Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-16 / 242. szám
14 ★ MOZAIK ★ 1999. október 17. _ _ _ _ Fellépett Brezsnyev és a pápa előtt is | I Cápákkal [kacérkodó l I l A cápákról a 25 éve forgatott világsikert hozó film okán többnyire mindenki azt hiszi, hogy embereket falnak fel, pedig a cápa nem is agresszív, csupán a felségvizeit védi, de azt nagyon. A betolakodót kilométerekről megérzi. S különben is: cápából több tucatnyi fajta is létezik, kisebb és nagyobb, emberre valóban veszélyes, s parányi játékos kedvű is. Mindezt Picard Józseftől tudom. A minden igényt kielégítő lakókocsiban kínál hellyel. Ülnék a gamlagra, de beverem a fejem a csillárba. Ó elnézően mosolyog, mert a lakókocsiban csak az mozog otthonosan aki egész életét abban töltötte. — Van házam Miskolctapolcán, Isaszegen és Rómában is, de itt érzem jól magam — mondja, s aztán magyarázatképpen elmeséli életét. A Picard család kétszáz éves hagyományokkal bíró artista dinasztia. A hetvenharmadik évében járó Picard József már kétéves korában ott állt a porondon. A cirkusz világában ez már csak természetes. Artista lett, mint a kilenc testvérének mindegyike. Államosíthatták a Picard Cirkuszt, de a családot nem írhatták le. Picard József fellépett Brezsnyev pártfőtitkár és II. János Pál pápa előtt is. Miközben régi történeteket mesél, megtudom, hogy szerepelt egy porondon a nagy illuzionistával, Kióval. Láthatta a trükkök magyarázatát: a nagy illuzionista elsősorban ikrekkel dolgozott. . Hatvanháromban kint maradt Nyugaton, s csak évtizedek múltán tért haza. Tisztes nyugdíjából nyugodtan élhetne, de az igazi artista lételeme a manézs. — Nem keresünk sokat a cápashow-val, ami bevételként a kasszába kerül, az el is megy a mutatványra. A cápák és a hüllők különös gondoskodást követelnek. Az iszákos alkalmazottakat éppen ezért nem is tűröm meg. A kocsikban riasztók vannak, ha áramszünet van, s nem forog a víz, nincs fűtés, már jeleznek is. Volt, hogy az éjszaka közepén alsónadrágban kellett kirohanni beindítani az aggregátort. Ezek az állatoki megkívánják, hogy velük éljünk. A kedvünkért kinyitja a vastag üvegtáblát az egyik aligátornál, amelyik a farkát mutatja felénk. — Nem kell félni! Az aligátor csak szemből támad... Tudom, hogy a növényevőnek nevezettel sem árt vigyázni. Kissé félszegen lépkedem Picard nyomában. A kobrát nagyívben elkerülöm, míg a cápákhoz érkezünk. Úgy másfél méteresek lehetnek. — Hat és fél évesek. Egészen kicsik voltak, amikor hozzám kerültek. Megszokták a jelenlétemet. Ha valaki felnevel egy állatot, akkor azt elfogadják. Ha a Picard show megáll valahol, akkor három előadást is tartanak napjában. A het- venhároméves artista felölti az uszonyokat, a légzőkészüléket és beszáll a vízbe. Játszik a dajkacápákkal, amelyek lehetnek akármilyen „kicsik”, bizony nem veszélytelenek. Nem beszél róla, de véletlenül tudom, hogy volt már eset, amikor megsebesítették. De ez az ő világa! A manézs titka a veszélyekkel való kacérkodás. Picard József élete is erről szól. Nagy Jenő I jj^OTt I Eltűnt pilóták nyomában Missing in action. Az amerikai hadseregben ezt a kifejezést használják azokra a katonákra, akik a bevetéseken tűnnek el. A vietnámi háborúban eltűnt mintegy kétezer katona felkutatása napjainkban is folyik. Dr. Toperczer István, a taszári légibázis orvosa szakértőként nemrég Vietnámba utazott Frei Tamással, ahol az eltűnt amerikai pilótákról készítettek riportfilmet. Dr. Toperczer István évek óta foglalkozik Viet- nám-kutatással, elsősorban a háború légi hadműveleteivel. Két alkalommal utazott a távol-keleti országba, ahol háborús anyagokat, emlékeket gyűjtött és fotókat készített az egzotikus országról. Egy évvel ezelőtt jelent meg könyve a világ számos országában egy amerikai kiadó gondozásában a légi háborúról. A magyar légirő orvosát idén nyáron kereste meg Frei Tamás, aki a könyve és a helyismerete miatt kérte fel a szakértőt, hogy tartson vele hétnapos vietnámi utazására. — Vietnám — mely egy egzotikus, a turizmus előtt ismeretlen szépségű, kultúrájú ország — életében és fejlődésében nagyon nagy csapás volt a háború — mondta dr. Toperczer István. — Az évekig tartó harcok okozta sokkot csak napjainkra sikerült teljesen kihevernie. A lakosság hatvan százaléka fiatal, őket már nem sújtotta az a háború, ami az Egyesült Államoknak még mindig pszichés problémát okoz. Ők még nem dolgozták fel, hogy mi történt akkor, mi volt a hábórú célja. A hozzátartozók és a háborúban részt vevő veteránok számára még mindig hatalmas lelki terhet jelent a háború. Az utazás alatt meglátogatták a hírhedt Hanoi Hilton-t, ahol mostoha körülmények között tartották fogva a foglyul ejtett amerikai pilótákat. Találkoztak olyan börtönőrrel, aki a főfoglár volt a háborús évek alatt és olyan vietnámival is beszélgettek, aki a francia gyarmatosítás alatt a börtön foglya volt.- Elutaztunk Saigonba és a Mekong folyónál is jártunk, a szárazföldi harcok helyszínén. A háború alatt több mint kétezer amerikai katona tűnt el Vietnámban, Laoszban és Kambodzsában, köztük voltak magyar származásúak is. A légiharcok a háború kezdetétől a végiig szakadatlanul folytak Északon és mintegy ötszáz pilóta máig sem került elő. Az egész olyan volt, mint a Koszóvó elleni légicsapás. A lelőtt vagy elfogott katonák felkutatására létesült a missing in action iroda, mely 1992 óta közel 250 pilóta maradványait találta meg és vitte haza. — A amerikai hadsereg a háború alatt sokat tett és most is nagy erőfeszítéseket tesz eltűnt katonái felkutatása és végső nyugalomra helyezése érdekében. Akadt olyan pilóta, akit huszonhárom napi bujkálás után mentettek ki sűrűn lakott ellenséges területről. Huszonöt évvel ezelőtt történt, hogy egy bombázó lövészét kilőtték a gépből. Nemrégiben találták meg szerencsétlenül járt katona maDr. Toperczer István fotó: török anett radványait hétméteres mélységben a föld alatt. Az amerikai hadsereg rengeteg pénzt és energiát áldoz arra, hogy megtalálja honfitársaikat és megadhassák nekik a végtisztességet, máig is emlékeztetve a nemzedékeket a háború borzalmas következményeire. Szellő Gábor DISZKOVEG Diszkófények gyúltak ki a Somogy sárdi téesz hajdani marhateiepén. A falu utolsó házától háromszáz méterre, a felvonulási épületben harsogott a zene. Kérészéletű volt a kezdeményezés - hatszor buliztak itt az ifjak -, mert Sudár Győző mező- csokonyai polgármester, a telep tulajdonosa egy idő után bezárta a kapukat- Én ajánlottam fel a gyerekeknek, hogy ha van kedvük, jöjjenek a telepre, amit hétmillió forintért vett meg a vállalkozásom - mondta Sudár Győző polgármester. - A fiatalok megkerestek: tegyek már valamit, mert sehol nem tudnak szórakozni. Igazuk van, a faluban valóban nincs ilyen alkalom. Nem hagyhatjuk, hogy az utcán duhajkodjanak, de az sem jó, ha odahaza beszorítjuk őket a négy fal közé... A hajdani marhatelepen legutóbb pulykákat neveltek, de befuccsolt a vállalkozás. Ezután vette meg Sudár Győző cége, amely a villanyköltségeket is magára vállalta. Eleinte kevesen, majd egyre többen jöttek a faluvégre. Legtöbben - százötvenen - a búcsúi diszkón voltak. Ötven-hatvan fiatal be se fért, így visszafordult. Aztán olyanok is akadtak, akik a helytől viszolyogtak: még hogy egy pulykafarmon táncoljanak... A polgármester felajánlotta: ha nagyobb helyet akarnak a srácok, tisztítsák ki a nagy pulykaólat, abba kétszázan is beférnek. El is kezdték, de a nekibuzdulás hamar félbeszakadt- Amikor munkáról van szó, egyiknek sem fűlik a foga hozzá - állítja Sudár Győző. - Még kőművest is adtam volna, hogy a vakolatot helyrehozza, nekik csak ki kellett volna meszelniük az ólat, s lefesteni az ajtókat, ablakokat. De nem tették... A pulykafarmi diszkó bezárásának vélhetően az volt az igazi oka, hogy a polgár- mester félt: hátha belekötnek, mert hiányoznak az engedélyek, ő meg nem hajlandó fizetni a bírságot. Aztán azt is észrevette, hogy össze- súgtak-búgtak -a háta mögött, hogy ezzel akarja kisajátítani a fiatalokat. Kiss Andrea kilenc hónapos lányát, Vanettát dajkálja. Bár most a gyerek köti le az idejét, de korábban sokszor járt diszkóba. Most is a táncról álmodik. A gyors számokat kedveli. Azt mondta: ha nagyobb lesz a lánya, újra szeretne diszkózni, de - egyelőre - nincs hol. Véleményét többen is megerősítették. A mezőcsokonyai képviselő-testület szerdán döntött arról: átalakítják a mozit, hogy ott lehessen majd bulizni. Ez legkevesebb hatszázezer forintba kerül, de a teljes felújítás akár 9-10 millió forintra is rúghat. Egyelőre az első változatnál maradtak. Nemcsak a polgármester, hanem a fiatalok szerint is meghatározó egyéniség a faluban Sábián Imre, Bogdán Ferenc, a cigány kisebbségi önkormányzat egykori tagja, és Nagy Zoltán, a környék ismert disc-jockey-ja, akik jól össze tudnák tartani az ifjakat.- Csak végre legyen már egy állandó helye a táncnak - reménykedik Nagy Zoltán, akit Várdára, Karádra is követik mezőcsokonyai „hívei”. - Nem kell ide más, csak a diszkó. Hülyeség régi, kommunista ifjúsági klubokban gondolkodni - ahol beszélgetni meg videózni lehet -, de különben sincs másra igény. Legfeljebb egy jó konditeremre, ahol napközben is erősíthetnek azok, akik nem járnak dolgozni. A polgármester szerint a mozi átalakításával májusra, júniusra készülnek csak el. S hogy addig hol buliznak a csokonyai ifjak? Ki ehhez, ki ahhoz csapódva indul Karádra, Várdára vagy Kaposvárra. Mert diszkózni nagyon szeretnek. Lőrincz Sándor UJy-JüihjlúiJ lulujjjnimi Kalász József bogiári számítástechnikus úgy döntött, hogy besegít a kaliforniai Berkeley egyetemnek. A földön kívüli intelligenciákat keresi otthon. Az amerikai kutatók a világűrből érkező töméntelen mennyiségű azonosítatlan jeleket figyelik. Nem nehéz belátni, hogy feldolgozásuk egy számítógép számára a rohamos technikai fejlődés ellenére is, hatalmas munka. Viszont egyre több számítógép létezik a világban, sok-sok szabad kapacitással. Ha például bekapcsolva hagyjuk a gépet, egy idő után képernyővédő programba kezd. Ilyenkor játékos figurák, vagy csak csillagszerű, vibráló pontok jelennek meg, de a gép munkára is fogható. A bogiári szakember a Datanet Vis Kft munkatársainál fedezte fel, hogy a megszokott jelek helyett intelligens programmal pihen a gép. Innen már nem kellett sok, hogy az Interneten keresztül kapcsolatba lépjen a Berkeley SETI at Home (földönkívüli intelligencia kutatás otthon) programmal. Bejelentkezett a kutatóközpont szerverjénél és megkapta az első munkát. Egyik éjjel 30 perc alatt vitte fel azt a programot, amin a számítógépe Í0 órán keresztül dolgozott a ráérő idejében. Természetesen nem tudja, mit csinált, azt viszont igen, hogy ezért semmilyen juttatás sem jár. Meggyőződése, azonban, hogyha az általa rendszerezett csomagban küldenének üzenetet valamely távoli bolygóról, a dicsőséget megosztanák vele az amerikai kutatók. A tudományos kutatás tehát beköltözhet az emberek otthonába. S bárki hozzájárulhat az emberiség fejlődéséhez, mert a világhálón összekapcsolható a világ bármely táján létező erőforrás. A SETI-n kívül nyilván számos hasonló program vár segítőkre az Interneten keresztül. Sajnos, mintha kis országunkat kifelejtették volna, mert a SETI program- ismertető majd minden nyelven olvasható, kivéve a magyart. A siofok.com/seti Internet oldalon azonban rövidesén megtalálható. S ki tudja? Talán a Berkeley is korrigálja a hibát, mert ebből a kis európai országból is vannak segítői. G. M.
