Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

1999. november 21. ★ KÖZELRŐL * 5 i3tiu ashüa aJtals Több mint harminc jól fejlett strucc szaladgál Barcs határá­ban egy állattartó telepen. Nyá­ri Istvánék két éve döntötték el, hogy megpróbálkoznak a ná­lunk nem honos szárnyasok ne­velésével, s mára valóságos struccfarmmá vált az egykori sertéstelep. Pedig a gazdáknak korábban nem sok közük volt az állattartáshoz, a férfi épí­tészként dolgozott. — Volt egy üresen álló állatartó tele­pünk és nem tudtuk, hogy mihez kezdjünk vele — mondja Nyári Ist­ván. — Akkoriban több újság is fog­lalkozott a strucctartással. Olvastuk, hogy Nyugat-Európában kapós a strucchús. Felkerestünk néhány ha­zai tenyésztőt is, s a látottak alapján a családi tanács döntött: ez lesz a ne­künk való állat. Mindjárt nagyban kezdték, 22 madarat hoztak ide. — A kezdeti ta­pasztalatlanságunk miatt ebből hét elpusztult. A struccnál ugyanis ren­geteg olyan dologra is figyelni kell, ami a hazai szárnyasoknál szükség­telen. Például állandó felügyelet kell, mert különben mindent fölfal. Volt olyan madarunk, amelyik abba pusztult bele, hogy tele ette magát homokkal. Az egyik leette a jelvényt a kabátomról. Ha nem kapom el a nyakát, mielőtt lenyeli, belepusztult volna. Szerencsére ki tudtuk venni a szájából. A másik nagy feladat a jó kerítés. A strucc buta és félős állat. Mindentől megrémül, és olyankor nekiszalad a kerítésnek. Kezdetben sok sérülés történt emiatt. Időbe telt, amíg a megfelelő kerítést kita­láltuk a karámhoz. Az óriás madarak megbarátkoztak gondozójukkal fotó: lang Róbert Két év alatt azonban a maguk bőrén mindent megtanultak Nyáriék a strucctartásról. Kikísérle­tezték a megfelelő takarmányt, a jó kerítést... Idén 34 struccot nevel­nek, valamennyi ép és egészséges. Az óriás madarak mára gondozójuk szívéhez nőttek. — Kedves állat, szelídebb, mint bármely honos há­ziállatunk — mondja róluk a gazdá­juk. Nyáriék eddig 2,5 millió forin­tot költöttek a struccfarmra. A tulaj­donos reméli, hogy egyszer majd megtérül. — A húsában, bőrében és tollában is sok pénz van. Skandiná­viában 3-10 ezer forintot fizetnek egy kiló strucchúsért. Érthető, mert finom, szagtalan és teljesen kolesz­terinmentes. Persze rengeteg munka is van vele. - Nagy tisztaságra van szük­ség, hogy szép legyen az állat, mert csak akkor van értéke a tollának. S a bőrére is vigyázni kell, hiszen csak az ép bőr ér negyvenezer forintot. A sérültért már nem fizetnek ennyit. A struccfarm gazdája elmondja: nem állnak meg a jelenlegi szinten: — Van hely akár tízszer ennyi állat számára is. A jövő őszre máx több száz strucc-csibét szeretnénk ide­hozni, és évi kétszáz példányt fel is szeretnénk ebből nevelni. A piaca is alakulóban van; Pusztavacson nem­rég finn befektetők egy nagy farmot létesítettek. A tulajdonosoknak az a szándékuk, hogy létrehoznak Ma­gyarországon egy strucc vágóhidat. Itt dolgoznák fel az állatot és az egész magyarországi állomány skandináv piacra kerülne. Nagy László A diák ugyanolyan ember, mint a tanár, csak nem vehet ingatlant - felelte a gye­rekszáj egy felmérés egyik kérdésére. A másik azt írta, a pedagógusok szíveseb­ben beszélnek a diákok kötelességéről, mint a jogaikról. E két véleményt dr. Kecskeméti Edit, az UNICEF magyar bizottságának igazgatója idézte tegnap A jövő a gyermeké elnevezésű I. megyei ifjúsá­gi találkozón. A megyeházán rendezett összejö­vetelre mintegy 70 intézmény jelezte vissza részvételét, ám sokuk érkezését meghiúsította az időjárás. Az elhangzottak tanulságát azon­ban így is sok diák, pedagógus vihette haza út- ravalóként. Kecskeméti Edit a tegnap 10 éves gyermeki jogok egyezményéről szólva elmond­ta, ez a legszélesebb körben elfogadott doku­mentum, a világ parlamentjei közül csak az amerikai és a Szomáliái nem ratifikálta. A jogok megvalósulásáról Magyarország tavaly készített először jelentést, ezt követően öt évente kell. A jelentés nyomán az UNICEF-szakértők megálla­pították, a parlament a törvényhozásban jelen­tősei alkotott a gyermekvédelmi törvénnyel, ám a kormánynak többet kell tennie a gyermekjo­gok megismertetése a származástól, társadalmi rangtól független esélyegyenlőség érdekében. A megyei pedagógiai intézet tanuló tanácsadó szolgálata által szervezett tanácskozáson Szita Károly polgármester és dr. Gyenesei István me­gyei közgyűlési elnök szólt a fiatalok felelőssé­géről jövőjük alakításában. B. T. [Megbosszult] ■ disznótoros ■ Öt éve történt, hogy az asszonyka nem ment át a szom­szédba a disznóto­ros vacsorára. Az­óta rendszeresek a feljelentések. A ha­tóságok egymásnak adják a kilincset a családnak hizlalt sertések miatt. Már a bíróság is foglal­kozik velük, becsü­letsértés! ügyben. Győréi István 1976- ban telepedett meg a fonyódi Lenke utcá­ban. Azóta nevel itt disznókat. Hat éve ugyan kihagyott egy évet, mert munkahe­lyet változtatott, nem tudta hogy bírja majd az állatok gondozását. Aztán folytatta, mert növekedett a család, nem mondhatott le a húsról. Három gyer­mekkel és a nagyszü­lőkkel hét tagú már, három generáció él itt együtt. Nem is volt ba­juk senkivel soha. A harmadik szomszéd is hizlalt, s azon az 1994-es decemberen is Győréi István volt a böllér. A felesége azonban észrevette, hogy rendszeresen töltenek a poharába a háziak. Szóvá tette, hogy itatják a férjét. Erre elszabadultak az indulatok, kapott a szitkokból eleget. A nyáron született kisfi­ához ment haza, az­tán nem is tért vissza a disznótoros vacsorá­ra. Ezek után egyre ritkábbak lettek a ta­lálkozások a szomszé­dokkal, míg teljesen el nem maradtak. Most a hatóságok közvetíte­nek köztük, de erről a család szívesen le­mondana. 1996-ban jelentették fel őket először, azóta már nem tudják számolni hányszor, bár a pol­gármesteri hivataltól mindössze három írá­sos feljelentést kaptak meg. Közben a fonyódi képviselők úgy döntöt­tek, hogy megoldják a városszerte egyre sú­lyosabb gondot okozó vitákat az állattartók és a szobakiadók kö­zött. Utóbbiak a bűzre panaszkodtak rend­szeresen, ami elűzi a vendégeiket. Az úgy­nevezett Il-es övezet­ben csak testületi en­gedéllyel, egyedi elbí­rálással lehet állatot tartani. Az engedélyt Györeiék is megkapták 1998-ban. Idén nyáron aztán megtiltották a sertéstartást, azonnali vágásra kötelezték őket. Az indoklás a szomszédok bejelenté­se, meg az állattartás körülményei. Bár fur­csa megfogalmazás, hogy „az ól kicsinek tűnik”. Az állatorvos viszont nem látott semmi kivetnivalót a sertések elhelyezésé­ben. A család csak azt kérte, hogy várjanak a vágással novemberig és karácsonyig. A ké­relemre 50 ezer forin­tos bírsággal válaszolt a testület. Pedig ahogy ígérte, három hízót le­vágott, kettőt kará­csony előttre hagyott. Az önkormányzat a feljelentéseknek csu­pán egyik résztvevője, mert mennek váratlan és kellemetlen jelzé­sek az iskolába, a kis­lány munkahelyére is. A nagyobbik fiú segíte­ni akart a szüleinek: írt egy levelet a szom­szédba, hogy kiírtja a disznókat. Nem akart rosszat, csak a szüleit védeni. Elszakadt a cérna Győréinél is. Be­jelentést tett az építési hatóságnál: nézzék már meg azt a mellék- épületet a szomszéd­ban, ahol annyira za­varó sertéseinek a bű­ze. Pedig nyáron a né­met vendégei semmit sem éreztek belőle. Csodálkoztak mikor ki­derült, hogy a kert végé­ben, a domboldalon tartja őket. Arrafelé már nincs is több ház. No, most az építésügynek írt levél miatt megy no­vember végén a bíró­ságra, mert becsületsér­tőnek véli a szomszéd­ja. Keserű szájízzel gondolnak a disznóto­rosra mostanában. Azért karácsonyra még levágják azt a két hízót. Aztán a tavasszal mala­cokat vesznek újra, mert kell a hús a család­nak... Gáldonyi Magdolna Mtookok Vége azoknak az időknek, amikor boszorká­nyokat égettek szerte Európában, és min­denki, aki varázslással foglalkozott, veszély­ben volt. Modern századunkban nem csak a másként gondolkodók nyertek szabadságjo­got, és a szexuális szabadosság fordult a Cadillacek hátsó ülésétől a svéd szaunákon túl az ezredforduló extremitása felé, de a varázslás is megkapta a hivatalos működési engedélyt. Nálunk, miután megégették az utolsó szegedi boszorkányt, elcsitult a bo­szorkányüldözési láz, már csak néhány év­tized kellett, hogy az asztrológiai és spiri­tiszta tevékenység hivatalos TEÁOR — Gaz­dasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere — számot kapjon, és vállalkozók által űzhető legyen, illetve adózni lehessen utána. Hogy mi kell hozzá? Semmi, legfeljebb magabiztosság. Se tarol kártya, se kristálygömb. Mert jósolni lehet tenyérből, madarak röptéből, tűzből... Mindezt már ezredévek óta tudjuk. Mint ahogy azt is, hogy valaminek a feltétele mégiscsak elengedhetetlen: aki a jóslást műveli, más legyen mint mi. Neki látnia kell! Mert nem tenyérvonalakból, a fecskék cikk-cakkjából, lobogó lángokból látja a jö­vendőt, hanem azokon át. De ki tudná azt ellenőrizni, és hivatalosan igazolni, hogy melyik jósnak nyílik a tekintete az eljöven- dőkre? Firtatni felesleges. Mert bár a jós a jövőbe lát, de a jósba nem láthat bele senki. (Szélesi) Eldöntötte már mi legyen a karácsonyfa alatt? Mi ebben is segítünk! Sok értékes ajándékkosarat sorsolunk ki előfizetőink között. December 21-én a SOMOGYI HÍRLAP bó\ megtudja, hogy kik a nyerők. NE FELEDJE, csak az nyerhet, aki decemberre előfizeti a SOMOGYI HÍRLAP-ox Hívjon bennünket: 82/423-213 Á A Gyermekj ogok j étene

Next

/
Thumbnails
Contents