Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-02 / 230. szám

I Az oldalt összeállította: Somos Ágnes 1999. október 3. ★ VILLANÓFÉNY A KÖLTŐFEJEDELMEK * 5 I ' Korai halála tragédia volt vagy szerencse? Költőzsenik titkai Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus sziszifuszi munkája négy hosszú évig tartott. Ha majd könyv alak­ban megjelenik, hétköznapi cseme­gének éppúgy megfelel, mint iro­dalmi-tudományos szenzációnak. A magyar irodalom költőfejedelmeiből tizenha­tot kiemelni olyan, mintha nem tudnánk, me­lyik ujjúnkat harapjuk meg. Mind kedves, és mind fáj, aki kimarad! A névsor 400 évet ölel át: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vö­rösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor, Madách Imre, Ady Endre, Babits Mihály, Kosz­tolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila, Rad­nóti Miklós, Weöres Sándor, Pilinszky János és Nagy László. Családfájuk, életútjuk, munkásságuk feltér­képezése során jutott el dr. Czeizel Endre arra a megállapításra, hogy költőgéniuszaink úgy törtek fel a semmiből az égre, mint egy-egy magányos gejzír. Nem volt előzményük, sem követőjük, sistergő zsenialitásuk századok óta lappangott, hogy végül utat törjön magának. A hatalmas anyagból legfeljebb néhány vil­lanást tudunk felmutatni - most, és a követ­kező folytatásokban. De ez is elég talán, hogy megismerjük a költőzsenik hétköznapi arcát, tehetségüket hordozó testük és lelkűk gyötrel­meit, eddig ismeretlen szokásaikat, gyarlósá­gaikat, vágyaikat és botlásaikat. Megdöbbentő tények kerülnek napvilágra, de ezek nem kisebbítik a „tizenhatok" nagysá­gát. Csak segítik, hogy tisztábban lássuk azo­kat, akik utcáink és tereink nevét viselik, akik­nek a szobra előtt naponta elsietünk. Megörül, ha a segesvári Petőfi Sándorról kor­társa, Szemere Pál is úgy vélte: ritka tü­nemény, de minden rajongásunk ellené­re sem szabad szó nélkül elmennünk sorstragédiája mel­lett. Ma már tudjuk, hogy ritka személyi­ségének legmélyén a mániás depresszió egyik fajtája húzó­dott, ami kis túlzás­sal a költőgéniuszok „foglalkozási beteg­ségének” számít. A látszatra gyenge Petőfi kivételes fizikai erővel ren­delkezett. Bizonyára annak köszönhetően, hogy mé­száros apja mellett korán megszokta a nehéz mun­kát. A karja fejlett, mozgá­sa ügyes volt, az iskolai sportjátékokban, főként a dobásban kitűnt, de a taná­rai verekedős gyerekként emlékeztek rá, aki sokat hiányzott az iskolából Aszódon is, láza és gyenge­sége miatt. Nem akarok elpusztulni... Tizenhat éves korában be­állt a honvédekhez, és a ké­sőbbi katonai iratok szerint 1840 nyarán ideglázban szenvedett. Az őszi nagy hadgyakorlat után vérköpé­se, szívdobogása miatt kór­házban kezelték. Vándor­színészként is többször ágynak dőlt. 1849-ben őr­nagyi rangjáról is megrom­lott egészségére hivatkozva mondott le, de Klapka ezt nem fogadta el. Petőfi a tő­le megszokott hevességgel követelte: küldje el szabad­ságra, mert nem akar vég­képp elpusztulni. A nyitott gallér titka Petőfi túlfűtöttségét sokan pajzsmirigyének fokozott működésére vezetik vissza. Az ilyenek nehezen tűrik a szoros gallért, és a költő té­len is kihajtott nyakú inget viselt. Mindig melege volt, izzadt, villogó fekete szeme fehérén véreres csíkok futót­nem hal meg csatatéren... tak, mozgása hirtelen volt, az ajkát rángatta, forrongó természetét sokszor alig tudta megfékezni. (Egyéb­ként bordalai ellenére alig ivott, de erősen dohányzott, ennek tulajdonították hang­ja tompaságát.) Gyakran ön­ként elvonult, bezárkózott. Szobája mélyén kemény léptekkel járkált, ilyenkor születtek legszebb versei - amiket bal kézzel írt... Világgyűlölő hónapok A mániás depresszió általá­ban harmincéves kor körül szokott jelentkezni, de Pe­tőfinél az első súlyos jelek már huszonkét éves korá­ban mutatkoztak. 1845-46 fordulóján nyolc-kilenc hó­napig tartó világgyűlölő korszaka „előszele” volt későbbi depressziójának. Verseiben tetten érhetők a mániás tünetek: felfokozott energia és lecsökkent al­vásigény, túlzott önbecsü­lés, állandó szexuális vágy, nyugtatlan viselkedés, in­gerlékenységéből adódó konfliktusai. Depressziójára utal viszont a visszatérő levertség, re­ménytelenség, fáradtság és üresség érzése, étvágyta­lanság, a tehetetlenség és a haszontalanság érzése, amely bűntudatba és végül halálvágyba is torkollhat... Zárt osztály várt volna rá Életkora előrehaladtával ál­lapota rohamosan súlyos­bodott volna, mert betegsé­ge gyógyítására abban a korban még nem volt mód. A következtetés mellbevá­gó: Petőfinek szerencséje volt, hogy huszonhat éve­sen elesett - eltűnt - a se­gesvári csatában! Ha túléli a csatát és a sza­badságharc bukását, el tud bújni üldözői elől, a betegség néhány év után elhatalmasodik rajta. Való­színűleg egy elme­gyógyintézet zárt osztályán feje­zi be - har- mincvala- hány éve­sen - az életét. Csodagyerekek Csokonai, Arany, Ady, Babits csodagyereknek számított. Weöres Sándor már hároméves korá­ban rigmusokban gagyogott. Arany János hatéve­sen verselt. József Attila hétéves korában írta leg­zsengébb zsengéit, és tizenegy éves volt, amikor papírra vetette: „De szeretnék gazdag lenni, egy­szer libasültet enni...” Senki nem tanította őket erre, nem is buzdította, sőt! Petőfit az apja „hülyére” verte a birkaostorral. Berzsenyi gyerekként minden kiolvasott könyvet elégetett vagy darabokra tépett, nehogy nemessé­gére büszke apja megtudja: a fia ilyen haszontalan dolgot művel. Egy-két kivételtől eltekintve (Koszto­lányi, Weöres) valamennyiüknek meg kell küzde­niük a családi ellenállással. Elvesztett évek A szülők életkorából kiszámítható gyerme­keik várható élethossza. A tizenhat költő közül némelyik szinte ember­öltővel rövidebb ideig élt. Igaz, Petőfi a csatá­ban halt meg, József Attila öngyilkos lett, Rad­nótit megölte a fasizmus... Petőfi Sándor: 26 évet élt (61 helyett), veszteség: 35 év Csokonai Vitéz Mihály: 31 évet élt (50 helyett), veszteség: 19 év Balassi Bálint: 40 évet élt (56,5 helyett), veszteség: 16,5 év József Attila: 32 évet élt (58 helyett), veszteség: 26 év Madách Imre: 41 évet élt (77,5 helyett), veszteség: 36,5 év Ady Endre: 42 évet élt (81,5 helyett), veszteség: 39,5 év Kosztolányi Dezső: 51 évet élt (77,5 helyett), veszteség: 26,5 év Nagy László: 53 évet élt (88 helyett), veszteség: 35 év AKIT A NŐVÉRE SZOPTATOTT Arany János baljós körülmények közt született: 1817 a kor egyik legínségesebb évének számított. Tizedik gye­rekként érkezett, negyvenöt éves édesanyja a szülés után beteg lett. A teje elapadt, de az újszülött kisfiú nővére akkor hozta világra a gyermekét, és szoptatta az öccsét is. TŐLE SZÁRMAZIK A FRÖCCS ELNEVEZÉS Vörösmartyt fiatalkorában puritánsága miatt „zárdás barátnak" nevezték. Akkor még alig ivott, a dohánytól undorodott, a nőket kerülte, de rendszeresen sportolt. Később szivarozott, a szivar magyar elnevezése tőle származik, mint ahogy a szódavizes bornak, Jedlik Ányos „találmányának” is ő adta a fröccs nevet. ADY BANDI „HAVIBAJA” Ady kortársai sokat emlegették a költő „havibaját”: minden hó elején és közepén kéziratot kellett leadnia. Az utolsó estén a szokott mennyiségű borral bezárkó­zott a szobájába, éjfél utánig is ébren maradt. Erős do­hányosként néha napi 70-140 szálat szívott, de 60- 70-et rendszeresen. Szenvedélyes kártyás, szerencse­játékos volt. Gyakran megtörtént, hogy Monte-Carló- ban elvesztette a hazautazásra félretett pénzt. Szerelem, erőszak, „másság” 522222 A szerelem a szemérmes Arany és Weöres Sándor kivételével a költők életében meghatározó szerepet játszott, de a kapcsolatteremtés sokuknak (pél­dául Csokonainak, Madáchnak, Babits­nak) gondot jelentett. A végvári vitéz Ba­lassi Bálint sok- szór leegysze- I rűsítette a dől- Pt P,,'* got: ha az ut- ■fT**' * cán megtet- Ke *<3 ' 'fA i ™ szett neki egy w J 1|& « fehérszemély, eszköze volt, Szabó Lőrinc még tetézte az­zal, hogy a fele­ségének is büszkének kellett lennie az ő hódításaira. Sokszor költő a költőnővel kötötte össze életét: például Nagy Lász­Szabó Lőrinc rászolgált közis­merten nagy nőcsábász hírére Nagy László és Szécsi Margit, a két költő fiából nem poéta, hanem képzőművész lett ló és Szécsi Margit, Weöres Sándor és Károlyi Amy. Babits Mihály és Török Sophie egymásra találásában is fontos szerepet játszott a költészet. Petőfi fele­sége, Szendrey Júlia - hasonlóan Ady nejéhez, Csinszkához - költőnőként sze- retet^olna érvényesülni... lEBPfjflA homoszexualitás ma már nem számít bűnnek vagy pszichiátriai eset­nek: a nemi érdeklődés szokatlan, „ki­sebbségi” megnyilvánulásának tartjuk. József Attila;és Pilinszky János szexuális mássága valószínű. Pilinszky már fiata­lon érzékelte a saját neméhez vonzó­dást, de vallási és más okokból sosem érvényesítette, míg József Attilánál ez a felismerés csak a sejtés szintjén ma­zenhat közül kettő volt nőt­len, Csokonai és József Atti­la, de ők is szerettek vol­na megháza­sodni. Érde­kes, hogy Pi­linszky János kétszer nő­sült. A hithű katolikus* köl­tő ezt azért te­hette meg, mert az első, polgári házas­sága után mód nyílt a második, egyházi esküvőre. Balassit vérrokonnal kötött há­zassága miatt választották el a feleségé­től, Madách önmaga vált el Fráter Erzsé­bettől. A mélyen katolikus Pilinszky János kétszer nősülhetett, mert az első frigy nem az oltár előtt köttetett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents