Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-26 / 276. szám

SOMOGYI HÍRLAP Belpolitika 1999. november 26., péntek Hajléktalanok krízishelyzetben Hivatalos becslések szerint hazánkban legalább 35 ezer hajléktalan van, a társadalom ennek többszörösét érzéke­li. Bár a bajba jutottak igénybe vehetnék az állami gondo­skodást, ettől - miként világszerte - a legkilátástalanabb helyzetben élők közül is sokan tartózkodnak. A hajléktalanság városi világ- jelenség. Egyetlen perc alatt válhat valaki otthontalanná, elég egy házassági bontópert követően végrehajtott bírói ítélet. Az, akinek nincs állan­dó lakhelye, előbb-utóbb leg­feljebb alkalmi munkára szá­míthat. Nyáron - távol a régi környezettől - pádon, bokor­ban, félreeső kapualjban egy­aránt meghúzhatja magát a társadalomtól mind jobban leszakadt ember. Antal Kálmán, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa hangsúlyozza: az állam a korábbinál többet, az idén 860 millió forintot, jövő­re csaknem egymilliárdot for­dít a hajléktalanok ellátására. Jelenleg a 95 településen 105 állami és civil szervezet fenn­tartásában működő szállók egyidejűleg 8 ezer embert fo­gadhatnak huzamosabb ide­ig. A frissen födél nélkül mar­adottak téli krízisszállóin to­vábbi 400 hely van. A legtöbb hajléktalan Bu­dapesten kívül Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Szolno­kon, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Veszprém­ben, Zalaegerszegen húzza meg magát. A kelleténél sok­kal kevesebb, alig félszáz em­ber vállalkozik arra, hogy ut­cai szociális munkásként melléjük álljon. Ellátásukban azonos mértékben osztoznak az állami és a civil szerveze­tek. Mindenütt keletje van a forró teának, a zsíros kenyér­nek, az ingyenkonyhának. A szociális törvény ez év októberétől átmeneti szálló kialakítására kötelezi a 30 ezernél több lakossal rendel­kező önkormányzatokat. A 20 ezres településeknek a jog­szabály nappali melegedő lé­tesítését írja elő. A minisztéri­um fokozott figyelmet szentel a hajléktalanságból kivezető utak megteremtésére. Ezért az egészségügyi rehabilitáci­ós és otthonteremtő progra­mokat pályázati úton anyagi­lag is ösztönzi. Díjátadás Jolsvai András (168 Óra - a kép baloldalán), Vécsey Ágnes (Magyar Rádió Szegedi Körzeti Szerkesztőség), valamint Kalmár György (Magyar Televízió) vette át a Magyar Lajos-díjat csütörtökön, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartott ünnepségen. Péchy Blanka színművész 1986 májusában hívta életre alapítványát első férje, az 1940-ben elhunyt író, újságíró emlékére. fotó: feb/kallus György Szakszervezeti nagyüzem Átrajzolhatják a határokat Egyebek mellett a Dunáról, az uniós csatlakozásról, a dá­tumváltásról és a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A ta­nácskozást a miniszterelnök távollétében Kövér László vezette. A részletekről Borókay Gábor szóvivő és Székely László dunai kormánybiztos adott tájékoztatást. A kormány és a SZÉF kö­zötti bértárgyalások tegna­pi fordulójával befejező­dött a közszférában dolgo­zók 2000. évi béremelésé­ről folyó megbeszélés. Ugyanakkor a kormány a jövő év második felében újra párbeszédet kíván folytatni az addigra kiala­kult gazdasági mutatók függvényében - jelentette be tegnapi sajtótájékozta­tóján Stumpf István, a MÉH vezetője. Az MSZOSZ vi­szont tegnap az Országos Munkaügyi Tanács soron kívüli összehívását kezde­ményezte. Amint azt a kancelláriami­niszter, Stumpf István el­mondta, a kormány tartja ma­gát a 8,25 százalékos illet­ményalap-növeléshez, amely­ből csupán 5 százalékot kí­vánnak központi költségve­tésből finanszírozni. Ugyan­akkor 1,05 százalékos szak­mai szorzóban sikerült megál­lapodniuk a szakszervezetek­kel. A politikus hozzátette: ka­rácsony előtt megalakul egy . munkabizottság, amely a 2000. év második félévében megkezdődő középtávú el­képzelések alapját dolgozná ki. Szabó Endre, a SZÉF elnöke bejelentette: a szervezet veze­tőivel pénteken konzultálni fog, s itt fogalmazzák meg ál­láspontjukat. Hangsúlyozta: a kormány kétségkívül gyako­rolt gesztusokat, azonban a számukra sarkalatos kérdé­sekben sajnos, nem sikerült egyezségre jutniuk. Szabó Endre lapunknak úgy nyilat­kozott, hogy a kormány 8,25 százalékos javaslatával szem­ben 10 százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak. A A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) tegnap le­mondott igazgatója által kez­deményezett vizsgálat meg­állapította, hogy a ferihegyi 2/B terminál átvétele hiba volt A jelentés szerint a ter­minál üzemeltetése nem biz­tonságos. Az LRI két hónapja hivatalban lévő igazgatója, Kovács Péter tegnap hivatalos volt a közleke­dési miniszter irodájába. Kato­na Kálmán nemrég pályázat út­ján választotta ki Kovácsot, aki­nek elképzeléseivel messzeme­nően egyetértett. Tegnap azon­ban szűkszavú közlemény tu­datta, hogy Kovács Péter azon­nali hatállyal lemondott. A mi­niszter elfogadta a lemondást. tervezett 5 százalékos költség- vetési hozzájárulásnál na­gyobb mértékűt szorgalmaz­nak. Arra nyitottak - fogalma­zott Szabó -, hogy a bértáblák emelése helyett a szakmai szorzókat differenciáltan emeljék. Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium poli­tikai államtitkára kifejtette: minimális esélyt lát az 5 szá­zaléknál nagyobb állami sze­repvállalásra. Ez ugyanis az infláció mértékét növelné, ami összeegyeztethetetlen a kormány gazdaságpolitikájá­val. A szakmai szorzók változ­tatására lehetőség nyílhat, bár ezt pénzügyileg alá kell tá­masztani. A jelenlegi bértábla­rendszerről úgy vélekedik, hogy nem működik jól, ezen változtatni is kívánnak a szak- szervezetek bevonásával. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) soron kívüli összehívását kezdeményezte tegnap az MSZOSZ. Sándor László, a szakszervezeti szö­vetség elnöke szerint lépésük hátterében az áll, hogy a kor­mány minden előzetes egyez­tetés nélkül rendre megszegi az 1997-ben elfogadott nyug­díjtörvény passzusait. Mint megtudtuk, az MSZOSZ a munkaadók és a munkaválla­lók, valamint a nyugdíjas szervezetek elégedetlenségére alapozva kéri az OMT soron kívüli összehívását. Sándor László elmondta: az elégedet­lenség oka a nyugdíjtörvény fellazulása. Szerinte elfogad­hatatlan, hogy a törvény elő­írásai alól egyedi döntések so­rozatával igyekszik kibújni a kabinet, mint ahogy az is, hogy valótlan inflációs ada­tokra hivatkozva számítják ki a jövő évi nyugdíjak összegét. Sz. E. - T. M. A volt igazgató környezetétől származó információnk szerint a szakembernek nem állt szán­dékában leköszönni, hiszen nagyszabású vállalatépítési el­képzeléseivel a legjobb úton ha­ladt. Az sem okozott törést, hogy a bértárgyalásokon fe­szültség támadt közte és az egyik érdekképviselet között, miután a dolgozók 10 százalé­kát kitevő forgalomirányítók béremelési igényét nem tartotta indokoltnak. Katona Kálmán, csakúgy, mint az LRI volt igaz­gatója lapzártánkig elérhetetlen- nek bizonyult, így a lemondás - vagy felmentés - tényleges in­dokairól és a 2-es terminál építé­sével kapcsolatosan feltárt hiá­nyosságok felelőseiről nem kap­tunk tájékoztatást. (Horváth) A hágai ítéletet követően, leg­utóbb május 14-én találkozott a szlovák és a magyar fél. Abban állapodtak meg, hogy Budapest részletes dokumentációban fej­ti majd ki a Dunával kapcsola­tos álláspontját. Az elkészült 700 oldalas kormányhatározat lényege, hogy több vizet ké­rünk a folyó fő- és mellékágai­ba, illetve, hogy a Bősön ter­melt áramot is vízre szeretnénk váltani. A megállapodási javas­lat szerint alsó vízlépcsőről nem érdemes tárgyalni, a köl­csönös kártérítésről viszont igen. A kabinet újabb négy fe­jezetet fogadott el az uniós tár­gyalások jegyében készített iratanyagból. Mint Borókay Gá­bortól megtudtuk, elképzelhe­tő, hogy a már nyilvánosságra került régióhatárokat január­ban ismét átrajzolják. Mivel uniós támogatást csak az a ré­gió kaphat, amelyben az egy főre eső átlagjövedelem nem éri el az uniós átlag 75 százalé­kát, ha valamelyik körzet ebből a szempontból túl jól állna, a kabinet korrigálja a régióhatá­rokat. A kabinet operatív bi­zottságot állít fel a dátumváltás szigorú ellenőrzésére, jelentet­te be a szóvivő. A december 15- én munkába álló bizottság éj­jel-nappali ügyelettel gondos­kodik a felmerülő problémák elhárításáról. Újabb költségve­tési módosító indítványok ke­rültek a kormány asztalára. A miniszterek támogatták, hogy a mezőgazdasági termelőknek járó 55 milliárdos reorganizáci­ós gazdahitelhez az állam vállal­jon garanciát, és helyeselték a ci­gány fiataloknak nyújtandó 150 milliós segítséget is. A pénzt az érintettek ösztöndíjrendszerük kiépítésére és kollégiumbővítés­re fordíthatják. Egy másüt elfo­gadott* javaslat szerint 1620 fo­rintról 3000 forintra nő a peda­gógusok minőségi bérpótléka. Takács Mariann Hírek Enyhülő hóhelyzet Meg­szüntette a rendkívüli hóhe­lyzet adta feladatok megol­dására létrehozott Operatív Bizottság működését a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium (KHVM)- közölte csütörtökön a KHVM sajtóirodája. A testü­let feloszlatásáról Bán Ta­más, a KHVM közigazgatási államtitkára határozott. A döntést az tette lehetővé, hogy a hóhelyzet az egész országban konszolidálódott, a havazás megszűnt, így a koordinálási feladatokat mostantól a megyei védelmi bizottságok látják el. Elégedetlenek a döntéssel A szocialisták felülvizsgálati kérelemmel élnek a Legfel­sőbb Bíróság (LB) szerdai végzése ellen, amelyben a testület hivatalból elutasítot­ta az MSZP-frakció fellebbe­zését az MTV Rt. négytagú kuratóriumi elnökségének bejegyzése ügyében - jelen­tette be Lendvai Ildikó frak­cióvezető-helyettes csütörtö­kön Budapesten. Országjelentés A NATO országjelentése összességé­ben pozitív és reális képet fest a magyar haderőről - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium védelempoliti­kai helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten. Magyarország számára talán az a legnagyobb elismerés, hogy a szövetség szerint a magyar haderőreform tervei józanok, a valóság talaján állnak, helyesen mérik fel a legsürgetőbb problémákat, amelyekre megfelelő vála­szokat találtak - mondta az államtitkár. Zsinati mérleg A Magyar- országi Református Egyház­nál tavaly némiképp nőtt a keresztelések és a házasság- kötések száma, de még min­dig jelentősen elmarad az 1991-es adatoktól. Mindez abból az összefoglalóból de­rült ki, amelyet Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök is­mertetett a XI. Zsinat nyol­cadik, kétnapos ülésszaká­nak nyitónapján, tegnap. Újabb bizottság? A Magyar Nemzeti Bank kilencvenes évek elején történt aranytar­talék-eladásainak eddig tisz­tázatlan részleteit feltáró or­szággyűlési vizsgáló-bizott­ság felállításának kezdemé­nyezését tervezi a MIÉP- frakció - jelentette be csü­törtökön Lentner Csaba or­szággyűlési képviselő. A po­litikus szerint az MNB indo­kolatlanul adott el 65 tonná­nyit nemesfém-tartalékai­ból. Ritkán adatik meg, hogy közvetlen forrásból jussunk hozzá értékeinkhez. A Magyar Államkincstár fiókjai­ban mindenkor közvetlenül a kibocsátótól vásárolhat állampapírt. Magyar állampapírok közvetlen forrásból, teljes körű állami garanciával. Már bankkártya-elfogadással is! Szolgáltatásaink: Állampapírjegyzés, -visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás, korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladás­kor átutalás folyószámláról, folyószámlára. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR SOMOGY MEGYEI FIÓK Lemondott az igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents