Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. október 2., kedd ______Hírek______ Ú jdelhibe látogatott Mar- tonyi János külügyminiszter hétfőn, hogy indiai kollégájá­val, Dzsaszvant Szingh-gel tár­gyaljon. A két külügyminiszter szerint mindkét félnek határo­zott lépéseket kell tennie azért, hogy a magyar-indiai gazdasá­gi kapcsolatok ismét fellendül­jenek. Az ENSZ reformját mindketten elengedhetetlen­nek tartják ahhoz, hogy a világ- szervezet hatékonyan tudjon fellépni. Valószínűleg megnyerte Edu-ard Sevardnadze elnök pártja, a Grúziái Állampolgári Szövetség a parlamenti válasz­tásokat Grúziában. A voksok mintegy 70 százalékának meg­számlálása után Sevardnadze a szavazatok 49,8 százalékát mondhatja magáénak, míg a legerősebb ellenzéki párt, a Megújulás Össz-Grúziai Szö­vetsége csak a voksok 19,1 szá­zalékát kapta. Táigyalást kezdett az indo­néz kormány az acehi lázadók­kal, hogy megpróbáljon békét teremteni a Szumátra északi ré­szén fekvő tartományban. Az egy évtizede tartó erőszak so­rán több mint 2000 ember vesztette életét és 150 ezren kényszerültek otthonaik elha­gyására. Combon lőtték pristinai laká­sán Momcsilo Trajkovicsot. A koszovói szerb vezető ellen va­sárnap este követték el a me­rényletet az ismeretlen táma­dók, akik a politikus elmondá­sa szerint albánul beszéltek. Trajkovics meggyőződése, hogy meg akarták őt gyilkolni. Szabadon engedték a fehér­orosz hatóságok Mikola Statkevics ellenzéki vezetőt, a Narodnaja Gramada nevű, szo­ciáldemokrata jellegű párt ve­zetőjét, de megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Statkevicset október 17-én tar­tóztatták le, és zavargások szervezésével vádolták meg. Hatra emelkedett a brit mar­hahús forgalmazását ezután sem engedélyező német tarto­mányok száma, miután Szász- Anhalt is csatlakozott a koráb­ban ilyen értelmű döntést hozó öt tartományhoz. Az ETA legyűrése nem jelent­heti a baszk konfliktus megol­dását - hívta fel a spanyol köz­ponti kormány figyelmét a Baszk Nacionalista Párt (PNV) elnöke, Xabier Arzelluz. A poli­tikus szerint a baszk probléma politikai jellegű, de a kormány csak a rendőrségi megoldásra gondol, miközben azt várja, hogy a baszk radikalizmus ma­gától eltűnjék. Közel-keleti csúcs Oslóban Clinton a norvég király társaságában fotó: feb/reuters A norvég főváros vendége Bili Clinton amerikai el­nök, Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Ható­ság elnöke. Ugyancsak Oslóba utazott Vlagyimir Putyin orosz miniszterel­nök is, hogy részt vegyen a közel-keleti békéről folytatott csúcstalálko­zón. A megbeszélések hétfőn két­oldalú találkozókkal kezdőd­tek. Az amerikai elnök kü- lön-külön tárgyalt mind az izraeli, mind pedig a palesz­tin vezetővel. Arafat, Barak és Clinton a tervek szerint ma tart hármas találkozót a közel-keleti békefolyamat ügyének megvitatására. V. Harald norvég uralkodó hétfő délelőtt az oslói királyi palotában fogadta az ameri­kai elnököt, aki a négy éve meggyilkolt Jichák Rabin iz­raeli miniszterelnök emléké­re rendezett közel-keleti csúcstalálkozóra érkezett a norvég fővárosba. A megem­lékezéseken részt vesz a né­hai kormányfő özvegye is. Bili Clinton ezt követően négyszemközt találkozott Kjell Magne Bondevik nor­vég miniszterelnökkel. A megbeszélések után elmond­ta: reméli, hogy sikerül friss energiát adni az izraeli-pa­lesztin békefolyamatnak. Clinton szerint azonban még túl korai lenne eredmények­ről beszélni. Mindenesetre reményét fejezte ki, hogy az oslói csúcstalálkozón az izra­eli és a palesztin vezetőknek sikerül megállapodniuk a to­vábbi tárgyalások módozata­iról. Clinton azt is elmondta, hogy nem vár döntő áttörést Oslóban a közel-keleti béke- folyamatban. Eközben a norvég főváros­ban az izraeli és a palesztin tárgyalócsoportnak - az ENSZ közel-keleti megbízott­jának közvetítésével - sike­rült megállapodni a béketár­gyalások befejező szakaszá­nak helyszínéről és időpont­járól. Az egyezség értelmé­ben a záró-megbeszélések november 8-án - az eredeti elképzeléshez képest egy nappal később - Rámalláh városában kezdődnek majd. Két izraeli vadászbombázó hatolt be hétfő reggel a dél-li­banoni légtérbe, és rakétákat lőtt ki feltételezett gerillaállá­sokra. A célba vett gerillatá­maszpont az Izrael által meg­szállt dél-libanoni földsávon, az úgynevezett biztonsági övezeten kívül fekszik. Egy­előre nem tudni, hogy a tá­madásnak vannak-e áldoza­tai. Hírügynökségek szerint a légi-csapás megtorlás volt ar­ra, hogy a Hezbollah Irán-ba- rát gerillaszervezet néhány órával korábban a biztonsági zónán belül fekvő izraeli ka­tonai állásokat ágyúzott liba­noni területről. Izraeli harci repülőgépek a délelőtt folya­mán behatoltak Bejrút légte­rébe is, az erőfitogtatás jele­ként a hangnál nagyobb se­bességgel. Gyászolnak a hozzátartozók Nincs túlélője az egyiptomi légitársaság repülőgép-szerenc­sétlenségének. A fedélzeten 217 személy tartózkodott. Az amerikai hatóságok első nyi­latkozataikban elvetették a terrorcselekmény lehetőségét, bár augusztusban az FBI-t levél­ben figyelmeztették egy október 30-ig végrehajtandó merényletre egy Los Angelesből vagy New Yorkból felszálló utasszállító gép ellen. fotó: feb/reuters ___________________Hírháttér___________________ Ukrán politikai totó A részvételi arány nem volt különösebben kiugró, 37 millió szava­zópolgárból 26 millió ment el voksolni. Ami a jelöltek számát illeti, az rekordnak számított a vasárnapi ukrajnai elnökválasztáson: 13 jelölt közül lehetett választani, így nem meglepő, hogy senki nem szerzett abszolút többséget. Két hét múlva dől tehát el: az első két helyen végzett politikus közül ki lesz Ukrajna államfője a követke­ző öt évben. A sajátos politikai totóban persze nem egyenlő eséllyel indultak a jelöltek. A jelenlegi elnök, Leonyid Kucsma komoly előnyt élve­zett, s az sem okozott nagy meglepetést, hogy másodikként a haj­dan oly erős kommunista párti Petro Szimonenko futott be. Meg­nyugtató viszont, hogy az igazán radikális indulók lemaradtak a voksvadászatban. A szélsőségeknek tehát - remélhetőleg - nemigen nyílik terep november közepén a második fordulóban. Megfigyelők a jelenlegi elnök győzelmét tartják valószínűbbnek, hiszen az ő javára írható az önálló pénz, a hrivnya viszonylagos ér­tékállósága, a Krím-félsziget és a fekete-tengeri flotta ügyében folyó vita lezárása Moszkvával, az új alkotmány kidolgozása. Ukrajna gaz­dasága persze ezernyi sebből vérzik, magas az államadósság, a fize­tések hónapokig késnek, közeleg a kemény tél, egyszóval a helyzet messze nem rózsás. Kucsma élre kerülése mégis megnyugtató: so­kan úgy látják, hogy ő a biztosítéka a demokratikus intézményrend­szer továbbfejlődésének, még akkor is, ha ezt a kifejezést Nyugat- Európához képest Kijevben másként értelmezik. Szondy Gábor Megnyílt a menekültfolyosó Az orosz hadsereg hétfő reg­gel folyosót nyitott a mene­kültek számára a cse- csen-ingus határon. Egyben megindult a vonatközleke­dés is a Mozdok-Kizljar pá­lyán, vagyis a Tyerek folyótól északra, a szövetségi erők ellenőrizte területen. Az orosz haderő egy héttel ez­előtt zárta le a „biztonsági öve­zet” határait, így csaknem fél­százezer menekült torlódott fel az utóbbi napokban a csecsen-ingus határon. A szom­szédos országban hivatalos ada­tok szerint jelenleg több mint 190 ezer csecsen menekült tar­tózkodik. Az orosz parancsnok­ság az intézkedést azzal indo­kolta, hogy meg kell akadályoz­ni a csecsen terroristák és fegy­verek kijutását a bekerített terü­letekről. Hétfőn egyelőre csak az orosz erők ellenőrizte csecsen települések felé nyűt meg az út, a határon várakozó több tízezer menekült, főként asszonyok és gyermekek, változatlanul nem tudnak bejutni Ingusföldre. Az orosz légierő a hét végén is fo­lyamatosan támadta a csecsen célpontokat, és vasárnap csak­nem száz szakadár fegyverest megölt. Füstbe ment per Több százmilliárd dolláros kártérítésért perli a do­hányárukat gyártó cégeket az amerikai kormány. Az igazságügyi szervek sze­rint az Egyesült Államokban eltitkolták a nyilvánosság elől, hogy a dohányzás mekkora veszélyt jelent az egészségre. Janet Reno, az illetékes tárca minisztere úgy véli: az állam­nak évi 22 milliárd dollárjába került a dohányzás miatt meg­betegedett emberek kezelése, s ennek az összegnek a meg­térítését várná a felelősöktől. A meglepőnek ható kereset, a csillagászati összeg nem is annyira képtelen, ha tudjuk, hogy az ugyanebben a kérdés­ben lefolytatott büntetőpert az állam már megnyerte a do­hányiparral szemben. Az utóbbi tavaly arra kötelezte magát, hogy a következő 25 évben összesen 206 milliárd dollár kártérítést fizet az USA 46 tagállamának, amelyek összefogva nyújtották be a büntetőkeresetet. A dohányipar ügyvédei most elhárítják még a lehető­ségét is annak, hogy a bíróság az újabb, ezúttal polgári per­ben elmarasztalhatná ügyfe­leiket. Dolgukat azonban rendkívül megnehezítette, amikor a minap az egyik leg­nagyobb cég, a Philip Morris sajátos PR-lépésre szánta él magát: internet-honlapján közzétette, hogy az orvosi kutatások egybehangzó véle­ménye szerint a dohányzás más betegségek mellett a tü­dőrák okozója. E beismerés tükrében az ügyvédeknek nem lesz könnyű dolguk a bí­róság előtt. Szexbálványból állatvédő A francia könyvpiacon megjelent Brigitte Bardot emlék­iratainak második kötete. A filmek császárnője azt írja: moziba vagy huszonöt éve nem tette be a lábát, s ami­kor néha kinyitja a televíziót, visszahőköl. „Gyűlölöm azt a dekadenciát, azt az erkölcsi és testi koszt, azt a totális értékvesztést, ami a képernyőről árad.” A 65 éves BB-röl azt mondták annak idején, éppoly ismert, mint De Gaulle vagy az Eiffel- torony. 1973 óta kezdték őt az ország első számú állatvé­dőiéként emlegetni. 1996- ban jelent meg emlékiratai­nak első kötete, amelyen sa­ját bevallása szerint 21 évig dolgozott, és bestsellernek bizonyult: 28 nyelvre fordí­tották le, s a szerző levelek tízezreit kapta. A szakemberek szerint nagy kérdés, vajon a mostani második kötet megismételhe­ti, vagy egyáltalán megköze­lítheti-e ezt a sikert. A nyájas olvasót a testi és a lelki sztriptíz érdekli, amiben az első kötet bővelkedett. A mostaniban viszont állatok és megint csak állatok szere­pelnek, általában az emberi gonoszság ellenpéldáiként, a szeretetreméltóság, a hűség megannyi szobraként. Kutyák és macskák, lovak és csacsik, kecskék és birkák. „Ahányszor egy emberben megbíztam, mindig elárult. A legtöbb állat ugyanezt mond­hatná el magáról, ha tudna beszélni” - írja BB. És a férfi­ak? Róluk nem ír az egykori szexszimbólum? De. A szere­tők mindig is jöttek és men­tek, köztük a sztárnál sokkal fiatalabbak is. Maga a szerző írja, hogy anyja „gazdag szaj­hának” becézte, és néha megkérdezte, „hogyan ismeri ki magát ennyi strici között.” Ha az ember ennek az ün­nepelt bálványnak a könyvét olvassa, szinte elfelejti, hogy élete nagy része során a világ BB lába előtt hevert. O ugyanis „félelmetesnek” tart­ja élete több évtizedét, és azt írja: „csoda, hogy még élek”. Vetélések, komoly betegsé­gek, depressziós rohamok között bukdácsolt, és ez utóbbiak nyomán jöttek a tabletták és a féldecik, sőt te­li üvegek is. Harmat Endre- Kitör a vitaminmánia- Ismefje fel a Hamisat- Már nagyon várom, hogy Miklós hazajöjjön- Mi vagyok én, lábtörlő?

Next

/
Thumbnails
Contents