy prágai kórházban 1992. november 7-én meghalt. Az osztrák határőrök a nickelsdorf-hegyeshalmi ha­tárátkelőhelyen lefüleltek egy magyar férfit, aki három ro­mán állampolgárt próbált meg gépjárművében Ausztriába csempészni. A 32 éves férfi hamis útlevelekkel kísérelte meg a románokat átjuttatni osztrák területre. A cseh autópályákat hasz­nálni kívánó autósok jövőre az egy évre szóló bérlet mellett tíznapos és egy hónapos mat­ricát is vehetnek. Az eddigiek­től eltérően a matricákra a gépkocsi rendszámát is rá kell írni. A gépjárművek éves, havi és tíznapos matricáinak ára, 3,5 tonna önsúlyig, 800, 200 és 100 korona. Ronald Reagan már az 1981 májusi merénylet másnapján összefüggésbe hozta a katoli­kus egyház feje elleni me­rényletet a Szovjetunióval és Bulgáriával - meséli a volt kémfőnök. - Az elnöki kije­lentéssel egyidejűleg az ame­rikai hírszerzés átfogó műve­letbe kezdett. Ám semmiféle „titkos dokumentumot” nem tudtak felfedni Ali Agca és a szocialista országok különle­ges szolgálatainak kapcsola­táról. Később Agca elmondta, miként igyekeztek rávenni az olasz titkosszolgálat tagjai, hogy nyilatkozzék „bolgár megbízóiról”. Az olasz nyomozók a vád­lottak padjára is ültették a bolgár Szergej Antonovot, a török merénylő állítólagos „irányítóját”, a bolgár légitár­saság római képviselőjét. A Moszkvára és Szófiára nézve terhelő bizonyítékok nélkül is folytatódott a nyomozás, célkeresztben a szovjet és a bolgár hírszerző és kémelhá­rító szolgálatokkal. Melvin Goodman volt ame­rikai hírszerző a szenátusi bi­zottság előtt elmondta: a CIA olyan jelentést készített elő, amely a szovjet és a bolgár szolgálatokat vádolta meg a merénylettel. Évek múltán azonban Ali Agca maga is megerősítette a börtönben, hogy nem voltak társai. George Bush amerikai elnök - aki korábban a CIA igazgatója volt - egyik oroszországi láto­gatásán maga is bevallotta, hogy a KGB-s és bolgár válto­zat a CIA berkeiben született. „Most ismét előhozakod­tak ezzel az .összeesküvés- elmélettel’, ezúttal Latin- Amerikában. De a végered­mény most sem lesz más: semmi sem bizonyítja Moszkva részvételét a pápa elleni merényletben” - nyilat­kozta a volt titkosszolgálati vezető. Szigorúbb követelmények A mezőgazdasági fejezetre vonatkozó álláspontjában Magyarország kilenc témá­ban kór át-mened intézke­dést az Európai Uniótól. Martonyi János szerint tovább­ra sem elképzelhetetlen, hogy 2000 végéig be lehet fejezni a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. A külügyminiszter új­ságírók előtt kijelentette: ha az Európai Unió 2002-ben lezárja intézményi reformját, 2003. ja­nuár 1-jén sor kerülhet a bőví­tés első hullámára.- A mezőgazdasági fejezetre vonatkozó átmeneti intézkedé­si kéréseink technikai termé­szetűek. A jelzett kilenc ma­gyar igény jóval kevesebb, mint amennyi az átvilágítási szakaszban látszott. Elsősor­ban állatvédelmi és -egészségü­gyi témákról van szó, amelyek tekintetében Magyarországon sok esetben szigorúbbak a kö­vetelmények, mint az EU-ban. - Fent szeretnénk tartani az ál­lami támogatás mértékét né­hány területen, így például a termelő szervezetek és a fiatal gazdák esetében - tette hozzá a külügyminiszter, aki közölte: olyan kvótákra van szükség, amelyek lehetőséget adnak a jelenlegi termelési szint fenn­tartására, fedezik a belső fo­gyasztást és a kivitelt is. A napokban jóváhagyott ma­gyar tárgyalási álláspont - a mezőgazdaság mellett - a kö­zösségi joganyag további négy fejezetére vonatkozik: ezek a személyek szabad áramlását, a bel- és igazságügyi együttműkö­dést, a regionális politikát, vala­mint a pénzügyi ellenőrzést tag­lalják.- Magyarország a munkaerő szabad áramlása tekintetében nem jelent veszélyt az EU szá­mára, mert hazánk egyre in­kább befogadó ország lesz - mondta Martonyi János. - Ami a bel- és az igazságügyi együtt­működést illeti, Magyarország kész megteremteni annak tech­nikai, szervezeti és informati­kai feltételeit a csatlakozás vár­ható időpontjáig. Magyaror­szág csak abban az esetben építi ki az uniós külső határ-el­lenőrzési rendszert Szlovákiá­val és Szlovéniával szemben, ha az EU ezt szükségesnek tart­ja - fűzte hozzá. - A ma­gyar-szlovák határon 571 kilo­méter hosszban kellene meg­építeni egy rendkívül bonyolult és költséges szisztémát, amit a remények szerint el lehet ke­rülni azzal, ha Szlovákia az EU decemberi döntésével esetleg átkerül a csatlakozási tárgyalá­sokat folytató első csoport or­szágai közé. Martonyi megerősítette: Bu­dapest változatlanul szorgal­mazza Bulgária és Románia fel­vételét a vízummentes orszá­gok EU-listájára. Romániának ehhez bizonyos módosításokat kell eszközölnie túlságosan li­berálisnak tartott vízumpolitiká jában. A a •• •• i •• •• i r torok örökség Olasz sajtóértesülések sze­rint Süleyman Demirel tö­rök államfő ígéretet tett a római kormánynak: ha az ankarai parlament is meg­erősítené Abdullah Öcalan kurd vezér halálos ítéletét, ő mindenképpen kegyelem­ben fogja részesíteni. (Hírmagyarázónk írja) Amikor a török semmítőszék ítéletét kihirdették, szinte egész Európa megdöbbent. Minden számottevő politikus - az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország ál­lamfőjétől Javier Solanán, az Európai Unió külügyekért és biztonságpolitikáért felelős biztosán keresztül Kofi Annan ENSZ-főtitkárig - arra figyel­meztetnek: Ankara az eddigi­nél még jobban elszigetelheti magát. Mert igaz ugyan, hogy Tö­rökországban - ahol változatla­nul érvényben van a halálos ítélet - évek hosszú sora óta egyetlen kivégzést sem hajtot­tak végre, hanem elnöki kegye­lemmel életfogytiglanra változ­tatták a büntetést, mégis egy­öntetű a vélemény: civilizált országban (különösen politi­kai indokkal) az ezredforduló küszöbén nem lehet halálbün­tetést kiszabni. Külön áll ez Törökországra, az Európai Unió kapujában bebocsátásra várók közül az egyetlenre, amellyel a közösség épp a kurd kérdés miatt halogatja a kap­csolatfelvételt. Ankara ugyanis nem ismeri el önálló nemzeti­ségnek a kurdokat. Közben pedig Öcalan a bör­tönből üzent népének: tegyék le a fegyvert. Békét hirdetett - ám nem képes neki megbocsá­tani annak a több ezer török katonának a hozzátartozója, akik a gerillák elleni harcok­ban veszítették életüket. Az unió nem kér az ilyen örökség­ből, elvégre a meghirdetett bé­kék és fegyverszünetek ellené­re így is van elég viszálykodás például Észak-Irországban, a baszkoknál és a katalánoknál - no és persze Cipruson, amely a felvételi tárgyalások első köré­be kapott meghívást. Gy.Z. Focilabdányi zafír Thaiföldön A drágakő súlya 7,1 kilogramm, azaz 35 ezer karát. Bangkoktól 120 kilométerre nyugatra bukkant rá egy helybéli, aki eladta egy ékszerésznek. Még nem dőlt el, milyen formában dolgozza fel a kincset... fotó: feb/reuters A1V nézés a programválasztásnál kezdőd. Vaiasszon a legjobb helyréi! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-tiét-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents