Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-24 / 274. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. november 24., szerda Kertváros az ezredfordulóra Az iskolafelújítás sokba kerül, de azért az iskolatejre még futja... fotó: kovács tibor \ i 1 jU XT 1 i ' 1 / j 1 / •** i JL/ —^ N / > K-.Sl Á l\ J t ✓ V Hírek Zeneiskola Nagyberkiben Magánzeneiskola létesült a nagyberki általános iskolában. Régi vágya teljesült a diákoknak; közel százan jelentkeztek a zeneoktatásra. A kaposvári zenepedagógusok naponta tartanak szolfézs, zongora, hegedű és gitár-órákat, ahol kilenc környékbeli település kisdiákjai ismerkedhetnek a hangszeres muzsikálás rejtelmeivel. (vá) Arany ékszereket lopott Nem hagyott alább a tolvajkedv a Kapos mentén. Egy őrei családi ház ajtaját feltörve jutott a lakásba az a váratlan látogató, aki 350 ezer forintnyi arany ékszerrel és készpénzzel távozott. Memyén egy parkoló személygépkocsiból emeltek el egy táskát, benne személyes iratokkal és pénzzel. Az ismeretlen tettes 110 ezer forintos kárt okozott. A jutái szőlőhegyről egy 106 ezer forintos motoros fűrésznek kelt lába. A kaposvári rendőrség megkezdte a nyomozást. (Is) Iákéban a jövőről Falugyűlést tartottak Jákóban. A közmeghallgatáson Kovács János polgármester beszámolt a választás óta eltelt időszak eseményeiről, beruházásairól és a jövő évi költségvetési koncepcióról. (Is) Kerámia olaszhonba Egyre népszerűbbek a kapós- szerdahelyi Falusi Béla - Térjék Éva keramikus-házaspár alkotásai. A habán elődjeként ismert, különleges, olasz reneszánsz motívumokkal készített míves használati- és dísztárgyaik Itáliában is keresettek. (Is) Nagybajom! koncert Pavel Krishtop zongoraművész ad koncertet szombaton fél hatkor a nagybajomi református templomban. Hangversenyén romantikus és kortárs szerzők művei csendülnek föl. (Is) A megyeszékhelytől 12 kilométerre fekvő Kaposfőt egy idegen teljesen átlagos somogyi falunak gondolná. Nem az. Sváb múltja a történelem különös útvesztőiben vissza-vissza- köszön. A falu lakói azonban nem csak a múltra büszkék, a jövőt is szeretnék megalapozni. Még ha eltérő eszközökkel is. Kaposfő Dr. Antal László Károly az első választás óta polgármester. Emellett háziorvos, így a lakosság testi és lelki bajainak is kiváló ismerője. Úgy látja, utóbbiból van több. A 90-es években sokan elszegényedtek, nőtt a munkanélküliség. Legutóbb a varroda szűnt meg. Sokan dolgoznak Kaposváron, de néhány vállalkozó itt is boldogul. A falu első embere szerint kertvárosi jelleget ölthetne Kaposfő, ha elképzeléseikhez lenne fedezet. Ezért alakították meg az önkormányzatot segítő közhasznú társaságot. A polgármesteri hivatal omladozó épületének felújítására és bővítésére nyert 2,5 millió forint igencsak kevésnek bizonyult; az újabb hiányosságok miatt a kiadások már 10 millió forintra rúgnak. A kábeltévés hálózatot is csillag- pontossá szeretnék alakítani, és hátra van a közvilágítás, a ravatalozók korszerűsítése, a futballcsapat öltözőjének felépítése is. A legnagyobb tétel azonban a szennyvíz. A több milliárdos beruházás a lakosságtól is nagy áldozatokat követel; 100 ezer forint körüli összeget kell kifizetniük. A programot a kaposfőiek 60 százaléka támogatja csak. Az iskolát nemrég nyilvánították életveszélyessé. Az épület alapjainak megerősítése és tetőszerkezetének cseréje is elodázhatatlanná vált. Borsa József iskolaigazgató szerint a 36 millió forintos beruházás anyagi terheit nem a vagyoni részek alapján, hanem a környező településekről bejáró gyerekek létszámának arányában kellene megosztani. A jelenlegi helyzet szerint ugyanis Kaposfő lényegesen többet költ rá, mint Kisasszond és Kiskorpád. A szakmai munkáról az igazgató elárulta; ez egy konzervatív iskola, ahol a hagyományos értékeket szem előtt tartva nevelnek kreatív fiatalokat. Ezt a törekvést bizonyítják a népszerű szakkörök vagy éppen a Tintapaca című gyerekújság. A tanárok úgy vélik: sok a jó képességű diák, akik felnőve a faluban kamatoztathatnák az élethez való tehetségüket. Mondjuk vállalkozóként. Gschwindt József már bebizonyította rátermettségét. András testvérével még a 90- es évek elején kezdtek közös vállalkozásba. Gravírozó műhelyükből került ki nemrég Kaposvár városának kulcsa is. A speciális munkákat, főleg szerszámok élezését végző páros ma már sok helyről kap megrendeléseket. Gschwindt József meggyőződése, hogy Kaposfő nem csak az egykori téesz maradványain újjászületett vállalkozásoknak jó terep. Olyan tevékenységbe kell fogni, amire igény van. Néhány házzal arrébb található Kaposfő egyik legrégebbi vállalkozójának, a képviselőtestület ellenzéki hangadójának üzeme. Harsányi József már nem egyszer szállt vitába a polgármesterrel. Nem tartja szerencsésnek, hogy a legtöbb községlakó háziorvosa az ön- kormányzat feje is egyben. Szerinte ez függő viszonyt eredményez, másrészt mindkét munka egész embert kívánna. A legfőbb gondot abban látja, hogy a falu első embere túl sokat vállal magára, ezért a képviselő-testület sokszor már eldöntött ügyekre szavaz. Ráadásul a testületi ülésekről falutévés közvetítés híján alig jut hír a lakossághoz. Úgy véli: alaposabb ellenőrzés szükséges az önkormányzat döntései felett. Azt állítja: ennek hiánya vezetett például oda is, hogy a 17 millió forintos költséggel építtetett járda kivitelezői jobb minőségű munkát is végezhettek volna. Ennek ellenére általában jónak tartja a polgár- mester elképzeléseit, de a hivatal külső megújulása mellé az ügyviteli és testületi munka megújítását szeretné. Úgy érzi, az ellentétek nem felold- hatatlanok, de vállalkozói szemmel, a jó gazda gondosságával kell a jövőben a falu pénzei felett dönteniük. Bár gyakran éles szócsatákat vívnak, egyben egyezik a véleményük: azt akarják, hogy a jövő évezredre megálmodott kertvárosi jellegű faluvá váljon Kaposfő. Takács Zoltán Népesség: 1768 fő Története: Eredeti neve a szláv eredetű Szomajom, amit 1942-ben változtattak Kaposfőre. Első írásos említése Zomaim néven, IV. László király 1275-ben kelt oklevelében. Jelentése hidegség, vagy téli település. Az első német telepesek 1815-ben jelentek meg, ők építették fel 1840-ben az elemi iskolát, 1872-73-ban a templomot. Gazdaság: A munkanélküliség 7 százalékos. A 87 vállalkozás mezőgazdasággal, kereskedelemmel, szolgáltatással, kis részük gazdasági tevékenységgel foglalkozik. Vezetékes víz mindenütt van, gáz a lakások 85 százalékában, telefon 60, kábeltévé 80 százalékában van. Bőszénfai hóhányók A falu vállalkozói és a lakók közösen dobálták a havat Bőszénfán. A dimbes- dombos településen a polgármester is beállt a hóhányók közé. Minden évben gondot okoz az első hóesés Bőszénfán. A völgyben fekvő községet a 67-es úttal egy közel 60 méteres szintkülönbségű emelkedő köti össze. így könnyen elszakadhat a külvilágtól. Idén két vállalkozó erőgépe tisztította meg a téglagyárhoz, a vasútállomáshoz és malomházhoz vezető utakat. A falu lakosai mellett két közhasznú és négy alkalmi munkás vette ki a részét a Nyitrai István polgármester által koordinált munkába. A hajnali öttől este 9-ig tartó hóhányásnak köszönhetően járhatóvá tették az utakat, így a buszok legfeljebb tíz perces késéssel érkeztek a faluba. T. Z. Számítógép kicsiknek Százötvenezer forintot nyert a megyei közoktatási közalapítványtól a szent- gáloskéri általános Iskola. SZENTGÁLOSKÉR Vargáné Esküdt Aranka igazgatótól megtudtuk: ezt az összeget sporteszközök vásárlására fordítja az intézmény, ahova harmincegy alsós diák jár. A részben osztott iskola tanulóinak a második félévtől számítógépes szakkört indítanak. Egy régi épületet felújított az önkormányzat, ahol helyet kapott a könyvtár, s itt egy számítógépes termet is berendeznek. Egyelőre két gépre és egy nyomtatóra futja a költségvetésből; a géppark gyarapítását pályázati pénzből tervezik. L. S. A plébániaépítő pap Két éve kezdték építeni a kadarkúti plébánia új épületét. A tizennégymillió forintos, német támogatással zajló beruházás nagy részével már elkészültek, csak a tetőtér van hátra. Lukácsi Géza plébános — kilenc falu lelkipásztora — úgy véli: legalább 2-3 millió forint kell a befejezéshez. Vendégszobákat és közösségi termeket szeretnének itt kialakítani. Kadarkút Lukácsi Géza plébános fotó: szepesi — A régi épület fala éppen aznap dőlt ki, amikor átköltöztünk az új plébániára — mondta Lukácsi Géza. — Azt szeretném, ha a fiatalok nemcsak diszkóba járnának, hanem a templomba is. Úgy érzékelem: nem érdekli őket a vallás. Nem beszélgetnek erről, de azért néhány ifjú megállít az utcán: atya, problémáim vannak. Általában ott, nyomban elhadarja, s nemhogy a gyóntatószékbe nem jön, de még a plébániára sem. Legföljebb akkor, ha esküvőt, keresztelőt jelent be. Lukácsi Géza szerint egy pap ebbe soha nem nyugodhat bele, de a fiatalok kezét sem foghatja folyton. Régóta szervezünk táborokat — máshonnan is jönnek hozzánk —, s talán megjön majd a helybeliek kedve is egy másfajta közösségi életre. A hitoktatóterem névnapok, születésnapok színhelye lehet, s ott a nagy udvar, ahova szabadidő- ruhában is bárki bejöhet... S hogy ki ad tanácsot a papnak? Á lelki vezetője, a gyóntatója, de megosztja gondjait az egyházközségi testülettel is. Azt mondja: ő nem olyan, mint a régi papok. Felszabadultabb, s ha együtt rúgja is a bőrt az „öregfiúk- kal”, mindig megadják neki a tiszteletet. Igaz, szigorú előírás szerint játszanak: illetlen beszédért, káromkodásért fizetniük kell a szabadszájúaknak. A csapatban kapus vagy csatár a „plébi”; bal hátvédet nem játszott csak. Csakúgy, mint régen, ma is adnak a pap szavára. Hívják a különféle közéleti eseményekre: iskolai és önkormányzati rendezvényekre. Keresztelői ebédekre, lakodalmakba is gyakran invitálják, de általában nemet mond. Nem tudna mindenhova elmenni. Lőrincz Sándor gyermekek betegségei Dr. Gyurkovits Kálmán fotó: török an ett Szegény A gyermekkori fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek Gyermekinfektológiai Társaság néven új világszövetséget alakítottak. Belátták, hogy a Föld lakosságának mintegy 20 százalékát érintő betegségcsoporttal foglalkozó tudomány óriási feladat előtt áll. A legnagyobb kihívást a gyermekkori tébécé, az éhezéssel kapcsolatos parazitás bélfertőzések és a tüdőgyulladás világméretű megjelenése jelenti. Mosdós Dr. Gyurkovits Kálmán, a mosdósi kórház igazgató főorvosa mondta ezt, miután hazatért a Fülöp-szigeti Manilában megrendezett gyermekkori fertőző betegségek világkongresszusáról. A Távol-Keletnek ebben a térségében lelhető fel ugyanis az összes olyan súlyos, ragályos betegség, ami világméretekben is gondot okoz. — A fertőző betegségek semmit sem veszítettek időszerűségükből csak a hangsúly helyeződött át az egyik fajta kórról, a másikra. Napjainkban már nem elkülönült ragályos, trópusi vagy egyéb, egymástól elkapható kórokként kezelik ezt a területet, hanem nagyobb figyelmet fordítanak azokra a szervi megbetegedésekre melyek fokozottan hajlamosítanak a fertőzésre. Felismerték, hogy a legnagyobb veszélyt a velünk született vagy szerzett betegségekre „rátelepedő” baktériumok, gombák, vírusok és egyéb fertőzések miatti halálozás jelenti. Tehát tüdőgyulladásban halunk meg, de nem amiatt, hanem az immunhiány vagy más kialakult végzetes betegség következtében. Világviszonylatban két nagy, nehezen megoldható probléma nehezedik az emberiségre: a tébécé és az AIDS. Azok a mikroorganizmusok ugyanis, melyeket eddig ártalmatlannak tekintettünk, mára veszélyesekké váltak attól függően, hogy milyen mértékben okoznak betegséget. — Hogyan győzhetjük le ezeket? — Antibiotikumokkal és megelőző védőoltásokkal. Mindkettőnek óriási az értéke, de vissza is lehet élni velük. Az antibiotikumok használatának elméleti és gyakorlati kérdései mellett az influenza, a májgyulladás valamint a különböző bakteriális és vírusos fertőzések védőoltással történő kivédése is témája volt a kongresszusnak. — Mondják: hazánkban túl gyakran és talán nem mindig kellő indokkal használják az antibiotikumokat. — A megelőzésben is a kelleténél gyakrabban nyúlunk hozzá. Amikor viszont kellene, akkor előfordul, hogy nem annyit és nem úgy használunk belőlük, mint amennyire szükség. Országos programra lenne szükség, melyben a gyógyító intézmény önkontrollját a hatóság és a szakma ellenőrzése egészíti ki, s ezt követné egy nemzeti szintű felülvizsgálat. — Milyen következményei lehetnek a helytelenül használt antibioti- kus terápiának? — Minél kritikátlanabbul adjuk ezeket, annál magasabb lesz az ellenálló kórokozók aránya az adott térségben. A másik nem kívánt következmény az adott antibiotikumra nem érzékeny kórokozók előretörése, azaz szelekciója. — A halálos fertőzések ellen van-e védelem? — Már több, hatékony baktérium elleni oltást vezettek be országosan, melyekkel lényegesen csökkenthető az életveszélyes állapot. Ilyenek például a halálos agyhártyagyulladás és egyes baktériumok okozta tüdő- gyulladások kivédésére alkalmas vakcinák. Várnai Ágnes
