Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. november 10., szerda A német elnök az egység újragondolására szólított el Tíz éve omlott le a berlini fal Berlinben megkezdődtek a város keleti és nyugati ré­szét kettéosztó fal lebontásának tizedik évfordulóján. Eberhard Diepgen kormányzó főpolgármester a szená­tus jubileumi ülésén olyan ünnepnek nevezte novem­ber 9-ét, amelyre mindenki egyformán büszke lehet. Berlin, 1989. november 9. Buldózerek bontják a falat fotó: Reuters NATO-emlékmű , A tíz évvel ezelőtti nap a béke, a demokrácia és a jólét valós távlatát nyitotta meg nem csak Németország, de egész Európa népei számára. E nagyszerű távlat fényében Németország ezután is az Európai Unióba igyekvő országok szószólója lesz” - hangoztatta a német parlament ünnepi ülésén a szö­vetségi kancellár. A berlini fal lerombolásának napjára emlékezve Gerhard Schröder leszögezte: a nemze­tet és Európát megosztó határ nem a Nyugat követelésére vagy nyomására, hanem a ke­letnémet lakosság elszántságá­nak és szabadságvágyának kö­szönhetően dőlt le tíz évvel ez­előtt. Az akkori NDK lakosai bátorságukkal egyedülálló mó­don gazdagították a német tör­ténelmet: megmutatták, hogy a békés állhatatosság és a de­mokratikus összetartozás érzé­se diktatúrákat képes megdön- teni. A kormányfő rámutatott: tíz évvel ezelőtt a XX. század­ban először indult ki német földről a szabadság és önren­delkezés magával ragadó jelzé­se Európa felé. Schröder méltatta a szom­szédos országok és a nyugati szövetségesek, valamint sze­mély szerint Mihail Gorbacsov személyes szerepét a német egység előkészítésében. Mint mondta, az NSZK-nak az euro- atlanti szövetségben elfoglalt szüárd helye, valamint a Willy Brandt által elindított enyhüld si politika tette lehetővé azt a fejlődést, amelynek eredmé­nyeként erőszak nélkül el lehe­tett söpörni a berlini falat. A kancellár köszönetét mondott a kelet- és a közép-európai re­formországok népeinek is; a demokráciáért és az emberi jo­gokért tanúsított bátor kiállá­suk, valamint szolidaritásuk és segítőkészségük volt az előfel­tétele annak, hogy a keletné­met kommunista rendszerrel szembeni ellenállást végül si­ker koronázta. A Bundestag ünnepi ülésére meghívott díszvendégek kö­zött foglalt helyet Mihail Gor­bacsov egykori szovjet államfő, George Bush volt amerikai el­nök, Richard von Weizsäcker korábbi német szövetségi el­nök és Helmut Kohl. A volt kancellár köszönő szavakkal emlékezett meg a német nép magyar, cseh és lengyel baráta­iról, az 1956. évi magyar forra­dalomról, az 1968. esztendei prágai tavaszról és a Szolidari­tás szakszervezetről. Egyúttal felszólította a németeket: a meglévő problémák ellenére legyenek derűlátóak. „Tekint­sük ajándéknak és a jövőbe mutató esélynek a német egy­séget, s a gondok és bajok elle­nére se vájunk kishitűekké” - mondta Helmut Kohl. Az évforduló alkalmából te­levíziós beszédében Johannes Rau köztársasági elnök arra szólította föl országa minden állampolgárát és lakóját, hogy lépjenek fel a társadalmat meg­osztó különböző hatások és fo­lyamatok - köztük a szélsősé­ges gondolkodás, a szociális egyenlőtlenség - ellen. A NATO fennállásának 50. évfordulója alkalmából kedden délben emlékmű­vet avattak fel a szövetség brüsszeli központjának díszudvarán. Az egyszerű kő emlékoszlopon ez a szö­veg áll: „NATO 1949-1999 - mindazok emlékére, akik a béke és a szabadság ügyét szolgálták”. Az emlékművet a szövetség katonai bizottsága állította, s az elnöke, Guido Venturoni olasz tengernagy, valamint Lord George Robertson főtit­kár avatta fel. Jelen voltak a tagországok NATO-nagyköve- tei és hadseregeik vezérkari fő­nökei - köztük Simonyi And­rás, valamint Fodor Lajos ve­zérezredes -, akik kedden és szerdán tartják szokásos év vé­gi kétnapos értekezletüket a Az orosz légierő kedden is­mét támadta Groznij északi peremkerületeit, és csapá­sokat mért a csecsen-grúz határ mentén lévő célpont­okra. Észak-Oszétiából négy harcá­szati föld-föld rakétát lőttek ki csecsen célpontokra, de azt nem közölték, hol csapódtak be a lövedékek. Az orosz légierő kedden elsősorban Szu24-es hadszíntéri bombázóit vetette be, mivel elég bonyolultak az időjárási viszonyok: az Észak- Kaukázusban hétfőn és kedden is havazott, több helyütt sűrű a köd. Ezért a szárazföldi csapa­tok harci tevékenysége is a mi­nimálisra korlátozódott. Ugyan­akkor az orosz tüzérség tovább NATO főhadiszállásán. A ve­zérkari főnökök ez alkalom­mal külön ülést tartanak Uk­rajna képviselőivel, illetve ülé­seznek az euro-atlanti partner­ség katonai bizottságaként is. A katonai bizottság ülésén az a két délszláv térség áll az eszmecsere középpontjában, ahol a szövetség katonai erő­ket állomásoztat: Bosznia és Koszovó. A NATO-tanács nemrég döntött úgy, hogy Boszniában megérett a helyzet az SFOR létszámának harma­dával való csökkentésére és át­szervezésére. Ennek előkészí­tése és lebonyolítása a katonai vezetés feladata lesz. Szóba kerül a jubileumi washingtoni csúcsértekezleten elfogadott hosszú távú haderő-fejlesztési program is, amelynek előké­születéből ugyancsak néhány napja tárgyaltak. támadta Groznijt, Gudermeszt és Urusz-Martan körzetét. Moszkvai bejelentés szerint az orosz erők kiverték a csecsen fegyvereseket a stratégiai fontosságú Bamutból. A hava­zás következtében azonban alig járhatóak a hegyi utak. Az orosz politikai pártok kö­zül elsőként a liberális Jabloko- frakció emelte fel szavát a cse- csenföldi bombázások beszün­tetéséért és a tárgyalások megin­dításáért. A Grigorij Javlinszkij vezette orosz párt keddi nyilat­kozatában úgy foglalt állást, hogy az eddigi orosz katonai ak­ciók elérték céljukat, s immár tárgyalni kell - igaz, az erő pozí­ciójából - a hivatalos grozniji ve­zetéssel a politikai rendezés ki­dolgozása érdekében. 1961. augusztus 13.-1989. november 9. A gazdasági és politikai viszonyokkal elégedetlenkedve egyre több keletnémet állampolgár fordított hátat az öt­venes évek végén, a hatvanas évek elején az NDK-nak. Egyedül 1961 januárjától augusztusig 160 ezer menekül­tet számoltak meg a hatóságok. Gyakorlatban könnyű volt a dolguk, hiszen a szovjet zóna és a három nyugati nagyhatalom által ellenőrzött szektor határa csupán fes­tékkel volt jelölve. Walter Ulbricht, az NDK akkori veze­tője 1961. június 15-én megtartott nemzetközi sajtóérte­kezletén egy újságírónőnek így válaszolt: „Úgy értelme­zem a kérdését, hogy Nyugat-Németországban olyan emberek élnek, akik azt kívánják, hogy mozgósítsuk az NDK építőmunkásait, és falat emeljünk. Nincs tudomá­som arról, hogy léteznék ilyen terv... Senkinek nem áll szándékában falat emelni." Volt. Két hónap sem telt el: 1961. augusztus 13-án, egy vasárnap hajnalon Erich Honecker irányításával szö­gesdrótot vontak a későbbi Kelet- és Nyugat-Bedin közé. Macskakövekből barikádokat emeltek, és 192 utcát vág­tak ketté. "A központi helyekre páncélosok vonultak. Az egységes földalatti és gyorsvasúü forgalom megszakadt. A keleti állampolgároknak - köztük 60 ezer munkába já­ró ingázónak - megtiltották az átlépést a nyugati szektor­ba. A következő napokban megépült a végleges fal, ame­lyet a „tényleges” határtól egy száz méter széles bizton­sági zóna választott el. Nyugat-Berlin, valamint a keleti városrész és az NDK összesen 166 kilométer hosszan volt határos; ebből 107 kilométert „biztosított” a 4 méter magas betonelemekből készült fal. A menekülőket tűzparancs fenyegette: nem­csak az őrök, hanem később érzékelővel ellátott automa­ták is lőttek a vállalkozókra. A fal megszűnéséig az áldo­zatok számát ezerre becsülik. (Gyulay) Hírek A pápa Grúziában A robbanásveszélyes kaukázusi helyzetet vitatta meg tbiliszi lá­togatásának befejezéseként II. János Pál pápa és Eduard Sevardnadze grúz elnök. A katolikus egyházfő és a vendéglátó politikus felemelte szavát a konfliktusok békés megoldásáért, de elmaradt a várt közös felhívás a csecsenföldi békéért. Megvan a fekete doboz Az amerikai haditengerészet robotberendezése helyi idő szerint kedd hajnalban felhozta az At­lanti- óceánból az október 31-én szeren­csétlenül járt egyiptomi gép fekete dobo­zát. Az adatrögzítő berendezésben tárolt információk elemzése révén próbálják ki­deríteni a katasztrófa okát. Dávid Ibolya Ukrajnában Ukrán kollé­gájával, Szuzanna Sztanikkal aláírta a két minisztérium közötti együttműködési megállapodást Dávid Ibolya igazságügyi­miniszter. A Kijevben folytatott megbe­széléseken szó esett az Uk-rajnában élő kisebbségek helyzetéről is. A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma közbelépé­sének köszönhetően az ukrajnai elnökvá­lasztás második fordulójában már lesz­nek magyar nyelvű szavazólapok is Kár­pátalján. Megverték a diákokat Rendőrségi fellé­pés szakította félbe tegnap Belgrádban az Otpor (Ellenállás) diákmozgalom által meghirdetett diáktüntetést. A karhatalmi erők a városközpontban szétkergették az előrehozott választásokat követelő egye­temistákat, közülük mintegy húszat meg­vertek. Iráni szankciók még egy évig Bili Clin­ton újabb egy évvel meghosszabbította az Irán elleni gazdasági és pénzügyi bünte­tőintézkedéseket. A két állam közötti problémák húsz év elmúltával sem szűn­nek meg teljesen - jelentette ki az ameri­kai elnök. Apad az árvíz Vietnamban Vietnamban az áradásoknak további személyek estek áldozatul: számuk csak­nem 550. A megáradt vizek nyolc tarto­mányt borítottak el 600 kilométer hos­szan. Az utóbbi napokban a vízszint fo­lyamatosan csökken, és éhínség sem fe­nyeget már. Az anyagi kár csaknem 51 millió dollár. Képviselők éhségsztrájlya Az ETA baszk terrorszervezet politikai pártjának (Euskal Herritarrok) öt parlamenti képvi­selője szombatig tartó éhségsztrájkba kezdett azoknak a börtönben lévő ETA- tagoknak a támogatására, akik a múlt hét óta bojkottálják az étkezéseket. A képvi­selők a sztrájk alatt a parlament egyik iro­dájában tartózkodnak. A tábornok védi Groznijt Ritkaságok, értékes nyomatok A legnagyobb névértékű papírpénzt 1946 júniusában Magyarországon hozták forgalomba. „Egymilliárdbillió pengő” - állt rajta, félreérthetetlenül utalva arra, hogy tombol az infláció. Napjaink legnagyobb értékű bankjegye a korlátlan lehető­ségek hazájában van forga­lomban: a százezer dollároso­kat a Amerikai Szövetségi Tar­talék Bank és a pénzügymi­nisztérium közötti tranzakciók esetén használják. Az elméleti­leg közforgalomban lévő 345 darab nagycímletű zöldhasú előállítási költsége egyenként négy cent. Zsebpénzét kiegészítendő adta el 1885-ben egy stockhol­mi diák nagymamája levelét hét koronáért. A borítékon az azóta legendássá vált, 1857- ben nyomtatott Treskilling­bélyeg díszeleg. Érdekessége, hogy ez az egyetlen, amelynek nyomata nem zöld, mint a töb­bié, hanem sárga. Keletkezése idején igen érté­kes vászonutánzatú papírosra tükörírással írta Leonardo da Vinci (1452-1519) tanulmá­nyait a vízről, a Földről, az égi­testekről, és egészítette ki 360 rajzzal. Az összesen 36 oldal Codex Leicester néven vonult be az emberiség kulturális tör­ténelmébe, és ma a világ leg­drágább könyve. Öt évvel ez­előtt 6,2 milliárd forintért vette meg egy árverésen Bill Gates, a Microsoft szoftverművek ala­pító vezére. Leonardo munká­ját azóta megjelentette számí­tógépes lézerlemezen, A Codex Leicester a mester egyetlen kézirata. Forgatókönyvekkel is (fő­ként, ha szex és erőszak a tar­talmuk) nagyszerűen lehet ke­resni, egy-egy ilyen mű (papí­ron is) vagyont ér. Shane Block (37) hollywoodi szerző négymillió dollárt kapott a The Long Kiss Goodnight című, 278 oldalas szcenáriójáért. A belőle készült film (Halálos ka­rácsony) viszont nem sokkal a bemutatása után megbukott. Az Elemi ösztön forgatókönyv­ének szerzője ezzel szemben „csak” hárommillió dollárt ka­pott, ám a filmmel müliárdo- kat kaszált a producer. (Kulcsár) Autó helyett csónakkal. Közép- és Dél-Görögországban, Athéntól 40 kilométerre a keddre virradó éjszaka a folyók kiléptek medrükből a heves esőzések következtében . A viharban két ember életét vesztette és több tucat közlekedési baleset történt. fotó: feb/reuters A piac nem mindenható remtő funk-cióját” és támogatva a vállalkozási szellemet, egyben hangoztatja: „nem szabad elvár­ni a piactól azt, amire nem ké­pes”. A Szocintem tagjai hangoz­tatták: olyan átfogó gazdasági és pénzügyi rendszer megvalósítá­sára törekszenek, amelybe szer­vesen beépülnek, és jobban al­kalmazkodva, hatékonyabban működnek a fél évszázaddal ko­rában létrehozott nagy intézmé­nyek, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Kereskedelmi Vi­lágszervezet és a többi. A nyüat- kozat elfogadása előtt a külön­böző törekvések képviselői - a brit Tony Blair, a német Gerhard Schröder, a francia Lionel Jospin - védték ugyan sa­ját nézeteiket, de egységre töre­kedtek. A Szocialista Intemacionálé XXI. kongresszusa elfogadta a párizsi nyilatkozatot, amely a politika elsőbbsé­gét, a megfelelő válaszadás szükségességét hangoztatja a „globalizáció kihívásaival szemben”. A világ 180 szociáldemokrata és szocialista pártjának vezetője és küldöttje többségi szavazással hagyta jóvá a határozatot, amely szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy „szociális dimenziót kell adni a végbeme­nő globalizációnak, azt az em­beri lét szolgálatába állítva”. A nyilatkozat megállapítja: a de­mokratikus szocializmus a ka­pitalizmussal állandó kritikai vi­szonyban született és fejlődik. Elfogadva a „piac gazdagságié-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents