Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-13 / 239. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. október 13., szerda Az első fecskék is csinálhatnak nyarat Csokonai és Gyergyai falujában Az átfolyások és a vizes pincék ellen Tanítványból igazgató Árokrendszer a Rinyáig Tejjel, hússal segítenek Dömötör Sándor a megye egyik legfiatalabb intézményvezetője FOTÓ: TÖRÖK ANETT Vita a vidékről A Zselica Szövetség készíti a kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programját. A Sap- hard program kialakítása miatt szervez a szövetség vitafórumokat, amelyen gazdálkodók, vállalkozók és agrár- értelmiségiek vesznek részt. Kadarkút, Szentbalázs és Szenna után tegnap Kapos- főn és Bőszénfán tartották meg a mikrokörzetben érdekeltek találkozóját. A héten a Zselica Szövetséghez tartozó falvakban tovább folytatódik a vitafórumok sora (Is) Tízmillió forint Lipótfára Mintegy 10 millió forintot fordított a bárdudvarnoki ön- kormányzat Lipótfára. Utat építettek a közelmúltban, és befejezték a vezetékes ivóvíz-rendszer felújítását. (Is) Vállalkozók szalonja Dombóváron a Városi Művelődési Központban megalakult a Magyar Vállalkozói Szalon helyi szervezete. Az ülésen Zwack Péter, a szalon elnöke tartott előadást. (Is) Szépítkezett Hajmás A Három szombat országos közte- rület-szépítő verseny utolsó programját tartották meg Hajmáson. Társadalmi munkában rendbe tették a régi és az új temetőt, s takarították az utcákat, tereket. A kultúr- házban ezután sakkverseny zajlott, este pedig a Németh Ágnes vezette Somogyi Aprók gyermektánc-együttes fergeteges műsorral lépett fel, és a helybeli lurkók is bemutatkoztak. (Is) Művészeti nevelés az oviban A hagyományos büssüi kézművességre építve indította el művészeti nevelési programját a büssüi óvoda. Az idén tizenöt, az etnikai kisebbséghez tartozó kisgyerek ismerkedett a kosárfonás, a formázás és a természet kincseit fölhasználó kézi munka alapjaival. Az intézmény munkatársai azt tervezik, hogy év végére az iskolával közösen kiállítást szerveznek a gyerekek alkotásaiból, (vá) Dömötör Sándor, a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatója a megye egyik legfiatalabb intézményvezetője. A huszonkilenc éves tanár Csokonai és Gyergyai kedves falujában nevelkedett, s ez az iskola az első munkahelye. Négy éve nősült, azóta Kaposvárról jár ki, de nagybajominak vallja magát. Heti négy órában tanít, és a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett tagozatán végzi a közoktatás-vezetői tanfolyamot. Nagybajom- A tantestület egy emberként támogatta a pályázatát. Jó néhány egykori tanárának is a főnöke lett. — Ez valóban új helyzet, de számomra nem kínos. Arra kértem őket: így is támogassanak a munkámban. A kollégákkal még nem volt semmiféle konfliktusom.- Programját, amit jónak tart a testület, mire építette? Magyaratáp- Kadarkút A besurranó tolvajok folyamatosan akcióznak a Kapós- mentén. Magyaratádon egy melléképületbe surrant be — A környezetvédelmi nevelésre, az idegen nyelvre és a sportra alapoztam. Ki kell használnunk, hogy itt van a boronkai tájvédelmi körzet, s azt is, hogy a település ökológiai testvérkapcsolatban áll a németországi Schortensszel. Az idén is táboroztak a gyerekek odakint, s akkor vetődött fel az ötlet: jó volna egy testvériskola. Még nem találtunk ugyan, de kapcsolódunk az Európai Unió által indított Környezetvédelmi nevelés Európában című programhoz. Magyarországon kívül még nincs ilyen iskola; szeretnénk mi lenni az első fecskék, s abban bízunk, hogy nyarat csinálunk... Egy éven át figyelik majd, hogy teljesítjük-e vállalásainkat. — Mire vállalkoznak? — Javítjuk az iskola környezetvédelmi állapotát. Ez jelenthet szelektív hulladék- gyűjtést, energiatakarékos és természetbarát felhasználást. Ebbe a komposztálás is belefér, és az is, hogy a gyerekek ne nejlonzacskóban, hanem papírtasakban hozzák a tízóegy ismeretlen tettes, s onnan kapálógépet, gázpalackot emelt el, és magával vitt egy fűnyíró adaptert is. A tulajdonosnak százezer forint a kára. Ugyancsak ekkora kárt okoraijukat. A közvetítésben a bonni konzul is segít. — Elődjének, Tibol Lászlónak az elképzeléseiből, vezetői magatartásából mennyit vesz át? — Kihívás és kockázat is egy vezetői állás, hiszen 529 gyerek jár hozzánk; közöttük speciális tagozatosok is vannak, s egy diákotthont is működtetünk. Szeretném folytatni az értékteremtést. Tibol Lászlótól a humánumot és a tanári példamutatást veszem át. Remek vele most is a kapcsolatom, rendszeresen találkozunk. Nemcsak iskolai, hanem néha magánéleti kérdésekben is kikérem a véleményét. — Mi van a Gyergyai-ösz- töndíjjal? — Tavaly nem adtuk ki, mert egy diák sem adott be olyan színvonalas pályázatot. Gazdát kell keresnünk neki; azt szeretném, ha nemcsak a magyar szakos tanárok és az iskola vezetői tekintenék magukénak, hanem valamennyi pedagógus. Lőrincz Sándor zott az a váratlan látogató, aki az egyik kadarkúti portáról egy kerékpárral és egy láncfűrésszel távozott. A két ismeretlen tettest a kaposvári rendőrök keresik. L. S. Fő a feje a polgármestereknek, hogy miként orvosolhatnák tartósan a belvízgondokat. Jákó-Kiskorpád-Kadarkút A közútkezelő kht kiárkolta a Kossuth Lajos utcát Jákóban, így csak Nagybajom felé tartva, a sorompó után látjuk, mi okoz gondot. Az úton lassan megszűnt ugyan az átfolyás, de kétoldalt még mindig vízben állnak a fák. Az állami tulajdonú területet a kutasi Mezőkert Rt használja, s az Észak-somogyi Vízműtársulathoz tartozik. A végleges megoldáshoz háromszázezer forint kellene; ebből lehetne egy levezető árkot építeni. Kiskorpádon elvitte a víz a hidat. Folynak a helyreállítási Pálmajor lakóinak mintegy a 30 százaléka gyerek. Alanyi jogon száztíz után fizet az önkormányzat gyermek- védelmi támogatást. A szociális bizottság döntése alapján ebből az összegből az iskola, illetve a gyermekjóléti szolgálat gondoskodik a gyerekekről. PÁLMAJOR A kicsik naponta kapnak tízórait, ebédet és uzsonnát, amit az iskola ebédlőjében fogyasztanak el. Fehér József körjegyző elmondta: jónak tartja azt a tervezetet, amely a szociális támogatást elsősorban tej és hús formájában kívánja eljuttatni a rászorulókhoz. Ez a gyakorlat eddig sem volt ismeretlen, hiszen a gyerCsaládi pótlékból, átmeneti segélyekből, alkalmi munkából tengeti életét harminc homokpusztai lakos. A Nagybajom határában, természetvédelmi területen fekvő arasznyi településen mindössze két ház üresedett meg. Homokpuszta A lakosság 30 százaléka állandó lakos ezen a kies pusztán, s két család kivételével legalább két gyermeket nevelnek. Az etnikai túlsúly szembeötlő: csak két nem cigány származású telepedett le itt. Az egyik korábban Komlón volt bányász. Szilikózistól munkák, és az oda vezető utat is rendbe teszik az 1,1 millió forintos vis maior-pá- lyázatnak köszönhetően. A Vörösmarty utca néhány házában keletkezett kár rendezéséért pedig megindult a pereskedés. Az ott élők ugyanis följelentették az önkormányzatot. Kadarkúton nem került sor ilyesmire, de a vizes talaj hátráltatja a helyreállítást. A Latinka utcában ássák és felújítják az árkokat. Víznyelőket, derítőket is készítenek, és jövőre egy 800 méteres árokrendszeren jut el a víz a Rinyába. A Rákóczi utca belvízelvezetésének tervei 600 ezer forintért az év végére elkészülnek, de a kivitelezéshez csaknem 50 millió forint kell. (Lőrincz) mekvédelmi támogatást is természetben adják, ha kiderül, hogy a szülő nem arra költi, amire kellene. Ugyancsak természetben adhatják az átmeneti segélyt, amit őszszel leggyakrabban tüzelőként igényelnek s kapnak meg a rászorulók. A jegyző szerint az lenne a jó megoldás, ha pályáztatnák a vállalkozókat, mert akkor a legjobb ajánlatot fogadnák el. Utalványt adnának neki, s erre fizetne a hónap végén az önkormányzat. Nagybajom az idén 250 millió forintos költségvetéséből negyvenmilliót áldoznak a szociális ellátásra. A pálma- jori 25 millió forintos éves költségvetéséből pedig mintegy kétmillió forint jut erre a célra. (Várnai) megviselt tüdejének jót tesz az erdőszéli, tiszta levegő; viszonylag magas nyugdíjából gond nélkül megél. Ugyancsak itt telepedett le Tóth Vendel, Homokpuszta fafaragó mestere is. A cigánylakosság egy része az erdészetben vállal alkalmi munkát, s né- hányan gyógynövény-gyűjtésből élnek. Nem ritkán, bűncselekménnyel szereznek élelmet, vagyontárgyakat. A puszta jövőjét meghatározza, hogy természetvédelmi területté nyilvánították, ezért ipari beruházásra itt a jövőben sem kerülhet sor. A Dél-dunántúli Nemzeti Park egy madárvédelmi körzet kialakításán fáradozik. V. Á. Lába kelt a kapálógépnek, a gázpalacknak és a láncfűrésznek Besurranó tolvajok Madarakkal élő puszta Azt eszik, amit kisütöttek Legkevesebb 15-20 forintot kellene emelni a kenyér kilónkénti árán, hogy hasznuk legyen a pékeknek Is. Ez azonban, úgy tetszik, megvalósíthatatlan. Egyelőre azzal is kénytelenek beérni, ha az anyagértéknek megfelelően, hét forinttal drágul egy kiló vekni. Mezőcsokonya Kelemen Csaba, a mezőcsokonyai Csányi pékség kereskedelmi ügyintézője mondta ezt, hozzátéve: nagy tehertétel nekik, hogy a malomipar egyszerre és nem két részletben emelt tíz forintot a búza má- zsánkénti árán. Ráadásul a pékek is csak egymásra mutogatnak; nem tudnak megegyezni az új árban. Vagy ha mégis, azonnal fölrúgják a megállapodást.- A kenyérár emelése politikai kérdéssé vált; a boltok nemigen akarják száz forinton fölül adni kilóját — mondta Kelemen Csaba. — Két év óta ugyanezek az árak, ám közben a gázolaj ára is csaknem 80 forinttal emelkedett. Ennek a költségnek mindössze egy részét tudjuk beépíteni a termékbe. A fehér kenyérért például legalább 140 forintot kellene kérni, hogy megérje előállítani. E helyett majdnem termelői áron adjuk. Gondot jelent az is, hogy a megyében hatvan pék dolgozik, amikor 30-40 is elég lenne. Mindenki piacot akar, s oda az alaptermékek — kenyér, zsemle, kifli — nélkül nem lehet betörni. A piacon maradáshoz pedig nagyobb tőkével, többféle, igényes terméket kellene előállítani. Erre nem futja a kis- és közép- vállalkozóknak. Azért megyünk tönkre, mert a normál ár alatt adjuk a termékeket. Ahol ugyanis 4-5 forintot kérnek egy zsemléért, ott valami baj van... Az lenne elfogadható, ha kenyér árából mintegy 20-30 százalék visszaáramolna a boltosnak és a péknek. Ehelyett jó, ha 10 százalék haszon van rajta. Ahhoz, hogy talpon maradjunk, államilag kellene minimalizálni árakat. A Csányi Imre vezette mezőcsokonyai pékség középüzem. A szegedi származású tulajdonos, már 1961-től, 18 éves korától üzemvezetőként dolgozik a szakmában és elkötelezettje a hagyományos pékáru készítésének. O még a régimódi, tüze- lős kemencében, adalékanyag hozzáadása nélkül készítette a pékárut. Mezőcso- konyán 1981-ben indította üzemét; termékeiket elsősorban a Balaton-parti településekre és a kisebb falvakba szállítják, mert azt tapasztalták, hogy Kaposváron nagyon nyomottak az árak. Elmondták: 1989-ben, a drasztikus áremelések első évében még 30 forint körül adták a kenyér kilóját, napjainkban 80-110 forint között. — A fönnmaradásunk érdekében önkéntes érdekvédelmi klubokat kellene létrehoznunk — mondta Kelemen Csaba, aki állítja: az idő a Csányi-féle, minőségi termék előállítását szem előtt tartó vállalkozásokat igazolja. A somogyi pékek azonban egyelőre azt a „kenyeret” kénytelenek enni, amit kisütöttek.. Várnai Agnes Pataki Zsolt napi 10-12 órában dagasztja a kenyérnek valót fotó: török «
