Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-17 / 268. szám

I SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. november ÍZ, szerda Szenna útja Huszonnyolc millió forintot nyert a szennai önkormányzat az Árpád utca szilárd burkolatú útjára. A hétszázhúsz méteres szakasz 47 millió forintba kerül; a be­ruházást jövőre adják át. (Is) Felújított áteresz Befejező­dött a földút és az áteresz helyreállítása Szentbalázson. A falu másfél millió forintot nyert a helyreállítási bizott­ságtól. Ebből az összegből fi­zették ki a nyári esőzés miatt megrongálódott út és áteresz rendbetételét. (Is) Koncert Nagybajomban A nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola mil­lenniumi programsorozatá­ban Pavel Krishtop zongora- művész ad koncertet szomba­ton a református templom­ban. A zenetanárok tavalyi országos versenye győztesé­nek hangversenyén romanti­kus és kortárs zenedarabok hangzanak el. A rendezvé­nyek sora december 6-án folytatódik; Komor László Csillagszóró című, bérletes bábelőadásával. (Is) Szakmai nap A kadarkúti Általános Iskola, Vendéglátó­ipari Szakiskola és Diákott­hon pénteken rendezi meg szakképzési napját. Az intéz­ményben zajló oktatásról, képzési modellről kapnak ké­pet a pályaválasztás előtt ál­lók. (Is) Félmillió a millenniumra Ötszázezer forintot nyert millenniumi rendezvényekre a mikei önkormányzat. A nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyert pénz­ből községtörténeti kiállítást rendeznek, tizenegy szobrot, szoborcsoportot tesznek rendbe a településen és ün­nepi műsort szerveznek. (Is) Minősülnek A magyaregresi iskolában rendezik meg szombaton 15 órától az ifjú zenebarátok világnapja alkal­mából a kisiskolák minősítő hangversenyét. A koncertet suli-buli zárja. (Is) A tényeken alapuló medicináról Madridban A drágább az olcsóbb Gyakran kiderül: a drá­gább gyógyszerek eredmé­nyesebbek, mint a kevés­bé borsos árúak, mert sok­kal nagyobb a hatásfokuk. Gyorsabban gyógyul a be­teg, rövidebb ideig marad ki a munkából, és hatéko­nyabban dolgozik. Egye­bek között ez volt a tüdő- gyógyászok Madridban megrendezett európai kongresszusának egyik fi­gyelemre méltó tanulsága, amelyről dr. Berta Gyula, a Mosdósi Tüdő- és Szívkór­ház pulmonológus szakfő­orvosa számolt be. Mosdós — Minderre, az úgynevezett tényeken alapuló eljárás derí­tett fényt. Ez volt a kongresz- szus egyik fő témája, mert ez­zel tudják a terápiás módsze­rek igazi értékét lemérni — mondta dr. Berta Gyula. — Az intézmények által nagy cso­portokban végzett gyógyszer­vizsgálatok összehasonlító elemzésével, különböző be­tegcsoportokban tanulmá­nyozták a gyógyszerek és egyéb gyógyító eljárások ha­tékonyságát. Ez ugyancsak azt igazolta: sokszor a drá­gább az olcsóbb. Szemlélet- váltást feltételez az a már ré­gebbi és ismét a figyelem kö­zéppontjába került gyakorlat is, hogy nemcsak a testi javu­lást vizsgálják, hanem az élet­minőségét is. E szerint nem­csak az a fontos, hogy a beteg meddig él, hanem az is: életét milyen tartalommal tudja megtölteni. — Úgy tetszik, az egészség- politika ellentmond a drá­gább, hatékonyabb gyógy­szerfelhasználásnak azzal, hogy az olcsóbb készítmények alkalmazását követeli meg. — Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár, a szaktár­ca, és az orvosszakma nemré­giben megtartott budapesti értekezletén több etikai kér­dést is megvitattak a szakem­berek. Elismerték az eljárás hatékonyságát, hozzátéve: ha valamihez több pénzt adnak, ezt a különbözetet máshon­nan kell elvenni. Vagyis ha az egyik betegségcsoportban drágább és hatékonyabb a ke­zelés, akkor a hiány a beteg­ségek egy másik csoportjánál jelenik meg. A válogatás szakmai szempontból érthe­tő, etikailag és pénzügyi szempontból azonban egyi­dejűleg megoldhatatlan.- Az asztma gyógyításával kapcsolatban milyen elvek ér­vényesültek Madridban? — Korábban az volt a gond, hogy mivel gyógyítsuk a bete­geket. Most, hogy az asztmá­sok 80 százalékát gyakorlati­lag teljesen tünetmentessé te­hetjük, arra a húsz százalékra figyeltünk, amelyet ugyan­ezekkel a készítményekkel még nem sikerül meggyógyí­tani. Az volt a kérdés: ugyan­azzal a terápiával náluk miért nem értünk el eredményt? Tapasztalataim szerint na­gyon sok, eddig csak az alap­kutatásban jelentkező ered­mény most válik gyakorlattá. Ma már sokkal világosabb az is, hogy egy súlyos betegnél meddig érdemes fenntartani a gyógykezelést, milyen adag­gal folytassuk, illetve mikor nem érdemes már fokozni, mert nem hoz lényeges ered­ményt. Azt is tapasztaltuk, hogy rengeteg új hatásmecha­nizmusú gyógyszert kezde­nek alkalmazni.- A súlyos mellékhatások­kal járó szteroidok milyen sze­repet kapnak a gyógykezelés­ben? — Továbbra is alapgyógy­szerként alkalmazzuk őket. A rendelkezésünkre álló korsze­rű készítményekkel egyéb­ként nagyon jól karban tudjuk tartani a betegek kétharmadát anélkül, hogy akár hosszú tá­von számolni kellene az ér­demleges mellékhatásokkal. Pontosabban: a kezeléssel nyert előny az életminőség ja­vulása. Az, hogy nem érzi ma­gát betegnek az ember, és a te­rápia alatt nem romlik tovább az állapota. — Közelebb jutottak az aszt­ma kialakulásának okához?- A kutatások nagyon fel­futottak, ennek ellenére még csak az asztmás hajlamhoz vezető genetikai károsodások felmérésénél tartanak. Egy­előre inkább a környezeti ha­tásokra figyelnek. Több szó esett ugyanakkor a hörghurut gyógykezeléséről. Erről tíz­ezer tüdőgyógyász, 16 szekci­óban — a világ legképzettebb szakembereinek irányításával — folytatott tapasztalatcserét. Várnai Ágnes Nyílt nap nyílt szívvel A jó szomszéd nagy kincs. A göllei lakóotthonban élő nyolc gyermeknek pedig egy jóságos asszony sze­mélyében különösen jó szomszédja akadt. GÖLLE Gyakran betoppan egy-egy tál friss süteménnyel, pogácsával, és kertjének paprikatermését is megosztotta a család nélkül maradottakkal. Nemrégiben nyílt napot tartottak az otthon­ban. A faluban élőkön kívül dr. Szarka Ágnes háziorvos és Si­mon Péter, a nágocsi nevelő- otthon igazgatója is meglepe­téssel várta a kis lakókat. Az ünnepek hangulatát előlegez­ték meg a narancs, banán- és cukorkacsomagokkal. Szeren­csére Göllében nemcsak nyílt napon nyíltszívűek az embe­rek. A somogyszili Idesüss pékségtől naponta két aján­dékkenyér kerül az asztalra, melléje a kazsoki tehenészet szolgál friss sajttal. Másnapon­ként a göllei téesz küld tejet, egy helybeli boltos pedig ru­hákkal kedveskedik. A cserép­kályhák melegét a helybeli ön- kormányzat két kocsi fával biztosította. (Várnai) Iskoladilemma Hedrehely azt hitte, jól jár, amikor felmondta iskolafenntartási társulását Visnyével. A hedrehelyi képviselők ugyanis azt szeret­ték volna, ha az általuk javasolt Varga László, az iskola korábbi igazgatója kerülhet újra a vezetői székbe. Visnye azonban mást gondolt; a képviselő-testületnek csak egy része hajlott erre, s mi­vel nem volt meg a kétharmados többség, nem tudták megbízni a régebbi igazgatót. Ezért aztán szakítottak, mondván: ha majd ők írják ki a pályázatot, abba nem lesz beleszólása a szomszédos falunak. Egyelőre megbízták egy évre az igazgatóhelyettest, a tanévkezdés előtt néhány nappal azonban kereket oldott a volt igazgató. Elment egy könyves céghez. A stresszmentes életben bízva, a jobb anyagi és erkölcsi megbecsülés reményében. Bellái Béla hedrehelyi polgármesternek és testületének — most, a 2000. évi költségvetési tervezet előkészítésekor — fő a feje. A falu első embere a minap arról beszélt: bár nem szeremé, de lehet, hogy a következő tanévtől nem tudják működtetni az 1-8. osztályos isko­la felső tagozatát, ehhez ugyanis kellene még másfél-kétmillió fo­rint. Azt sem tudják, honnan teremtsék elő ezt az összeget. Az alagút végén — egyelőre - nincs fény, de él a remény. A kép­viselőkben, a tanárokban és a szülőkben is. Lőrincz Sándor Erénye az egyszerűség TÓ: TÖRÖI Egyszerűség, szépség, ért­hetőség. Ezeket az erénye­ket említette ajánlójában dr. Péteri Pál pápai prelá- tus, teológiai tanár, amikor megnyitotta B. Somogyi Tünde taszári festőművész kiállítását Kaposváron az Investment Galériában. Taszár A fiatal, kétgyermekes család­anya forgalmi szolgálattevő, huszonnégyórás vasúti munka és tanulás mellett sem lett hűt­len a festészethez. Régi vágya teljesült, amikor Pécs, Mis­kolc, Barcs és Taszár után a kaposvári galériában is meg­csillanthatta tehetségét. A klasszikus, romantikus ma­gyar tájkép- és portréfestészet, valamint a francia impresszio­nizmus hatásait magukon vi­selő alkotásai a természet és az ember odaadó szeretetéről ta­núskodnak. Ecsetkezelése, erőteljes színei a lírai hangula­tot határozottsággal ötvözik. — Már óvodás koromban is ügyesen formáztam a papírból készült szív-házikókat — mondta B. Somogyi Tünde. — Eleinte grafikákat, később ak- varell, majd akril- és olajképe­ket festettem. A Munkácsy gimnázium képzőművészeti fakultásán Svenda István tanár egyengette művészi ambíciói­mat, majd a tanítóképzőben Farkas Károly ugyancsak mű­vésztanár, a mosdósi alkotóte­lepen pedig Riba Márta ismer­tetett meg az ecsetkezelés for­télyaival. A Szalajka völgye és Dél-Európa országainak fényei ihlettek meg a leggyakrabban. Családomról, egy-egy szép modellről készített portréim és az emberi test megjelenítése is sok élményt nyújt. B. Somogyi Tünde elsősor­ban magának szeretne megfe­lelni. A szűk taszári panella­kásból rövidesen egy tágasabb kaposváriba költöznek, ahol önálló műterme és reményei szerint még több önálló kiállí­tása lesz. (Várnai) a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1999. december hónapra Címzett: a SOMOGYI HÍRLAP Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az árus árhoz viszonyított kedvezmény név lakcím A borítékra nem kell bélyeget ragasztani! Axel Springer-Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Tel.: 80/311-644. Adószám: 10462933-2-11, cégjegyzék szám: 11-09001415. egy hónapra 825 Ft 304 Ft Csigafarmot terveznek Somodor 457 lakosából nyolcvanegy cigány. Érde­keiket példamutató össze­fogással képviseli a kisebb­ségi, a települési önkor­mányzat meg a helyi cigány- szervezet. Legújabb tervük a munkanélküliség enyhíté­sére: a csigafarm és a gyógynövénytermesztés. Somodor A somodori romák is olyan gondokkal szembesülnek, mint a megye más települése­in élő cigányok. Kilencvenöt százalékuk állástalan, s alkal­mi munka többnyire csak nyáron akad. Négy éve ala­kult meg a Somodori Cigány- szervezet, tavaly a kisebbségi önkormányzat. Mindkettő­nek Bogdán Sándor az elnö­ke, s tagja a képviselő-testü­letnek is. Talán épp ennek kö­szönhető, hogy gyümölcsöző a testületek és a szervezet együttműködése. Ez látszik az évenkénti romanap meg­szervezésében, a pályázatok írásában is. A kaposvári ag­rártudományi egyetem okta­tói által készített pályamun­káknak köszönhető, hogy szinte minden évben kapnak néhány százezer forintot a gyerekek táboroztatására, il­letve szociális, egészségügyi célokra. Legutóbb az alsó tagozato­sok tanszereire nyertek 150 ezer forintot, s a pénzből ma­radt jövőre is. A Cigányokért közalapítványnál 1500 darab csirkére pályáztak négyszáz­ötvenezer forint értékben, ezeket a leginkább rászoruló családok között akarják szét­osztani. Bogdán Sándor azon­ban legszívesebben évek óta érlelődő tervéről beszél. Ki­dolgoztak egy projektet, amelynek a lényege: gyógy­növénytermesztés és csiga­farm egy hathektáros terüle­ten. Felmérték a lakosság igé­nyeit, s ezek reményre jogosí- tóak. Ha összegyűjtik a pénzt, jövőre valóság lehet az elképzelésből. Ezzel a farm­mal hat állandó munkahelyet teremtenének, és sok ember­nek biztosítanának idényjel­legű munkát. Céljuk a nagy­üzemi csigatenyésztésen és a gyógynövény-termesztésen túl egy helyi feldolgozóüzem létrehozása. Ez megoldhatja a romák munkanélküliségből fakadó napi megélhetési gondjait. (Takács) A /

Next

/
Thumbnails
Contents