Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-22 / 272. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. november 22., hétfő Belpolitika 7 A megtisztulásért Az egyháznak olyan em­berképet kell kialakítania, amely lerázza magáról a korrupt, önző világot, s megérti: mindaz, ami a kö­zösséget szolgálja jó, ami pedig csak az ő érdekeit, az nem jó - mondta Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke az Európai integráció és tisz­ta közélet című nemzetkö­zi konferencián. Gyulay Endre a mai magyar társadalmat olyan emberhez hasonlította, aki egy autóbal­eset után nem tud visszaem­lékezni arra, hogy ki ő. Az egyház segíthet az emberek­nek abban, hogy megismer­jék önmagukat, s hogy felte­gyék a kérdést: a közjó vagy saját szolgálatukra élnek-e? Hangsúlyozta: ahol az Isten képére teremtett és hozzá méltó ember él, ott nincs he­lye korrupciónak. Barabás Miklós, a budapes­ti Európa Ház igazgatója an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a korrup­ciós jelenségekkel csak a nyil­vánosság eszközeit igénybe véve lehet érdemben foglal­kozni. Ismertette: az utóbbi tíz évben a bíróságok csak­nem 60 ezer alapítványt és egyesületet jegyeztek be, amelyek gazdálkodásukhoz jelentős állami kedvezménye­ket kaptak. A nonprof- ittörvény több mint egy éve a civil szervezetek kedvezmé­nyeit már a nyilvánosság előt­ti elszámoláshoz köti, de ezt a feltételt csupán 16 ezer szer­vezet vállalta. Torna a tanrendben Az Hjúsági és sportminiszter az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának ülésén jelentette be: tárcája célja, hogy a fiatalok egész­ségét és életmódját jobb irányba fordítsa. Ezért több szakmai szervezettel közösen akcióprogramot hirdet­nek, amelynek keretében az is­kolák szabadon dönthetnének a 2000/2001-es tanévtől a 40 per­ces tanórák bevezetéséről. Az intézmények, Deutsch Tamás álláspontja szerint, így heti egy, illetve két óra többletidőhöz jut­hatnának, amelyet egyebek kö­zött arra használhatnának fel, hogy a jelenlegi 2,5-2,8 órával szemben négy-öt órát fordíta­nak a gyerekek fizikai erőn­létének javítására. Sió László az Oktatási Minisztérium részéről ennek kapcsán elmondta: a ke- rettantervek kidolgozásakor nem vetődött fel megoldásként a hagyományos tanórák rövidí­tése. A tárca álláspontja az, hogy az intézmények a nem kö­telező tanítási időkeretet hasz­nálják fel a testnevelési órák szá­mának növelésére.- Támogatjuk azt az oktatási minisztériumi elképzelést, hogy teljesen fakultatív keretben le­hessen oktatni készségtárgya­kat, így a testnevelést is - reagált Fürjes Balázs, az ISM szóvivője a hét végén. - Azt gondoljuk azonban, hogy ettől nem fog a kívánatosra, azaz heti négyre, vagy ötre emelkedni a tornaórák száma. Keresik a bűnpártolókat Mint megtudtuk, Tribuszer Zoltánnét, a 9 évre bünte­tett csalót, aki két éve buj­kált, a baranyai rendőrök fogták el. Miért a baranya­iak nyomoz-tak ez ügyben?- kérdeztük Garamvölgyi Lászlót, az Országos Rend­őr-főkapitányság szóvivő­jét.- A sok-sok embert megkáro­sító pilótajáték bűnügyét a Baranya megyei bíróság tár­gyalta, így az országos rend­őrfőkapitány úgy tartotta he­lyesnek, hogy a jogerős börtünbüntetés elől megszö­kött elítélt után is a baranyai­ak nyomozzanak.- Kinek a lakásában bujkált ilyen hosszú ideig?- Egy angyalföldi bérelt la­kásban húzta meg magát. Nyomozóink most a bérlő személye után kutatnak, illet­ve arra keresnek választ, ki vagy kik segítették a szökését. Arra is szeretnénk választ kapni, hogy kik látták el éle­lemmel, ő maga járt-e vásárol­ni, vagy ezt is mások tették-e meg helyette. A lakás nagyon közel van a kerületi rendőrka­pitánysághoz, ezért a magam részéről kétlem, hogy ő maga látta el önmagát. Amikor le­tartóztatták, egyedül volt, mégsem volt egyszerű az ak­ció megszervezése, mert a la­kásnak három kijárata is van.- Másfél milliárd forintot még nem találtak meg. Hol le­het a pénz?- A lakásban nem találtunk pénzt, feltételezhető, hogy Tribuszerné és társai elrejtet­ték valahol. (Koós) Jövőre több lakás épülhet Az új otthonteremtési támogatási rendszer várhatóan 2001-ben lép életbe, de bizonyos elemeit már jövőre Is alkalmazni lehet; erre négymllliárd forint jut a költ­ségvetési keretből. Borókai Gábor szóvivő a kor­mány szombati ülése után el­mondta: annyi már bizonyos, hogy 2000-ben mindenkit megillet az átlagosan 3 száza­lékos kamattámogatás, aki la­kást épít, felújít, vásárol, vagy meglévő otthonát kibő­víti, így a felvett kölcsön ka­matai 15-16 százalék körül alakulhatnak. További támo­gatásokkal akár 8 százalékra csökkenhet a kamat mértéke. Ez utóbbi kapcsán a 35 éven aluli házaspárok vagy a há­romgyerekes családok jöhet­nek szóba, ám erről konkré­tan a szerdai ülésén dönt majd a kormány. Minden­esetre a támogatások kedve­ző hatásaként a tavalyi 20 000, illetőleg az idei 20-24 000 lakás helyett jövőre vár­hatóan 40 000 otthon épül majd fel. A pénzügyminiszter be­számolója alapján a gazdaság helyzetével is foglalkozott a kormány. Eszerint az idén a tervezettnél kicsivel alacso­nyabb az infláció: 11 száza­lék helyett 10 látszik megva­lósulni. A GDP növekedése 4-5 százalékos a tervek sze­rint, s 4 százalék lesz a valós szám. Mindez főként az orosz válságnak és a termé­szeti károknak tudható be. A munkaerőpiacon a fog­lalkoztatottak száma az idén 150 ezerrel növekedett - kö­zölte a szóvivő. A béremelke­dés valamelyest magasabb lett a tervezettnél: átlagosan 16,2, a közszférában 18,2 százalékos. Szó volt a kormányülésen a köztisztviselői pálya átala­kításáról, vonzóbbá tételéről is. A nyugat-európai gyakor­lat bevezetésének feltételeit a jövő év közepéig kell megte­remteni, s 50 milliárd forintot szánnak a megvalósításra. A technikai személyzetet átso­rolják más kategóriába, a köztisztviselői körben pedig kötelező pályázati rendszert vezetnek be. A ranglétrán a legalsó és a legfelső poszt kö­zötti háromszoros jövede­lemkülönbség a 6-7-szeresé- re nő majd. A bértömegnél az infláció mértékén felül 10 százalékos emelést tervez­nek. Régi forma, új tartalom Jelenleg 509 körjegyzőség működik, amelyekhez 1404 település tartozik. A fogalom nem új, már az 1880-ban hozott rendelet úgy fogalmazott, hogy a községek tár­sulnak „jegyzőtartás céljából”. Ennél szabatosabban ma sem lehetne kifejezni a körjegyző­ségek feladatát - mondta Ka­ra Pál belügyminisztériumi helyettes államtitkár. Egy körjegyzőség több település közigazgatási feladatait látja el, ugyanakkor minden tele­pülésnek van polgármestere és működik önálló önkor­mányzata. Az önkormányzati törvény elsősorban az ezernél kisebb lélekszámú, egymással hatá­ros községek részére ajánlja a körjegyzőségek megalakítá­sát. Ennél nagyobb település csak a körjegyzőség székhe­lye lehet, ahol szakszerű, tör­vényes ügyintézést biztosíta­nak a hozzá tartozó falvak ré­szére. A körjegyzőségekhez csat­lakozni, vagy abból kiválni minden év első napjával le­het, de az erről szóló döntést legalább hat hónappal koráb­ban kell meghoznia a képvi­selőtestületnek. Az előnyök ellenére az 1991-ben megalakult 529 körjegyzőség száma 1997-re 492-re csökkent. A következő évtől a kedvezőtlen tenden­cia megállt, mert a körjegyző­ségek fenntartásukhoz egy meghatározott összegű alap- támogatás mellett, az alkotó községek és azok állandó la­kosságának számától függő, differenciált támogatásban részesülnek. Az idén 1,5 mil­liárd forint jutott e célra. Most tárgyalja a parlament a jövő évi költségvetést, amely 2 milliárd forintot irányoz elő a körjegyzőségek támogatá­sára. Számuk emiatt várható­an gyarapodni fog. Az újak­nak megalakulásuk igazolá­sát és egyben a megfelelő anyagi támogatásra való igé­nyüket a TAKlSZ-oknál kell bejelenteni. K. T. Mibe kerül idén és mibe jövőre, ha valaki egy év alatt napi öt szál, fél-, egy vagy két doboz cigarettát szív el? öt fél- egy két >zál doboz egy doboz |Egy doboz ára idén 208 Ft| FÜSTBE MENŐ FORINTOK ...................... - ■ Hírek Parlament: költségvetési vita A 2000. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítvá­nyokat tárgyalják meg a jövő héten az Or­szággyűlés bizottságai. Az illetékes testüle­tek emellett megkezdik a szerencsejáték szervezéséről, valamint a Kossuth- és Szé- chenyi-díjról, illetve a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvénymódosítások megvitatását. Megkezdődik továbbá a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat bizottsági vitája is. Szintén napirenden szerepel az önálló orvosi tevé­kenységről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátása. A betegnek jobb otthon Tizenöt pontban foglalták össze az otthon ápolással kapcso­latos „ezredfordulós” téziseket a Debrecen­ben megrendezett III. Bethesda Otthon Ápo­lási Konferencia résztvevői. Ebben egyebek mellett rögzítik: a világ, így hazánk társa­dalma is elöregedőben van. Az idősek köré­ben gyakoribb a betegeskedés, de problé­máik jó részére nem kell feltétlenül a kór­házban orvoslást találni. A megszokott, ott­honi környezet jobb a betegnek, akár idős, akár fiatal. Ezért is kiemelten támogatandó az otthon ápolás, a „home care”-mozgalom. Januártól jön a gyed A januártól újra be­vezetendő gyermekgondozási díjat (gyed) a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál ál­lapítják majd meg, az ellátás folyósítása pe­dig a munkahelyi társadalombiztosítási kifi­zetőhelyeken történik. A Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium közleménye szerint a gyed járulékköteles, keresetarányos ellátás lesz. Minden olyan gyermek után igényelni lehet, aki 2000. január elsején még nem töl­tötte be második életévét. Kárpótlást követelnek A Rákosi-rendszer katonai kényszermunkásainak közgyűlése a még életben lévő tízezer érintett nevében felszólítja a Honvédelmi és az Igazságügyi Minisztériumot hogy jogszabállyal rendezze kárpótlásukat - erről fogadott el határozatot a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Munkaszolgálatosok ötvenegy-ötvenhatos tagozata szombaton Budapesten. Erdő mellett nem jó lakni A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a kistelepüléseken élők számára a legnagyobb problé­ma. Itt rögtön az indulásnál akadályba ütközik ez az egyébként üdvözlendő kezdeményezés: ugyanis meg­oldhatatlan a mozgássérültek közlekedése. Arról nem is beszélve, hogy sokan nem tudják az érintettek közül, kitől kaphatnának megfelelő információt. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium illetékesét arról kér­deztük, ők mit tesznek a hely­zet javulása érdekében.- Minden megyében dolgo­zik egy 2-3 fős munkacsoport, amely a megváltozott munka­képességűek foglalkoztatásá­ban nyújt a rászorulóknak se­gítséget - magyarázza Tóth László főosztályvezető. - Saj­nos az egészségügyi adatok nem megfelelőek: egy 67 szá­zalékos rokkantról nem tudják a hatóságok, a betegsége mi­ben korlátozza. Ezért elenged­hetetlen az orvosi minősítés rendszerének átalakítása. Azaz: a megmaradt munka- képesség hasznosításának le­hetősége kerülne előtérbe, nem pedig az, mire alkalmat­lan az illető. Előrelépés, hogy a Munkaerőpiaci Alap Rehabili­tációs Alapja pályázatot írt ki a megyék számára munkahely- teremtés címén. Összesen 3 milliárd forint osztható szét a célnak megfelelő beruházások támogatására. A minisztérium eddigi tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a vállalkozók egyre gyakrabban a kistelepülése­ken kívánnak ilyen jellegű be­fektetéseket végrehajtani. A közlekedési tárcánál meg­tudtuk, hogy 2000-re 100 autó­busz átalakítására kértek pénzt a központi költségvetés­ből. A mozgáskorlátozottak helyváltoztatására is alkalmas buszokból minden megye kapna néhányat. Ezek konkrét elosztása azonban az önkor­mányzatok hatáskörébe tarto­zik, mint ahogyan a viteldíjak esetleges kiegészítése is, ha a költségvetésben találnak erre speciális forrásokat. Ez azon­ban a központi támogatás mértékétől, illetve a helyi be­vételek nagyságától függ. (Szalóky)

Next

/
Thumbnails
Contents