Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. november 9., kedd Ezredvég BB-vég Dr. Suchman Tamás: Szerződésszegő a tulajdonos A BB Borgazdasági Rt mára elvesztette dolgozói létszámának háromne­gyedét. Januártól már a gyümölcsleveket sem itt gyártják, holott a BB do­bozos üdítők voltak az első természetes alap­anyagú gyümölcslevek Magyarországon. A BB a hazai borászat egyik fel­legvára volt, mára megko­pott régi jó híre. Dr. Suchman Tamás szocia­lista képviselő visszautasítja azokat a véleményeket, ame­lyek rajta kérik számon a BB privatizációját. Állítja: képvi­selőként, majd privatizációs miniszterként küzdött a cég fennmaradásáért, a privatizá­ciós szerződéseket azonban nem ő kötötte meg. A doku­mentumok ezt igazolják: 1994 december 21-én szerző­dött a Hungarovin a BB dol­gozói részvények kivásárlá­sára, december 22-én nyilat­kozott a tőkeemelésről. A szindikátusi szerződést 1995 január 18-án írták alá. Such­man Tamást viszont csak márciusban nevezték ki pri­vatizációs miniszternek. Ek­korra a BB 75 százaléka el­kelt. 1996-ban valóban köz­reműködött a cég 25 százalé­kos tulajdonrészének eladá­sában, akkor a Henkell 180 százalékért vette meg azt a részvénycsomagot.- 1990 és 1994 között el­lenzéki és kormánypárti poli­tikusként többször interpel­láltam a cég érdekében - mondta a Somogyi Hírlapnak dr. Suchman Tamás. — Azt szerettem volna elérni, hogy konszolidálják a BB adóssá­gát. Ha ez nem hiúsul meg, egészen más irányt vesz a cég. Akik tehát azt mondják, hogy én akadályoztam meg a konszolidációt, hazudnak. Látva a privatizációs szerző­dés tervezeteket, annak ide­jén számomra egyértelművé vált, hogy csupán a tulajdo­nos jószándékán múlik majd a cég jövője. Ez viszont nem elég garancia. Az interpellá­cióról ebben az ügyben akkor a frakció beszélt le. Az akkori lapokban ez olvasható is. Bé­Dr. Suchman Tamás kési László akkori pénzügy- miniszter garantálta, hogy tisztességes lesz a szerződés. Gacsályi Tamás, a Hungaro­vin akkori vezetője járt is ná­lam és még azt is megígérte, hogy a Hungarovin központ­jából bizonyos tevékenysé­geket telepítenek át Boglárra.- Mit várt Ön a privatizá­ciós szerződéstől? — Azt tartottam volna tisz­tességesnek, ha rögzíti a BB integritását, a márkanév megőrzését, a kistermelők­nek korábban juttatott szak­csoporti tevékenységet és a létszámleépítés nem halad­hatja meg a 10 százalékot.- Ehhez képest mára a ko­rábbi létszámnak mindössze 10 százaléka maradt. — Szerződésszegő a német tulajdonos. Arra számítani lehetett, hogy a BB közgazda- sági önállósága megszűnik, de a gazdasági önállóság el­vesztésére nem. Senki sem gondolta, hogy a beígért több százmilliós fejlesztés mellett leépíthetik a BB-t. Meggyő­ződésem, hogy a Hungarovin vezérkara a saját székének megőrzése érdekében áldozta fel Boglárt.- Végülis Ön a tulajdonrész utolsó negyedét privatizálta. Mit tett annak érdekében, hogy a beindult kedvezőtlen folyamatokat megállítsa? — 1996-ban, amikor a 25 százalékos tulajdonrészt el­adtuk, ismét felvetettem a szindikátusi szerződés mó­dosítását. A németek, akikkel erről Bogláron tárgyaltam, igent mondtak. Februárban meg is kezdődtek a szakmai egyeztetések. Néhány hó­nappal később, szeptember első napjaiban azonban már láttam, hogy nem mondanak igazat, nem akarják a módosí­tást. Ekkor magamhoz kéret­tem a német tulajdonos meg­bízottját és Gacsályi Tamást. Kilátásba helyeztem, hogy minden törvényes lehetősé­get megragadok annak érde­kében, hogy az állam vissza­vásárolja a céget. Közöltem, hogy a német kormánykörö­ket tájékoztatom a tulajdono­sok szerződésszegő viselke­déséről. Október 3-5 között, egy németországi utamon ezt meg is tettem. Sőt, tájékoztat­tam szándékomról a német tulajdonosokat is. Sajnos a leváltásom miatt már nem ke­rült sor a szindikátusi szer­ződés módosítására. Elutasí­tok minden vádat, amely a fe­lelősségemet keresi. Dr. Suchman Tamás szerint Czi- ráki Imre bogiári vezérigaz­gató elmozdításának is az volt az oka, hogy nem vállalta a hóhérmunkát. Azt mondja: becsülte azért, amiért szem- befordult a németekkel és az ÁPV Rt álláspontjával. Osz­totta a véleményét és példát­lan keménységgel lépett fel a multinacionális céggel szem­ben. — Az elmúlt másfél évben azonban végrehajtották a megkezdett intézkedéseket: Bogláron már nem palackoz­nak, megszűnt a gyümölcslé gyártás és a dolgozók három­negyedét elbocsátották. Mit lehet ma tenni ez ellen? — Az igazi szemfényvesz­tés, hogy a több százmilliós befektetések minden normá­lis ember számára azt üzen­ték, hogy komolyan gondol­ják a BB fejlesztését. A Hen­kell annak a tíz cégnek az egyike, amely visszaélt gaz­dasági erőfölényével, politi­kai támogatottságával és eti­kátlanul járt el. Még mindig úgy érzem, Megállapodások, szerződések, amelyek eldöntötték a BB sorsát hogy bizonyos tevékenysé­geket vissza kellene telepíteni Boglárra. A tulajdonos erköl­csi és anyagi felelőséggel tar­tozik a cégért. Nem csodál­koznék azon, ha a munka- nélkülivé vált dolgozók bepe­relnék a tulajdonost. Azt azonban javasolni fogom, hogy a Hungarovin, illetve a Henkell tulajdonosai talál­kozzanak az elbocsátott dol­gozókkal és magyarázzák meg a tetteiket. A közeljövőben a bogiári városi tévében elmondom az igaz történetet minden ken­dőzés nélkül, mert az embe­reknek joguk van megtudni az igazat. Gáldonyi Magdolna A szennyvíztisztító telepek építésében piacvezető a Délviép Kft Belvárosi csatornaépítők hajrája Munkáért bejárják az egész Dunántúlt fotó: lang Róbert Tagdíjból él a párt Javában tart a somogyi szennyvízcsatorna-építési program. Több száz millió forint értékű munkát most fejeznek be a Délviép dol­gozói. Megyei körkép Szennyvízcsatornát építettek a kaposvári Pécsi és Nyugat- Ivánfa utcában, a 74 millió fo­rintos beruházás már a végé­hez közeledik. Ezzel mintegy 400 ingatlan csatlakozhat a hálózatra — tudtuk meg teg­nap Radák Józseftől, a Dél­viép Kft általános ügyvezető igazgatójától. A 450 dolgozót foglalkoztató, 3,6 milliárd fo­rint árbevételű kft a Dunántú­lon vállal munkát. A szenny­víztisztító telepek építésében piacvezető cég — egyebek mellett — Badacsonytördemi- cen dolgozik, ahol az 1,2 mil­liárd forintos, zöldmezős be­ruházást rövidesen befejezik. Korszerűsítették a székesfe­hérvári, a tatabányai és a za­laegerszegi telepet is. Ezzel párhuzamosan dolgoznak Somogybán: is, szennyvíz­csatornát alakítanak ki Fo- nyódligeten és Balatonfeny- vesen, s kiépítették a Fonyód­Kaposvár kistérségi ívóvízel­látáshoz nélkülözhetetlen be­rendezéseket. A nyolc telepü­lést érintő munka értéke meghaladta a 380 millió fo­rintot. (Harsányi) Csak a párttagokra szá­míthatnak a parlamenti pártok Somogy megyei szervezetei, többségük ugyanis nem kap — Igaz, nem Is vár — külső támo­gatást. Egyetlen bevételi forrást a költségvetési támogatás mellett a tagdí­jak jelentik. Megyei körkép Valamennyi parlamentbe ke­rült párt kap támogatást — a rászavazók arányának megfe­lelően — az állami költségve­tésből. A megyei szervezetek ezt a pénzt többnyire a párt­irodák fenntartására fordít­ják. A Fidesz-MPP megyei irodájában elmondták, hogy a negyedévente beszedett tag­díjak jelentik a párt megyei szervezetének legfőbb bevé­telét. Anyagi juttatást nem fogadnak el, alapítványok A Széchenyi utcai temetőben betelt minden sírhely abban a parcellában, amit 1996-ban nyitottak. A Somogy megyei Temetkezési Szolgáltató Kft ezért, új sírhelyparcellát nyi­nem támogatják őket. Ha­sonló a helyzet az MSZP-ben is: a nagy létszámú tagság nagyobb bevételt hoz. Az FKGP megyei szervezetében nem tudtak információt adni arról, hogy a minimális tagdíj és a költségvetési forintok mellé a párt Somogybán kap- e külső támogatás. Az SZDSZ megyei irodájában állították: nem kapnak jelentősebb külső segítséget, sőt a párt segít néhány civil szervezetet a megyében. Az MDF megyei hivatalában megtudtuk, a párt helyi szervezeteinek el­sődleges bevételét a tagdíjak jelentik, illetve az MDF-es képviselők hozzájárulásai a költségekhez. A MIÉP megyei szervezetében azt állították, esetenként kapnak külső se­gítséget, egyébként csak a ta­gokra és a költségvetési tá­mogatásra számíthatnak. Kufár Róbert tott. Ennek kertépítészeti-ter­veit Bottáné Böröczffy Erzsé­bet kertépítő mérnök készí­tette el. A 80 új sírhely, 24 kripta két évig kiszolgálja a város igényit. Új sírhelyek Marcaliban

Next

/
Thumbnails
Contents