Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-15 / 266. szám

1999. november 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP Belpolitika Bővülő juttatások A Fidesz sem ismeri el a minisztérium igényeit Hol tart az agrárköltségvetés Nem közeledtek az álláspontok a múlt héten a földmű­velésügyi tárca jövő évi költségvetési igényéről folyta­tott koalíciós egyeztetéseken. A Fidesz továbbra sem támogatta a kisgazdák többletigényét. A nagyobbik kormánypárt hajlandó lenne tízmilliárddal növelni az agrárium garancia- vállalásából származó pénz­ügyi bevételeit, és a jövő évi agrárköltségvetésben további ötmilliárdot csoportosítana át beruházási támogatásra a pi­acra jutási keretből. Nem tá­mogatta viszont a kisgazdák többletigényét, illetve azokat a javaslatokat, amelyek révén az FVM pluszforrásokhoz jut­hatna. Az agrártárcát érintő kérdésekben a múlt hét elején a Fidesz-FKGP-MDF pénz­ügyi szakértői között folyta­tott tárgyalások sem vezettek eredményre. Ezzel, úgy tűnik, a kisgazdák magukra marad­tak, hiszen a kormánypárton kívül az ellenzék sem támo­gatja elképzelésüket. A kisgazdák az agrárbü­dzsé 93,3 milliárd forintos bő­vítését, illetve az 55 milliárdos új agrárgarancia-igényük tel­jesítését szorgalmazzák. Kor­mánypárti szakértők szerint a minisztérium többlettámoga­tási igényének számítási alap­ja nem megalapozott. Az 55 milliárdos új agrárgaranciát viszont könnyebben beilleszt­hetőnek tartják a 2000. évi költségvetésbe, mivel az nem jelent jövőre közvetlen ki­adást. Ezzel az összeggel egyébként - vélik a szakem­berek - az agrártárca betart­hatná a gazdálkodókkal szep­temberben kötött megállapo­dást is, amelyben, mint emlé­kezetes, arra vállalt kötelezett­séget, hogy az állam egy reor­ganizációs programmal 100 milliárdnyi hitelt fokozatosan elenged az elkövetkező évek­ben. Az 55 milliárdos keretre a hitelek átütemezése miatt lenne szükség, hogy az eddigi állami garanciákat száz száza­lékra lehessen emelni. Az utolsó egyeztetésekre két hét múlva, a költségvetési bizottság ülésén kerül sor. Bevándorlási Hivatal alakul Amióta sejtjük, mikorra tehető az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontja, egyre-másra kerülnek elő a még megoldásra váró feladatok. Ezek egy része a bel­ügyi és az igazságügyi együttműködés terén jelentkezik, s az Unióhoz való csatlakozásunk egyik legérzékenyebb területe. Az erre vonatkozó joganyag átvilágítása már az év elején eredményesen lezárult. Az átvilágítási bizott­ság elnökének értékelése szerint Magyarország komoly fejlődésről tett tanúbizonyságot, de azért jelentésében hangsúlyozta a még megvalósításra váró tennivalókat. Az utóbbi hetekben heves viták folytak az önkormány­zatok jövő évi támogatásá­ról. A leggyakrabban felve­tődött kérdésekre Kontrát Károlytól, a Belügyminiszté­rium politikai államtitkárá­tól kértünk választ.- A legnagyobb vihart az kavar­ta, hogy a költségvetés csak 5 százalékot juttat vissza az ön- kormányzatoknak saját szemé­lyi jövedelemadó-bevételükből.- A kormány mérsékelni kí­vánja a önkormányzatok kö­zötti különbségek további nö­vekedését. Ezért döntött úgy, hogy a személyi jövedelem- adó 40 százalékát - ugyanúgy, mint ahogy az eddig is történt- visszajuttatja az önkor­mányzatoknak, csak szerin­tünk igazságosabban. Ez azt jelenti, hogy az szja 35 száza­lékának normatívan elosztott része az ellátott feladatokkal arányosan illeti meg az önkor­mányzatokat. Ez az előirány­zat az idei 37,9 milliárd forint helyett jövőre 44,1 milliárd fo­rintra emelkedik. Ennek ered­ményeként jövőre 2600 ön- kormányzat, vagyis a helyha- tósá-.gok 84 százaléka, maga­sabb jövedelem-kiegészítés­ben részesül, mint az idén.- Ez elsősorban a nagyváro­sokat sújtja, de a kisvárosokat is érinti, hiszen az önkor­mányzatok a számukra előírt térségi feladatokból önként Az Oktatási Minisztérium a 2001-2002-es tanévtől ál­talános diákhitelrendszer kialakításával is segíteni kívánja a felsőoktatás hall­tán beszélt a Felső fokon című kétnapos egyetemi és főiskolai börze szombati megnyitóján, Budapesten. Az oktatási tárca vezetője ki­fejtette: a következő tanévtől, egyelőre kísérleti jelleggel ki­alakuló hitelkonstrukcióval a minisztérium azoknak kíván segítséget nyújtani, akik ne­héz anyagi helyzetükből fa­kadóan nem tudják előterem­teni a továbbtanulás egyre növekvő költségeit. A hitelt a diákoknak tanulmányaik vé­geztével, végzett diplomás­ként kell visszafizetniük. (Ez a nyugati országokban már több évtizede gyakorlat.) A kétnapos rendezvényen a Magyarországon működő 160 egyetemi és főiskolai kar közül 132 képviseltette magát. A mustrán a diákok és szüleik információkat kaphattak a különféle karok, szakok és szakirányok felvé­teli sajátosságairól, a szociá­vállalták egyebek mellett kór­házak, középiskolák, kollégi­umok fenntartását. Ez most az 5 százalékos szja mellett csaknem lehetetlenné válik.- Senkinek sem lehet célja, hogy ezek az intézmények forráshiány miatt működés- képtelenné váljanak. Az Or­szággyűlés a közoktatási tör­vény módosítása szerint köte­lezettséget vállal az oktatási­nevelési intézmények 90 szá­zalékos támogatására, a ko­rábbi 80 százalékos helyett. 10 százalékkal csökken tehát az önkormányzatok terhe. Ezenkívül még több helyen kapnak új, vagy a réginél na­gyobb támogatást.- Miben állnak majd ezek a támogatások?- A községek általános tá­mogatása 2 millióról 3 millió forintra emelkedik. A körjegy­zőségek támogatásának növe­lésére 2 milliárd forintot java­sol a kormány. Ezzel a műkö­dések alap-hozzájárulása 60 százalékkal, az ösztönző hoz­zájárulás pedig 15 százalékkal növekedhet. A kisiskolások la­kóhelyen történő tanításához több új támogatást is beveze­tünk. A szociális ellátások fi­nanszírozása 10,8 százalékkal növekszik, és a munkanélküli- ellátó-rendszer átalakulásával az önkormányzatok meg­növekedett terheihez 6,8 mil­liárd forint többlettámogatást javasol a kormány. K. T. Az Országgyűlés az uniós elvá­rások szerint megalkotta a szervezett bűnözés elleni tör­vényt. A magyar hatóságok szabályozták a vízumkérés megtagadásának alapjául szol­gáló okokat is, hogy eredmé­nyesebben tudjanak fellépni a nem jogszerű bevándorlással szemben. Külön törvény szü­letett arról, hogy a hazai Nem­zetközi Bűnügyi Együttműkö­dési Központ keretein belül mi­ként valósuljon meg az infor­mációcsere az EU bűnüldözési rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség között. A törvény egyidejűleg lép hatály­ba az Europollal kötendő kétol­dalú megállapodással. Az Európa Bizottság egyik korábbi megállapítása szerint „Magyarország kénytelen szembenézni a korrupció je­lenségével”. Ezért a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat fi­gyelembe véve csatlakozunk valamennyi, a korrupció visz- szaszorítását célzó nemzetközi egyezményhez. Az egyik legje­lentősebb feladatot a migráció jelend. A csatlakozást követő­en hazánkban az Unió állam­polgárai számára biztosítani kell a szabad mozgást, letele­pedést és munkavállalást, amely csak a közrend, a köz- biztonság és a közegészségügy érdekében korlátozható. A nem EU-országok állampolgá­raival szemben szigorúbb eljá­rásokat kell bevezetni. A fel­adatok megoldására megala­kul az idegenrendészettel és migrációval foglalkozó szerve­zeteket és intézmé-nyeket egyesítő Bevándorlási és Ál­lampolgársági Hivatal, amely 2000. január 1-jétől működik. Hírek Leszámolások várhatók. Az autólopás visszaszorítá­sára a határállomásokon ja­nuár 1-jétől olyan automata rendszámtábla-azonosító rendszereket állítanak fel, amelyek kiszűrik a körözés alatt álló kocsikat - jelentet­te be Pintér Sándor belügy­miniszter szombaton. A mi­niszter elmondta azt is, hogy jelenleg hozzávetőleg 240 különböző szervezett banda működik a számító- gépes bűnözésben, a kábító­szer, a bankkártya-hamisítás és a prostitúció piacán. Ha ezek egymás ellen fordul­nak, véres leszámolások kö­vetkezhetnek be. Figyelmeztető sztrájk? A Pedagógusok Szakszerveze­te a tárgyalások eredmény­telensége esetén szükséges­nek tartja a figyelmeztető sztrájk megszervezését - nyilatkozta Borbáth Gábor, a Pedagógus Szakszervezet szombati rendkívüli küldött- gyűlését követően. A kül­döttek csaknem fele véleke­dett úgy, hogy amennyiben hétfőig nem kapnak érdemi választ a miniszterelnöknek küldött levélre, keddtől megkezdődhet a regionális sztrájkbizottságok felállítá­sa. Politikai vita. A szélső- jobboldal Magyarországon is berendezkedett - jelentet­te ki Krausz Tamás, az MSZP-n belül működő Bal­oldali Tömörülés egyik ve­zetője a platform szombati tanácskozásán. Szerinte „az úri fasiszta, dzsentroid, le­szakadt középosztályok” szélsőséges mozgalma feje­ződik ki a Csurka István ve­zette MIÉP-ben. Csurka Ist­ván válaszában azt mondta: „Krausz Tamásnak azt üze­nem, hogy Magyarországon él, és tartsa magát a magyar törvényekhez, és azt nevez­ze fél vagy egész, vagy úri fasisztának, akinek ilyetén voltáról meg van győződve, és bizonyítani is tudja az ál­lítását.” Kompromisszum. A Ma­gyar Állandó Értekezletet az Magyar Szocialista Párt a . növekvő fontosságú, érdemi véleménycsere fórumának, a kormánypártok viszont kommunikációs célokat szolgáló rendezvénynek te­kintik - összegezhető Ko­vács László szerint a két ol­dal közötti különbség. Az MSZP elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy kompro­misszum .született, és a kor­mányoldal lemondott arról, hogy a külföl-dön élő ma­gyarok szavazati jogot kap­janak. Hitelrendszer diákoknak gatóit - erről Pokorni Zol­iié. lis juttatásokról, kollégiumi elhelyezésekről, az ösztön­díj-lehetőségekről, illetve betekintést nyerhettek az egyetemek, főiskolák életé­Szombaton 'Mérő László, Marx György, illetve Kupa Mihály tartott előadást, va­sárnap pedig a felsőoktatási integrációról és a felvételi rendszer változásairól esett szó. A látogatókat pályavá­lasztási tanácsadás és a 15 ezer példányban megjelenő, ingyenes Felsőoktatási Kala­uz is segítette. A kiadványból az érdeklődők felvilágosítást kaphattak egyebek mellett az 1999. évi felvételi ponthatá­rokról és a nyelvtanulás le­hetséges formáiról. A Felső- oktatási Kalauz tartalma a rendezvényt követően felke­rült a Sulinet-írisz honlapjára is ( http://irisz.sulinet.hu ). Az SZDSZ véleménye sze­rint a kormány úgy számolja fel az elmúlt 10-15 év ered­ményeit az oktatás terüle­tén, hogy eközben nincs sa­ját koncepciója a szféra át­alakítására - közölte Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő. A Lengyel Függetlenség Napja. Ezen a napon, vasárnap a fővárosi lengyel önkormányzat és a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület fáklyás felvonulást szervezett a Hősök terén. Az ünnepségen beszédet mondott Lubczyk Grzegorz budapesti lengyel nagykövet is. A hangulatról egy lengyel bányászzenekar gondoskodott. fotó: diósi imre Dátumváltó pénztárgépek Az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizott­ság a jelenleg használatban lé­vő pénztárgépeket két kategó­riába sorolta: vannak, ame­lyek nem tudják kezelni a 2000. év dátumváltásával kap­csolatos problémát, s vannak, amelyek erre alkalmassá tehe­tők - derül ki az APEH hét vé­gi közleményéből. Az olyan típusú pénztárgépeken ki­nyomtatott nyugta, amelyek nem tudják kezelni a 2000. év dátumváltását, január 1-jétől nem felelnek meg az áfatör­vény előírásainak, így a hasz­nálóknak gondoskodniuk kell új pénztárgép beszerzéséről. Azok a gépek, amelyek meg­határozott határidőre alkal­massá tehetők a 2000. év dá­tumváltására, január 1-je után is használhatók. Kézcsók az apostoli utódnak Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára egy budapesti fogadáson megcsókol­ta Franz König osztrák bíboros kezén a főpapi gyűrűt, s ez a szép gesztus sokaknak feltűnt.- Franz Könignek mint apostolutód­nak csókoltam meg a gyűrűjét - mon­dotta a politikus. - Mint hívő katolikus tettem így.- Milyen a magyar állam és az egyhá­zak kapcsolata az ön értékelése szerint?- Úgy gondolom, hogy nagyon jó a kapcsolat. De ezt az egyházak is így látják, ami véleményem szerint leg­alább ennyire fontos. Nyilván vannak még megoldandó feladatok, amelyek közül a leglényegesebb, hogy a már megkötött szerződések a gyakorlat­ban is működjenek.- Mi akadályozza ezt?- A közigazgatás különböző szintje­in nem veszik figyelembe a megálla­podások rájuk vonatkozó részeit. Ennek több oka is van: a hozzá nem értés, a figyelmetlenség, de akad olyan eset is, ahol a több évtizedes egyházellenesség hagyott. nagyon mély nyomokat.- Hogyan kívánnak ezen a helyze­ten javítani?- Első lépcsőben az egyházak azon kívánságának akarunk eleget tenni, hogy a törvényalkotásba is le­hessen beleszólásuk. Az oktatástól az egészségügyön, a honvédelmen, az igazságügyön át a belügyekig minden terület érinti az egyházakat. Ezért a kormányzat belátta, hogy le­hetőséget kell adni nekik a törvény- tervezetek véleményezésére. Ezt a célt szolgálná az a javaslat, miszerint a minisztériumokban a politikai államtitkárok foglalkoznának az egy­házi ügyekkel.- Az egyházak azt ja­vasolták, hogy a Minisz- terelnökiHivatal politi­kai államtitkárt nevez­zen ki ezen ügyek intézé­sére.- Már több egyházi ve­zető is kijelentette, hogy nem a forma, hanem a hatékonyság a lényeges. Nem titok, hogy az én személyemmel elégedet­tek, s vélhetően ezért is engem javasoltak e poszt betöltésére. Egyelőre a tárcán belül foglalkozom ezekekkel a fontos kér­désekkel. Sz. E. Semjén Zsolt helyettes államtitkár fotó: kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents