Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-19 / 244. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. október 19., kedd Belpolitika 9 Somogyi vélemény a törvénytervezetről Azoknak jut több, akik hozzájárulnak a jövedelmek megtermeléséhez Megkezdődött az új költségvetés vitája A hosszú heteken át halmozódó lottónyeremény megtanította az országnak, hogy mennyi is egymilliárd. Ezermillió. Tegnap 6390-szer többről, a jövő évi költségvetésben szereplő 6390 milliárd forint ésszerű és igazságos elosztásáról kezdődött meg a vita a parlamentben. A 2000. évi költségvetés a kormány elé tűzött legfontosabb célok elérését szolgálja - mondta expozéjában Járai Zsigmond pénzügyminiszter. - Nem tartalmaz felesleges és értelmetlen megszorításokat, ugyanakkor egyáltalán nem laza. Az államháztartás elsődleges kiadásai az 1999. évi 5869 milliárd forintról 2000- re 6390 milliárdra nőnek, ami reálértékben 2,5 százalékos növekedést jelent. Ez az átlagos forrásbővülés, aminél egyes területek többet, mások kevesebbet kapnak. Egyszerre nem tudunk mindent megoldani - jelezte a miniszter -, pedig felkarolandó terület van bőven. A költségvetésben egy értékrend tükröződik: a gyors gazdasági növekedést munkahelyteremtéssel és a családok helyzetének javításával, valamint a fogyasztás növelésével kívánják összekötni. Azoknak juttatnak többet - folytatta a miniszter -, akik lehetőségeikhez és tehetségükhöz mérten hozzájárulnak (a nyugdíjasok esetében: hozzájárultak) a jövedelmek megtermeléséhez, a gazdaság építéséhez. A jövő évi költségvetés kiemelten támogatja a gyermekeket nevelő családokat, az otthonteremtőket, a kis- és középvállalkozásokat, a vidék és az agrárgazdaság fejlesztését, valamint Magyar- országnak a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozását. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a bruttó nemzeti termék növekedése idén 4 százalékos, jövőre 4-5 százalékos lesz, a lakossági fogyasztás 3-3,5 százalékkal fog nőni. Az 1996. évi 139 milli- árdról 2000-re 250 milliárdra nő a családtámogatás, ehhez jön még 50 milliárdnyi gyermek-adókedvezmény. Az agrárágazat 14 százalékkal kap többet. A közszféra 800 ezer dolgozójának a keresete 8,25 százalékkal nő, ez 2,5-3,5 százalékos reáljövedelem-növekedést jelent. Az önkormányzatoknak juttatott állami pénz reálértéke 3 százalékkal növekszik. A pótlólagos feladatokhoz pótlólagos forrásokat is rendelnek. Elfogadhatatlan a kormány költségvetés-tervezete, mert hibás inflációs prognózisokra épít, s emiatt rejtett reáljövedelem-csökkenést tartalmaz - mutatott rá az MSZP frakcióvezető-helyettese, Bu- rány Sándor, amikor ismertette pártja alternatív költség- vetési javaslatát. A tegnapi ülés kezdetén a képviselők megemlékeztek a nemrég elhunyt Ziláhi József képviselőtársukról és elfoglalta helyét az ülésteremben a siófoki időközi választás győztese, Házas Józseí (MSZP). Pallagh László (FKGP) szerint nem lehet futni hagyni a szervezett bűnözőket és korrumpálódott segítőiket, a közvéleményt csak egy teljes körű vizsgálat, nyugtathatja meg az olaj- és más ügyekkel kapcsolatban. Milliókat érő praxisjog a háziorvosoknak Elkészült a háziorvosi privatizációról szóló törvénytervezet. Amennyiben a parlament is áldását adja az egészség- ügyi tárca elképzeléseire, akkor minden praxis alanyi Jogon legalább egy évre az adott családorvos tulajdonába kerül. Mindez nem érinti a betegek azon jogát, hogy ezután is szabadon válasszák meg háziorvosukat. A Parlament mezőgazdaság bizottsága a 2000. évi költségvetésről szóló törvény- tervezetet 14-10 arányban tartotta általános vitára alkalmasnak - mondta Pásztohy András ország- gyűlési képviselő (MSZP), a bizottság tagja. Hozzátette: a bizottság kisebbségben maradt ellenzéki képviselői négy szempont szerint értékelték a törvénytervezetet. A mezőgazdaság súlyos válságára figyelve, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény érvényesülése szempontjából elemezték, az FVM és érdekképviseletek megállapodására és uniós csatlakozásunkra figyelve, s tekintve felkészülésünk mai állapotát. A mezőgazdaság tendenciái képviselőtársaim megítélése szerint ellentétesek a nemzetgazdaság egészének alakulásához viszonyítva is - mondta Pásztohy András. - Jól mutatja ezt a mezőgazda- sági termékkibocsátás csökkenése. Az év első felében a felvásárlási árszínvonal 8,7 százalékkal csökkent, az export volumene 14 százalékkal volt alacsonyabb. Ez jelzi azt is: az ágazatban nincs jövedelem, mintegy 1000 milliárdos tőkehiány halmozódott fel az évek során. A mezőgazdaság problémái rendkívül komolyak: válságkezelésre lenne szükség, hogy a romlást megállítsuk, egyensúlyi helyzetet teremtsünk. Mindezt nem segíti az a tény, hogy már elfogyott a piacra jutási támogatás, a beruházásokra, fejlesztésre szánt források elapadtak. Az értékesítéshez, exporthoz kötődő növényegészségügyi és állategészségügyi költségeket a kormány nem támogatja. Az FVM vezetése többször hangoztatta a termékpálya piaci szabályozásának fontosságát. Azt, hogy a termelő, feldolgozó, kereskedő osztozzon a hasznon. Ezzel sem találkoztunk a tervezet olvasásánál. Több képviselő is felhívta a figyelmet: az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt a kormány nem tartja be, pedig az eligazítást ad: milyen jellegű támogatás kell, hogy az ágazat rendbe jöjjön. Súlyos hiba, hogy a kormány máig ríem terjesztette a parlament elé középtávú agrárpolitikai programját. Sőt, az ágazatról szóló jelentést is késve nyújtotta be, s tapasztalatai nehezen érvényesíthetők a költségvetési tárgyalás során és az adótörvényekben. A költségvetési tervezet nem szól arról, hogy az ágazatba vajon érdemes-e befektetni. S e nélkül hiányt szenvednek azok az igények, amelyek a jövedelmezőséget, az agrárolló záródását, az exportbevételek növekedését sürgetik. A vitában elhangzott: Tor- gyán József miniszterrel és az érdekképviseletekkel megállapodás történt: de a költségvetés-tervezetben viszontlát- juk-e ennek tartalmi részét és azt, hogy a kormány ezt komolyan gondolta-e? A költségvetési előirányzatban nem látjuk viszont. A megállapodás beruházásra 66 milliárd, piacra jutásra 75, a termelésre 65 milliárd forintot szán. Ezzel szemben a költségvetési elgondolás szerint beruházásra 42 milliárd, piacra jutásra 59, termelési támogatásra csak 35 milliárd juthat. Ez mintegy 64 milliárddal kevesebb. Úgy tűnik, a megállapodásban megfogalmazottak, az ágazat stabilizációját segítő reorganizációs tervek, az állami hitelgaranciák, a kamattámogatás, esetleges hitelelengedés sem találhatók a költségvetésben. Képviselőtársaim is utaltak rá: sajnos, egyelőre nem láthatjuk, hogy az FVM a forrásokat milyen hatékonysággal, milyen garanciákkal kívánja felhasználni. A vitában elhangzott: a tervezett EU-csatlakozásig (2002) a feltételeket teljesíteni kell. A kisebbségben maradtak egyetértettek: akkor is elengedhetetlen az ágazat konszolidációja, a technológiai megújulás, a versenyképesség segítése, a jövedelmezőség javítása. Ehhez pedig több költségvetési forrás és 1 kiérlelt jó agrárstratégia kell. Mindez nem tükröződik a költségvetési tervezetben - hangsúlyozta Pásztohy András -, ezért a mezőgazdasági bizottság ellenzéki képviselői alkalmatlannak találják az általános vitára. Ezt alátámasztja az is, hogy a költségvetés záradékában maga a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is elfogadhatatlannak tartotta, hiszen amikor aláírta a XII. fejezetet, hozzáfűzte a saját záradékát, miszerint ez a kormányjavaslat a minisztérium javaslatait nem tartalmazza. Ebből pedig csak az a következtetés vonható le, hogy maga a kisgazdapárt sem tarthatja általános vitára alkalmasnak, mert a költségvetés nem fordítható abba az irányba, amerre a mezőgazdaság javítása érdekében fordítani kellene. Gógl Árpád miniszter a törvénytervezet kapcsán hangsúlyozta, hogy a praxis, mint új érték vonul be az egészség- ügyi ellátás rendszerébe. Az orvosnak leadott tb-kártyák számától és a rendelő földrajzi fekvésétől függően más-más piaci értéket képvisel majd egy-egy praxis az ország különböző területein. Minimum 200, maximum 4000 tb-kártya kell egy praxis létrejöttéhez. A következő orvosgeneráció már csak vásárlás vagy öröklés útján juthat ezekhez. (Nem hivatalos értesülések szerint egy-egy házi-orvosi poszt már jelenleg is 1,5-10 millió forint közötti összegért cserél gazdát. A legdrágább körzetek egyikének a főváros XII. kerülete számít.) A törvénytervezet értelmében a rendelések infrastruktúrája, az épületek, illetve a műszerek továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradnak. A helyi képviselő-testületek döntésén múlik, hogy eladják vagy ingyen átengedik ezeket a háziorvosoknak. A doktoroknak ugyanakkor jogukban áll majd saját rendelőt is építeni. A privatizációhoz 70 milliárd forintnyi hitel lehetőségét nyitják meg az orvosok előtt, elsősorban a Postabankon keresztül. Kamatkedvezményre nem számíthatnak a doktorok, csupán halasztott visszafizetési lehetőségre. A törvény életbe lépését követő egy év múltán minden orvos praxisjogát felülvizsgálják a helyi önkormányzatok és a Magyar Orvosi Kamara. Ellenőrzik majd, hogy megvan-e a szükséges képzettségük, illetve azt is, hogy nem lépték-e túl az ellátáshoz szükséges korhatárt. Feltehetően ez meghaladja majd az öregségi nyugdíj betöltésének idejét. Természetesen szakmai vagy etikai vétség miatt a háziorvosoknak kötelezően meg kell válniuk praxisuktól. Németh Zsuzsa Hírek Egy véleményen a szocialisták A szocialista párt elnöksége és országgyűlési képviselőcsoportja támogatja Keleti Györgyöt abban az elhatározásában, hogy a Legfőbb Ügyészséghez kíván fordulni a meg-figyelési ügyben - közölte tegnap az MSZP-frakció. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke döntése indoklásaként elmondta: a Legfőbb Ügyészség képes arra, hogy politikai akarattól függetlenül, kizárólag a tények, a dokumentumok és a meghallgatások alapján, objektív vizsgálat keretében eldöntse, megalapozott volt-e Orbán Viktor miniszter- elnök tavaly augusztus 25-ei bejelentése. A rendőrség megítélése A rendőrség társadalmi megítélése nem igazságos; miután az országban most alakulnak ki a demokratikus intézményrendszerek, erről nem a rendőrség tehet, nem is az állampolgár - fogalmazott hétfőn Gyulán a város rendőrkapitányságán megtartott alföldi közbiztonsági rendőrtanácskozás után Salgó László dandártábornok, minisztériumi tanácsos, belügyi attasé. Fidesz-nem A Fidesz képviselőcsoportja nem támogatja a biztosítási adó bevezetését, mert annak sem politikai, sem pedig szakmai feltételei nincsenek meg - nyilatkozta a Fidesz-frakció hétfői, budapesti tanácskozását követően Mádi László. A költségvetési bizottság fideszes alelnöke szerint a biztosítási adó egészének konstrukcióját át kell gondolni. Anyanyelvi konferencia Az anyanyelv korszerűsítése a tudomány és a nemzet megmaradásának alapja - mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hétfőn, a nyelv-tudományi intézet alapításának 50. évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson. Az elnök a kétnapos konferenciát megnyitva felhívta a figyelmet arra: ha nem vagyunk képesek anyanyelvi kultúránkat korszerűsíteni, akkor nem érhetjük el a megfelelő szintet a gazdasági világ- versenyben. Oktatási ombudsman November elsejétől fogadja a panaszosokat az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatala - nyilatkozta hétfőn Sió László, az oktatási tárca kabinetfőnöke. Tájékoztatása szerint már elkészült a biztos hivatalának működéséről szóló miniszteri rendelet, és kiírták a pályázatot a poszt betöltésére. Jogsértő reklámok A gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket forgalmazó társaságok reklámjai többségükben jogsértőek - derül ki a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség első félévben végzett vizsgálatából. A hatóság az elektronikus médiában elhangzott 36 féle reklámból 26-ot kifogásolt. Az MNB is veszi a dátumváltási akadályt A Magyar Nemzeti Banknál befejeződött a számítástechnikai rendszer fejlesztése, s ennek eredményeképpen szinte kizárható, hogy az évszámváltás bármilyen fennakadást okozhat a banki működésben - jelentette ki KoAz MNB-hez tartozó bankok elszámolási felkészültségének tesztelése ugyancsak eredményesen zárult. A teljességhez hozzátartozik, hogy néhány pénzintézetnél meg kell ismételni a vizsgálatot, de a bankok összességéről el lehet mondani, hogy felkészültek az ezredfordulóra - mondta el lapunknak az alelnök. Az MNB abból indul ki, hogy nem kell ez év decemberében a szokottnál nagyobb készpénzforgalomra számítani. A Kopint-Datorg által készített felmérés szerint ugyanis a lakosság nem tart az évszámváltás lehetséges tréfáitól, s nem kíván a szokottnál jobban bespájzolni készpénzből. Egyébként betét semmilyen körülmények között nem veszhet el, legrosszabb esetben akadozhat a gépi szolgáltatás, aminél csak lassúbb az azt helyettesítő manuális ügyintézés. A bank nem számol likviditási problémákkal, s egy egyszeri esemény miatt nem változtatnak kamatpolitikájukon. Végh Attila ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, hogy felkészültek-e a társszolgáltatóknál esetleg fellépő problémákra.- A Globál 2000 magyarországi tagozata meghívta a posta, a Matáv, a villamosművek s más helyi szolgáltatók képviselőit. A tájékozódás nyomán állítjuk, hogy nem kell számítanunk áramszünetre, vagy egyéb kimaradásra. Egyébként az MNB-nek van saját energia- termelője, ami legalább 2-3 napra lehetővé teszi a működést. Ha zavar merülne fel, legrosszabb esetben a flopikat küldik át.- Lehet probléma a bank- automatákkal?- Készült egy vizsgálat a gépekről, s néhány típusról kiderült, hogy nem 2000-kompati- bilis. Ezeket folyamatosan cserélik. Az lehet gond, ami néha most is, hogy nincs elég pénz a gépekben. Mivel azonban a pénzintézetek számára ez üzlet, ők érdekeltek abban, hogy az automatákban legyen mindig pénz. Szalóky Eszter Nincs elfogadható tervezet Megoldhatatlan a kisebbségek képviselete? A kisebbségi ombudsman véleménye szerint politikai akarat hiányában nem valósulhat meg a kisebbségek teljes jogú parlamenti képviselete. Az Országgyűlést a törvény ereje és az Alkotmánybíróság határozata kényszeríti, ám valamennyi fél által elfogadható tervezettel még a feladat megoldására másfél évvel ezelőtt létrehozott albizottságnak sem sikerült előállnia. A kisebbségek érdekképviselete és részvételük a politikai döntéshozatali folyamatban címmel a hét végén rendeztek nemzetközi tanácskozást. A felszólalásokból kiderült, hogy Európában nincs egységes modell a kisebbségek érdekképviseletére és parlamenti jelenlétére vonatkozóan. Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke úgy vélekedett, hogy az egységes politikai akarat megteremtéséig is szükséges volna a 13 hazai kisebbség bevonására a törvényhozás folyamatába akár úgy, hogy az országos önkormányzatok vezetői korlátozott felszólalási, tanácskozási jogot kapnának. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman szerint a zökkenőmentes EU-csatlakozás egyik feltétele az is, miként oldja meg az ország a kisebbségek képviseletét, ezért a választási rendszer módosítására minél előbb sort kell keríteni. A parlamenti választások során alkalmazott ötszázalékos bekerülési küszöb alól a kisebbségeknek részleges mentességet kellene kapniuk; a biztos pozitív diszkriminációval látja megoldhatónak bekerülésüket a törvényhozásba. Az évek óta alkotmányos mulasztásban lévő parlament a nemzetiségek képviseletét az előző ciklusban sem tudta megoldani - annak ellenére, hogy 1994 és 1998 között a jelenleginél erősebb volt a kérdés rendezésére irányuló politikai szándék. A kormány a végleges álláspont kialakításáig átmeneti megoldásban gondolkodik, amelynek lényege az, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a kisebbségi kérdésekben indítványtételi és felszólalási jogot kapnának.
