Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-19 / 270. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. november 19., péntek Egymás mellett jóban-rosszban - Fogadalom hatvan év után Fölneveltek öt gyereket A gyémántlakodalmát tartó házaspár: Major Katalin és Bitó János Gyémántlakodalmat ültek néhány napja Somogytar- nócán. A A 85 éves férj és 80 éves felesége hatvan éve tart ki egymás mellett jóban-rosszban. SOMOGYTARNÓCA A gyémántlakodalmon ott volt öt gyerekük, tíz unokájuk és tizenkét dédunokájuk; mintegy negyven családtag jött el a nagy eseményre. A szertartást ugyanaz a pap tartotta most is, aki 1939 novemberében összeadta Bitó Jánost és Major Katalint. Hűséges típus mindkettő. Hogy mennyire, már kezdetben kiderült. — Amikor egymásra találtunk, nem sokkal rá elvittek katonának — mondta Bitó János. - Azt mondtam: ha megvár, feleségül veszem. Öt év múltán jöhettem haza, akkor tartottuk meg a kézfogót. Olvasónak is hűségesek vagyunk ám; a Somogyi Hírlapra már évtizedek óta előfizetünk. A legnehezebb időkben is kitartottak egymás mellett. Pedig a férj végigharcolta Erdélyt, a Délvidéket, és a Donnál is járt. A századából mindössze harminchatan kerültek haza. A békésebb idők beköszöntével a földet művelték. — Az életemnek az volt a legkedvesebb időszaka — mondta az öreg —, amikor a magunk földjén, a saját 12 holdunkon gazdálkodhattunk, és a munkán kívül más nem parancsolt nekünk. Tarnócán élték le az életüket. — Sosem gondoltunk rá, hogy elmenjünk innen, hiszen minden idekötött. Összetartó emberek élnek itt a mai napig; ilyen volt a szövetkezet is, ilyen a falu. Fölneveltek öt gyereket. A FOTO: BERES FERENCNE legidősebb már nem érhette meg szülei gyémántlakodalmát. — Öregségünkre megint ketten maradtunk a papával — mondta az asszony. — Unatkozni persze nem lehet; szerencsére valamelyik unoka mindig itt van. Egyik lányunk a szomszédban lakik, szemben pedig egyik unokánk. Munka is van bőven, és szerencsére úgy-ahogy az egészség is megvan. Még kapálni is tudok, mert van mibe kapaszkodni. Nem volt könnyű az életük, mégis szerencsésebbnek tartják magukat másoknál, hiszen mindig ott voltak egymásnak. — Voltak nagy vitáink, veszekedéseink, de igazán sosem haragudtunk egymásra — állították. — Mivel a házasságunk kezdetén sokat voltunk egymástól távol, megtanultuk értékelni, hogy együtt lehetünk. Nagy László Muzsika kannára, kanálra Párizsban is darányi cipőt hordanak • • Ötszáz pár naponta Újnépen útra gyűjtenek A falu főutcájának rendbe tételére gyűjtenek Rinyaújnépen. A közútkezelőhöz tartozó út mára igencsak elhasználódott, és felújítására csak úgy lenne esély, ha a falu vállalná az összes költség húsz százalékát. Ennek a pénznek az előteremtése a, 74 lelkes kis községnek több éves feladata. Szentborbási állástalanok Ötszázalékos a munkanélküliség Szentborbáson; a 140 lakos közül csak heten állástalanok. A jó arány azonban nem a bőséges munkalehetőségnek köszönhető, hanem annak, hogy a lakosság többsége idős; a keresőképesek száma ebben a faluban nem éri el a húszat. A lakosságnak a lakó- csai szövetkezet, a posta és a barcsi áfész ad munkát. Év végéig adakoznak Várhatóan az év végéig lesz elegendő az a nagy mennyiségű ruhaadomány, ami az idén érkezett Barcsra a németországi testvérvárosból. Mintegy 300 családnak juttat a jó minőségű használt ruhákból a Máltai Szeretetszolgálat barcsi szervezete. Jövőre újabb szállítmányra számíthatnak a rossz körülmények között élő barcsiak Sinsheimből. Belgiumi bemutatkozás Sikert arattak Belgiumban is a barcsi, méreg nélküli növényvédő szerek. A Biokal- családot — amit Kálmán László talált fel — az Európai Unió országai előtt mutatták be Belgiumban egy nemzetközi ipari vásáron. Nagy érdeklődéssel fogadták a magyar találmányt. Tévéstúdió Bolhón A kábel- tv-s hálózaton belül saját tévéstúdió működik Bolhón, és rendszeresen jelentkezik kulturális, kereskedelmi hírekkel. A tévések ott vannak az iskolai és óvodai eseményeken, bálokon és a nyugdíjasrendezvényeken. A bolhóiak- nak lehetőségük van arra is, hogy a tv-n keresztül küldjék el jó kívánságaikat szeretteiknek a rendszeresen jelentkező zenei kívánságműsorban. Nem sokat kell hangszerre költeniük a roma hagyományőrző együttes tagjainak. Egy gitár, egy öntözőkanna és néhány kanál elegendő. Ennyi kell a bolhói romáknak az élvezhető muzsikához. Bolhó Gitár, öntözőkanna és pár kanál; akinek a zene a vérében van, annak a kezében minden hangszerré válik — mondják. A héttagú roma muzsikuscsapat 1993-ban állt össze a helyi roma szervezet kezdeményezésére, s azóta nemcsak Somogybán ismerték meg, hanem a szomszédos megyékben is. — Somogybán szinte mindenhol szerepeltünk már — mondta Kuti Sándor, a bolhói romaszervezet elnöke. — A cigánynótákat mindenki szered, csak ezt nem mindenki ismeri be. Magnófelvételről tanulják a zenét a bolhói hagyományőrzők. — Jó néhány helyi cigánynótát feldolgoztunk már, de szívesen játsszuk más tájak cigányzenéjét is. Ez pedig csak hallás után lehetséges. A zenedoboz mellett a többi cigányegyüttestől tudunk még új dalokat tanulni. A muzsikus- és folklórtalálkozóknak a bemutatkozás mellett éppen ez a legnagyobb jelentősége. Egymástól halljuk az új muzsikát, amit aztán átvehetünk. N. L. Párizs és Milánó elegáns üzleteiben árusítják a divatos női cipőket; ezeknek felső részét Darányban készítik. Most dolgoznak a tavaszi- nyári modelleken. Darány Csak nőicipő-felsőrészeket varrnak itt, a Planttrade Bt üzemében. Naponta négy-ötszáz pár igen tetszetős zárt cipő és szandál felső részét állítják össze. A textilből, elasztikus anyagból gyártott lábbeli — fekete-fehér és világos színekben — tavaszi öltözékhez igen mutatós. A cipőket — mint Márton Inkább marad üresen és kihasználatlanul az istván- di tájház, mintsem a romák hasznosítsák. Pedig a cigányszervezet elképzelése jó volt, mégsem kaphatták meg az épületet. ISTVÁNDI Hasznosítani szerette volna a cigány közösségi klub a helyi tájházat, ami üresen áll, kihasználatlanul. Az volt a szándékuk, hogy a Dráva múzeummal együttműködve részben kiállítóhelyként, részben közösségi házként működtetik. Ordít, mint a sakál — régi szólás. Lakócsa környékén újabban hallani is. Mert megjelent ez a hazánkban nem honos állat. Nehéz puskavégre kapni, de Tolnai Józsefnek sikerült. Lakócsa — Már a harmadik aranysakált ejtettem el, méghozzá nappal. Úgy 50-60 méterre lehettek tőlem a fácánkakasok; azokat leste a sakál. Annyira lekötötték a figyelmét, hogy közben sikerült leterítenem — mondta Tolnai József, aki 25 éve szenvedélyes vadász. Elmondta: első alkalommal nagyvadra ment, és akkor jött egy sakál. A másodikat vaddisznóvadászaton sikerült puskavégre kapni; szinte belefutott a csőbe. Az aranysakál valószínűleg a Dráván túlról vándoroltak ide. — Négy-öt éve csak Árpádné üzemvezető elmondta — Pécsen aljazzák, s onnan viszik német piacra; az Ara cég értékesíti, így Európa sok országába eljutnak termékeik. Huszonnégy dolgozónak ad munkát Ádám József vállalkozása. — Amikor megszűnt a potonyi cipőüzem, kétségbeestünk — mondta Márton Árpádné. — Azután mostani kenyéradónk jelezte, hogy szívesen létrehozna Darányban egy cipőüzemet. Ebben partnerek voltunk, s a munkások zöme Potonyból jött. Mostanra jól összeszokott a csapat; olyanok vagyunk, mint egy nagy család. (Gamos) Vitaesteket terveztek, tárlatokat és szövőműhelyt. A tájház gazdasági épülete pedig a cigányszervezetnek adott volna otthont. A szervezet a létesítmény használatáért a munkáját kínálta cserébe, ez azonban nem kellett a fenntartónak. Hiába keresték meg a romák ajánlatukkal a gazdát, a kincstári vagyonkezelő nem is reagált a kezdeményezésükre. Hiába érzik úgy a helybeliek, hogy ezzel mindenki jól járna, egyéves próbálkozás után az istvándi cigány közösségi klub a tájházon kívül rekedt. N. L. néhány volt itt, ma már 50-70 is lehet a vadászterületünkön — tette hozzá. — Eddig csak ötöt ejtettek el. Büszke vagyok rá, hogy nekem hármat is sikerült kilőni. A sakál többnyire lesből támad áldozatára. A füves, bokros területet, a tömberdőket kedveli. Főleg éjszaka keresi zsákmányát: apróbb állatokat, nagyvadak szaporulatát. Ez az egyik káros tevékenysége. A másik: zajos életmódjával elriasztja a hasznos vadat. S így megfogyatkozik a vadállomány. Nagyon jó élőhelyet találtak itt — tudtuk meg Tolnai Józseftől. Vonításukkal jelzik, hogy hol tartózkodnak. Ebből is következtetünk arra, hogy hányán vannak. Éjszakai koncertjük a gyengébb idegzetűeknek hátborzongató; félelmetes, de ugyanakkor gyönyörű. Gamos Adrienn Tájházon kívül rekedtek Éjszakai koncertekkel elriasztják a nemes vadakat Sakált lőttek Lakócsán Elég az iskolapénz Megalapozták a számítástechnikai oktatást is az iskolában fotó: béresné Ebben az iskolában a kis létszámnak egyelőre csak az előnyeit élvezik. Kevés ugyan a gyerek itt is, mint mindenütt, de az intézmény még gazdaságosan működtethető. CSOKONYAVISONTA A gyerekek száma a csokonya- visontai iskolában is csökkent, túl sok fejfájást azonban nem okoz. Az osztályok, ahová 15- 20 tanuló jár, szakmailag szinte ideálisnak mondhatók. A 167 helybeli és rinyaújlaki tanulóval pedig gazdaságosan működtethető az intézmény. — Részben a szükségből kovácsolunk erényt, amikor a hangsúlyt a családi jelleg, az egyéni bánásmód további erősítésére tesszük — mondta Rühl György iskolaigazgató. — A kis létszámból adódóan ebben sokkal többet tudunk nyújtani, mint a városi iskolák. Persze van, akinek ez nem elég. Több mint húsz helybeli diákot máshova — főleg Barcsra — járatnak iskolába. — Ezek a szülők úgy érzik, hogy egy falusi iskolából csakis hátránnyal indulhat a gyerek. Pedig az a tapasztalatunk, hogy aki nálunk jó eredménnyel végzett, az a legjobb gimnáziumokban is megállta a helyét. Jók vagyunk számítástechnikából is, és a megyei nyelvi versenyeken is rendre az élvonalban szerepelnek a tanulóink. Német nyelvet tanítunk, ez kifejezetten a falu kívánsága volt, mivel a fürdőturizmus erre a nyelvre alapul. Az utóbbi négy évben több változás történt, mint az előző húsz alatt — állítja az iskolaigazgató. Tetőjavítás, a bejárat felújítása, a gázfűtésre való áttérés, az új kazánok beállítása. Az elmúlt időszakban alapozták meg a számítástechnika oktatást is. Önerőből korszerű gépparkot hoztak össze, az utolsó négy számítógépet tavaly vették meg. Ezen a téren már csak egyetlen elmaradásuk van: az internet, amelyet még ebben a tanévben beköttetnek. Gond a pedagógushiány, és hiányzik egy becsületes tornaterem is. — A falvakban jellemző, hogy hiány van szaktanárból. Máig nem találtunk fizikatanárt. Jövőre már szolgálati lakással tudjuk meghirdetni ezt az állást, reméljük nagyobb eséllyel, mint eddig. A másik gond a tornaterem. Nem csarnokról álmodunk, csak egy tisztességes tornateremről, amit 25 millió forintból meg lehetne építeni. N. L. Feledtetik a gondokat Céljuk, hogy legalább rövid időre feledtessék a gondokat. Kirándulni, fellépni viszi az időseket a nyugdíjasszervezet. Babócsa A nyugdíjasok többsége a létminimum alatt él. A nyugdíjasszervezet segít, hogy kis időre felejtsék a napi gondokat. Máriagyüdre kirándultak, és a Parlamentben jártak. Hagyományőrző együttest szerveztek az idősekből, ez sikerrel szerepelt Marcaliban és a bolhói, majd a babócsai folklórfesztiválon is. 400 nyugdíjas közül 60 a klubtag. Az idősek leginkább a fiatalok szervezetére támaszkodhatnak. N. L.
