Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

SOMOGYI HÍRLÁP 1999. november 20., szombat Hogyan adózzunk 2000-ben? (1.) 7 Változatlan szja-tábla, módosuló kedvezmények Jelentős összeget vesz ki a jövőjükre gondoló polgá­rok zsebéből, hogy 2000- ben csökken az önkéntes nyugdíjpénztári kedvez­mény. Jó hír viszont, hogy az áthidaló lakáshitel után is jár adókedvezmény. A személyi jövedelmi adó­tábla megegyezik az idei­vel. Jövőre 30 százalékkal nő a családi adókedvezmény. Egy és két gyerek után gyereken­ként havi 2200, három vagy több gyerek után gyereken­ként 3000, a fogyatékos gyere­kek után pedig 3400 forintot írhat jóvá adójából az a szülő, akinek a családi pótlékot (il­letve iskoláztatási támogatást) folyósítják. Az együtt élő há­zastársak az év végén meg­oszthatják a gyerekkedvez­ményt, ha az a szülő, aki az adólevonást igénybe vehetné, alacsony bére miatt nem tudja elszámolni a teljes összeget. Ha a házastársak közös nyilat­kozatot tesznek a kedvez­mény átengedéséről és az ere­detileg jogosult szülő munkál­tatója is igazolja, hogy tud a döntésről, akkor erre év köz­ben is sor kerülhet. Jövőre is az idei adótábla kulcsai és sávjai szerint kell az adót fizetni, de változtak az al­kalmazotti kedvezményre (a jövedelem évi tíz százaléka, de legfeljebb havi 3000 forint) vonatkozó szabályok. Ebben az évben 1 millió forint jöve­delem fölött nem járt a jóvá­írás. 2000-ben 1,2 millió lesz a plafon, ám az 1 millió forintig levonható összeget csökkente­ni kell az 1 millió fölötti rész 18 százalékával. Vagyis aki egy milliónál többet, de 1,2- nél kevesebbet keres, az jogo­sult jóváírásra, igaz nem a tel­jes 36000 forintra, hanem an­nál kevesebbre. Például 1 mil­lió 150 ezer forintos jövede­lem esetén csak évi 9000 forint kedvezmény jár, 1 millió 50 ezer forint után pedig évi 27000 forint írható jóvá. Ez különösen azoknak fontos, akiknek jövedelme az infláci­ós béremelés miatt jövőre átlé­pi az 1 millió forintos határt, a 30 százalékos kulccsal adózó sávból a 40 százalékosba ke­rülnének át, ráadásul elveszte­nék a kedvezményt is. Ez a ve­szély az idén havi 75000 forin­tos bruttó fizetés körül kereső­ket fenyegette. Jelentős érvágás minden öregkorára magáról gondos­kodni akaró embernek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezmény­ét 50-ről 30 százalékra szállí­tották le. E kedvezmény cí­mén jövőre is maximum száz­ezer forint írható jóvá az adó­ból, de míg ez idén kétszáz­ezer forint nyugdíjpénztári tagdíj után járt, jövőre több mint 330 ezer forintot kell be­fizetni a maximális kedvez­mény igénybevételéhez. Rá­adásul, ha az önkéntes nyug­díjpénztárnak szánt összeget a munkáltató munkáltatói hozzájárulás formájában fize­ti, az alkalmazott egyáltalán nem kap adókedvezményt, igaz a befizetett összeg után (feltéve, hogy az havonta nem több a minimálbér 115 száza­lékánál) nem kell adót fizetni. Ezzel főleg a kiskeresetűek járnak rosszul, hiszen az ő jö­vedelmük 30 százaléknál ala­csonyabb kulccsal adózik. Könnyebbé válik az egyete­misták tanulás melletti mun­kavégzése. A “hallgatói mun­kadíj” címén megkeresett összeg 2000-től egyéb jövede­lemnek minősül, az ösztöndíj­jal azonos módon adózik. Va­gyis beszámít az összevont adóalapba, de az adótábla sze­rint rá eső adót nem kell meg­fizetni. A felsőoktatási intéz­ménynek a hallgatói munka­díjból nem kell adóelőleget vonnia, s ha a hallgatónak az ösztöndíjon és ezen kívül nincs más jövedelme, adóbe­vallást sem kell készítenie. A lakáscélú hitel kedvezmé­nye ezentúl kiterjed a lakásta­karék-pénztárak által - a ked­vezményes hitel megelőlege­zéseképpen piaci feltételekkel - nyújtott, úgynevezett áthida­ló kölcsönök törlesztésére. Ilyen áthidaló kölcsönt idén több tízezren vettek igénybe, számuk jövőre várhatóan nő, hisz e konstrukcióban nem kell négy évet várni a lakásépí­tés megkezdésével. A kedvez­mény mértéke a régi, a kamat és tőketörlesztés 20 százaléka, de legfeljebb 35000 forint. Az ingázókon segít egy új szabály, ami szerint adómen­tes természetbeni juttatásnak minősül, ha a munkáltató a közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozójának megvásá­rolja a bérletet illetve menetje­gyet. Szintén közlekedéssel, pontosabban a kiküldetéssel kapcsolatos az az új előírás, ami szerint a hivatali utazás költségtérítése csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató azt kiküldetési rendelvény alapján fizeti, s az összeg nem nagyobb, mint amennyi a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható. Például saját gépkocsi ese­tén a benzinnorma feletti há­rom forintos kilométer-térítés még adómentes, de ha mun­káltató ennél többet fizet, a három forintot meghaladó rész után adóelőleget kell vonni. A rendelvényt két pél­dányban kell elkészíteni, a másolatot a magánszemély­nek az ötéves elévülési idő alatt meg kell őriznie. Csík Rita FEB Többen választhatják az átalányadózást Jövőre nemcsak egyes, ki­vételezett szakmában mű­ködő egyéni vállalkozók választhatják az átalány- adózást, hanem bármely főállású vállalkozó is beje­lentkezhet e körbe. Főszabályként az igazolás nélkül elszámolható költség- hányad 35 százalék lesz, Id- egészítő egyéni vállalkozók­nál 17 százalék. Átalányadó­zásra azok jogosultak, akinek bevételei jövőre várhatóan nem haladják meg a négy mil­lió forintot, kiskereskedők esetében a 15 millió forintot, s az idén is megfeleltek ennek a feltételnek. Az átalányadó­zás alá bejelentkező vállalko­zók kötelesek az “áfa alanyi adómentességet” választani, vagyis beszerzéseik áfatar­talmát nem igényelhetik visz- sza. Ha a mezőgazdasági ős­termelő egyúttal egyéni vál­lalkozó is, mindkét körben le­het átalányadózó, de dönthet úgy is, hogy az egyik tevé­kenységére a tételes költség- elszámolást alkalmazza. Lényegében az ez évivel megegyező egyéni vállalko­zói körben a 35 százalékot jó­val meghaladó költséghánya­dot ismer el az állam. 80 szá­zaléknyi “ költségátalányt” írhatnak jóvá például az ipar­ban és a mezőgazdaságban termékelőállítással foglalko­zók, az építőipari kivitelezők, a feldolgozó iparban műkö­dők (kivéve a kiadói szolgál­tatást, a hang, a kép és a szá­mítástechnikai információ- hordozókat sokszorosító vál­lalkozók) valamint a jármű, a közszükségleti cikkek és a háztartási eszközök javításá­val foglalkozó szakemberek. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók költséghánya­da 87 százalék, de néhány preferált üzlettípus esetén (például élelmiszeráruház, zöldség és gyümölcsüzlet, húsbolt) még ennél is na­gyobb, 93 százalékos költsé­get számolhatnak el. Módosul az egyéni vállal­kozók által alkalmazható ér­tékcsökkenési leírás. Az eddi­gi 100 ezer forint helyett 200 ezer forintra emelkedik a gyorsított leírás összeghatára. Ha az egyéni vállalkozó több tevékenységi körben műkö­dik, megválaszthatja, hogy melyik tevékenységéből befo­lyó bevétellel szemben írja le a tárgyi eszköz (például te­herautó) értékcsökkenését. Azoknak, akik nem akarják vagy nem választhatják az átalányadózást, nem árt tud­niuk, hogy a vállalkozói osz­talékalap 35 százalékos adó­val terhelt része után az adó­bevallással egyidejűleg 11 százalékos egészségügyi hoz­zájárulást is kell fizetniük. Ez költségként számolható el, ki­véve, ha a vállalkozás meg­szűnését megelőző utolsó hozzájárulás lerovásáról van szó. Költségként számolhatják el az egyéni vállalkozók a még nem amortizált tárgyi eszköz maradványértékét, ha az eszköz megsemmisül, így például ha valaki rendőrségi jegyzőkönyvvel tudja igazol­ni, hogy vadonatúj teherautó­ját ellopták. Ha az egyéni vállalkozó sa­ját személygépkocsiját egyéni vállalkozásban és munkavi­szonyban is használja, s a munkáltató kiküldési rendel­vény alapján költségtérítést fizetett neki, e kilométerek után a vállalkozásában nem számolhat el költségeket. Nem számolhatja el költség­ként az egyéni vállalkozó a vissza nem térítendő munkál­tatói támogatást, például a la­kásépítésre vagy vásárlásra adott összeget. FEB A MATÁV, Magyarország vezető távközlési szolgáltatójának közleménye s-s; <3 £ £ § s: Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfelein­ket, hogy Juta, Kaposfüred, Kaposvár, Simonfa, Zselickislak, Zselicszentpál települések területén 1999. november 29-én 22.00 órától november 30-án 05.30 óráig a számmezőkbe eső távbeszélő­állomások működése szünetel. Az üzemszünet oka: a MATÁV hálózatkorszerűsí­tési munkálatokat végez. Az esetleges kényelmetlensé­gért Ügyfeleink elnézését, egy­ben szíves megértését kérjük. (82) 430 141 - (82) 433 999 (82) 434 300 - (82) 436 099 (82) 442 000 - (82) 443 999 Egymás közt í MATÁV A MATÁV, Magyarország -I vezető távközlési szolgáltatójának s közleménye I Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfele­inket, hogy Batatonbogtár, Balatonlelle, Ordacsehi települések területén 1999. november 23-án 22.00 órától november 24-én 05.30 óráig a (85) 452 000 - (85) 452 999 számmezőkbe eső távbeszélő­állomások működése szüne­tel. Az üzemszünet oka: a MATÁV hálózatkorszerűsí­tési munkálatokat végez. Az esetleges kényelmetlensé­gért Ügyfeleink elnézését, egy­ben szíves megértését kérjük. Egymás közt MATAV Jobban jár-e jövőre, mint az idén? József 38 éves lakatos szak­munkás. Most havi bruttó 72 ezer forintot keres, jövő­re bére várhatóan 8,5 száza­lékkal lesz magasabb. Fele­sége, Anna 32 éves óvónő. Bruttó bére most havi 58 ezer forint, ő 2000-ben köz- alkalmazottként 8,25 száza­lék emelésre számolhat. Két gyermekük van, József havi 3000, Anna pedig havi 2500 forintot fizet be egy önkén­tes nyugdíjpénztárba. Az összeget sajnos nem tudják növelni. Számításaink eredménye­ként kiderült, a 6-7 százalé­kos várható infláció mellett változatlan adótábla miatt József nettó bére 8,5 száza­lék helyett csak havi 6,7-del nő, míg felesége 8,25 száza­lékos bruttó béremelkedésé­ből csak 5,2 százalékot kap kézhez. Hiába tehát az inflá­ciót meghaladó keresetnö­vekedés, a család összjöve­delme reálértékét is csak ak­kor őrzi meg, ha az inflációt a kormánynak sikerül hat százalékon tartani. Megnevezés Férj Feleség idén jövőre idén jövőre Éves bruttó bér 864000 937440 696000 753420 számított adó 219200 241232 166800 186026 összes kedvezmény* 91680 91948 64920 60068 fizetendő adó 127520 149284 101880 125958 tb** 95040 103118 76560 82876 éves nettó 641440 685038 517560 544586 * az összes kedvezménynél figyelembe vettük az alka­lmazotti kedvezményt, a két gyerek utáni jóváírást, a kötelező nyugdíjjárulék valamint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezményét ** tb: a munkavállaló által fizetendő 11 százalékos (8 százalék nyugdíj +3 százalék egészségbiztosítási) járulék Főállású egyéni vállalkozó átalányadózása 35 százalékos költségátalánnyal Ahhoz, hogy a főállású egyéni vállalkozó pontosan megért­se, hogy átalányadózása milyen terhekkel jár az alábbi pél­dát adjuk közre: a példánkban szereplő egyéni vállalkozó egyedi megrendelésekre dolgozó varrónő. Eves bevétele 1,5 millió forint, elismert költséghányada 35 százalék 1. Bevétel 1500000 Ft 2. Elismert költség (l.x0,35) 525000 Ft 3. Az átalányadó alapja (1.-2.) 975000 Ft 4. Az átalányadó összege (3.x0,35)* 341250 Ft 5. Nyugdfjjárulék (3.x0,08) * 78000 Ft 6. Egészségbiztosítási járulék (3.x0,03) 29250 Ft 7. Társadalombiztosítási járulékok (3.x0,33) 321750 Ft 8. Tételes egészségügyi hozzájárulás (3900x12) 46800 Ft 9. Összes közteher (4.+5.+6.+7.+8.) 817050 Ft *Ha az átalányadó alapja a 800000 forintot meghaladja, ak­kor az átalányadó mértéke a teljes összegre 35 százalék (szja 55.§) Ferenczy Europress (Összeállításunk második részét lapunk november 23-i számában közöljük.) A MATÁV, Magyarország •! vezető távközlési szolgáltatójának közleménye l Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfele­számmezőkbe eső távbeszélő­inket, hogy Balatonlelle, állomások működése szüne­Gamás, Látrány, Somogy- babod, Somogytúr, Visz tel. települések területén Az üzemszünet oka: a MATÁVhálózatkorszerűsí­1999. november 23-án 24.00 tési munkálatokat végez. órától november 24-én 04.00 óráig a Az esetleges kényelmetlensé­gért Ügyfeleink elnézését, egy­(85) 427 000 - (85) 427 599 ben szíves megértését kérjük. (85) 452 000 - (85) 452 999 1 5 CT) Egymás közt i MATÁV 3

Next

/
Thumbnails
Contents