Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. november 10., szerda Belpolitika 11 NATO-beruházások Magyarországon Az Észak-atlanti Szövetség (NATO) nemcsak a mintegy 23 milliárd forintba kerülő magyarországi radarberu­házást finanszírozza a kö­zeljövőben, hanem egy másik, előkészítés alatt ál­ló csomagot is, amely a magyar repülőterek kor­szerűsítését célozza. Erdélyi Lajos, a Honvédel­mi Minisztérium szóvivője részben azokra az elmúlt napokban tévesen megjelent információkra reagált, mi­szerint a radarberuházást magyar költségvetésből va­lósítanák meg. A szóvivő el­mondta: az Országgyűlés 1996-ban hozott határozatot a magyar légtérellenőrzésről és radarok beszerzéséről. A határozat előírta, hogy a honvédség két ütemben cse­rélje le a több évtizedes, orosz gyártású radarokat. Időközben a védelmi szövet­ségi tagság reális közelségbe került, s emiatt a beszerzés halasztódott, míg végül a magyar hatóságoknak sike­rült megegyezniük a szövet­séggel abban, hogy a beru­házást a szervezet finanszí­rozza majd. Erdélyi Lajos tájékoztatott arról is, hogy a program vár­hatóan jövőre, úgynevezett NATO-tender kiírásával indul majd, a befejező munkálatok pedig 2004-2005-re várhatók. A szóvivő szerint a magyar fél a teljes beruházás töredé­két fogja csak fizetni, mivel a szervezet előírásai alapján a terület előkészítése, illetve az esetleges különleges igények azok, amelyeknek a költsége­it a tagországnak kell állnia. Több milliárd forintra tehető a kivitelezés során az az építésberuházási rész, ame­lyet a jelenlegi elképzelések szerint magyar vállálkozók valósíthatnak meg. Ez a hét lesz az utolsó Szeptember óta húzódik az oktatási tárcánál az ok­tatási szakombudsman ki­nevezése és hivatalának felállítása. A szakombuds­man személyére kiírt mi­nisztériumi pályázatra még ezen a héten is vár­ják a jelentkezőket. A reméltnél ez idáig sokkal kevesebben jelentkeztek az Ok­tatási Minisztérium (OM) által meghirdetett pályázatra, pedig az előzetes érdeklődők száma azt sejttette, a legmegfelelőbb szakombudsmant több sze­mély közül választhatja majd ki a minisztérium vezetése. Teg­napig azonban összesen két pá­lyázat érkezett a jogi végzettsé­get igénylő állás betöltésére. A köztisztviselői jogviszony és az ezzel együtt járó fizetés után, úgy tetszik, nem kapkodnak túl sokan - tudtuk meg az OM-től, ahol hozzátették: nem árt, ha a jogi mellett pedagógusi diplo­ma is lapul a szakombudsman feladatainak elvégzésére vállal­kozó zsebében. A jelentkezők közül egy bizottság választja majd ki a feladatra legmegfele­lőbbnek ígérkező személyt, akit 6-8 pedagógusi, pszichológusi végzettségű munkatárs segít majd. A tárca szeremé, ha a lehető legrövidebb időn belül, akár a pá­lyázat lezárulta után két héttel munkába állna az oktatási szak­ombudsman - nyilatkozta la­punknak Sió László kabinetfő­nök. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosához oktatás­ügyben évek óta érkező pana­szok száma tette indokolttá a szakombudsman hivatalának felállítását. Az oktatási tárca az általános ombudsman helyette­sének szakmai iránymutatásá­val, véleményének kikérésével alakította ki a szakombudsman feladat- és hatáskörét. Reménye­ik szerint az oktatásügy területén jelentkező gondok hatékony megoldását segítheti majd a mi­niszter közvetlen irányítása alá tartozó új szervezet. Ebben az évben az OM költségvetéséből fedezik a biztos és hivatala mű­ködési költségeit, jövőre azon­ban a tárca 50 millió forintot sze­retne erre a célra megszerezni a költségvetésből. A szakombudsmanhoz azok a diákok, szülők, pedagógusok fordulhatnak majd, akiket vala- müyen sérelem ért valamely ok­tatási intézményben. így a diá­kok a diákjogok megsértése esetén, a szülök akkor, ha pél­dául úgy érzik, igényeiket, elvá­rásaikat nem fogadják kellő megértéssel az iskolában. Ma­guk a pedagógusok is vélhetik úgy, hogy oktató-nevelő mun­kájukat ért sérelemmel kapcso­latosan csak az ombudsman se- gíthet.Az oktatási biztoshoz le­vélben kell fordulni, aki vizsgá­lódhat a panaszolt intézmé­nyekben, és amennyiben vala­milyen visszásságot tapasztal, az iskola, vagy más oktatási in­tézmény vezetőjének ajánláso­kat fogalmazhat meg. A sza­kombudsman csakúgy, mint a több éve működő állampolgári jogok országgyűlési biztosa, leginkább a nyilvánosság erejé­ben bízhat. H. M. Országgyűlés: adótörvény, gyed Az Országgyűlés tegnap zá­rószavazással elfogadta az adótörvények jövő évi módo­sítását. Ugyancsak zárósza­vazással döntöttek a képvise­lők a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jétől történő ismételt bevezetéséről. Gye­det - ami a táppénzhez ha­sonló egészségbiztosítási el­látás - az kaphat, aki az igénylést, illetve a szülést megelőző két éven belül leg­alább egy fél évig biztosított volt, vagyis fizette a tb- járulékot, illetve fizették utá­na (például gyesen volt), és a gyermeket saját háztartásá­ban neveli. Kaphat gyedet az is, aki főiskola, egyetem nap­pali tagozatán egy évnél hosszabb ideje tanul. A gyed a terhességi-gyer­mekágyi segély időtartama utántól a gyermek második évének betöltéséig jár, össze­ge az átlagkereslet 70 száza­léka, de nem lehet több a kezdő időpontban érvényes minimálbér kétszeresénél. Ez jövőre várhatóan kétszer 25 000, azaz 50000 forint lesz. A gyed ideje beszámít a nyugdíjba, a nyugdíjjárulé­kot az állam fizeti meg a szü­lő helyett. Aki gyedet kap, nem vállalhat munkát, és nem adhatja a gyermeket bölcsődébe, illetve megtehe­ti, de akkor szüneteltetik a gyed folyósítását. Komoly bírálatot kapott a kormány a gazdasági kama­rákról előterjesztett törvény- javaslatra. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága, vala­mint költségvetési és pénz­ügyi bizottsága még általá­nos vitára sem tartotta alkal­masnak. A kormány úgy lát­ta - indokolta a változtatást Fónagy János gazdasági ál­lamtitkár -, hogy az 1994. évi szabályozásból az úgyneve­zett kényszertagság és az adókhoz hasonló kötelező kamarai tagdíj sok vitát vál­tott ki. A pénzfelhasználást is át­tekinthetőbbé, ellenőrizhe­tőbbé kell tenni. Az új el­képzelések szerint a kama­rai tagság önkéntes, ugyan­akkor a rendszer köztestüle­ti maradna. Tisztségre csak kamarai tagok választhatók. Összevonnák a kereskedel­mi és iparkamarákat és a kézműves kamarákat. A tör­vényességi felügyelet szabá­lyai erőteljesebbé válnának, az Állami Számvevőszék el­lenőrizné a gazdasági kama­rák gazdálkodását is. A 2000. év átmeneti időszak lenne, a jövő év végéig kelle­ne megtartani a soron kívüli kamarai választásokat. Az ellenzéki bírálatok szerint a kormány támadást indított a gazdasági önkormányzatok ellen, hiszen a kötelező tag­ság eltörlése nyomán vagy széthullanak a kamarák, vagy az új választások és a költségvetési támogatások révén kezes bárányokká vál­nak. „A paragrafusokból árad a diktatúra szelleme” - hangoztatták a szocialisták. A kisgazdák módosító javas­lataikat ajánlották a Ház fi­gyelmébe, finoman érzékel­tetve, hogy nem értenek mindennel egyet. Az azonnali kérdések és válaszok órájában Orbán Viktor miniszterelnök a nyugdíjemelést szorgalmazó képviselőnek elmondta: a kormány jövőre 8 százalé­kos emelést tervez, 6-7 szá­zalékos infláció mellett. A gyógyszerek, az energia, il­letve a telefonárak áremelke­désének mértékét ”6 száza­lékra próbálják szorítani. A remény szellemében Paskai László bíboros nemrégiben látogatást tett II. Já­nos Pál pápánál. A magyar katolikus egyház feje euró­pai lelkipásztori megbeszélésen képviselte hazánkat, de egy ebéd erejéig közvetlenebb beszélgetésre is sor került közte és a Szentatya között. A 2000. évre készülve D. János Pál rendkívüli lelkipásztori megbeszéléseket tart a világré­szek egyházi vezetőivel. Afri­ka, Amerika és Ázsia után most Európa került sorra. A magyar delegációt Paskai László bíbo­ros vezette. A találkozó témájá­ról, valamint a magyar katoli­kus egyháznak a Vatikánnal, il­letve a magyar állammal való viszonyáról kérdeztük a bíbo­ros urat.- Mi volt a konferencia témája?- .Jézus Krisztus, aki él az egyházban, remény Európa szá­mára” címmel került sor a be­szélgetésre - mondja az eszter­gomi érsek. - A hozzászólások­ból kiderült, hogy nagyon sok reménytelenség van Európában is. A médiában úgy fogalmaz­tak, hogy pesszimisták a püspö­kök. Erről szó nincs, csupán re­álisan értékelik a helyzetet.- Vajon mi okozza ezt az érzést?- Az emberek bizonytalanok a jövőt illetően, s ezért értel­metlenségbe süllyed az életük. Ebből táplálkoznak helytelen cselekedeteik is.- Hogyan kíván az egyház fellépni ez ellen, s mit üzen a magyar hívőknek?- Az evangélium hirdetésé­vel, Krisztus hitének továbbítá­sával szeretnénk ezt a folyama­tot megállítani. A kétezer éves kereszténységnek rengeteg po­zitívuma van, mint például az erkölcsös, becsületes életre va­ló nevelés, tanítás. Egy egysze­rű példával megvilágíthatom, mit ad a hit: a középkori székes- egyházak tetőszerkezetének kövei is gyönyörűen megmun­káltak, pedig azt az ember nem láthatja. De nem is ezért készül­tek, hanem azért, hogy Isten gyönyörködhessen bennük. A magyar híveknek azt üzenem, hogy a remény szellemében hirdessék az evangéliumot.- Milyennek értéked kapcso­latukat a Vatikánnal, illetve a magyar állammal?- A Szentszék értékeli az itte­ni munkánkat. Ennek egyik leg­utóbbi megnyilvánulása volt, hogy a napokban két segédpüs­pököt is kineveztek Magyaror­szág számára Veres András és Erdői Péter személyében. Ami a A püspökök reálisak FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY jelenlegi kormánnyal való kap­csolatunkat illeti, egyértelműen kedvezően alakul. Ennek egyik jelentős eredménye lesz, ha a törvényalkotásba bevonják va­lamilyen formában az egyháza­kat. Nem gondolom, hogy az lenne a lényeg, müyen szerve­zetben koordinálják ezt a mun­kát, hanem az, hogy megfelelő kapcsolatot lehessen tartani az egyes tárcákkal.- Milyennek látta a Széné atyát, gondolok itt az egészségi állapotáról szóló híresztelésekre?- II. János Pál látszólag na­gyon törékeny, bottal jár. Ugyanakkor az üléseken mindig jelen volt, s reagált a hozzászólásokra, ami viszont teljes szellemi frissességről tanúskodik. Szalóky Eszter _______Hírek_______ K itüntetések Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesz­tésére rangos állami kitünte­téseket adott át kiemelkedő külföldi egyházi személyisé­geknek kedden a Parlament­ben. A köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdem­rend Nagykeresztje kitünte­tést adományozta többek kö­zött Franz König bíboros, nyugalmazott bécsi érseknek a Magyar Köztársaság érde­kében hosszú évtizedeken keresztül kifejtett tevékeny­sége, hazánknak nyújtott er­kölcsi és anyagi támogatása elismeréseként. Bemutató Európai uniós csatlakozásunkkal együtt 80 ezer oldalas joganyag válik jogrendszerünk részévé, és ennek megismeréséhez nyújt segítséget a Bevezetés az Eu­rópai Unió jogrendszerébe című könyv - hangsúlyozta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára és az Euró­pai Jogakadémia alelnöke kedden, a kötet bemutatóján. Egyeztetés A közeljövőben Budapesten egyeztetnek a magyar kormány képviselői az RMDSZ csúcsvezetőségé­vel a romániai magyar egye­tem működtetésének, illetve a költségvetésben elkülöní­tett kétmilliárd forint fel- használásának konkrét for­máiról - mondta kedden Né­meth Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára. Csü­törtökön és pénteken tartják Budapesten a magyar-ma­gyar intézményes párbeszé­det szolgáló Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máso­dik ülését. Ajánlat A MÁV Rt bruttó 8,5 százalékos jövő évi béreme­lésre tett ajánlatot a munka- vállalóknak a Vasúti Érdek­egyeztető Tanács (VÉT) ked­di ülésén. A reprezentatív szakszervezetek az ajánlatot kevésnek találták. A Moz­donyvezetők Szakszervezete (Mosz) és a Vasutasok Szak- szervezete (VSZ) 14 százalé­kos béremelést kér, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete (VDSZSZ) még nem készítette el hivatalos ajánla­tát. Levél A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya javasolja, hogy a lakosság, az egészségügy és az önkor­mányzatok képviselőinek bevonásával haladéktalanul kezdődjenek konzultációk a háziorvosi praxist érintő, a szolgáltatási privatizációt szabályozó törvényjavaslat­ról - derül ki a Gógl Árpád egészségügyi miniszternek küldött keddi leveléből. Sikeres az üdülési csekk Jövőre negyvenezer forint lesz a támogatás Második esztendeje működik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, és azóta lehet üdülési csekkel üdülni. A munkaadó személyenként külön-külön vásárolhat ilyen csekket dolgozójának és annak családjának; ennek fele - de legfeljebb 10 OOO forint - természetbeni juttatás, s nem terheli sem személyi jövedelemadó, sem tb-járulék. Nyirádi Ágnes, az üdülési szolgálat ügyvezető igazga­tója lapunknak elmondta: ebben az évben eddig, 1,9 milliárd forint értékű csekket adtak el, csaknem 40 száza­lékkal többet, mint tavaly. A megvásárolt csekkek a vásár­lás napjától számított egy éven belül használhatók fel. A csekkek részletben is fel- használhatók, akár több hét­végi pihenésre is, ha eseten­ként legalább egy éjszakát felhasznál a jutalmazott. A fi­zetés megkönnyítése érdeké­ben a csekkeket a forgalom­ban lévő papírpénzek névér­tékén bocsátották ki. A MÁV is segíti a felhasználókat, hi­szen üdülési csekkel évente háromszor lehet fél áron utazni. Az alapítványnak összesen 900 szállodával, kastélyszál­lóval, kempinggel, panzióval van szerződése; ezekben le­het utalvánnyal (is) fizetni. A munkaadók, az önkor­mányzatok, a civil szerveze­tek az üdülési szolgálat me­gyei és főváros kirendeltsé­gein vásárolhatnak üdülési csekket. A jövő esztendőben a ked­vezmény eddigi összege megkétszereződik és húsz­ezer forint lesz. Ha tehát va­lakit - és hozzátartozóit - munkaadója még az idén megjutalmaz a támogatás maximumát nyújtó húszezer forinttal és jövőre a meg­emelt negyvenezer forinttal, akkor fejenként hatvanezer forintért már igen kellemes hetet tölthet el a család az ak­cióban részt vevő szállodák valamelyikében. (Koós) Titkolt érzésekről, családi tabukról, fájdalmas és boldog élményekről! VALLOMÁSOK mindarról, amiről beszélni nehéz! November 10-től keresse a hírlapárusoknál!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents