Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-02 / 230. szám
1999. október 3. ★ KÖZELRŐL ★ 3 7" A tulajdonos a fellegekbe akarja emelni A balatoni hajózás hajdani gyöngyszeme a Jókai most a Tiszán, Algyőnél vár arra, hogy ismét a Balatonra kerüljön. Tulajdonosa, Vanyolai Sándor balatonfüredi hajózási vállalkozó az al-dunai hajó- zóút használhatatlansága miatt az amerikai légierő helikoptereit próbálja segítségül hívni: repítsék a Tiszáról a Balatonra a 35 méter hosszú monstrumot. Ha megtörténne, új fejezet kezdődhetne a hányatott sorsú balatoni büszkeség történetében. — A jugoszláv hatóságok minden kérésünket elutasították, mondván: magyar hajó előtt nem nyitják meg a zsilipet — mondta a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelnek Vanyolai Sándor, aki a Tiszán éppen Szegedről Algyőre manőverezte a csaknem kilencven éves Jókait. — A Mahart közölte velünk, hogy a szegedi kikötőben nem tud tovább helyet adni a hajónak, így most átmenetileg Algyőnél horgonyzunk. Már a nyáron szerettük volna a hajót a Balatonra juttatni, de a Külügyminisztérium közbenjárása az amerikaiaknál mindeddig nem járt eredménnyel. Vanyolai Sándor 1968 óta hajózik, s tíz éve balatoni hajózási vállalkozó, hároméves munkával és tetemes költséggel Tiszalökön újíttatta fel a Jókait. — Roncs alvázként vettem meg, s most egy új motorral felszerelt és lényegében teljesen újjáépített hajó vár arra, hogy az idegen- forgalom szolgálatába állhasson. Két másik a Balatonon szolgáló hajóm, illetve vállalkozásom teljes bevételét fordítottam arra, hogy régi álmom megvalósuljon. Még bizonytalan azonban, hogy meddig kell a Tiszán vesztegelnünk. Pintér Zoltán ezredes, a Taszári Bázisrepülőtér parancsnoka egyelőre nem sok esélyt lát a megoldásra.- Ilyen szállítási feladatra legfeljebb a Chinooc helikopter vállalkozhatna. Ilyen azonban már nem állomásozik Magyarországon, s alig valószínű, hogy a balkáni támaszpontokról ezért ide vezényelnék. Ráadásul nem is csupán ez a gond. Egy alkalommal azt A Jókai archív képünkön még a Balatonon. A tündérhajót azóta többször átalakították. Most újra a visszatérésre vár kértük az amerikaiaktól, hogy egy repülőgéptörzset szállítsanak el teherszállító helikopter segítségével egy másik katonai repülőtérre. Az első kérdésük az volt: gondoskodtunk-e a rendkívüli teher biztosításáról? Megpróbáltuk, ám kiderült, egyetlen biztosító sem vállalta volna ezt a kockázatot. Félő, hogy a hajó esetében is fölmerülne ez a kérdés. A két tündérhajóhoz, a Kelénhez és a Helkához hasonló, 110 személyes Jókai gőzöst 1913-ban építették Óbudán. Akkor vasúton szállították Siófokra. Fél évszázaddal később a körösi vízi úttörők kapták meg a kiszolgált hajót. A balatonfüredi vállalkozó három éve Tiszalökön fedezte föl a már teljesen feledésbe merült roncsot. — Ha a tervem megvalósulna a Jókai új színt vinne a Balaton idegenforgalmába. Színvonalas szolgáltatást nyújtana, amely idővel kifizetődővé tenné a vállalkozást. Egyelőre azonban csak viszi a pénzt. Mégsem adom fel. Évtizedekig jártam a tengereket, majd hajóvezetőként a hazai vizeket. Hajósként, majd vállalkozóként is jó pár viharon keresztülverekedtem magam. Előbb-utóbb most is biztos balatoni révbe juttatom a hajómat. Bíró Ferenc a felkötött emu esete A emunak nem a feje, a sorsa nehéz FOTÓ LANG RÓBERT A csurgói mezőgazdasági kiállítás egyik meglepetését Pákozdy Gyula, a csurgónagymartom farmer okozta, aki emukat állított ki. Az emu, vagy ahogyan sokan nevezik: az ausztráliai strucc különös élőlény. Náluk a hím költi ki a tojásokat, az újszülöttet is az gardírozza. Amúgy igénytelen állat. Beéri kevéssel, s ha éppen nem talál ivóvizet, akkor bírja a szomjazást is. A kifejlett példányok 80-90 kilósra nőnek, de előfordul a 100 kilós emu is. Pákozdy Gyula ezeket a madarakat tenyészti Csurgónagymartonon. Elmondta: az emu húsa nyugaton aranyat ér. Magas a fehérje-, alacsony a koleszterintartalma. Tolla, bőre, húsa jól hasznosítható, tehát érdemes foglalkozni vele. A. Pákozdy-farmra a tulajdonos unoka- testvérétől, Gyálról került három példány. — Az egyiküket baleset érte — magyarázta a gazda, jelezve, hogy bármennyire is igénytelenek, azért oda kell figyelni rájuk. Most csak kísérletezik velük, de nem titkolja, hogy tenyészteni akarja az emut. Kísérletezett már sok mindennel, s ha voltak is nehézségei, kialakított egy olyan farmot Csurgónagymartonban, amelyhez hasonlót keveset találni. Előbb keltetéssel foglalatoskodott, aztán rájött arra, hogy ha nem kelnek el a napos csibék, akkor fel kell nevelni azokat. Utóbb kiszámította, hogy akkor jár a legjobban, ha nem csak neveli a baromfit, hanem fel is dolgozza, így most éppen egy vágó üzem terveit tanulmányozza. Az ősszel megkezdi az építkezést is. — Be kell látni, hogy akkor érdemes foglalkozni bármivel is, ha nagyban csináljuk. Akkor tarthatók be az állategészségügyi előírások, akkor élhetünk meg belőle tisztességgel. Pákozdy Gyula a nyolcvanas évek közepéig alkatrész-kereskedéssel foglalkozott, s utána váltott a mezőgazdaság felé. Génjeiben hordozza a gazdálkodásra való hajlamot. Meséli, egyszer Somogyszilból, az anyósáéktól jöttek hazaféle, s a gyerekek megláttak három kecskegidát. Persze megvette őket. Pákozdyék farmja egy dombhajlatba épült, határát a patak jelzi, ahol békességben megfér egymás mellett a kecske, a juh, a liba és a sokféle szárnyas. Aligha tudnák elképzelni, hogy másféle környezetben éljenek. Aki irigykedve szemléli őket, annak csak azt tudják mondani, hogy próbáljanak meg hasonló farmot kialakítani. Nagy Jenő n A nyudíjas rendőr már otthagyta a polgárőrséget Bedobták a törölközőt n Sorra dobják be a törülközőt a Dráva mente polgárőr szervezetei, településvédő csoportjai. Megszűnt már a barcsi, az istvándi, gondokkal küszködik a bolhói. A Dráva mente elzártságának megszűnésével elszaporodtak a betörések, besurranó tolvaíjok járták a falvakat, virágzott a csempészet, nőtt a félelem. Az elmúlt években emiatt egyre- másra alakultak polgárvédelmi, önvédelmi csoportok a határvidék településein. Polgárőrök jártak éjszakánként, szabadidejüket feláldozva, a kertek alatt, védték a maguk és mások portáját. Ugyanezek a csoportok most sorra szűnnek meg. A barcsi csoport feloszlatta magát, Orsós Jánosék csapata az önkormányzatnak nem kellett Istvándiban. A bolhói csoport még működik ugyan, azonban a létrehozó nyugdíjas rendőr már kiszállt. Az ok mindenütt a támogatás hiánya. — Nem éreztük, hogy szükség van ránk, egyedül a rendőrség vett komolyan bennünket — mondják a polgárőrök. — A település biztonságáért dolgoztunk, azonban a munkánkat semmibe vették. Segítséget nem adtak, ha járőrözni akartunk, ahhoz a saját zsebünkbe kellett nyúlnunk. Pedig — mint mondják — megfelelő támogatással olyan szintre juthattak volna a polgárőrségek, hogy a rendőrséggel összefogva megtisztíthatták volna ezt a vidéket. Hidasi Ervin, a feloszlatott barcsi csoport vezetője szerint megvolt rá a lehetőség, hogy polgárok és rendőrök együtt biztonságos várost teremtsenek. Kár, hogy a képviselők nem éltek vele. A másik oldalon az eredményeket követelik a csoportokon, elfeledve, hogy ezek nem bűnüldözésre, hanem bűnmegelőzésre kaptak jogosítványt. Istvándiban a térség egyik legeredményesebb faluvédő szervezetétől a képviselő testület azért vonta meg a támogatást, mert bár a múltban voltak sikereik, az utóbbi időben nem tudtak eredményeket felmutatni. A rendőrök sajnálják a szervezetek megszűnését, hiszen belőlük még mindig nincs annyi, mint ahány település. - Eszköz nélkül, pénz nélkül lelkesedésből dolgoztak ezek az emberek, így érthető, ha megunták a szélmalomharcot — mondta dr. Kiss Elemér, barcsi kapitányságvezető. Nagy László zJ^j „Malom” a titkos iratoknak Iratszeletelők fotó: lang Róbert Somogyi cégek, intézmények kényesen ügyelnek arra, hogy a titok titok maradjon: összetépik, elégetik, vagy apró csíkokra vágják a több tonnányi iratot, amelynek jelentős része fontos üzleti információt rejt. Legegyszerűbb a kisvállalkozók helyzete. A hivatalos számlát megőrzik ugyan, de az üzlettel kapcsolatosat aligha. Mivel nagy részük nem tart ilyet. Rendszerint személyesen vagy telefonon tárgyalnak, s csak a hivatalos szerződést őrzik meg. Az árajánlatot vagy megkeresést viszont ritkán szokták félre tenni. Akármilyen furcsa, sok kereskedő még most is ragaszkodik a szóbeli megállapodáshoz. Kertész Rezső, a Kisosz megyei társelnöke nem tud arról, hogy a környékbeli kisvállalkozók iratmegsemmisítőt vettek volna. Ennél lényegesen fontosabb dolgokra költik a pénzt: árura, boltra, teherautóra. A kereskedőket és vendéglátósokat tömörítő szervezetnél pedig úgy 5-10 évente tartanak iratselejtezést. Az állami szervezetek mellett talán a pénzintézetek féltik legjobban a hivatalos papírokat. Ezt erősítette meg Kovács Antal, az OTP Bank Rt Dél-dunántúli régió igazgatóságának vezetője is. Aki azt is elmondta, hogy a szigorú előírások betartását következetesen ellenőrzik. Minden iratot szabályosan tárolnak, jól őrzött, biztonságos helyen. A számítógépen tárolt információt is megfelelő védelemmel látták el. A speciális technológia miatt az üzleti, illetve a céggel kapcsolatos adat védett az úgynevezett számítógépes behatolás ellen. A különleges dokumentumok persze páncélszekrényben kaptak helyet, amely tűz-, betörés, sőt, földrengésbiztos. A munkatársak is csak a saját területükön dolgozhatnak, kódot kaptak, s ez a hatékony védelmet segíti elő. Amelyik iratra már nincs szükség, azt a besorolás alapján semmisítik meg. Hasznos a papírt csíkokra vágó készülék, ilyet egyébként néhány tízezer forintért is lehet már vásárolni. A korszerűbb típus pedig összekeveri, illetve tömöríti a papírfecnit. így szinte semmi esély arra, hogy a szétszaggatott darabokat ösz- szerakják. Tajnafői István, a Kapos Járműgyártó- és Javító Rt vezérigazgatója a minap azon lepődött meg, hogy milyen drágán lehet megszabadulni a felesleges dokumentumoktól. A selejtezésre érett anyagot zsákokba gyűjtötték, s egy baranyai vállalkozóra bízták, aki elégette azt. Az egész „alig” 45 ezer forintba került. Igaz, csaknem egy teherautónyi anyagot vitt el. A kaposvári fonodában főként számítógépen őrzik a gazdasági-pénzügyi információt, ami az illetéktelen érdeklődőkkel szemben megfelelően védett — tudtuk meg Bodosi Tamás vezérigazgatótól. Folyamatosan nyomon követhető, hogy ki, mikor, mit csinált. Több somogyi üzemben elmondták: a számítógép „átvette” az irányítást. A szerződés aláírás kivételével szinte minden bizalmas munkafolyamat a gép segítségével is elvégezhető. (Harsányi) S\ Jlliliil !/ÍUJ^fe I
