Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

SOMOGYI TERÜLET­FEJLESZTÉS A Somogy Megyei Önkormányzat és a területfejlesztési tanács melléklete SOMOGYI HÍRLAP — 1999. november 2. Sikeres somogyi pályázatok Támogatás a céljellegű decentralizált alapból Forrás vidékfejlesztésre Tőketermelő turizmus A fejlettségben! különbségek kiegyenlítése Parkolót építenek Jutában Beszédes számok, közös törekvések SSJJä 502 esztendeje, a megyék közül első­ként II. Ulászló címert adományozott Somogynak s mi, Somogy ország mai vezetői tovább adjuk településeink­nek. Az évezred utolsó évében a 244 település közül 80 vehette már át ösz- szetartozásunknak ezt a jelképét Közös törekvéseinket és egymásra utaltságunkat ennél is jobban bizo­nyítja, hogy kétszer ennyi település önkormányzata, illetve vállalkozói ré­szesültek a megyei területfejlesztési tanács által megítélt támogatásban. Mint e testület vezetője jó érzéssel vonhatom meg a mérleget, hiszen né­hány nappal az előtt, az erre az évre rendelkezésre álló források teljes fel- használásáról döntöttünk. S bár van némi hiányérzetem, hiszen a források szűkössége miatt nem tudtunk támo­gatást biztosítani mindenkinek, aki joggal várna segítséget és több esetben a kért összegnél kevesebb jutott, azért az 1998-as évhez képest jelentős, mondhatnánk látványos az előre lé­pés. De nézzük a beszédes számokat, tendenciákat. 1. A beadott pályázatok száma 563 volt, közel ötven százalékkal haladta meg az előző évit. Ez a növekedés visszaigazolja azt az erőfeszítést, amit munkatársaimmal együtt az előkészí­tés, felkészítés során kifejtettünk. Kü­lönös figyelmet fordítottunk a szakér­tőkkel nem rendelkező kistelepülések­re. Ennek eredményességét mutatja, hogy a csak önkormányzatok által megcélozható „CÉDÁ”-ra beérkező pályázatok száma 148-ról 353-ra növe­kedett, már-már megoldhatatlan fel­adat elé állítva a bírálatok előkészítőit és a döntéshozókat. 2. Jelentősen - 40 százalékkal - nőtt a támogatott pályázatok száma is. Különösen örömteli, hogy azon 42 ön- kormányzat közül amelyik 1999-ben először vette a bátorságot és pályázott, 31 eredményes volt. Miután az eloszt­ható forrás 1,12 milliárd forint, csak 7,6 százalékkal volt több, mint az elő­ző évben, ez egyben azt is jelenti, hogy sikeresen valósítottuk meg azt a célkitűzést, hogy a területfejlesztési forrás ne néhányak kiváltságává szű­köljön, hanem szélesebb körben je­lentsen segítséget. A teljes felhasznált összeg 52 százalékát 9 város kapta, Dr. Gyenesei István megvalósít­va ezzel a térségi funk­ció elismeré­sét, ugyan­akkor a köz- ségeknek juttatott 48 százalék pe­dig a megye sajátosságát tükrözi visz- sza. Az el­esettek segí­tése és a te­hetősebbek biztatása egyszerre, párhuzamo­san történ­hetett meg. Az egy támo­gatottra jutó alap az el­osztható for­rás, előzőek­ben jelzett növekedése ellenére az 1998. évi 5,2 millió forintról 4 millió forintra csök­kent, s így a támogatottak száma 181- ről 252-re növekedhetett. 3. Különleges és kiemelt minősítést adtunk Kaposvár Megyei Jogú Város­nak, amely a térség szempontjából is fontos elkerülő út előkészítéséhez szükséges sajátos erő előteremtéséhez kért támogatást. A Megyei Területfej­lesztési Tanács által megadott 150 mil­lió forint, (ami Vidékfejlesztési Célelői­rányzatra VFC rendelkezésre álló forrá­saink fele) tette lehetővé, hogy Kapos­várnak a saját költségvetéséből nem kell hozzájárulnia a legnagyobb beru­házáshoz. Ugyanezen forrás (VFC) má­sik felét döntően olyan vállalkozások fejlesztési forrásai mellé adtuk, akik ez­zel a megye különböző településein 320 új munkahelyet teremtenek. Ka­posváron kívül tíz cég kapott 5 millió, illetve afeletti támogatást. Egyebek kö­zött a csokonyavisontai Termálfürdő Kft egészségügyi gyógykezelő építésé­hez a Szenna Pack Kft műanyag-feldol­gozó létesítéséhez, a böhönyei Lénia- Trade Kft a Kutas-kozmapusztai kas­tély idegenforgalmi hasznosításához, a Rinya menti Területfejlesztési Társulás FOTÓ: LANG RÓBERT számára pedig a nagyatádi kistérség komplex fejlesztési programjához nyújtottunk segítséget. 4. A mintegy 1 milliárd forint a pá­lyázati igények szerint több mint öt milliárd forintnyi értéket segít létre­hozni. Ez határozottan jó hatékony­ságnak minősíthető. Feltétlenül érde­mes egy pillantást vetni a támogatott önkormányzati pályázatok célok sze­rinti megoszlására: út, járdaépítés 58, iskola, óvoda felújítás 40, művelődési ház, faluház, polgármesteri hivatal fel-, újítás, korszerűsítés 35, gépkocsi vá­sárlás, falugondnoki munka 26, csator­názás, gázhálózat, ivóvíz, közvilágítás létesítése, felújítás 22, orvosi rendelő, szociális intézmények felújítása, kor- . szerűsítés 22, rendezési terv, illetve program készítés 19, egyéb (közhasz­nú munka, ravatalozó, tűzoltószertár) 13, turizmusfejlesztés 8. Az sem vé­letlen, hogy a jövő évi keret terhére mihtegy előzetes „döntésként! elköte­leztük magunkat négy oktatási intéz­mény (Fonyód gimnázium, Ádánd szakmunkásképző, Inke és Ordacsehi általános iskola) felújításához való hozzájárulásra. 5. A második ütem döntéseiről rész­letes tájékoztatást adunk a következő oldalakon. Nem árt azonban összegez­ve az egész évet áttekinteni, hogy (ösz- szevonva az önkormányzati, az intéz­ményi, a vállalkozói terület (és a CÉDÁ- ból fizetett vis maior támogatás adatait) mely településeink részesültek a legna­gyobb támogatásban. A városok sorát Kaposvár vezeti 196 millió forinttal. Az őt követő öt, Barcs 102 millió, Nagyatád 98 millió, Csurgó 51 millió, Marcali 35 millió és Tab 28 millió forinttal. A falvak közül az első tizenkettő sorrendje (mil­lió forint): Somogybabod (21,8), Andocs (19,3), Segesd (15,6), Szenna (15), Visnye (13), Berzence (12,6), Iharosberény (12), Bárdudvarnok (11,6), Somogy-jád (11,5), Kapoly (10), Pamuk (10), Somogyszob (10). De a kö­vetkező 21 település is 5-9 millió forint közötti összeggel lett gazdagabb a Me­gyei Területfejlesztési Tanács révén. Ezek: Alsóbogát, Berzence, Bodrog, Bö- hönye, Büssü, Csokonyavisonta, Gálosfa, Gölle, Háromfa, Hetes, Ho- mokszentgyörgy, Igái, Kadarkút, Kaposmérő, Kisbajom, Kötcse, Kutas, Lábod, Mike, Pamuk, Patalom, Somogygeszti, Somogyvár, Szenta, Tás­ka, Újvárfalva, Zselic-kislak, Vörs. Végezetül csupán jelzés értékkel emlí­tem meg, hogy 2000-ben az időköz­ben elkészült megyeprogram és régió­program mutatja az utat a pályázatok kiírásánál és elbírálásánál is. Termé­szetesen a jövőben is csak azokon tu­dunk segíteni, akiknek van célja, terve a megoldásra, saját vagy máshonnan koordinált kiegészítésre szoruló forrá­sa. Különös figyelemmel készülünk a kistérségi összefogással megvalósítan­dó belső-somogyi út-, gáz-, és szenny­vízberuházások megvalósulásának se­gítésére, valamint a Balatoni Fejleszté­si Tanáccsal összehangoltan a tó kör­nyéki települések fejlesztési elképze­léseinek támogatására. Összefogva, együtt gondolkodva és cselekedve gazdagabbá tehetjük településeinket, és élhetőbbé életünket a harmadik év­ezred Somogyországában. Dr. Gyenesei István Somogy Megye Közgyűlésének és a Megyei Területfejlesztési Tanácsnak az elnöke A biotermékpiac látványos fejlődésen ment keresztül. Mernyén most egy, a bio­étolaj gyártásnál szüksé­ges raktárát építenek. — Érdemes elgondolkodni azon, hogy miért keresik eny- nyien a bioterméket — mondta dr. Fülöp László a Mikro- cement Kft ügyvezető igazga­tója. A piac felismerte az igé­nyeket, s a bio, illetve a pí-ter- mék már a Távol-Keleten is ke­lendő. Japánban mintegy 15 millióra becsülik azt a fogyasz­tói kört, ami az úgynevezett pí-terméket keresi. A távol-ke­leti országban számos keres­kedő szakosodott az ilyen jel­legű áruk forgalmazására. A szakember úgy vélte: az eddigi tapasztalatot felhasználva ér­demes tovább fejleszteni az élelmiszergyártást. A pí-piac hosszú távon is jelentős forga­lommal kecsegtet. Fülöp László szerint cél­szerű meghonosítani azokat a technológiai újdonságokat, amelyek már a 21. században is piacképessé tesznek egy- egy élelmiszert. Somogybán egyébként egy olyan üzemet álmodtak meg, ami pí-étolajat képes előállítani. Hazai gyárt­mányú gépeket, felszerelést használnak, s olyan technoló­giát alkalmaznak, ami külön­legességnek számít. A szak­ember megjegyezte: hazánk­ban továbbra is kiemelt sze­rep hárul a mezőgazdaságra. A hagyományos alapanyagok mellett tartósan is fontos sze­repe lehet a biotermékeknek. Ehhez persze megfelelő támo­gatás kell, s nélkülözhetetlen egy olyan integrációs szerve­zet is, ami összehangolja az adott áruval kapcsolatos ösz- szes tennivalót. A termeléstől a feldolgozáson keresztül a piacrajutásig minden felada­tot felvállalna a szervezet. A szakember számítása szerint a mintegy ötmilliárd forint alaptőkéjű társaság több ezer termelőn segíthetne. H. M. Megújult kastély A kozmapusztai Hertelendy-kastély is a területfejlesztési tanács anyagi támo­gatásának köszönheti, hogy megújultan áll a vendégek szolgálatában A fejlesztések záloga A Somogy Megyei Terület- fejlesztési Tanács az 1996. évi XXI. törvény alapján — az országban el­sőként —1996. június 21- én alakult meg, 17 taggal. A tanács tagjainak körét — a te­rületfejlesztési és területren­dezési törvény előírásaival összhangban — a megyei gaz­dasági kamarák képviselői, a kistérségi társulások vezetői, az földművelésügyi és város- fejlesztési miniszter megbí­zottja, a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munka- vállalói oldalának egy-egy képviselője, Kaposvár me­gyei jogú város polgármeste­re és a megyei közgyűlés el­nöke alkotják. A megyei terü­letfejlesztési tanács elnöke a törvény előírása szerint a me­gyei közgyűlés elnöke. A ta­nács alakuló ülésén konszen­zussal választotta meg az al- elnököt, s elfogadta szerveze­ti és működési szabályzatát. Az alelnöki tisztséget a múlt évtől a Somogyi Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke tölti be. A Parlament az 1999. októ­ber 19-i ülésén módosította a területfejlesztésről és terület- rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt. A korábbiak­hoz képest változást jelent, hogy a megyei területfejlesz­tési tanácsoknak - a törvény hatályosulását követően - nem lesznek tagjai a gazdasá­gi kamarák (kézműves, ag­rár, ipari- és kereskedelmi). A jelenlegi 9 területfejlesz­tési önkormányzati társulás száma 3-ra fog csökkenni a Somogy Megyei Területfej­lesztési Tanácsban. A társulá­sok működési költségeit a kö­vetkező évtől a központi költ­ségvetés fogja biztosítani, az új törvény 2000 január 1-től érvé­nyes. A Somogy Megyei Terü­letfejlesztési Tanács elnöke és a Somogy megye Önkormány­zati Hivatalának főjegyzője ál­tal kötött megállapodás szerint a tanács működésével, a fel­adat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészí­tésével és a végrehajtásával kapcsolatos munkaszervezeti feladatokat a hivatal dolgozói látják el. A tanács működésével kap­csolatos gazdasági feladatok el­látását a Tákisz által felügyelt „DOKK” számítógépes prog­ram segítségével dokumen - tálja. (Folytatás a 14. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents