Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-20 / 271. szám
1999. november 21. ★ KÖZELRŐL * 5 i3tiu ashüa aJtals Több mint harminc jól fejlett strucc szaladgál Barcs határában egy állattartó telepen. Nyári Istvánék két éve döntötték el, hogy megpróbálkoznak a nálunk nem honos szárnyasok nevelésével, s mára valóságos struccfarmmá vált az egykori sertéstelep. Pedig a gazdáknak korábban nem sok közük volt az állattartáshoz, a férfi építészként dolgozott. — Volt egy üresen álló állatartó telepünk és nem tudtuk, hogy mihez kezdjünk vele — mondja Nyári István. — Akkoriban több újság is foglalkozott a strucctartással. Olvastuk, hogy Nyugat-Európában kapós a strucchús. Felkerestünk néhány hazai tenyésztőt is, s a látottak alapján a családi tanács döntött: ez lesz a nekünk való állat. Mindjárt nagyban kezdték, 22 madarat hoztak ide. — A kezdeti tapasztalatlanságunk miatt ebből hét elpusztult. A struccnál ugyanis rengeteg olyan dologra is figyelni kell, ami a hazai szárnyasoknál szükségtelen. Például állandó felügyelet kell, mert különben mindent fölfal. Volt olyan madarunk, amelyik abba pusztult bele, hogy tele ette magát homokkal. Az egyik leette a jelvényt a kabátomról. Ha nem kapom el a nyakát, mielőtt lenyeli, belepusztult volna. Szerencsére ki tudtuk venni a szájából. A másik nagy feladat a jó kerítés. A strucc buta és félős állat. Mindentől megrémül, és olyankor nekiszalad a kerítésnek. Kezdetben sok sérülés történt emiatt. Időbe telt, amíg a megfelelő kerítést kitaláltuk a karámhoz. Az óriás madarak megbarátkoztak gondozójukkal fotó: lang Róbert Két év alatt azonban a maguk bőrén mindent megtanultak Nyáriék a strucctartásról. Kikísérletezték a megfelelő takarmányt, a jó kerítést... Idén 34 struccot nevelnek, valamennyi ép és egészséges. Az óriás madarak mára gondozójuk szívéhez nőttek. — Kedves állat, szelídebb, mint bármely honos háziállatunk — mondja róluk a gazdájuk. Nyáriék eddig 2,5 millió forintot költöttek a struccfarmra. A tulajdonos reméli, hogy egyszer majd megtérül. — A húsában, bőrében és tollában is sok pénz van. Skandináviában 3-10 ezer forintot fizetnek egy kiló strucchúsért. Érthető, mert finom, szagtalan és teljesen koleszterinmentes. Persze rengeteg munka is van vele. - Nagy tisztaságra van szükség, hogy szép legyen az állat, mert csak akkor van értéke a tollának. S a bőrére is vigyázni kell, hiszen csak az ép bőr ér negyvenezer forintot. A sérültért már nem fizetnek ennyit. A struccfarm gazdája elmondja: nem állnak meg a jelenlegi szinten: — Van hely akár tízszer ennyi állat számára is. A jövő őszre máx több száz strucc-csibét szeretnénk idehozni, és évi kétszáz példányt fel is szeretnénk ebből nevelni. A piaca is alakulóban van; Pusztavacson nemrég finn befektetők egy nagy farmot létesítettek. A tulajdonosoknak az a szándékuk, hogy létrehoznak Magyarországon egy strucc vágóhidat. Itt dolgoznák fel az állatot és az egész magyarországi állomány skandináv piacra kerülne. Nagy László A diák ugyanolyan ember, mint a tanár, csak nem vehet ingatlant - felelte a gyerekszáj egy felmérés egyik kérdésére. A másik azt írta, a pedagógusok szívesebben beszélnek a diákok kötelességéről, mint a jogaikról. E két véleményt dr. Kecskeméti Edit, az UNICEF magyar bizottságának igazgatója idézte tegnap A jövő a gyermeké elnevezésű I. megyei ifjúsági találkozón. A megyeházán rendezett összejövetelre mintegy 70 intézmény jelezte vissza részvételét, ám sokuk érkezését meghiúsította az időjárás. Az elhangzottak tanulságát azonban így is sok diák, pedagógus vihette haza út- ravalóként. Kecskeméti Edit a tegnap 10 éves gyermeki jogok egyezményéről szólva elmondta, ez a legszélesebb körben elfogadott dokumentum, a világ parlamentjei közül csak az amerikai és a Szomáliái nem ratifikálta. A jogok megvalósulásáról Magyarország tavaly készített először jelentést, ezt követően öt évente kell. A jelentés nyomán az UNICEF-szakértők megállapították, a parlament a törvényhozásban jelentősei alkotott a gyermekvédelmi törvénnyel, ám a kormánynak többet kell tennie a gyermekjogok megismertetése a származástól, társadalmi rangtól független esélyegyenlőség érdekében. A megyei pedagógiai intézet tanuló tanácsadó szolgálata által szervezett tanácskozáson Szita Károly polgármester és dr. Gyenesei István megyei közgyűlési elnök szólt a fiatalok felelősségéről jövőjük alakításában. B. T. [Megbosszult] ■ disznótoros ■ Öt éve történt, hogy az asszonyka nem ment át a szomszédba a disznótoros vacsorára. Azóta rendszeresek a feljelentések. A hatóságok egymásnak adják a kilincset a családnak hizlalt sertések miatt. Már a bíróság is foglalkozik velük, becsületsértés! ügyben. Győréi István 1976- ban telepedett meg a fonyódi Lenke utcában. Azóta nevel itt disznókat. Hat éve ugyan kihagyott egy évet, mert munkahelyet változtatott, nem tudta hogy bírja majd az állatok gondozását. Aztán folytatta, mert növekedett a család, nem mondhatott le a húsról. Három gyermekkel és a nagyszülőkkel hét tagú már, három generáció él itt együtt. Nem is volt bajuk senkivel soha. A harmadik szomszéd is hizlalt, s azon az 1994-es decemberen is Győréi István volt a böllér. A felesége azonban észrevette, hogy rendszeresen töltenek a poharába a háziak. Szóvá tette, hogy itatják a férjét. Erre elszabadultak az indulatok, kapott a szitkokból eleget. A nyáron született kisfiához ment haza, aztán nem is tért vissza a disznótoros vacsorára. Ezek után egyre ritkábbak lettek a találkozások a szomszédokkal, míg teljesen el nem maradtak. Most a hatóságok közvetítenek köztük, de erről a család szívesen lemondana. 1996-ban jelentették fel őket először, azóta már nem tudják számolni hányszor, bár a polgármesteri hivataltól mindössze három írásos feljelentést kaptak meg. Közben a fonyódi képviselők úgy döntöttek, hogy megoldják a városszerte egyre súlyosabb gondot okozó vitákat az állattartók és a szobakiadók között. Utóbbiak a bűzre panaszkodtak rendszeresen, ami elűzi a vendégeiket. Az úgynevezett Il-es övezetben csak testületi engedéllyel, egyedi elbírálással lehet állatot tartani. Az engedélyt Györeiék is megkapták 1998-ban. Idén nyáron aztán megtiltották a sertéstartást, azonnali vágásra kötelezték őket. Az indoklás a szomszédok bejelentése, meg az állattartás körülményei. Bár furcsa megfogalmazás, hogy „az ól kicsinek tűnik”. Az állatorvos viszont nem látott semmi kivetnivalót a sertések elhelyezésében. A család csak azt kérte, hogy várjanak a vágással novemberig és karácsonyig. A kérelemre 50 ezer forintos bírsággal válaszolt a testület. Pedig ahogy ígérte, három hízót levágott, kettőt karácsony előttre hagyott. Az önkormányzat a feljelentéseknek csupán egyik résztvevője, mert mennek váratlan és kellemetlen jelzések az iskolába, a kislány munkahelyére is. A nagyobbik fiú segíteni akart a szüleinek: írt egy levelet a szomszédba, hogy kiírtja a disznókat. Nem akart rosszat, csak a szüleit védeni. Elszakadt a cérna Győréinél is. Bejelentést tett az építési hatóságnál: nézzék már meg azt a mellék- épületet a szomszédban, ahol annyira zavaró sertéseinek a bűze. Pedig nyáron a német vendégei semmit sem éreztek belőle. Csodálkoztak mikor kiderült, hogy a kert végében, a domboldalon tartja őket. Arrafelé már nincs is több ház. No, most az építésügynek írt levél miatt megy november végén a bíróságra, mert becsületsértőnek véli a szomszédja. Keserű szájízzel gondolnak a disznótorosra mostanában. Azért karácsonyra még levágják azt a két hízót. Aztán a tavasszal malacokat vesznek újra, mert kell a hús a családnak... Gáldonyi Magdolna Mtookok Vége azoknak az időknek, amikor boszorkányokat égettek szerte Európában, és mindenki, aki varázslással foglalkozott, veszélyben volt. Modern századunkban nem csak a másként gondolkodók nyertek szabadságjogot, és a szexuális szabadosság fordult a Cadillacek hátsó ülésétől a svéd szaunákon túl az ezredforduló extremitása felé, de a varázslás is megkapta a hivatalos működési engedélyt. Nálunk, miután megégették az utolsó szegedi boszorkányt, elcsitult a boszorkányüldözési láz, már csak néhány évtized kellett, hogy az asztrológiai és spiritiszta tevékenység hivatalos TEÁOR — Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere — számot kapjon, és vállalkozók által űzhető legyen, illetve adózni lehessen utána. Hogy mi kell hozzá? Semmi, legfeljebb magabiztosság. Se tarol kártya, se kristálygömb. Mert jósolni lehet tenyérből, madarak röptéből, tűzből... Mindezt már ezredévek óta tudjuk. Mint ahogy azt is, hogy valaminek a feltétele mégiscsak elengedhetetlen: aki a jóslást műveli, más legyen mint mi. Neki látnia kell! Mert nem tenyérvonalakból, a fecskék cikk-cakkjából, lobogó lángokból látja a jövendőt, hanem azokon át. De ki tudná azt ellenőrizni, és hivatalosan igazolni, hogy melyik jósnak nyílik a tekintete az eljöven- dőkre? Firtatni felesleges. Mert bár a jós a jövőbe lát, de a jósba nem láthat bele senki. (Szélesi) Eldöntötte már mi legyen a karácsonyfa alatt? Mi ebben is segítünk! Sok értékes ajándékkosarat sorsolunk ki előfizetőink között. December 21-én a SOMOGYI HÍRLAP bó\ megtudja, hogy kik a nyerők. NE FELEDJE, csak az nyerhet, aki decemberre előfizeti a SOMOGYI HÍRLAP-ox Hívjon bennünket: 82/423-213 Á A Gyermekj ogok j étene
