Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. november 1'., hétfő Hírek Kínát be kellene vonni a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot tömörítő G8-ak csoportjába - jelentet­te ki Gerhard Schröder né­met kancellár vasárnap távol­keleti útjának első állomá­sán, Japánban. Izrael megnyitott egy utat a palesztinok számára a ciszjordániai Hebronban va­sárnap. Feltehetően palesztin terroristák a ciszjordániai Tarkumija város közelében, a Gáza- övezetet Ciszjordáni- ával összekötő, október 25- én megnyitott autóút ciszjor­dániai bejáratától egy kilo­méterre keletre szombat este tüzet nyitottak egy izraeli tu­ristabuszra. A támadás kö­vetkeztében öten megsebe­sültek, köztük egy hétéves kislány is. Több mint 200 személy tar­tózkodott az egyiptomi légi- társaság egy Boeing 767-es tí­pusú gépén, amely nem sok­kal New York-i felszállása után lezuhant az Egyesült Ál­lamok partjainak közelében, a Massachusetts államhoz tartozó Nantucket sziget kö­zelében. Választásokat tartottak három kelet-európai ország­ban. A független Ukrajna nyolcéves történelmének má­sodik közvetlen elnökválasz­tásán 37332 819 szavazópol­gár adhatta le voksát a tizen­három jelölt valamelyikére. Macedóniában 1,61 millió választásra jogosult állam­polgár hat jelölt közül vá­laszthatta ki az ország új ál­lamfőjét. Grúziában pedig a több mint 2,5 millió választó- polgár 33 párt jelöltjei közül választhatott képviselőt a 235 tagú, egykamarás parla­mentbe. Fél évezred hitvitája nyomán A Vatikán részben elfogadta Luther Márton tanításait A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség vasárnap, a reformáció napján Augsburgban aláírta megigazít lás- ról szóló közös nyilatkozatát. A Szent Anna-templomban tartott ünnepélyes istentisz­telet keretében, több száz vendég és hívő jelenlétében aláírt dokumentum elsimítja a lutheránusok és a katoliku­sok egyik központi, a nyugati egyházszakadáshoz nagy mértékben hozzájáruló hitvi­táját, és érvényteleníti a má­sik egyház tanainak korábbi kölcsönös elítélését, azaz a másik vallás híveinek kiátko- zását. Az „évszázad ökumeni­kus eseményének” ünnepi szertartásai az augsburgi dómban kezdődtek közös ájtatossággal. A meghívott vendégek, hívek és érdeklő­dők ezután körmenetben át­vonultak az evangélikus Szent Anna-templomba, ahol a Szentszék képvisele­tében Edward Cassidy bíbo­ros, a Keresztény Egységet Előkészítő Pápai Tanács el­nöke, míg a Lutheránus Vi­lágszövetség nevében annak elnöke, Christian Krause braunschweigi tartományi püspök látta el kézjegyével a nyilatkozatot. Az aláírást perceken át tartó tapssal fogadta az ün­nepi istentiszteletre össze­gyűlt hívősereg. A kiemelke­dő eseményen 50 püspök és egyházfő vett részt meghí­vott vendégként a világ min­den tájáról. Az ökumenikus nyilatkozatban a két egyház egyetért abban, hogy az em­ber egyedül a hit alapján és Isten kegyelméből üdvözöl­het (igazulhat meg). A jó cselekedetek nem feltételei, hanem „gyümölcsei” az üd­vözülésnek - ezzel gyakor­latilag megerősítést nyert Luther Mártonnak (1483-1546), a reformáció megindítójának és vezéré­nek alaptétele. Luther taní­tásával szemben a katolikus egyház hosszú időn át azt vallotta, hogy az ember jó cselekedetei révén és az egyházi szentségek elfoga­dásával valamelyest hozzá­járulhat üdvözüléséhez. A megigazulás körüli vita 1530-ban a nyugati egyház szakadásához vezetett, a vallási háborúkban emberek millióit mészárolták le. A dokumentum aláírását követően Krause püspök ki­emelte, hogy a két egyház évszázadok óta most elő­ször áll közös talajon. Arra buzdított, hogy katolikusok és evangélikusok közös munkálkodással tegyék hi­telessé a konszenzust, és se­gítsék a szükséget szenve­dőket. A keresztények egye­temes közösséget alkotnak, a szegények és a globalizá­ció áldozatainak gyámolítói - tette hozzá. Cassidy bíbo­ros hangsúlyozta: a keresz­tényeknek kötelességük helyreállítani az egyház egy­ségét. A közös nyilatkozat nagy előrelépést és új re­ményt jelent ezen a nehéz úton - mondta. Krause hoz­záfűzte: szándékaik szerint a nyilatkozat megnyitja az utat a többi vitás kérdés, így az egyházi szentségek és hi­vatalok eltérő értékelésének rendezése előtt is. * II. János Pál pápa vasár­nap üdvözölte és méltatta a Vatikán és a Lutheránus Vi­lágszövetség közös nyilat­kozatát. A katolikus egyház­fő a keresztény egység felé vezető nehéz út mérföldkö­vének nevezte a csaknem öt évszázados vitának véget vető dokumentumot. A pá­pa állásfoglalása a római Szent Péter-székesegyház- ban, a vasárnapi misén hangzott el. Krause és Cassidy kézjegyével látja el az okmányt fotó: feb/reuters Elnöki kegyelemben része­sített Abdelaziz Buteflika al­gériai államfő szombaton öt­ezer elítéltet, köztük 152, enyhébb gerillacselekmé­nyért börtönbünteté-sét töltő iszlám szélsőségest. Az am­nesztiarendelet nem vonat­kozik a súlyosabb bűncselek­ményeket - gyilkosságot, po­kolgépes merényletet, nemi erőszakot - elkövetett, továb­bá korrupció vagy kábító­szer-kereskedelem vádjával elítélt foglyokra. Több ezer áldozatot köve­telt az India keleti partvidé­kén pusztító forgószél. A cik­lon által okozott, másfél mé­teres magasságot is elérő ten­gerár 15 kilométer mélyen hatolt be a szárazföldre Paradip kikötőjénél. A termé­szeti csapás másfél millió embert tett hajléktalanná. Gyászszertartás Jerevánban Mintegy húszezer ember vett részt Vazgen Szárkiszján örmény miniszterelnöknek és a szerdai parlamenti lövöldözés többi politikus áldozatának búcsúztatá­sán, amelyen az orosz kormányt Vlagyimir Putyin miniszterelnök képviselte. fotó: feb Groznij kétharmada orosz kézen Cáfolják a csapásokat Az észak-kaukázusi orosz erők mozdoki parancsnok­sága vasárnap határozot­tan cáfolta, hogy rakéta­csapást mértek volna a Vö­röskereszthez tartozó autó­konvojra Csecsenföldön. Csecsen állítások szerint egy Szu-25-ös vadászbombázó mért csapást a menekültosz­lopra a Nazrany és Groznij kö­zötti úton. A mozdoki sajtó- szolgálat szerint meg nem tör­tént eseményről van szó, s az erről szóló hír újabb félreveze­tés a terroristák részéről. Azt elismerték Mozdokban, hogy több autóoszlopot is támadott szombaton az orosz légierő, s részlegesen megsemmisített három konvojt, továbbá egy tíz gépkocsiból álló menetosz­lopot, ám e konvojok egyikén sem volt vöröskeresztes jelzés - szögezték le az orosz pa­rancsnokságon. Csecsenföldön vasárnap minden irányban folytatódott az orosz előrenyomulás. Hely­színi jelentések szerint a szö­vetségi erők egyre közelebb kerülnek Groznij peremkerü­leteihez, ahol szórványos har­cokat vívnak a város védőivel. Vasárnap reggelre a fővárost és külvárosait „kétharmad rész­ben” sikerült bekeríteni, s az orosz erők kezén vannak a környező stratégiai magasla­tok, továbbá a főbb országuta­kat is ellenőrzésük alá vonták. Az orosz parancsnokság el­képzelései szerint november első harmadában teljesen be­zárul a gyűrű Groznij körül. Merénylet Koszovóban Három szerb fiatalember súlyosan megsérült egy pokolgépes merénylet­ben, amelyet szombaton késő este követtek el Ko­szovóban. A robbanószerkezetet egy mozgó gépkocsiból hajították az áldozatokra a koszovói köz- igazgatási központtól, Pristinától 15 kilométerre délre fekvő Lipljan településen. A szerb állami televízió szerint a támadást „albán terroristák” követték el. A helyi szerbek a merénylet ellen tiltakozva még az éjszaka az utcákra vonultak. A koszovói nemzetközi béke- fenntartó erők katonái könny­fakasztó gránátokkal vetettek véget a tüntetésnek. A dél-szer­biai Prokuplje büntetőbírósága terrortevékenység miatt össze­sen 60 évnyi börtönbüntetésre ítélte a leszerelt szakadár albán Koszovói Felszabadítási Had­sereg (UC) öt gerilláját - adta hírül vasárnap a Politika. A belgrádi kormánypárti napilap szerint a bíróság abban találta vétkesnek az egykori gerillákat, hogy tavaly júliustól októberig fegyvereket csempésztek Albá­niából Koszovóba. A szerbiai tartomány több településén ugyanakkor UCK-osztagokat hoztak létre, szakadár fegyve­resek kiképzését és olyan lö­vészárkok, erődítmények ki­alakítását irányították, amelye­ket a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség elleni harcban használtak a gerillák. Az öt al­bán szakadárt tavaly október­ben vették őrizetbe. Nyelvháború az Unióban Július óta, amióta Finnor­szág az Európai Unió soros elnöke, kisebbfajta nyelvi háborúskodás tört ki a kö­zösségen beiül. Az 1992-ben megkötött maast- richti szerződés csak az angolt és a franciát tekinti az EU hiva­talos nyelvének, ezeken a nyel­veken tartják a hivatalos talál­kozókat is. A szokásjog alapján alakult ki, hogy a szervezet so­ros elnökségét betöltő ország nyelvét is használják az infor­mális, nem hivatalos találkozó­kon. A németek régóta sérelme­zik, hogy Goethe nyelve miért nem esik az angollal és a franci­ával azonos elbírálás alá, hiszen a német gazdaság számít az Unió egyik motorjának, 82 mil­liós népessége is a legnagyobb a szervezeten belül. A finnek azonban nem voltak hajlandó­ak „behódolni”, négy hónap óta nem készülnek feljegyzések né­met fordításban (korábban azért készültek, mert Németor­szág töltötte be az elnöki posz­tot). „Ha felvennénk egy újabb nyelvet, legyen az német, spa­nyol vagy olasz, véget nem érő tiltakozásokat kapnánk a többi országtól” - magyarázta az új­ságíróknak Reijo Kemppinen, az EU-ügyek finn szóvivője. „Nincs német - nincsenek németek” - üzente Schröder kancellár. Németország és a ve­le szolidáris Ausztria hónapok óta bojkottálja a finnországi szekcióüléseket, bizonyos na­gyon fontosnak ítélt tervek elő­készületi munkálataiban sem vesz részt, holott természete­sen minden német szakértő ki­válóan beszél angolul. Ám Né­metország számára ez nemzeü büszkeség kérdése, már-már politikai ügy. Az internet-generáció Nem álom többé a nyugodt alvás „Aki éjjel nem alszik, az másnap reggel álmos” - sommá­san így foglalható össze annak a minap Drezdában meg­tartott nemzetközi konferenciának a tanulsága, amelyen az Egészségügyi Világszervezet közreműködésével har­madik alkalommal gyűltek össze az alváskutatással fog­lalkozó egyesületek nemzetközi szövetségének tagjai. A világ egyik leggazda­gabb embere, Bill Gates nem ebben a minőségé­ben, hanem mint korunk folyamatainak egyik leg­avatottabb szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a most felnövekvő fiata­lok már az „internet-gen­eráció” tagjai lesznek. A diákok sok esetben már most jobban értik, könnyeb­ben kezelik a világhálót, mint tanáraik. Bill Gates szerint az internetet az eddigieknél álta­lánosabban és hatékonyab­ban kell bevonni az oktatás­ba. A tanárokat pedig jobban fel kell készíteni a háló hasz­nálatára. Ma még Amerika sem tud megfelelni e kihívás­nak, Gates főként ezért emel­te föl a szavát. A következő generáció a tu­dás megszerzéshez már sokkal természetesebben, célszerűb­ben, hatásosabban fogja fel­használni a világhálót - véli Gates. Szerinte az információ- áramlásban a papír helyett már ma is főszerepet kap a számító­gép és a világháló, s ez a jövő­ben fokozottabban így lesz. Az internet-generáció már számí­tógépen fogja letölteni a zenét, nem könyvesboltban vásárolja majd meg az olvasnivalóját, hanem a hálóról letöltve olvas­sa a regényeket. A fejlődés iránya Gates sze­rint nyilvánvaló, és műiden fia­talnak meg kell adni a lehetősé­get, hogy az internet-generáció egyenjogú tagja legyen. Ez részben társadalmi kérdés, de a lényeg az oktatáson van, meg­valósulása a tanárokon múlik. Lehet, hogy első olvasatra derültségre ad okot ez a megállapítás, pedig csöppet sem véletlen, hogy az emlí­tett szervezetek - köztük például az Egyesült Államok Nemzeti Alvás Alapítványa - évente dollármilliárdokat költenek a probléma kutatá­sára, a bajok orvoslására. Olyan civilizációs ártalom­ról van ugyanis szó, amely járványszerűen terjed az egész világon. Azt tapasztalni, hogy példá­ul a föld déli részén jóval keve­sebben küszködnek alvásza­varokkal, mint az északin, és nyugaton nyugtalanabb az emberek álma, mint keleten. Sőt: a városlakók soraiban job­ban pusztít az álmatlanságkór, mint faluhelyen; a magasabb képzettségűek, a szellemi munkát végzők körében in­kább tapasztalni, mint a ke­vésbé tanultak, a fizikai mun­kát végzők esetében. Az or­vostudomány több mint ki- lencvenféle alvási rendellenes­séget ismer, amelyek közül a leggyakoribb az álmatlanság: amikor a beteg nehezen alszik el, vagy éjjel fölébred, s nem tud ismét álomba szenderülni. A bajt tetézi, hogy a betegek általában nem ismerik fel helyzetüket: egy amerikai föl­mérés szerint például mind­össze egyötödük fordul pana­szával orvoshoz. Mindez pedig társadalmi problémákat is fölvet. A reggel kialvatlanul ébredők ingerlé­kenyebbek, kevésbé tudnak koncentrálni a munkájukra, a közlekedésben növekszik mi­attuk a balesetveszély, mind többen fordulnak alkoholhoz. Fáradtság esetén csökken a szexuális teljesítőképesség is, ami a házasságok fölbomlásá­hoz vezethet. Teljesen extrém esetben a bűnözésben is ke­reshetik a föloldást a kialvat­lanok. Még mindig a legelfo­gadhatóbb megoldás az altató használata, amely azonban - káros mellékhatásain túl - könnyen gyógyszerfüggőséget okozhat. Nem véletlenül idő­zítette legújabb - kémiailag és hatásában is új hatóanya­got tartalmazó - altatójának bemutatását erre a kongres­szusra a francia Sanofi- Synthelabo nevű cég. Mint két párizsi vezető munkatár­suk, J. Lavoisy és J. Belin el­mondta: fölismerték azt a tényt, hogy a gyógyógysz- ernek tartósan és mélyen kell altatnia. A pihentető al­vást nyújtó gyógyszer hatá­sára az álmatlanságban szenvedő megőrzi az alvás természetes ritmusát, és reg­gel frissen ébred. (Gyulay)

Next

/
Thumbnails
Contents