Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. október 1., péntek Önkormányzatok nyomasztó gondja: egyre kevesebb gyerek Túl drága az iskola Az iskoláztatás költsége Tanulólétszám Egy gyermek tanítási költsége (éves adat) (évente) 93 fő 198 fő 128 fő 244 eFt 136 eFt •b^f----------mgm f \.M 2 26 eFt- e / a 176 eFt- grafika: Dombi Szövőszék a táj házban Bővítik a közvilágítást Vízváron 1,6 millió forintért a faluszéli házaknál is kiépítteti az önkormányzat a közvilágí­tást. Ez 70 lakost érint, s a költségek 70 százalékát a terü­letfejlesztési tanácstól várják, s kiegészíti a falu, a helyi s az országos cigányönkormány­zat. A roma vezetők levélben ígérték: 240 ezer forintot utal­nak át a beruházásra, (ni) Rendezésre 18 millió Hét­millió forint állami és 5,4 mil­liós FVM-támogatást kapott a barcsi Zimona-patak rendezé­sére a Rinya-Dombó menti Ví­zitársulat. Az előkészítő mun­kát már befejezték, a gépi me­derrendezés decemberig tart, s 18 millió forintba kerül, (ni) A lakócsal Iskolások és a darányi tánccsoport is bemu­tatta műsorát Tótújfaluban, a falunapon. Akkor avatták fel a község zászlóját, címerét, melynek fő alakja Szent Anna, templomuk védőszentje, (ga) Testületi ülést tartottak Homokszentgyörgyön, s egy ingatlannak a belterületbe vo­násáról, illetve lakásvásárlási támogatásokról döntöttek. A képviselők támogatást szavaz­tak meg a községben lakást vevő fiatal családoknak, (ni) Horgászújság Bélaváron Levonult Bélavárra a Magyar Horgász 15 tagú szerkesztő­sége. Horgászni és ismerkedni jöttek a fővárosi újságírók, hogy bemutassák a Dráva-par- ti horgászparadicsomot, (ni) Összehangolt fejlesztés A barcsi és a térségbeli MÁV-fej- lesztési tervek összehangolá­sáról tárgyalt Feigli Ferenc polgármester és a MÁV Rt pé­csi területfejlesztési vezetője. Szó volt közös pályázatokról is, és a kamionforgalom vár­ható növekedésével kapcso­latban egy RÓLA átrakórend­szer Barcsra telepítéséről. (ni) Oldalszerkesztő: Nagy László Akár kisiskola, akár kör­zeti, nagyon sokba kerül az önkormányzatoknak. Különösen a falvakban küszködnek a gonddal: kevés a gyerek, nem elég a normatív támogatás. Dél-Somogy A körzeti iskolák súlyos terhe nyomasztja a gazdatelepülést. A falvaknak költségvetésük legnagyobb szeletét az intéz­ményre kell fordítaniuk. Vízváron 244 ezer forintba kerül egy gyerek iskoláztatása. Az ok: kevés a gyerek. — Je­lenleg 93 nebuló jár a körzeti iskolába, amely ennek a há­romszorosát is fogadhatná. Egy teljes évfolyam hiányzik — mondta Kozma László pol­gármester. — A kis létszám miatt drága az intézmény fenntartása. A következő két évben azonban elmozdulunk a holtpontról, mert az óvodá­ban jóval több a kisgyerek. Darányban Radics József is­kolaigazgató elmondta: a kör­zeti iskolában 136 ezer fo­rintba kerül egy diák. Hozzá­juk 198 gyerek jár jelenleg, s ez az intézmény is oktathatna jóval többet: 250-260 iskolást. Homokszentgyörgyön 128 ta­nulóval kezdték a tanévet. Az iskola és óvoda közös költség- vetése negyvenmillió forint, ebből az iskolára 29 millió jut. Golnb Lajos jegyző elmondta: a tavalyihoz képest kissé több a gyerek, de kétszer annyi ta­nuló is kényelmesen elférne, Helikopter körözött a falu fölött. A gyerekek lovagol­tak, a felnőttek táncoltak az első udvarhelyi falunapon. SOMOGYUDVARHELY Első alkalommal rendezett fa­lunapot Somogyudvarhely, de a nagy érdeklődés láttán azt mondják: nem utoljára. Nagy sikere volt a falu fölött röp­ködő helikopternek, amely sé­Bem utat kozó kiadványt ké­szítettek a Dráva-parti köz­ségek. A somogyi Dráva mente címmmel 11 telepü­lés látnivalóit ismerteti. Dráva mente Évtizedes elzártsága folytán ez mint ahány most koptatja az iskolapadot. A jelenlegi hely­zet az, hogy a környékbeli öt falu gyereke bőven elférne egyetlen iskolában. Kis iskola kis gond, nagy is­kola - nagy gond. Ez nagyjából igaz is, de egy kis település­nek a kisiskola eltartása is nagy teher. Az eddigi példák mind körzeti iskolák voltak. Az istvándi kisiskolában vi­szont mindegyiknél keve­sebbe — csupán 176 ezer fo­rintba — kerül egy gyerek évi taníttatása. 6,5 millió forint az intézmény évi költségvetése, s 37 gyermek jár ide. Ez a pénz azonban az önkormányzat tarepülésre vitte a jelentkező­ket, a határőrök és tűzoltók bemutatójának, a hagyomány- őrző együttesek műsorának és az öregfiúk focimeccsének is. Szépek az udvarhelyi lá­nyok — ez volt az egybehang­zó vélemény a divatbemutató után. A kollekciót ugyanis a helybeli hajadonok mutatták be az egybegyűlt közönség­nek. A falu napjára eljöttek a horvátországi testvértelepülés a vidék rengeteg értéke elle­nére máig ismeretlen a turis­ták előtt. Ez a felismerés ad­ta az ötletet; a kiadvány készí­tői bemutatják a Dráva-vidé- ket, amely érintetlenségében egyedülálló egész Európában. Rövid ismertetőt közöl a falvakról, bemutatja a Drávát, költségvetésének a legna­gyobb tétele. A szűkös pénz­zel gazdálkodó falu éppúgy nyögi iskolája fenntartási költ­ségeit, mint a nagyok. Ugyan­akkor ragaszkodik hozzá, mondván: ahonnét az iskolai zsivaj is eltűnik, az a település végképp elpusztul. Istvándi- ban egyébként hiánycikk a gyerek. Sőt... — Az iskola be­fogadóképességéhez ideális a jelenlegi létszám — mondta Kozma Ákosné igazgató. — In­kább attól kell tartanunk, hogy rövidesen nem férünk el. 2002-re már ötven tanuló lesz, vagyis akkorra a diákok egy­szerűen kinövik az iskolát. képviselői is. A molvei nép­táncosok nagy sikert arattak, éppen úgy, mint az udvarhelyi Rozmaring hagyományőrző csoport tagjai és a Kapuvár mellől, Vitnyédről jött tánco­sok meg a kórus. Tóth László polgármester is úgy vélte: si­keres volt az első falunap, né­pes közönség volt kíváncsi a nagy rendezvényre. Az önkor­mányzati szándék szerint ez­zel hagyományt teremtenek. Európa egyik legtisztább vizét. Szinte nincs is itt olyan telepü­lés, amelynek a határában ne találtak volna meleg, gyógyha­tású vizet. A kiadvány megje­lentetését az USDOL Rapid Project, az InterDráva Alapít­vány, a Dráva múzeum és az önkormányzatok támogatták. Szövőházat rendeznek be a lakócsai tájház átrendezett gazdasági épületében. Ez­zel egy Időben a közösségi ház tetőterében turistaszál­lót Is kialakítanak. LAKÓCSA A barcsi Dráva múzeum és az Ormánság alapítvány együtt igyekszik hasznosítani a táj­házat. Segíteni próbálnak az­zal, hogy a gazdasági épületeit átalakítják. Szövőszékeket hoznak ide, s azokon a hely­beli asszonyoktól szőni tanul­hatnak az idegenek, s termé­szetesen vásárolhatnak is a la­kócsai horvát szőttesekből. — A lakócsai asszonyok Munkához látott Babócsán tizenegy falu menedzsere. A kétgyerekes flatalasz- szony korábban munka­nélküli volt; tele van lelke­sedéssel, bizonyítani akar. Babócsa Négy és fél hónap alatt 20 tér­ségmenedzsert képeztek So­mogybán; egyikük Babócsára került, hogy segítse a falu és a környékbeli tíz település ön- kormányzatát, civil szerveze­teit. Nagyné Botos Ildikó mun­kanélküliként iratkozott be a térségmenedzseri tanfolyam­ra, s miután elvégezte, a mun­kaügyi központ és a babócsai önkormányzat foglalkoztatja. A térség menedzselése mellett segít a munkanélküliek alapít­ványánál is. — Megvan az első sikerélményem — mondta —; állást szereztem egy olyan embernek, aki régóta munka- nélküli. Együtt örültem vele. A dolga elsősorban, persze, nem ez. A pályázatokra kell fölhívnia az önkormányzatok, civil szervezetek figyelmét, és többsége ismeri a szövés forté­lyait. Erre alapozzuk az elkép­zelést — mondta Orzsi Zoltán múzeumigazgató, az ötlet­gazda. — Ezektől az asszo­nyoktól elleshetik majd a kü­lönböző fogásokat, a horvát motívumokat az érdeklődők. Az itt készített szőttesek nem­csak helyben, hanem a most alakuló drávafoki kézműves­céh révén az egész térségben megjelennek majd a piacon. Az önkormányzat ezzel egy- időben turistaszállót alakít ki a horvát közösségi ház tetőteré­ben — mondta Matyók József polgármester. — A húszágyas szálló révén nyaranta hosz- szabb időre is tud majd ven­dégeket fogadni a falu. a pályázatok elkészítéséhez nyújt szakmai segítséget. - Szeretnék minél több pénzt szerezni ennek a területnek — mondta Nagyné Botos Ildikó. Csurgón tanulta, miként kell egy térséget menedzselni. — A tanfolyamon vállalkozás­tant, térségfejlesztést, üzleti- terv-készítést, pályázatírást és gazdaságtant is tanultunk. Si­kerrel vizsgáztunk, de csak a gyakorlat dönti el: valóban jól tudjuk-e mindezt. A fiatalasszony postás volt, majd két évig munkanélküli. Mint mondta: nagyon ki akart kerülni ebből a helyzetből; vál­lalta a képzést, ami sok áldo­zatot követelt. — Két gyerek mellett négy hónapig naponta jártam Babócsáról Csurgóra. A családom sokat segített. A 11 éves lányommal és 8 éves fi­ammal azon versenyeztünk, ki hoz haza jobb osztályzatot. A napokban hozzákezdett a polgármesterek végiglátogatá- sához. — Ezektől a vizitektől tartottam egy kicsit, de va­lamennyi településvezetőnél segítő szándékot tapasztaltam. Szépek az udvarhelyi lányok Bemutatkozik a Dráva-vidék Tizenegy falu érdekeit védelmezi Postásból menedzser Nagyné Botos Ildikó térségmenedzserként segít fotó: béres ferencné Marion Grassl asszony munka közben: fakéregre fest fotó: béres ferencné Bohém német Bajorföldről Rinyaújlaki bajor kéreg­festő tárlatát nyitották meg tegnap a barcsi Dráva múzeumban. RlNYAÚJLAK Két bohém bajor él a faluban. Érdemes fölkeresni őket, és megnézni az asszony képeit. Az idő, a korhadás, a szú és Marion Grassl közös erővel hoz létre művészeti alkotást. A müncheni születésű asz- szony fakéregre fest, nem is akárhogyan. — Ausztrál benn­szülötteknél láttam először a kéregfestést — mondta. — Ak­kor kaptam kedvet hozzá. Ve­lük ellentétben azonban nem az élő fa kérgét hántom le, hanem a már elpusztult fákat használom föl. Korábban üvegfestéssel is próbálkoz­tam, annak nagy hagyománya van Bajorországban. Az asszony odahaza fizio- terapeutaként dolgozott. Köz­ben élettársával bejárta a vilá­got, s néhány éve házat vett Rinyaújlakon. Amerika után Magyarországra voksolt. Mint mondta: a sokszínűség fogta meg. Négy éve telepedtek le itt, s egyre jobban szereti az országot. — Amikor úgy dön­töttünk, hogy házat veszünk, olyan települést kerestünk, amely termálfürdő közelében van. Az is szempont volt: mi­nél délebbre legyen. Ránéz­tünk a térképre, és Barcsra utaztunk. S kiderült: a közel­ben, Visontán van fürdő. Ri- nyaújlakra úgy találtunk rá, hogy szilveszterre meghívtak a falu kocsmájába. Annak a fa­lát egy művészember festette tele képekkel. Gondoltuk: ahol ilyen a kocsma, az nem lehet rossz hely. Költözhet­tünk volna Szulokba is, de mi nem a magyarországi néme­tekre, hanem a magyarokra voltunk kíváncsiak. Jó szomszédságba kerültek, s máig nem bánták meg, hogy ezt a falut választották — mondják. — Lassan többet va­gyunk már itt, mint odahaza. Nem volt nehéz elfogadni a magyarokat. Épp eleget jár­tunk Spanyol- és Olaszor­szágban, hogy megtanuljuk mások elfogadását, és kicsit mi is déliekké váltunk. Az a tapasztalatunk, hogy délen — így Magyarországon is — ter­mészetesebbek az emberek. Rókavadászat a kastélyban Népszerű Esmeralda, Isaura és a Herkules-sorozat is a Dráva Kastély otthon lakói között. Nagy sikerük volt a mostani vetélkedőn is. Kastélyosdombó A népszerű filmsztárok nevét is ki kellett találni a Dráva Kas­tély szociális otthon dombói részlegében a vidám vetélke­dőn. Ügyességi számok váltot­ták egymást, és találékonysá­got kívánó rókavadászaton versengtek. A cél az volt: min­denki találjon kedvére való feladatot, minél több gondo­zottat bevonjanak a játékba. Hogy ez mennyire fontos volt, bizonyítja a vetélkedő sikere. Októberben lesz új erőpróba: a versmondó- és táncverseny.

Next

/
Thumbnails
Contents