Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

FOTÓ: ÓTÓS RÉKA N agy: — Ez érdekes megköze­lítés, de a mostani átszer­vezés a villamosenergia­ipar liberalizációjára va­ló felkészülés jegyében történik. Közismert, ha sza­bad piaci verseny alakul ki, a külföldi villamos energia meg­jelenik a határainkon. Más­részt: amennyire tudom, a mul­tinacionális cégeknél is az a szo­kás, hogy amikor valaki egy beosz­tásban rutint szerez, s kezdi unal­masnak érezni, akkor új pozícióba ke­rül. Az új helyzet mozgósítja a tartalé­kait, előtérbe helyezi azon képességeit, amelyeket az előző beosztásban nem vagy nem teljesen használt ki. IPB — Az átszervezés az emberi kap­csolatokat mennyire kuszálja össze? Nagy: — Vannak nyertesek és veszte­sek. A nyertesek nyilván kevésbé pa­naszkodnak. Előfordulhatnak konflik­tusok, de ezeket meg kell oldani. itlitl - Konfliktusokban éppen van része elég. Attól sem lett ideges, hogy az átszervezések kapcsán sztrájkkal fenyegetőztek a szakszervezetek? Nagy: — Nem igazán volt okom az idegességre, hiszen nem volt valódi sztrájkhelyzet, inkább kommunikációs zavarnak nevezném, ami történt. Mint kiderült, nem igazán értették a szándé­kokat, elképzeléseket. Az igazgatóság ugyanis nem tárgyalt olyan kérdésekről, amelyek a dolgozók számára érdeksére­lemmel jártak volna. Miután átadtuk a szakszervezetnek az igazgatóság hatá­rozatát, úgy érzem, kellő felelősséggel mérlegelték a helyzetet. Mióta vissza­vonták a sztrájkbizottság megalakítását célzó határozatukat, nem érzékeltem, hogy újabb feszültség keletkezett volna. Visszaültünk a tárgyalóasztalhoz. Mm — Mennyire szól bele a politika az erőmű életébe? Nagy: - A tulajdonos határozza meg, hogy kik legyenek az igazgatóság tagjai, a vezérigazgató pedig az igazga­tóság tagja. I'lifl — Ha három év múlva megint új kormány jön, mit fog csinálni? Nagy: — Azt remélem, hogy ez a fo­lyamat megszakad, s nem azért, mert most én ülök a vezérigazgató székében, hanem azért, mert az erőmű egy műsza­ki létesítmény. Azt elfogadjuk, hogy a po­litikai cél teljesüléséhez a tulajdonos az igazgatóságot cseréli, vagy az elképzelé­seit a legmegfelelőbben végrehajtó igaz­gatóságot állítja össze. De a műszaki léte­sítmény üzemeltetését szakembereknek kell végezni. A magam részéről, amikor ezt a munkát elvállaltam, számoltam az­zal, hogy esetleg nem tart négy évnél to­vább. Biztonsági főmérnök voltam, ha­sonló beosztásba bármikor szívesen visszamegyek, ha az élet úgy hozza. Mitl - Milyen szerepet játszik az éle­tében a pénz? Nagy: — Semmilyet, mert azt hiszem, jól, gondtalanul élek. Nem vagyok gaz­dag ember, de amit szeretnék, azt meg tudom venni, évente, kétévente külföld­re is elutazunk, s ez nekem tökéletesen elég. Ihárosi Ibolya Nagy Sándor a Paksi Atomerőmű Rt. (PAV) negye­dik vezérigazgatója. Már az első reaktor üzembe helyezésében is részt vett. Úgy hozta a véletlen, hogy egyszerre ő volt az ügyeletes mérnök és a reaktoroperátor a döntő pillanatban. — Valójában két eseményről van szó. Az 1982. december tizennegyedikéről kevesebb szó esik, pedig akkor indí­tottuk be a szabályozott láncreakciót. Nagyon izgalmas munka volt, a mi műszakunk kezdte el, a másik fejezte be. Ez nem zajlott a nagy nyilvános­ság előtt. Amiről az ország tudott, az 28-a volt, és a párhuzamos kapcsolás. gozni tudjon. Nekem meg az volt az érdekes, hogy odajött hozzám egy orosz fizikus, és kezdte mondani, hogy miket csináljunk még, mert ő sem vette észre, hogy kiesett a turbi­na, nem megy áram a hálózatra. Azt már csak később tudtam meg, hogy azért elszivárgott a hír Budapestre, hogy nem történt meg a párhuzamos Amint a kapcsolás megtörtént, a mu­tatók kilengtek, kitört az ováció, gra­tuláció és egyebek, szinte senki sem vette lészre, hogy azonnal kiesett a turbina. Nyugtáztuk a jelzéseket, s aztán már senki sem foglalkozott a villódzó táblákkal, amelyek a techno­lógia állapotát jelezték. Pónya József, az akkori vezérigazgató észrevette mi történt, elkezdte kiterelni a vendége­ket, hiszen nem kellettek a tanúk, másrészt meg azért, hogy a személy­zet tisztán lássa a helyzetet, és dol­kapcsolás, de mire visszakérdeztek, már minden rendben üzemelt. kü íH — Gyerekkorában mi szeretett volna lenni? Biztosan nem vezérigaz­gató egy atomerőműben. Nagy: — Már nehéz felidézni. Nem volt gondom egyetlen tantárggyal sem, de ha nagyon őszinte akarok lenni, ak­kor pszichológus akartam lenni. Szeret­tem a magyart és a történelmet, de a fi­zikát, a kémiát is. I'<:d — Szerencsére ritkán adódik olyan eset, mint a reaktorindításnál. A hozzáértők azt mondják, hogy az eseménytelenséget, a monotóniát is nehéz tűrni. Nagy: — A vezénylői személyzet két­évente pszichológiai vizsgálaton esik át. Az egyenesen felvételi követelmény, hogy a vezénylőben dolgozóknak jó mo­notonitástűréssel kell rendelkezniük. Az persze csak a látszat, hogy nem történik semmi, mert mindig van feladat. — Család? Nagy: — Kétszer nősültem, de erről nem szeretnék beszélni. kfitjj - Gyerekek? Nagy: — Három fiam van az első há­zasságomból, a másodikba pedig a fele- ségem hozott egy fiú ikerpárt. i^tH — Aíi volt élete legszomo­rúbb története? Nagy: - Nem tudom, talán a válás... Örülök, hogy szép karriert futottam be, mindig azt csinálhat­tam amit szerettem, s miután sze­rettem, igyekeztem jól csinálni. Ezért mindig újabb és újabb kihí­vások értek, amelyeknek igye­keztem megfelelni. Ha azt mondanám, hogy szomorú dolgok értek, talán nem is hangzana hitelesen. 1231 — Vidám történet, kínos eset? Nagy: — Vagy nem tudok ilyen történetet mondani, vagy nem akarok. Mm — Azt mondják önről, hogy munkamániás. Hány órát tölt naponta az erőműben? Nagy: — Tizenkettőt biztos. Ilyesmire az embert nem lehet kényszeríteni. Nyilván felelőssé­get érzek, szeretem csinálni, de nincs ebben semmi különös, a ve­zetőtársaim is ennyi időt tölte- nek bent. — Mi jelent az ön számára a pi­henés, kikapcsolódás, mit csinál szí­vesen szabad idejében? Nagy: —Nem túl sok szabad időm akad, ha mégis, akkor olvasok, zenét hallgatok. Mm — Milyen zenét szeret? Nagy: - Mindenevő vagyok, csak a kommersz slágerzenét nem tudom elvi­selni. Szeretem a klasszikus zenét, a dzsesszt, s fiatalságom rockzenéjét, az instrumentális muzsikát. IMtA - Ked­venc zene­szerzője? Nagy: - Sok van, de azt hiszem talán Beethoven. Ma már a bőség zavarával küzdők, mert van vagy háromszáz CD-m. Ami­kor hat volt, könnyeb- ben lehetett választani. — Miért jó a PAV Rt. vezérigazgatójának lenni? Nagy: - Mondtam én azt, hogy jó? Ezt is m u n kának tekin­tem, feladat, mint az előzőek voltak. Jelle­gében persze más, a műszaki mélységeket ma már nem tudom követni. Pitü — Szeretné? Nagy: — Időnként nagyon szeretnék elmélyedni olyan dolgokban, amelye- ket annak idején szívesen csináltam. Mm — Végez-e otthon háztartási munkát? Nagy: — Most, hogy vettünk Faddon egy házat, néha levágom a füvet, de a héten háromszor is este nyolc után mentem haza, mikor végeznék háztar- tási munkát? l*ÍtB — Eddig még minden kormány- váltáskor lecserélték az atomerőmű vezérigazgatóját, aztán átszervezés következett. Ugyanazok az emberek négyévente más helyre kerülnek. Okoz-e ez konfliktusokat az emberi kapcsolatokban? A vezénylői személyzet kétévente pszichológiai vizsgálaton esik át Nagy Sándg^ Nagy Sándor élete húsz éve az atommag körül forog

Next

/
Thumbnails
Contents