Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

SOMOGYI HÍRLAP Belpolitika 6 1999. október 9., szombat Végéhez közeledik a honvédségnél a sorozás A politika dönt Hetedszer gyűltek össze a polgármesterek Középpontban az anyagiak Államigazgatási és bankszakemberek, polgármesterek és jegyzők adtak randevút egymásnak a Budapest Kongresz- szusi Központban tegnap megrendezett VII. Önkormány­zati Napon. A tanácskozáson a kormány önkormányzati politikájáról, a költségvetési tervekről és a helyhatóság­ok finanszírozásának lehetőségeiről volt szó. A magyar honvédség je­lentős átalakulás előtt áll, de ennek részleteit a mi­niszterelnök szerint még egyeztetniük kell a parla­menti pártoknak - nyilat­kozta lapunknak Erdélyi Lajos, a HM szóvivője. Szeptember 15. és október 15. között bonyolítják le az év má­sodik felében esedékes sorozá­sokat. Mint azt Erdélyi Lajos elmondta, 68 bizottság mint­egy 58 ezer sorkötelest vizsgál meg ez idő alatt. Az első félév­ben 79 ezer fiatalnak küldtek behívót, de 18 ezren nem je­lentek meg, s további 10 ezer­ről kiderült, hogy valamilyen ok miatt egy éven belül nem sorozható. Kérdésünkre, hogy mi a haderőreform stratégiai felülvizsgálatának lényege, Er­délyi Lajos így válaszolt:- Addig, ameddig a politikai erők között nem születik meg­állapodás, részletekről nem áll módomban nyilatkozni. Több alternatíva van napirenden. Nyilvánvalóan a modernizálás feltétele, hogy a költségvetés a 2000. évben mintegy 40 száza­lékkal többet fordít a hadászat fejlesztésére, mint az idén. A szerkezetváltás eszköze lehet Egy börtönbüntetéséből pár napra hazaengedett kétszeres gyilkos ismét ölt. A másik, hasonló el­ítélt hétvégi szabadsága alatt megerőszakolt egy nőt. A közelmúltban tör­tént események nyomán ismét felvetődött a halál- büntetés visszaállításá­nak szükségessége. A halálbüntetést csak Euró­pában tartják visszaállíthatat- lan jogintézménynek, érvelve a humanitás eszményével és más, például statisztikai ada­tokkal, de elgondolkodtató az amerikaiak prakticizmusa is - mondta Tóth Károly, a József Attila Tudományegyetem jogi karának docense. Az Amerikai Egyesült Államokban a legsú­lyosabb büntetés 1972. évi el­törlése után a tagállamok többsége - ma már az ötven- ből harmincnyolc - visszaállí­totta a halálbüntetést. Az ame­rikaiakat minden bizonnyal praktikus megfontolás vezette, amikor azt mondták, hogy aki már legalább kétszer embert ölt, az semmiképpen ne kerül­hessen olyan helyzetbe, hogy ezt még egyszer megtegye. Az 1950-ben megfogalma­zott Római Egyezmény kötele­továbbá, ha a tárcától elkerül­nek olyan feladatok, amelyek nem kimondottan a honvéde­lem körébe tartoznak. Ilyen például a Hadigondozottak Alapítványának ügye, ami szo­ciális jellegű. Ide tartozik an­nak a kérdésnek az eldöntése is, vajon megoldható-e, s ha igen, miként a hadsereg költ­ségvetésen kívüli támogatása, illetve bizonyos feladatcsopor­tok megszüntetése, felszámo­lása.- Katonai körökben is felve­tődött a hadkötelezettség idő­tartamának 3 hónapra történő lecsökkentése?- Szóba került, de ez is csak egy lehetőség a sok közül.- Elképzelhető, hogy a ma­gyar katonai rendszerben, iga­zodva a NATO-országok, illet­ve az USA gyakorlatához, je­lentősebb arányt képviselnek a közeljövőben a hivatásosok?- Jelenleg 4500 hivatásos katonája van a honvédségnek. Tény, hogy a nyugati orszá­gokban a hivatásosok alkotják a haderő döntő magvát. Énről most csak annyit tudok mon­dani, hogy vélhetően a honi hadvezetés is ennek ismereté­ben tervez - mondta Erdélyi Lajos. (Szalóky) zi a csatlakozó államokat arra, hogy töröljék el a büntetési ne­mek közül a legsúlyosabbat, a halálbüntetést. Ez a Magyaror­szág által is aláírt egyezmény azonban nem felmondhatat- lan - vélekedik Tóth Károly. Mindenképpen szükséges egy parlamenti döntés, majd a ma­gyar szándék bejelentése - a halálbüntetés bevezetése előtt fél évvel - az egyezményt alá­író államoknál. Persze ebben az esetben el kellene viselni az európai államok „lenézését”. „Barbár állam” - mondják majd esetleg, A jogász tisztában van az­zal, hogy véleményét a jogász- társadalmon belül sem min­denki osztja. Mindkét oldal ál­láspontja mellett és ellen is le­het felhozni érveket, de az 1989-ben módosított „ideigle­nes” alkotmányhoz is hozzá lehet nyúlni, az Alkotmánybí­róság halálbüntetést tiltó hatá­rozata sem megdönthetetlen, és a nemzetközi szerződések is felmondhatók. Indoklásként szerepelhet, hogy az eltörlés óta újabb körülmények - a bűncselekmények megszapo­rodása, kegyetlenebbé válása - merültek fel. Ezek szükséges­sé teszik a halálbüntetés akár időleges visszaállítását. H. Immár hagyomány, hogy évente egyszer - az OTP Bank szervezésében és anyagi támo­gatásával - tapasztalatcserére gyűlnek össze az ország ön- kormányzati vezetői és a hely­hatóságok finanszírozásában érintett szakemberek. A tegna­pi rendezvényen mások mel­lett Stumpf István kancellária- miniszter, Inotai András, az MTA Kutatóintézetének igaz­gatója és Pintér Sándor belügy­miniszter tartott előadást. Pál László, a 2600 lakosú Pétervására polgármestere szerint számos új információ A MSZP elnöke élesen bírálta Orbán Viktor kormányát. Kö- •zölte, a Fidesz vezette koalíció megbukott, de a kormány még nem. Hozzátette: többpárt­rendszerben mindig fennáll az előrehozott választások lehe­tősége. Ugyanakkor a szocia­listák „nem dolgoznak elsöté­tített szobákban kormánybuk­hangzott el a lakásépítés finan­szírozásáról, a jövedelempótló támogatást felváltó közmun­kaprogramról, s arról is, mit je­lenthet a gyakorlatban az szja helyben maradó hányadának csökkentése, illetve a közpon­tosított pénzek visszaosztása. Pál elmondta lapunknak, hogy 20 százalékos munkanélküli­séggel sújtott települése elébe ment a gondoknak: takarékos- sági okokból négy környékbeli kis faluval körjegyzőséget hoz­tak létre, s intézményeik egy részét is közösen üzemeltetik, így normatív támogatásuk tatási forgatókönyvön”, vi­szont készek az erőpróbára. Az elmúlt 10 esztendő Ko­vács szerint bizonyította, hogy nem csak bátor, de helyes dön­tés is volt az MSZP megalakítá­sa. Az ünnepi kongresszuson nem esett szó arról, hogy 2002-ben ki lesz majd a párt miniszterelnök-jelöltje. A kül­megemelkedett. A polgármes­ter aláhúzta: vidéken többnyi­re nem a pártszempontok, ha­nem a helyi vezetők egymás közti viszonya alapján dől el, hogy sikerül-e egyről kettőre jutni, összefogni, vagy sem. Az OTP, az önkormányzat­ok több mint 90 százalékának számlavezető bankja szem­pontjából sem közömbös, ho­gyan alakul a helyhatóságok gazdálkodása - árulta el Wolf László, a tanácskozást támoga­tó pénzintézet vezérigazgató­helyettese. Az önkormányza­tokat érintő változásokról a szakember nem kívánt állást foglalni, kifejtette azonban ab­béli reményét, hogy 2000-ben is az OTP Bank lesz a helyha­tóságok meghatározó többsé­gének számlavezető és finan­szírozó hitelintézete. T. M. döttek közül azonban a folyo­són sokan beszélgettek arról, hogy Kovács László vagy volt magyar miniszterelnök, Né­meth Miklós vezesse-e majd a választások idején a párt listá­ját. A kongresszus lapzártánk után döntött a párt új alapsza­bályáról. Ebben a szocialisták úgy rendelkeznek, hogy a tes­tületekben mind a nőknek, mind a fiataloknak legalább 20-20 százalékos jelenlétet kell biztosítani. Az eddiginél szigo­rúbb etikai előírásokat tervez­nek, s a választások idejére olyan szabályokat léptetnek életbe, amelyek lehetővé te­szik, hogy a párt egységeseb­ben jelenjen meg. Cs. R. Félreértés Az önkormányzatok azon in­tézkedése, amelyben megtil­tották, hogy a fenntartásukban lévő összes oktatási intéz­ményben olyan pedagógust foglalkoztassanak, akit állásá­ból korábban végkielégítéssel bocsátottak el, az erre vonat­kozó pályázat félreértelmezé­sén alapul - derül ki Pokorni Zoltánnak a belügyminiszter­hez írt leveléből. Az oktatási tárca vezetője úgy véli: a mun­ka törvénykönyvébe és a köz- alkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe ütközne min­den olyan munkáltatói intéz­kedés, amely a múnkanélküli- vé vált pedagógus felvételét azon az alapon tagadná meg, hogy a korábbi közalkalma­zotti jogviszony végkielégítés­sel szűnt meg. Hírek Hátrányban A kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtésére irányuló po­litikai akarat kisebb, mint va­laha - közölte Kaltenbach Je­nő kisebbségi ombudsman pénteken. A nemzeti és etni­kai kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosa annak kap­csán beszélt erről, hogy hiva­tala az Európa Tanáccsal kö­zösen kétnapos konferenciát rendez október 15-étől Buda­pesten. Követelés Az a 413 milliárd forint, amelyre a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a jövő évi költségvetésből szüksége yan, megállítaná az agrárium zuhanását - jelentette ki Torgyán József pénteken, Székesfehérvárott, Fejér me­gyei szakmai programja vé­gén. Amennyiben az ágazat nem tud az eddiginél többet fordítani fejlesztésekre, az újratermelés lehetősége ve­szik el - közölte a tárca veze­tője. Irányítószám A Magyar Pos­ta Rt. azt tervezi, hogy a je­lenlegi négy számjegyű irá­nyítószámokat az ezredfor­duló után öt számjegyűvé változtatja - jelentette be Krupanics Sándor, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója pénteken. Elmondta: a mó­dosítást a levélelosztás kor­szerűsítése teszi szükséges­sé. Mindenszentek A katolikus egyházhoz hasonlóan a Ma­gyarországi Református Egy­ház is támogatja azt a képvi­selői javaslatot, amely szerint nyilvánítsák mindenszentek napját, november 1-jét mun­kaszüneti nappá - derült ki Csorna Áron zsinati szóvivő pénteki nyilatkozatából. A jogász felmondaná a nemzetközi szerződéseket Vissza a halálbüntetés? Jubileumi MSZP-kongresszus Kovács: „Nem dolgozunk kormánybuktatási forgatókönyvön... ” Kovács László pártelnök megnyitja a kongresszust A szocialisták célja egy olyan Magyarország, ahol egyet­len tisztességes embernek sem kell félnie hite, meggyő­ződése vagy kisebbségi hovatartozása miatt - mondta Kovács László pártelnök tegnap a Magyar Szocialista Párt megalakulásának 10. évfordulóján tartott kong­resszuson. Kovács kijelentette: a szocialisták nem kisa­játító, nem is polgári vagy konzervatív országot akar­nak, hanem olyan hazát, amely valamennyi magyaré. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Csak a pénz vonzza a pénzt A tudósok alaptőkét várnak a kormánytól A kutatás-fejlesztés hagyományosan mostoha gyermek hazánkban. A rendszerváltozás óta is tudósaink százá­val mentek külföldi cégekhez, kutatóintézetekhez, mert a technikai és pénzügyi feltételek kedvezőbbek. Ezek Is­meretében Jött létre Orbán Viktor miniszterelnök vezeté­sével a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, amely a jövőben javítani kívánja a feltételeket. A Fidesz nyert „Valótlanul híresztelte az Élet és Irodalom, hogy a Fi­desz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházak­ból származó pénzek alapoz­ták meg” - ezzel a megfogal­mazással kell közzétennie a hetilapnak helyreigazítást a tegnapi nem jogerős ítélet szerint. Az ÉS augusztus 20- ai riport ja azt állította, hogy a legnagyobb kormánypárt több cége szerepet vállalt Or­bán Viktor családjának priva­tizációs tranzakcióiban és gazdasági terjeszkedésében. Az alperes vita után elismer­te, hogy a „Fidesz-cég” meg­fogalmazás pontatlan volt, ugyanakkor az ítélet kapcsán kijelentette: a felperes egyet­len szóval sem vitatta a ri­portban feltárt ügyeket és személyi összefüggéseket. A testület első ülésén döntés született, hogy ez év végéig fejlesztési terv készül a 2001. évre. Megállapodtak, hogy a tudományos fejlesztésekre ki­utalt pénzek rendeltetésszerű felhasználását az eddigieknél jóval szigorúbban ellenőrzik. Pálinkás Józsefet, az Oktatási Minisztérium politikai állam­titkárát és Lipták András aka­démikust, az OTKA elnökét a honi tudományos élet gyakor­lati nehézségeiről kérdeztük.- A kollégiumot milyen cél­lal hozták létre?- Azért volt szükség egy ilyen szervezetre - kezdi Pá­linkás József -, mert úgy ítélte meg a kormányzat és a tudo­mányos szakma, hogy célsze­rű összehangolni szakmai és pénzügyi szempontból, mely területeket milyen mértékben támogat az állam. Ugyanakkor nem árt, ha a területek ismerik egymás fejlesztéseit.- Miért csak 2001-ben?- Amikor májusban megala­kult a kollégium, a jövő évi költségvetés készen volt, s ab­ból egyértelműen kiderült, a tudomány nem a preferált ágazatok közé tartozik. A kor­mányzat azonban tisztában van azzal, hogy a jövő egyik záloga a tudományos fejlesz­téseké, s ebben vár gyakorlati ötleteket a kollégium tagjaitól.- Mennyi pénzt kapott az idén, s mennyit kap jövőre a tudóstársadalom?- 1999-ben 61 milliárd, 2000-ben pedig 65 milliárd fo­rint jut a kutatásokra. Ez azt jelenti, hogy 6,8 százalékkal nő az erre a célra fordítható összeg, ám sajnos hozzá kell tennünk: a költségvetés egé­sze ugyanezen időszakban 10,5 százalékkal gazdálkodhat többel, s ez már más megvilá­gításba helyezi a számokat.- A kollégium nyitóülésén többen elmondtuk, hogy cél­szerűbb lett volna 3-4 hónap­pal korábban összeülni, mert akkor még a jövő évi támoga­tásba is beleszólhattunk volna - folytatja Lipták András. - Tu­dományos körökben csalódást okozott, hogy a kormányzat nem lépett hamarabb.- Miben látják a legnagyobb problémát?- Az elmúlt évtizedben szá­zával mentek külföldre kiváló­an képzett szakembereink, mert a kutatási feltételek sok­kal kedvezőbbek, mint ideha­za. Mi a kormánytól egyfajta „alaptőkét” szeretnénk ebbe a szférába, mert más országok gyakorlat^ azt mutatja: csak a pénz vonzza a pénzt. Most a külföldi cégek többsége kész technológiákat hoz ide, s ösz- szeszerelést végeztet Magyar- országon. Az lenne a cél, hogy itt fejlesszenek - amire egyéb­ként van már példa, még ha kevés is -, és magyar szakem­bereket alkalmazzanak.- Mely tudományos területe­ké a jövő, amelyeket hazánk­ban is komolyabban kíván a kormány támogatni? - kérde­zem ismét Pálinkás Józsefet.- A biokémia, a biotechnika és a genetika az egyik nagy te­rület. A másik az információ- technika, s végül, de nem utol­sósorban új anyagok kifejlesz­tése. Ezek a kulcstudomá­nyok, amelyek fejlesztésére az emberi tényezők - egyelőre még - adottak. A technikai, infrastrukturális feltételeken kell javítanunk Sz E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents